Napló, 1996. január ( 52. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-23 / 19. szám
6 NAPLÓ Az ajtó előtt állok, zörgetek Az ökumenikus imahét meghitt, szép pillanatai megyénkben Január 14-21-ig rendezték meg immár hagyományosan az ökumenikus imahetet országosan. Megyénk legtöbb településén - a kivételek száma örvendetesen csökkent - tartalmas együttlétek szerveződtek a helyi egyházközségek pásztorai s a hívek lelki épülésére. A találkozók célja a keresztények egységének munkálása, melynek első állomása mindenképpen egymás hagyományainak, szokásainak megismerése a különböző felekezetek bemutatkozása által. Mindez mélyen emberi közegben történt meg, Isten Igéjének hirdetésével, közvetlen kommunikációval. Az évszázadok óta emelt lelki választófalak lebontása úgy látszik, végre megkezdődött. Bár sok helyen még fenntartásos a mosoly, és van olyan közeg is sajnos, ahol az ökumené szürke, demonstratív gyakorlattá kezd silányulni. A közömbösség ellen azonban mindenképpen küzdeni kell minden téren, hangsúlyozottan a hit területén. Az alábbiakban találkozóról találkozóra járva idézzük fel az imahét vezérgondolatait. Egy hajóban utazunk - de alszik az Úr közöttünk A csopak-paloznaki imaheti alkalmak egyikén a farizeus és a vámos evangéliumi példázata kapcsán Korzenszky Richard tihanyi bencés házfőnök a gyökerek közös voltára, jelentőségére mutatott rá a keresztény közösségek életében. A mi hitünk gyökerei — mondta az evangéliumokban, Isten Igéjében találhatók. Történelmi gyökereink is vannak, melyek az első gyülekezetektől napjainkig mutatják, miként nőtt magasra a kereszténység fája, s ágazott el azután különböző irányba. S bár e fa különféle színes, változatos virágokat hozott, létét mindig is a közös gyökerek táplálták. Az elágazásoknak pedig soha nem a hit tételeiben való megingás volt a mozgatója, hanem mindig valamilyen hatalmi harc s egyéni emberi sérelmek. A hittételek átalakítása csak ezután következett. S az új alapvetések nyomán megszületett a farizeusi magatartás is: milyen jó, hogy én nem vagyok olyan bűnös lélek, mint emező), a vámos... Majd követte ezt önmagunk magasztalása, Isten elé állítása! Milyenek ma történelmi keresztény egyházaink? - vetette fel. Vajon tudják-e, hogy ugyanabban a hajóban eveznek? Bizony gyakran nem is veszik észre, hogy az Úr is velük van. Pedig a viharokban egyedül az „ Szeretjük mi egymást úgy, ahogy Jézus tanította? - vetette fel a kérdést Korzenszky Richárd bencés lelkipásztor a csopaki református templomban segítségében bizakodhatnak. Isten Igéjébe, örömhírébe kapaszkodva menekülhetnek meg a süllyedéstől. Mennyire vagyunk hát keresztények? - kérdezhetjük magunktól. Szeretjük mi egymást úgy, ahogy Jézus tanította? Ha hiányosságainkat, gyöngeségeinket, tévedéseinket képesek vagyunk belátni, s a templom szögletében bűnvallást tenni, akkor nyilvánvalóvá válik: nem azért vagyunk mi katolikusok, mert nem vagyunk reformátusok, evangélikusok és fordítva, hanem attól, hogy Krisztushoz ragaszkodunk. A kövek illeszkedése a falban az épület erősségét adja. A lelki ház ereje is a kövek, a tagok illeszkedésében, összetartásában van. Az összetartó erő tehát Krisztus. Fel kell szítanunk magunkban a krisztusi hitet, hogy élővé, alkotóvá, kovásszá váljunk hétköznapjainkban is. „Sem hideg, sem hév...” Isten az ajtó előtt áll és zörget, bebocsáttatásra vágyik, hogy ajándékát átadhassa - elmélkedett az ökumenikus imahét vezérigéje alapján (Jel. 3:14—22.) Steinbach József református lelkész csütörtökön a balatonfűzfői katolikus templomban. Tudok a te cselekedeteidről - mondja az Úr -, tudom, hogy sem hideg, sem hév nem vagy, csak langyos - idézte a Szentírást. Jézus meg akarja állítani rossz irányba fordult életünket, s jelzéseket ad nekünk. Belelát életünkbe, előle semmit sem tudunk elrejteni. Látja, hogy langyosak vagyunk, határozatlanok döntéseinkben, s hitünkben is. Hiányzik alólunk a hit biztos sziklaalapja. Hányszor kételkedünk Isten ígéreteiben, szeretetében! Határozatlanságunk gyakran közömbösséget takar. Isten látja rajtunk, hiányzik belőlünk az első szeretet tüze. Nem véletlenül és alaptalanul éri történelmi egyházainkat a vád sokszor. Hiányzik belőlük az élő hit. Az egyház megosztottsága is ennek a hiányát szemlélteti — mutatott rá. Gyakran üresek az istentiszteletek, csak a megszokás tartja össze a gyülekezeteket. A felekezetek között pedig, sokszor úgy tűnik, áthatolhatatlan falak emelkednek. Isten szól hozzánk, kiált hozzánk ezúttal is: Változzatok meg! Hiszen képmutatók vagytok! Szeretetről beszéltek, miközben elhatárolódtok egymástól... De eljön az idő, és le kell vetni majd az álarcot, az ítélet napján nem lehet maskarában az Úr elé állni. A keresztyén farsangnak vége lesz, a maszkabál bezár. A keresztyéneknek meg kell tanulniuk tehát a kopogtató Istennek ajtót nyitni, vétkeikkel szembesülni, megtanulni a bűnbánatot, hogy Péterként sírni tudjanak az Úr leleplező tekintete előtt. Csakis ez az alázatos bűnvallás lehet hitünk megújulása, egységünk kovásza. Kapunyitás Füreden Hosszú évek óta csak protestáns ökumenikus imahetet tartottak Balatonfüreden a keresztény felekezetek. Az idén megtört a jég, a kitárult kapukon katolikusok is beléptek. A Szentlélek kiáradásával betöltekezve hét napon át zsúfolásig megtelt a reformátusok gyülekezeti terme a három felekezet híveivel. Isten népe forró egymásra találásban, meghitt imaközösségben ünnepelte a megtalált egységet. A harmadik napon Gyűrű Géza helyi plébános, perjel imádkozott a lelki találkozó eredményességéért: Úr Jézus! A te jelenléted közöttünk megmutatja nekünk hiányosságainkat, tévedéseinket. Növeld bennünk a bölcsek alázatát és az alázatosak bölcsességét, követve Keresztelő Szent János példáját - aki képes volt félreállni, mikor dicsőséged kinyilvánult. Törd össze önzésünk jármát, mindazt, ami akadályozza szeretetünk lobogását, és jöjj gyorsan, hogy meggyógyítsd megosztottságunkat! Állítsd helyre szétszórt nyájad egységét és tedd hűségessé Örömhíredhez...! Prédikációjában a lelkipásztor a bűnbeesés történetét idézte a Bibliából, majd rámutatott: Az ember kapott fehér ruhát az Istentől, amely megvédte őt, de könnyelműen és bűnösen eljátszotta azt. Kivetkőzött az isteni kegyelem megszentelő ruhájából. Meztelenségét azután ruhákkal födte el, de azóta is csak szerencsétlen, megvetett bujdosó maradt a földön, bárha gazdagnak mondja is magát. Az Isten ma is üzeni: Tőlem végy fehér ruhát! De mi, keresztények nem hallgatunk szavára, nincs bennünk a megtérés alázata. Pedig Krisztus őszinte, igaz követésének ez elengedhetetlen feltétele. Erre buzdít az imahéten, a hétköznapokban is, hívása mindig hallható: Az ajtó előtt állok és zörgetek... A keresztény ember lelkét egyedül a Bárány vérében moshatja tisztára, Krisztus megváltó kegyelmével. Epilógus: Az imahét sok-sok szép pillanata közül szeretnék kiragadni egyet befejezésképpen, amikor a krisztusi üzenet - Legyetek mindnyájan egy! - a szeretet holnapi melegével sütött át a tegnapon. Ilyen volt a tudósító számára például az a csopaki alkalom, amikor az imahét kezdetén Tislér Géza tiszteletes meggyújtott egy gyertyát a templom úrasztalán. Majd elmondta: fejet kíván hajtani a katolikus egyházi szokás előtt. A reformáció nyomán ugyanis a protestáns felekezetek sok mindent csakis azért iktattak ki az istentiszteletek liturgiájából, mert különbözni akartak a katolikusoktól, így mellőzték a gyertyalángot is, mely a Szentlélek jelenlétét szimbolizálja. Ezzel, mondta, most ideje végre szakítani. A csopaki reformátusoknál egész héten égett és melegített a Szentlélek fényével, erejével. Toldi Éva Uram, törd össze önzésünk jármát, növeld bennünk az alázatot! - imádkozott a füredi protestánsok közösségében Gyűrű Géza atya az ökumené szellemében Az ítélet napján nem lehet maskarában az Úr elé állni! - hirdette Isten Igéjét Steinbach József református lelkész (a képen középen) Balatonfűzfőn a katolikusoknál. Pásztortársai voltak Isó Zoltán evangélikus és Polonkay József katolikus lelkész A szeretetről Hiszem, hogy az ember legbenső szellemi szentélyének lakója ugyanaz, mint a világegyetem mögött és azon túl létező szellemi jelenlét, és hiszem, hogy ez a végső szellemi realitás a szeretet. A szeretettel kapcsolatban már megvallottam hitemet. Hiszem, hogy a szeretet mindenható, és hiszem, hogy a szeretet „mindent eltűr” és „soha el nem fogy". Ha egyszer elköteleztem magam az emberiség mellett, a szeretet mellett is elköteleztem magam, és a szeretet lényegéből fakadóan a szeretet melletti elkötelezettségnek nincs határa. (A. J. Toynbee írásából) Rejtvény Az összekeveredett betűkből két bibliai népcsoport nevét rakhatja ki. Melyek ezek? SLUIEFITIS TMAANOMI Beküldendő: január 29. Múlt heti megfejtés: Zsoltárok Könyve (118.1.). Vissza az előző századokba? Szeressük hittestvéreinket és gyűlöljük a tőlünk különböző keresztény felebarátainkat?! Elég, ha önmagunkat és a hozzánk tartozókat szeretjük? Küldetésünk Jézustól nem az egész világhoz szól? Ilyen és ehhez hasonló indulatos kérdések kavarogtak bennem nemrég, mikor egy protestáns lelkésznél járva az ökumenéről beszélgettünk. Az ökumenéről, amely szerinte protestánsok és katolikusok között bűnös, tilos cselekedetnek számít. A lelkész által kialakított egyházi kép elég vigasztalannak, jövőtlennek látszott. Szavai egy hajdani hittantanárom gondolatait juttatták eszembe. A bekerített szeretet kibővített önzés. Az alábbiakban kommentár nélkül adom közre beszélgetésünket. - Milyen itt önöknél a gyülekezeti élet? Hogy állnak az ökumenikus nyitással? - Gyülekezetünk szépen fejlődik, éled. Ami az ökumenikus kapcsolatokat illeti, sokan örömüknek adtak hangot, hogy végre nincsenek felekezetközi találkozók, mert azok eddig is nagyon zavarták őket. - Hogy érti ezt? - Úgy, hogy zavarta őket. Komoly problémát okozott nekik. Aki számára ugyanis a Szentírás argumentum értékű, az tudja, hogy a Biblia megtiltja az ökumenét. - Jézus azt mondta tanítványainak: Legyenek mindnyájan egy! S beszélt egy nyájról és egy pásztorról, mint célról és lehetőségről, nem?! - Igen, mondta, hogy Legyenek mindnyájan egy! De ő benne gondolta el ezt az egységet. A probléma ott kezdődik, hogy keresztény egységről eleve azért nem beszélhetünk a katolikusokkal, mert a katolikusok tanrendszere nem keresztény. Itt van a papképzésről szóló könyvük, olvastam, tele van pogányságokkal. - Nem keresztény? Például miben nem az? - Például szinte semmiben. Beleszüremkedtek bűnös pogányságok. - Úgy gondolja akkor, hogy mindazok a protestáns lelkészek és protestáns egyházi vezetők, akik gyakorolják és szorgalmazzák az ökumenikus kapcsolatokat, bűnös dolgot tesznek? - Nem helyes, hogy ezt teszik. Aki biblikusan keresztény, ilyet nem tehet. Az igazság persze nem emberektől függ, ez teológia kérdése. Ezt nem szabad csinálni, tilos cselekedet. S mindenhol, ahol leállították, öröm is van mögötte. Ez is mutatja, ma ökumenikus válság van. Ami biblikus, azt ugyanis nem lehet összekeverni mással. S az sem érv a Biblia ellen, hogy egyes egyházvezetők szorgalmazzák e találkozókat. - Ezt az álláspontját csakis a katolikus egyházzal kapcsolatban képviseli, vagy más protestáns felekezetekkel szemben is? - Csakis a katolikusokkal szemben. - Ortodoxok felé nyitott? - Nem ismerem a teológiájukat, de mivel itt nincsenek ortodoxok, ez a kérdés nem is foglalkoztat. - A zsidókkal kapcsolatban mi az álláspontja? - Ők nem keresztények. Nézze, a keresztény egyházak vezetői csinálhatják az ökumenikus találkozókat buddhistákkal, mohamedánokkal is felelem, csak az a lényeg, hogy én nem csinálom. - Azt mondja, a Biblia tiltja a testvéri kapcsolatok kialakítását a katolikusokkal. Hol? - Pál apostol Korintusbeliekhez írott első levelének 5. fejezetében áll. versben olvasható: Aki atyafinak (keresztyénnek) mondja magát, és mégis bálványimádó, azzal nem lehet közösséged... - A katolikus egyház tehát bálványimádó ön szerint? - Erősen az. Szobrok, szentek képmása előtt imádkozik a katolikus. Ez nem keresztény magatartás. Ezért tiltja a Biblia az istentiszteleti közösséget velük. Egyébként Jézus nem alapított katolikus egyházat, ahogy azt a katolikusok vallják. Igei gyülekezeteket alapított. - A tilalom akkor, ha jól értem, nem terjed ki a templomon túli kapcsolatokra... - Nem. A protestáns atyafiak például jótékonykodhatnak katolikusokkal, segíthetik őket a mindennapokban. - Az irgalmasság cselekedetein kívül más kapcsolatuk is lehet ön szerint? Például barátkozhatnak egymással? - Ezt nem tiltja a Biblia. - Önnek vannak katolikus barátai? - Nincsenek. - Nem mond ellent ez a magatartás a szeretet parancsának? Jézus Krisztus tanítványait az egész világra küldte Isten Igéjét hirdetni, nem? Sőt, hirdette: Isten nem személyválogató! - Erre már válaszoltam. Istentiszteleti közösségben nem lehetünk együtt. Ezért Igét hirdetni sem szabad közösen velük. - Ha tömegesen kérnék a gyülekezetéből, hogy legyenek ökumenikus találkozók újra templomukban, mit tenne? - Feladnám az itteni lelkészi szolgálatomat. TE Aki bálványimádókról beszél Megdöbbentő állásponton egy protestáns lelkipásztor HIT-VILÁG 1996. január 23., KEDD