Napló, 1995. augusztus ( 51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-01 / 179. szám
8 NAPLÓ TUDOMÁNYTECHNIKA 1995. augusztus 1., KEDD Harminc év alatt leomlott Szigetvár nagyságú erődítmény romjai a bajcsai homokbányában Az idei év zalai régészeti szenzációja a homokbánya alatt megbúvó, 1579-ben épített bajcsai vár. Feltárását a nyár elején kezdték meg a Göcseji Múzeum szakemberei. A bécsi udvari haditanács döntése alapján, a Muraközt veszélyeztető törökök elleni védelem jegyében emelt ötszög alakú erődítmény mérete csaknem azonos a szigetváriéval, belterülete mintegy 22 ezer négyzetméter. Korabeli leírások szerint több ezer ember, köztük száznál több ács vett részt az egy évig tartó munkában, amely nem éppen minőségire sikerült: a homokos talajra épített, méternyi vastag falú téglavárnak előbb az árkai, majd a bástyái omlottak be alig harminc év alatt, így nem tudta betölteni stratégiai szerepét, viszont régészeti jelentősége annál nagyobb. Már a néhány hét alatt előkerült leletanyag is reprezentatív metszetet ad az építtető osztrákok, Zrínyi György katonái és a helyi lakosság használati eszközeiből. Sütőkemencék, cölöpépületek, kovácsműhely és magtár maradványai egészítik ki az eddig talált személyes eszközöket, szerszámokat és mázas edénytöredékeket. Filmen, rajzokon folyamatosan rögzítik a nagyszabású ásatás értékeit, amíg a szűkös pénzkeretből futja. Még legalább két ásatási szezonba telik az ó-olasz bástyás vár teljes feltárása Fotó: Hujber Katalin Az első magyarországi Valentinianus-szobor Szenzációs leletre bukkantak júliusban a régészek a visegrád-lepencei strandfürdő közvetlen közelében egy ásatásnál, amelynek során egy római őrtorony falait tárják fel. Előkerült Valentinianus császár kőitől készült mellszobra a 370-es évekből, vagyis 500 évvel a honfoglalás előtti időkből. Emellett további két portré is előkerült a föld mélyéről. Gróf Péter, az ásatást irányító régész az MTI munkatársának elmondta: ez az első Magyarországon előkerült Valentinianusportré. A művészi alkotás készítésének időpontját azért sikerült behatárolni, mert a lepencei hajdani őrtorony feltárásánál már megtalálták az építési felirat eredeti kőtábláját, amiből kiderül, hogy a torony 371-ben készült el, és a kapu díszítésére helyezték el a római légió katonái császáruk mellszobrát. Valentinianus egyébként a Római Birodalom utolsó korszakának erőskezű uralkodója volt, aki igyekezett a birodalom határainak védelmét megerősíteni a mindinkább fenyegető barbárok támadásai ellen. Az alánok, gótok pedig éppen a keletről érkező hunok elől menekülve igyekeztek bejutni a birodalom területére. A császár egyébként 375-ben Komárom mellett egy légióstáborban germán katonai követekkel tárgyalva gutaütésben halt meg. A régészek most folytatják a leletmentést, a császári portrét pedig hamarosan a helyi Mátyás Király Múzeumban láthatja majd a közönség. Sok a turista Velencében Szigorú rendszabályok a Szent Márk-székesegyházban A velencei Szent Márk-székesegyház papjai korlátozták a templomba belépő turisták számát: percenként maximum 20 személy léphet be a templomba, szervezett csoportokat pedig ötpercenként engednek be, legfeljebb húszfős létszámban - jelentették hírügynökségek. A Szent Márk tér egyik végében álló hagymakupolás székesegyház 832-ből származik, s a kereszténység egyik legjelentősebb templomának tartják. A bizánci művészet gyöngyszemének számító bazilikát pompás mozaikok, márványszobrok és faragások sokasága díszíti. A templom Velence egyik fő látványossága, évente manapság már egymilliónál is több ember tekinti meg. Az egyház illetékesei szerint a székesegyházat nagy számban felkereső turisták viselkedése zavarja a templomi áhítatot. Az utazási irodákhoz intézett levelében Antonio Menegudlo atya, a székesegyház gondnokságának vezetője kívánatosnak tartja, hogy a templomba látogató turisták ne zavarják hangos beszélgetéssel az ott folyó szertartásokat. Az új rendszabályok tiltják a fényképezést és a hangos beszédet. Az idegenvezetők is csak vezeték nélküli, rádiós fülhallgatón keresztül mondhatják el a tájékoztatójukat. A látogatók nem járhatják be szabadon a templom zugait, hanem egyetlen, előre kijelölt útvonalon mehetnek végig megállás nélkül. A híres Nicopeia Madonna elé ezután csak az imádkozókat engedik. Livio Ricciardi, Velence város tanácsának kulturális felelőse osztja az egyházi illetékesek aggodalmát, hogy a bazilikába látogató turisták mind anyagi, mind erkölcsi kárt okozhatnak a műkincsekben. „Évről évre mintegy hárommillió láb tapos az évszázados köveken és mozaikokon a reggel 10-től este 7-ig szünet nélkül áramló tömegben” - mondta a városi tanács tagja. Ricciardi belépődíj szedését javasolta, de az egyház ellenzi ezt, mert a templom az istentisztelet helye, amely mindenki előtt nyitva kell hogy álljon. Illetékesek elvetették azt az ötletet is, hogy belépés előtt mindenkit léptessenek papucsba. Ehelyett szőnyeggel borították be a kövezetét, ami viszont csökkenti az esztétikai élményt. A maják és az aszály A legutóbbi hétezer év legsúlyosabb aszálya az egyik oka volt annak, hogy a virágzó maja civilizáció elpusztult. Kutatók már régen megpróbálták kideríteni, miért pusztult el hirtelen Krisztus után 750 körül az akkor fénykorát élő maja civilizáció. Egy kutatócsoport most bizonyítékokat talált arra, hogy abban az időszakban a lakosság elmenekült a maja városokból, s azok épületei hamarosan romba dőltek. A legsúlyosabb aszály pusztított ugyanis azon a vidéken. Jason Curtis, a floridai egyetem geológusa egy kiszáradt tó fenekén az iszapban találta meg a szárazság bizonyítékait. Felfedezéséről a Nature című folyóiratban számolt be. Jeremy Sabloff, a Pennsylvania Egyetem régészeti intézetének igazgatója elmondta az AP amerikai hírügynökség munkatársának, hogy ezek után könynyebb lesz megérteni a maja kultúra kihalásának okait. Persze nem ez az egyetlen tényező okozta a pusztulást - fűzte hozzá. A többi ok között szerepelt a népesség növekedése, a városok közötti háborúk, a maja határokat ért ellenséges fenyegetés, valamint a környezeti károsodás, miután a dzsungel fáinak nagy részét kivágták. „Az aszály egymagában nem pusztít el egy virágzó civilizációt. De ha ez más komoly fenyegetésekkel párosul, s nehézséget okoz az élelmiszer-ellátásban, akkor az éghajlat megváltozása hozzájárulhat a civilizáció összeomlásához. Számos ország ma is küzd népességnövekedéssel, helyi háborúkkal, amelyek felvetik a kérdést, mennyi veszedelmet képes kezelni egy nemzet, mielőtt természeti változások a pusztulásához vezetnek.” TITKOK, LELETEK, REJTÉLYEK Az ember 156 ezer éve hagyta el Afrikát A modern ember bölcsőjét keresve új nyomokra bukkantak. Marcus Feldman kaliforniai professzor különböző változatokat vizsgált meg a ma élő emberek génjeiben, és a maradandó változások arányát számítógépekkel számos generációra vetítette vissza. A génekben talált öröklött tulajdonságok analízise azt mutatja, hogy a modern ember Afrikában fejlődött ki, s onnan 156 ezer évvel ezelőtt indult el a világ más részeire. Eddig azt hitték, hogy a homo sapiens csak 100 ezer évvel ezelőtt hagyta el az anyakontinenst. Megvédik az egyiptomi piramisokat Buldózerek jelentek meg a minap a gizai piramisoknál, és látványos akcióban tették a földdel egyenlővé a legközelebbi raktárépületeket és kisebb üzleteket. A kairói kormány megrendelésére tevékenykedő gépeket azért irányították a körzetbe, hogy jelezzék: komolyan gondolják a több ezer éves, felbecsülhetetlen értékű műemlékek megmentését a környéken lakóktól és az óriási turistaáradattól. Az építményeket évek óta rongálja a mind közelebb araszoló civilizáció. Kairóban például a húszas években egymillió ember lakott, ma már 14 milliós megapolisszá nőtt az egyiptomi főváros. Az egyiptomi műemlékekben óriási károkat okoz a szennyezett levegő és a járművek keltette rezgés. Keresztes lovagvár romjai Libanonban Amerikai régészek a XII. században keresztes lovagok által épített vár maradványaira bukkantak egy, a polgárháborúban elpusztított bejrúti mozi romjai alatt. Bár Libanon igen gazdag föníciai és római korból származó leletekben, a keresztes lovagok várának felfedezése szenzáció, hiszen először találtak ebből a korból származó várat Bejrútban. A most felfedezett kastélyról már évek óta keringtek hírek, mindazonáltal csak nemrégiben találták meg a kastély létezésének az első határozott bizonyítékát: a római faragásokkal díszített márványoszlopokat. A keresztes lovagok háborúk sorát vívták a XI. és a XIV. század között, hogy a kereszténység nevében visszahódítsák a Szentföldet a muzulmánoktól. Bejrútot 1110-ben sikerült elfoglalniuk, s ezután várakat építettek Libanonban. „Mindnyájunk atyja” 270 ezer éve élt Az amerikai Yale Egyetemen Robert L. Dorit professzor átvizsgálta az Y kromoszómának azt a részét, amelyet az apa fiára örökít. A kromoszómának ez a része több ezer generáción át meghatározott törvényszerűséggel változik. Ennek alapján élő embereken végzett vizsgálattal ki lehet számítani azt az időt, amikor az emberiségnek egyetlen közös személy volt az ősapja, így jutottak el a 270 ezer év előtti időponthoz. A kutatók 38 férfi génjeit vizsgálták meg. A megvizsgáltak a Földön élő emberek különböző fajtáit képviselték. Úgy találták, hogy minden megvizsgált Y kromoszómájának szóban forgó része teljesen azonos. Ez azt jelenti, hogy mindeddig rövid volt az idő ahhoz, hogy a törvényszerű génváltozás bekövetkezzék. Újabb rejtély XVII. Lajos körül? Francia kutatók azt állítják, hogy sikerült megoldaniuk a francia forradalom egyik nagy rejtélyét, nevezetesen, hogy valóban a börtönben halt-e meg a kivégzett XVI. Lajos király fia. A kutatóknak komputertechnikával sikerült kideríteniök, hogy az 1795-ben a tízéves trónörökös (a monarchisták XVII. Lajos néven tartották őt számon) földi maradványaiként bemutatott holttest egy 14 éves fiúé volt. Az arc komputer útján történő rekonstruálása azt mutatta, hogy mind az arc, mind a koponya nagymértékben hasonlított a trónörökösre. A kutatók felvetik azt a kérdést, hogy mi történt Lajos trónörökössel, és hogy születtek-e gyermekei? Feltételezik, hogy a trónörököst annak idején kicsempészték a börtönből a monarchisták. Ősi kőszerszámokat találtak Etiópiában Antropológusok feltehetően az eddigi legrégebbi kőszerszámokat találták meg Etiópiában: a szerszámok életkorát 2,6 millió évre becsülik. Az amerikai és etióp tudósokból álló csapat a Gona folyó térségében találta meg a nagy, pattintott marokkövet, amelyet vágásra és hasonló műveletekre használtak. A felfedezés azt a régi elméletet kérdőjelezi meg, hogy a kőszerszámokat az ember kezdte el készíteni, mintegy félmillió évvel később. Egyelőre nem tudni, hogy kik voltak a korai szerszámkészítők, a kutatók eddig nem találtak a környéken ősembermaradványokat. Állítólag az előemberek egy primitív csoportjának tagjairól van szó, lehet, hogy az australopithecus aethiopicusról. Az ember ősének eddig megtalált legrégibb maradványa a mintegy 2,9 millió évesre becsült „Lucy”. A női maradványok az australopithecus afarensis fajhoz tartoznak, és szintén Etiópiában találták meg őket. Cseppkövek borította barlangsír Galileában Izraeli régészek 6500 éves barlangsírra bukkantak Galileában, Pekimn falu közelében - jelentette be a Jeruzsálemi Műemléki Hivatal. A kutatók több tucat szarkofágot és olyan edényeket tártak fel, amelyek holtak hamvait tartalmazzák. Találtak rézből, illetve elefántcsontból készült kultikus tárgyakat is. A barlangra, amelynek oldalát fehér és narancssárga cseppkövek borítják, útépítéskor véletlenül bukkantak a libanoni határ közelében. Heves vita az első szerszámok koráról Egy zaire-i lelet nyomán heves vita lángolt fel a régészek között arról, hogy a homo sapiens valóban tudott-e Afrikában már 75-80 ezer évvel ezelőtt igazi szerszámokat készíteni. Az eddigi legrégebbi csontkés 40 ezer éves, és Európából származik. Zaire-ben többek között szigonyhoz hasonló hegyű, fűrészélű csontszerszámokat találtak. Hasonló történelem előtti eszközök Európában csak 14 ezer évvel ezelőttről ismeretesek. A régészet legmegbízhatóbb kormeghatározási módszere a radiokarbon módszer, amely csak mintegy 50 ezer évig visszamenően ad megbízható eredményeket.