Napló, 1996. április ( 52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-04 / 80. szám

4 NAPLÓ Révfülöpi honismereti füzet Újabb füzettel jelentkezett a közelmúltban a révfülöpi honismereti egyesület. Ezúttal Benke László helytörténész, honismereti kutató írásaiból válogatott P. Miklós Tamás, a kiadvány szerkesztője. Benke László az 1950-es évektől négy évtizeden keresz­tül kötődött Révfülöphöz. Or­szágosan is jegyzett honismereti gyűjteményéért „kultúrkincsek milliomosa” jelzővel illették az egykori általános iskolai igaz­gatót, aki a településen pezsgő irodalmi és honismereti életet teremtett. „Maga a kis telep igen barátságos külsejű... Jól gondo­zott szőlő között díszes nyaralók és egyszerű présházak tekinte­nek alá a mosolygó Balatonra... Révfülöp már keresett fürdő­hely, de rövidesen még inkább azzá válik, mert évről évre többen és többen ismerik meg, s akik egyszer megismerték, azok a következő fürdőévadban bizo­nyosan újból felkeresik” - írta a szerző 1965-ben. A füzet számos irodalmi és kultúrtörténeti érdekességet elevenít fel. Benke László meg­említi Bozzai Pál 1848-as köl­tőt, aki 1829-ben Kővágóörsön született és 23 évesen Zánkán hunyt el. A költeményeit olvasó Petőfi kijelentette: ettől a gye­rektől sokat várok. Gyurátz Fe­renc kővágóörsi algimnáziumi tanár, a későbbi püspök életét is megismerjük, de szó esik Kis Já­nos költőről, lelkészről, aki 1799-től 1802-ig Kővágóörsön élt és gyakran vendégeskedett a házában Berzsenyi Dániel és Dukai Takáts Judit. 1930-ban József Attila járt Révfülöpön, a déli partról hajó­val érkezett Lakatos Péter Pál­hoz. Radnóti Miklós és felesége 1935. augusztus 15-én, a Nagy­­boldogasszony-napi búcsún lá­togatták meg ismerősüket. A kővágóörsi főtéren készült fotó a kiadvány egyik kuriózuma. A szerző Révfülöp jelesei cí­mű szubjektív lexikonában a ma­gyar történelem, irodalom és művészet ismert alakjainak rév­fülöpi kötődését dolgozta fel. A kastélyokról, kúriákról és a tele­pülés földrajzi neveiről össze­állított jegyzetek Benke László kitartó kutatásait dicsérik. Hon­ismereti gyűjteménye megte­kinthető Révfülöpön, a tóparti állandó kiállítóteremben. - Egy - Simon István költő 1968-ban a Kortárs­ kör vezetőjeként járt Révfülöpön Millecentenárium Sümegen Sümegen a város millecen­­tenáriumi rendezvényeinek egyeztetésére hívták össze kedden a városházára az in­tézmények vezetőit és az ide­genforgalmi vállalkozókat. Az Ady és Ramassetter általá­nos iskolák a Kisfaludy gimná­ziummal közösen április 22-én honfoglalási történelmi vetélke­dőt szerveznek, 24-én sportprog­ramokra, 25-én kulturális bemu­tatóra kerül sor, 26-án pedig az István, a király rockoperát tekin­tik meg a diákok. Május 24-én tartják a Ramassetter-emlékna­pot. A gyermek néptáncegyüttes gálaműsora május 25-én lesz. Ugyancsak 25-én kerül sor az országzászló avatására. Május 26-án pedig Sümegprágán ha­gyományos fazekasnap lesz. A város ad otthont június 7- től 9-ig a Szabad Föld-kupa or­szágos ifjúsági sakkbajnokság­nak. Szapári Róbert a téglaszíni lovardában június 18-tól szep­tember 25-ig hetente lovastá­bort szervez. A Kisfaludy-na­­pok keretében június 20-tól a városi múzeum bemutatja a Pe­tőfi Irodalmi Múzeum Kisfa­­ludy-emlékeit. A megyei díjug­rató bajnokságnak július 14-én ad helyet a váristálló. A várszínház augusztus 10- én és 11-én a Képzelt riport, 17-18-án a Gizella című rock­operát mutatja be. Augusztus 17—19-ig lesznek a Révai-na­­pok, amelynek keretében em­­lékszobor-avatásra is sor kerül. A városi könyvtár névadója Si­mon István születése 70. évfor­dulójáról kiállítással és előadás­sal emlékezik meg szeptember 16-án. Hagyományos szüreti felvonulását szeptember 29-én tartja a város. Tisler Papkeszi szerény idei tervei Az 1600 lelkes Papkeszi az idén ugyan szorosabb gazdasá­gi évet kezdett, mint a tavalyi, de bizakodva tekint a jövő­ felé. A település 1996-ban 63,5 millió forintból gazdálkodhat, ami ugyan több, mint az előző évi, de az inflációt figyelembe véve reálértékben nem éri el azt. Költségei nagy hányadát termé­szetesen az intézmények (isko­la, óvoda, körjegyzőség) fenn­tartására fordítja. Hogy a diá­kok, az óvodások megfelelő körülmények között tanulhassa­nak, fejlődhessenek, az önkor­mányzat komoly összeggel egé­szíti ki az állami normatív támo­gatást. Mintegy 17 millió forint­tal az iskoláét, 14 millióval az óvodáét. Csete Kálmán polgár­mester arról tájékoztatott, hogy sikerült az idén is az inflációt kö­vetniük. A költségekhez egyéb­ként a vilonyai tagiskola révén ugyancsak kapnak támogatást. Az egészségügyi ellátásra - ami vállalkozói formában mű­ködik a településen -, a szociá­lis támogatásokra egy-egy mil­lió forintot különítettek el. Ez utóbbira különösen nagy hang­súlyt fektetnek, hiszen a telepü­lésen nagyszámú idős, nyugdí­jaskorú, betegeskedő, és sajnos elég sok munkanélküli is él, akiknek megélhetése gyakran bizonytalan. Nevelési segéllyel, alkalmi és jövedelempótló tá­mogatásokkal igyekeznek eny­híteni helyzetükön. A szűkös költségvetésből en­nek ellenére igyekeznek a terve­zett fejlesztéseket megkezdeni. Ezek között a legnagyobb nagy­ságrendű a csatornázás, amely csaknem 10 évig tartó beruhá­zás. Berhidával közösen adtak be pályázatot, regionális japán hitel segítségével szeretnék megvalósítani. Előreláthatólag ez a lakosságot körülbelül havi 1000-1500 forintos tör­lesztő­­részletekkel terheli majd meg. Ezen kívül négy új buszvárót állítanak fel, közülük egy már elkészült. Nagy gondot fordíta­nak a község szépítésére a par­kosítási és fásítási program ke­retében. Bár bevételeik csak a helyi iparűzési adóból adódnak, bíznak benne, hogy ésszerű gaz­dálkodással az idén is elkerülhe­tik a költségvetési hiányt. Szétverték Aszófőn a telefonállomást Az éber aszófőiek körzeti rendőrük segítségével garáz­da fiatalokat füleltek le hétfőn este, akik szétverték a nyilvá­nos telefonállomást. Üvegcsörömpölésre kapta fel a fejét több falubeli hétfőn este hat óra után. Kiszaladtak az ut­cára, de addigra már a nyilvános telefonfülke romokban hevert, ugyanis három feldühödött bu­dapesti egyetemista baseball­ütővel szétverte az állomást. A skinhead kinézetű fiatalok, mint később elmondták, azért „pipál­­tak be”, mert nem kaptak szabad vonalat... A helybeliek felírták FIAT Pandájuk rendszámát, és siettek a helyi rendőrhöz. A körzeti megbízott a füredi kapitányságtól kért segítséget, így a fiatalok autóját a balatoni úton feltartóztatták a járőrök. A rendőrök mindhármukat, B. Tibort (22), K. Mátét (20) és Sz. Lászlót (19) előállították. Mint kiderült, a fiatalemberek jómódú családokból származ­nak. Egyiküknek Balatonszőlő­­sön van nyaralója. A füredi ka­pitányság garázdaság bűntette miatt indított ellenük eljárást. Az ittasan vezető K. Mátét kü­lön is felelősségre vonják. (m. a.) KÖRKÉP 1996. április 4., CSÜTÖRTÖK A Kordax perli a vámosokat Bírósághoz fordul a Kor­dax a vámhatóság másodfokú határozatával kapcsolatban. A cég ugyanis az ebben leírta­kat sem találja jogosnak, s ezért így kívánja érvényesíte­ni igényét. A másodfokú határozat egyébként jelentős mértékben módosította az első fokút. A legkézzelfoghatóbb e téren az, hogy a VPOP követelése a ko­rábbi 20 milliárd forintról mint­egy 10 milliárd forintra csök­kent. Minderről Kelemen Iván, a Kordax elnök-vezérigazgatója tájékoztatott. Elmondotta, hogy a határozatot hétfőn délután fél ötkor kapták kézhez. Nyomban megkezdett elemzése még nem fejeződött be. A határozatban a VPOP mintegy 5 milliárd fo­rinttal csökkentette fogyasz­­tásiadó-követelését, és egyéb ehhez kapcsolódó tételek is mérséklődtek. A Kordax vár­hatóan csütörtökön közli ez­zel kapcsolatos véleményét a sajtóval. A Kordax Rt. egyébként ja­nuár óta nem működik. Az első fokú határozat ugyanis lehetővé tette a hatóságoknak az azonnali végrehajtást, ami meg is történt. Zárolták a cég bankszámláit, ami miatt be kellett szüntetnie a munkáját. A különféle tevé­kenységeket a Kordax különbö­ző érdekeltségei vették át, mint ahogy az alkalmazottak jelentős része is ezekben a társaságok­ban dolgozik. Kelemen Iván szerint lényegében csak egyedül ő maradt a Kordaxnál. (MTI) Erdőbirtokosok tanácskoztak Magasi János tótvázsonyi polgármester meghívására hétfőn este a környék magán­­tulajdonú erdőinek birtokosai találkoztak a település műve­lődési házában, hogy megvi­tassák az elkövetkezendő tíz év teendőit. Az FM Erdőrendezési Iroda Szolgálat Veszprémi Erdőterve­zési Irodája munkatársai mond­ták el, hogy az idei és a jövő év­ben erdőtervi felvételt hajtanak végre. Ez azt jelenti, hogy a ma­gántulajdonú külterületi erdőket négyzetméterenként bejárják, és meghatározzák, hogy a kö­vetkező tíz évben milyen faki­termelést és erdőtelepítést vár­nak el a birtokosoktól. A telepü­lés határában több különböző, összességében nem nagyon jó minőségű erdő található. Az er­dőtervezők azt szeretnék elérni, hogy a következő tíz évre meg­alkotandó erdőterv a szakmai szempontoknak is megfeleljen és megjelenjen benne a tulajdo­nosok érdeke. Az erdőtervek tíz évre szól­nak, és meghatározzák az erdő­ben végezhető műveleteket, a fakitermelést, a telepítést egy­aránt. A környék erdőinek leg­nagyobb része fatermelésre sza­kosodott, kisebb része környe­zetvédelmi jelentőségű. A tulaj­donosok érdekeinek sérelme nélkül megvalósítható az, hogy mindenki részesedjen a munká­latok esetleges hasznából. Sem az erdőbirtokosok, sem az er­dőtervezők nem kedvelik a tar­vágást, inkább tisztító-felújító munkákkal szerzik meg a szük­séges tűzifájukat. A tanácskozá­son kitűnő erdészek ismertették, hogy milyen módszerekkel le­het az erdő önfenntartását meg­szervezni, vagy azt elősegíteni oly módon, hogy a kívánt faj magját az aljnövényzetben elhe­lyezik, és ezáltal önmegtermé­kenyítővé teszik az erdőt. A tanácskozáson nagy indu­latokat váltott ki, hogy a tulaj­donosok nagyon kiszolgáltatot­tak a fatolvajokkal szemben. Ugyanakkor felvetődött a vadá­szat kérdése is, erre vonatkozó­an a készülőben levő vadászati törvény határozza meg a tulaj­donosok teendőit és a várható hasznát. V. I. Megújult az ügyfélszolgálat Új helyre, a belvárosba költözött a Bakonytel Rt. ajkai irodája Vajon mikor telefonálhatnak az új előfizetők? A legtöbbször ezt kérdezik tőlünk - közölte Nagy Lászlóné, a Bakonytel Rt. ajkai ügyfélszolgálati irodájá­nak vezetője, akitől szolgáltatá­saik felől érdeklődtünk. - A távbeszélő-állomások lé­tesítésével, valamint a távközlé­si szolgáltatással kapcsolatos ügyintézést végezzük az el­múlt év novemberében létre­hozott, számítógépekkel felsze­relt ügyfélszolgálati irodában - mondta Nagyné. - Immár két hete egy belvárosi irodába köl­töztünk, amely az előzőhöz ké­pest esztétikusabb és könnyeb­ben elérhető. Ügyfeleinknek korábbi szol­gáltatásainkon túl telefonkészü­léket, telefaxot, korszerű üze­netrögzítőket és távközlési ki­egészítőket is kínálunk. Itt lehet kiegyenlíteni a telefonszámlá­kat, és ügyfeleink a kifizetések­kel kapcsolatos észrevételeikkel is ide fordulhatnak. A digitális telefonközpont még az idei évre tervezett átadá­sa lehetővé teszi azt, hogy az új előfizetőket folyamatosan be­kapcsoljunk a hálózatba. Az új rendszernek köszönhető majd az is, hogy az előfizető részletes telefonszámlát igényelhet, és megteheti, hogy adott esetben hívásátirányítást kérjen. Az új szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyintézés is irodánk feladata lesz, ahol jelenleg négyen dol­gozunk. Naponta mintegy kétszáz ügyfél keres fel bennünket a vá­rosból, illetve a térségből. A leg­többen az iránt érdeklődnek, hogy mikor „élnek” majd laká­saikban a telefonvonalak. Re­ményeink szerint még az idei év őszétől - állította Nagyné. k.­e. Már metszenek a szőlőkben Késésben a természet. Csak pár hete olvadt el a földekről a hó. A Balaton-felvidéki szőlősgaz­dák, amint engedte az időjárás, megkezdték a szőlők metszését, hogy behozzák a lemaradást. Valószínű, sokan a közelgő húsvéti ünnepeket is kihasználva dolgozni fognak a szőlőben. A napokban kaptuk lencsevégre Csopakon Ba­­konyvári László nyugdíjast, aki a 300 négyszö­göles telkén metszi a majdan finom nedűt adó szőlőtőkéket - andrónyi -

Next