Napló, 1996. március ( 52. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-09 / 59. szám
1996. március 9., SZOMBAT Fehér házi dollártízezrek A szenátus elé terjesztett jelentés szerint az elnöki hivatal alkalmazottai hozzávetőleg az országos átlag háromszorosát kapják fizetésben, ám a különböző juttatásokkal kiegészítve ötvenegyen vannak közöttük, akik több mint százezer dollárt visznek haza évente. A Fehér Ház stábja jelenleg négyszázhét főből áll, tehát Bill Clinton elnök valóra váltotta ígéretét, miszerint huszonöt százalékkal csökkenteni fogja hivatala létszámát. Az alkalmazottak átlagos fizetése -juttatások nélkül - 53 630 dollárt tett ki tavaly. A legnagyobb fizetést Leon Panetta stábfőnök kapta, több mint 133 ezer dollárt tehetett zsebre. A legalacsonyabb jövedelmű fehér házi alkalmazott fizetése 22 ezer dollár volt. A százezer dollárnál többet kereső tanácsadók csaknem hetven százaléka férfi. Köztük van a fiatal, jóvágású George Stephanopoulos, az elnök különleges tanácsadója is. A pénteken közzétett lista alapján egyébként megállapítható, hogy a fizetés összege a hivatali ranglétrán elfoglalt szinttel egyenes arányban emelkedik: a legtöbbet a különleges tanácsadók vagy az elnök mellé rendelt munkatársak kapják. Az átlagos kereset a jogtanácsosi hivatalban a legmagasabb, ott a legrosszabbul fizetett jogász is évi hetvenötezret vág zsebre. A legalacsonyabb jövedelemmel a sajtórészleg munkatársai rendelkeznek - még az irodavezető fizetése sem haladja meg az évi huszonhatezer dollárt. Az elnök évi 200 ezer dollárt kap fizetésként. Divatoznak a kutyusok Amerikában semmi sem lehetetlen. Kaliforniában üzletet nyitottak a divatot öntudatosan követő ebek számára. Azaz inkább gazdáiknak. A gondos kutyatulajdonos itt vehet kedvence számára komplett tengerészöltönyt cuki kis hawaii napszemüveggel, esetleg testhez simuló fekete biciklisdzsekit, ha sportosabb kutyája van. Természetesen minden öltözékhez találhat megfelelő kalapot vagy sapkát is. A napszemüvegek természetesen ultraviola-szűrősek... Biztosítás állatokra A svájci kutyatartóknak már nem kell félniük az orvosi kezelés borsos költségeitől, ha kedvencük például lábát töri vagy kólikában ágynak dől. Köthetnek betegség-, illetve balesetbiztosítást ölebük vagy cicájuk javára, s ezt egyre többen meg is teszik. A svájci biztosítótársaságok tavaly már 6,8 millió frank bevételre tettek szerint a „társállatok” javára kötött baleset- és betegségbiztosítási díjakból, míg 1990-ben ezen a címen csak 5,2 millió frank folyt be hozzájuk. A svájciak többet hajlandók áldozni kedvenceik orvosi ápolására, műtétjére is. Egy eb vagy macska biztosítási díja 50 frank, de elérheti a 400-at is. MAGAZIN Téli örömök és bánatok Ennek örömére, másoknak meg éppen szomorúságára az idei tél szakított az utóbbi évek „hagyományaival”, s bőséges csapadékkal lepte meg a városok, falvak lakóit. A téli sportok kedvelői végre itthon is látnak havat, s a Mátra, a Bakony, a Bükk, a Mecsek vagy a Soproni-hegység lejtőin sízők, szánkózók ezrei tűntek fel, hogy élvezzék a mi országunkban nagyon is múlandó, sportolásra alkalmas hótakarót. Az igazi „hóimádók” -s vannak nálunk is jó néhányan - nem elégszenek meg ezzel a lehetőséggel, s a környező országok síparadicsomaiban élvezik az igazi telet, a sok kilométer hosszú lesiklópályákat, a síliftek és felvonók „minden pénzt megérő” kényelmét. A magyar síturisták évekkel ezelőtt elsősorban a Felvidék magas hegyeit, a Tartra, a Fátra szépen gondozott és gépi eszközökkel is felszerelt lesiklópályáit keresték fel. Napjainkban a könnyebb utazási lehetőségeknek és egyéb okoknak is köszönhetően a síléces gépkocsik más irányba is elindulnak, s a magyar sízők egyáltalán nem számítanak már ritka vendégnek Szlovénia, Olaszország, Franciaország hóborította hegyeiben sem. A legtöbben mégis a közeli Ausztria síterepeit keresik fel. Honfitársaink megismerték és megszerették a jól gondozott pályákat, a megbízhatóan működő lifteket és felvonókat, az igen széles választási lehetőséget kínáló, nem túl drága, mégis színvonalas elszállásolási lehetőségeket. így van ez az idén is, s mert a tél Ausztriában még március, április végéig is eltart, sokan csak most tervezgetik az utazást, készítik elő a léceket, bakancsokat, vízhatlan anorákokat. Nekik biztosan hasznos lehet a figyelmeztetés: időjárási szakemberek, tapasztalt túravezetők és a hegyi mentők egybehangzó véleménye szerint az idei ausztriai tél gyorsan változó hőmérséklet-ingadozásaival, szeszélyes, viharoktól kísért havazásaival az átlagosnál is jobban megnövelte a lavinaveszélyt. És az eddig bekövetkezett hóomlások, a tragikus és szerencsés kimenetelű balesetek viszonylag nagy száma kellő figyelmeztetés arra, hogy komolyan kell venni a szakemberek intő szavait. Ausztriában jól működik a lavina-előrejelző szolgálat, gyakran le is zárják a veszélyessé vált pályákat, útszakaszokat, mégis előfordulnak balesetek, nemegyszer azért, mert a hegyekbe kirándulók, sítúrázók nem veszik komolyan a figyelmeztető táblákat, kikerülik a lezárásokat, ismeretlen, veszélyes szakaszokra merészkednek. Egy 14 éves német kislány az 1995-ös esztendő utolsó áldozata az osztrák Alpoknak. Sarah D 'Etorre szüleivel december 31 -én 13 órakor indult el a Klöster község melletti síterületre, hogy snowboardjával az ottani sípályán alásuhanjon a frissen hullott porhóban. Egy kilométernyi közös gyaloglás után szüleit hátrahagyva a kislány felment a meredeken, hogy deszkájával onnan ereszkedjen a mélybe. Azt, hogy a kislány mikor tűnt el, mikor temette maga alá egy alázúduló hótömeg, senki nem vette észre, csak miután délután négyre sem érkezett vissza a megbeszélt a találkahelyre, jelentették szülei eltűnését. Este fél ötkor találták meg a hó alatt - de már nem élt. Szerencsésebb kimenetelű, szinte a csodával határos lavinabalesetek is előfordulnak. Voralbergben egy német turista 500 métert zuhant lefelé a hegyoldalon, amikor egy lavina elsodorta, mégis élve úszta meg a szörnyű kalandot. Azon a napon Schafbergben a felvonót lavinaveszély miatt lezárták, három német turista azonban a szinte járhatatlan terepen akart feljutni a hegyre. Egyikük, a 38 éves Helmut Henning, aki Ulmból jött ide telelni, visszamaradt, mert a hegyoldalt túl meredeknek találta. 13 órakor zúdult alá a hegyről a lavina, s a hótömeg a férfit 500 méternyit sodorta lefelé és egy méter magas hóval be is takarta. Henningnek szerencséjére sikerült egy levegőzőlyukat fúrnia, így nem fulladt meg, s amikor hét órával később a mentőcsapat rátalált, élve szabadították ki a fehér halál szorításából. Szinte csoda, hogy mindössze kisebb fejtöréssel úszta meg a szörnyű kalandot. Nem kisebb szerencséje volt annak a salzburgi házaspárnak sem, akik túrázni indultak a Schladminger Tauern hegységbe. Őket egy 80 méter széles lavina sodorta el. A férfi ki tudta magát szabadítani a hótömeg alól, az asszony azonban mintegy 170 métert zuhant lefelé a hótömeggel együtt, amely a völgyben maga alá temette. Szerencséjére a férje, aki nem sérült meg, az odaérkező mentőcsapattal ki tudta őt ásni a harmincszor húszméteres hótömeg alól, d mielőtt megfulladt volna. Nem messze ettől a helytől egy másik lavina két vadászt - akik pedig igazán jól ismerték a környék hegyein a „lavinajárást” - sodort el az alázúduló, kiszámíthatatlan hótömeg. Ők 250 métert zuhantak lefelé, s eközben szerencsére csak kisebb sérüléseket szenvedtek. A hegyi emberek tudják, ha valamitől nem szégyen félni, az éppen az alázúduló hótömeg, ezért intenek mindenkit: jobb elkerülni a vele való találkozást. HK Kicsi vagy kocsi? Ami a budapesti kabaréban csak egy műsorcím volt, amikor az álmok autóját még a Trabant testesítette meg, ma ugyanezt a kérdést Nyugat-Európában már vádlón teszik föl. A franciaországi Toulouse egyetemének kórházában dolgozó orvoscsoport a férfiak sterilitásával foglalkoznak - közzétette vizsgálatainak eredményét, nem kis meglepetést okozva az autósok körében: azok a férjek, akik naponta legalább három órát töltenek a volánnál, később számíthatnak gyermekáldásra, mint akik tömegközlekedéssel járnak a munkahelyükre. A következtetést négyezer angol, francia, olasz, spanyol és dán házaspár életviteléből vonták le. A magyarázatot abban látják, hogy a hosszú ideig tartó ülőhelyzetben növekszik a here hőmérséklete, ami hátráltatja a megtermékenyítő mag fejlődését. „Hófergeteges” palacsintát sütöttek a zord időben Hetvenhárom másodperces teljesítménnyel egy adminisztrátor hölgy győzött az idei angliai palacsintasütő sprinten. Az Olney városában nagy hagyományokra visszatekintő verseny lényege, hogy a 380 méteres távon futás közben kell természetesen előmelegített serpenyőben - megsütni egy palacsintát. Az AP jelentése szerint az idei győztes hét másik asszonyt hagyott maga mögött. Neve Dawn Galliot, s három gyermek édesanyja. Olneyban él, és már régóta készült arra, hogy benevez a palacsintasprintre, ám csak idén indult először. Edzéstervet nem készített, és nem is tréningezett a versenyre, csupán modern futócipőt húzott a lábára. Teljesítménye 9,5 másodperccel rosszabb a tavalyi győztesénél, ám javára írandó, hogy a neki az idén „hófergeteges” tempót kellett diktálnia a zord időjárás miatt. Maga a palacsintasütő sprint eredete a legenda szerint 1445- re nyúlik vissza, akkor érkezett a templomba misére egy háziaszszony, kezében friss palacsintával és sütővel. A történetre két elmélet próbál magyarázatot adni, az egyik szerint a középkori asszony nem akart elkésni a miséről, ám az utolsó palacsintát sem akarta leégetni. A másik szerint a templom harangozója rendelt „palacsintafutárt”. Erőszakoskodók a családban Az asszonyok elleni erőszak világszerte aggasztó méreteket ölt - vélekednek az ENSZ emberi jogi bizottságának szakértői. A témában készítem legutóbbi jelentésük szerint csupán az Egyesült Államokban évente kétmillió nőt ver partnere. Az áldozatok fele orvosi segítségre szólni, s 40 százalékuk már megpróbált öngyilkosságot elkövetni. Az Egyesült Államokban, Indiában, Bangladesben és Peruban végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a bántalmazott nők körében 12-szer nagyobb az öngyilkosságot megkísérlő aszszonyok száma, mint a nyugodt családi életet élők körében. Japánban évente 11 ezer aszszony válik el férje brutalitása miatt, Kínában a válások negyede vezethető vissza a házasságon belüli agresszióra. Indiában a nők elleni erőszak 94 százalékát a családon belül követik el, főként a férj vagy a család más tagjai. Az Indiában megölt nők 90 százalékát férjük gyilkolja meg. Az erőszaktevők még például Franciaországban is 50 százalékban a férjek. Az erőszaktételek más formában is jelentkezhetnek: a kislányok szexuális zaklatása, a vérfertőzés, vagy például a lánymagzatok abortusz útján történő megölése formájában. A jelentés felhívja a figyelmet arra a jelenségre is, hogy Kuvaitban például gyakoriak a külföldi háztartási alkalmazottak elleni erőszakcselekmények, hiszen ezek - gyakorta még a gyilkossági kísérletek is - büntetlenül maradnak. A háztartási alkalmazottakkal való hasonló bánásmód gyakori az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, valamint Malajziában és Szingapúrban is - idézi a jelentést a dpa. Négyesztendős rablóinas A mindössze négyesztendős Russel Brown jólneveltsége nyilván mindaddig a szülei nagy örömére szolgált, amíg a kisfiú egy éjszaka nem segített kirabolni a lakást. Történt pedig, hogy Russel szülei coventryi házában éjszaka felébredt és a mellékhelyiség felé indult, de útközben három idegennel találkozott a lakásban. Russel jólnevelten köszönt, elbeszélgetett velük, majd egy gyors elhatározással úgy döntött, hogy segít a kedves idegeneknek: megmutatta, hol van a mama pénztárcája - benne 200 fonttal-, hol a dugipénz a konyhában, sőt, a papa születésnapjára kapott és a kerti sufniban tárolt fúrógéphez is elvezette a „vendégeket”. A papa és a mama közben az igazak álmát aludta a hálószobában. Amikor aztán már összepakolták a videót és minden mást is, ami mozgatható volt, Russel felvetette, hogy talán helyesebb lenne a hátsó ajtón távozniuk, amelyet ki is nyitott és tartott egészen addig, míg az idegenek el nem vonultak az értékes holmikkal. A kisfiú csak másnap mesélte el szüleinek az éjszakai kalandját. A szülők saját elmondásuk szerint először nemigen tudták, mit szóljanak, de aztán úgy döntöttek, hogy végtére is csak négyéves a kisfiúk, így nem lehet neki szemrehányást tenni - írta a londoni The Times. Kisvárosi rejtélyek Peruban Létezik Peruban egy kisváros, amely rendkívüli emberek sokaságával tette magát híressé. Utcamambából származik a dél-amerikai ország leghórihorgasabb embere, Marganto, aki 220 centiméter magas. De itt található a leghosszabb hajú perui asszony is, aki már évek óta nem látott fodrászt, és 150 centiméter hosszú lobonccal jár-kel. Újabban egy 14 hónapos csecsemő rejtélye előtt állnak döbbenten az orvosok: a baba teste foltos, bal szeme mélyfekete, míg a jobb kéken világít. NAPLÓ 9 Költséges településnév Aki tréfálkozás tárgya, annak azzal is számolnia kell, hogy kár érheti. Ezt kellett megtapasztalniuk az alsó-ausztriai Fucking falucska lakosainak, akik nemcsak gúnyos megjegyzések célpontjai, hanem ráadásul sűrűn kell új névtáblákat és útjelzőket is beszerezniük, mivel azokat az arra járók elviszik emlékbe. E kétes népszerűség oka pedig az, hogy a falu neve angolul (az u helyett a-t ejtve) gyakran hallható trágár megnevezése a szerelmi aktusnak. A névtáblákat kénytelenek vagyunk tucatjával megrendelni - nyilatkozta Josef Ersterbauer, a falu jegyzője. A szuvenirgyűjtők „munkáját” azzal nehezítik meg, hogy különleges eljárással erősítik a talajba a falu névtábláit és az autósokat eligazító útjelzőket. A mintegy százlakosú falucska közössége nem gondol arra, hogy a helység - különben ismeretlen eredetű - nevének megváltoztatását kérje.