Napló, 1996. december ( 52. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-12 / 290. szám
1996. december 12., CSÜTÖRTÖK FÖLDKÖZELBEN Bor és kén A kén és származékai használatát a borászirodában nem lehet nélkülözni. „Sajnos” azért, mert nemcsak a mikrobákat pusztítja, hanem ésszerűtlen használat esetén az emberi egészségre is káros. Megakadályozza a bor bizonyos alkotórészeinek oxidációját, és kedvező íz-, zamatképző hatása is előnyös a bor minősége szempontjából. Még nagy gyakorlattal bíró borosgazdák is elkövetik azt a két hibát, amely a kén alkalmazásakor tipikus. Az egyik a túlzott mennyiség adagolása, amely fejfájást okoz. A túlzott biztonságra törekvő borosgazdánál fordul ez elő. Netán a gazdának valamilyen hibát kell takargatnia, a kén erre is alkalmas. A másik tipikus hiba a kén nem kielégítő használata. A borban a kén egy része lekötődik, idővel ez a része nem hat. A kén kristályos formáját elégetve kén-dioxid keletkezik. Ez az anyag alkalmas arra, hogy borospincék vagy fahordók légterét megőrizzük a káros mikrobák rontó tevékenységétől. A pince légterének kénezését havonta egyszer elegendő elvégeznünk 0,5 gramm kén légköbméterenkénti elégetésével. Ha nincs e célra alkalmazható darabos kénünk, használhatunk kénlapot. Ez esetben 1 kénlap 10 köbméter levegő kénezésére jó. Fahordóhoz a kénlap használható a hordó kimosása és kicsepegtetése után. A kicsepegtetés, az összefolyó mosóvíz felitatása igen fontos, mert ha maradék mosóvízbe csepeg az égő kén, a hordóban záptojásszag keletkezik, és ezt a bor is átveszi. A használatos mennyiségek a következők: hl-es űrméretig 1/3 szelet kén hl-enként,5-20 hl méretnél 1/5 szelet kén hl-enként, 20 hl felett 1/10 szelet kén hl-enként. Jobb, ha a kén lassan ég el, ezért egy drótra függesztve a lapokat felül kell meggyújtani, majd a hordóba lógatva az akonadugót ráhelyezhetjük. Ha a hordók hosszabb ideig állnak üresen, havonta egyszer a pincekénezéssel együtt azokat is kénezni kell. A szőlő, must és bor kénezésére kétféle anyagot használhatunk. Az egyik a fehér kristályos és szúrós szagú borkén vagy kálium metabiszulfit. A másik a cseppfolyós kén-dioxid. A borkén használata főként kis üzemekben pélszerű, csomagolása, tárolása miatt. Már 10 dkg-os kiszerelésben is beszerezhető. A borkén hatásfoka 50 százalékos, a kén-dioxid 100 százalékos. A kén-dioxidot 45 kg-os gázpalackban forgalmazzák. Szőlőt is kénezhetünk borkénnel, ha nem kerül a szüret napján feldolgozásra, vagy áztatni kívánjuk. Az adagolás: 1-3 dkg/ mázsa, 10-30 gramm/g. Rothadt szőlőt nem szabad kénezni, a mustját viszont kell. Ha a szőlőt nem kénezzük, és a mustot ülepíteni akarjuk. adagolás: 1-3 dkg/ hl. Erjedés alatt a bor hatásos kénessavtartalmát elveszíti, ezért az újbort mindig kénezni kell. Borkénezés: az első, úgynevezett alapkénezést vagy a teljes kiterjedés után töltögetéskor, legkésőbb az első fejtéskor el kell végezni. Kevésbé savas borok esetén, meleg pincében előbb, ellenkező esetben és vörösboroknál később kénezzünk. Az alapkénezés borkénnel: savas fehérboroknál 10-14 gramm/hl, lágy fehérboroknál 14-20 gramm/hl, vörösbornál 10 gramm/hl (1 dkg/hl). A továbbiakban szükséges a kénessavszint rendszeres ellenőrzése és pótlása. A kénessav méréséhez ma már beszerezhető mérőeszköz is. Kemendy Miklós Bálint gazda kedvence a szőlő Az ország egyik legnépszerűbb embere dr. Bálint György kertészmérnök, újságíró, politikus. A televízió Ablak című műsorában és a Nők Lapja kertészeti rovatában beszél, ír az örök rejtélyről, a kertről. Közérthetően, szeretettel: szavai a kollégáknak is érdekesek, de a témában járatlan emberek is megértik. Az újdonságokat balatonfüredi kertjében próbálja ki. Sebésznek a műtő... - Heves megyében, Gyöngyösön születtem, ott szerettem meg a földet, a szőlőt. Apám is gazdálkodott, már gyermekként szenvedélyesen szerettem a kertet. Több évig gazdálkodtam, majd a Mányi Állami Gazdaságnál főagronómusként, később igazgatóként dolgoztam. A Fejér megyei állami gazdaságok főkertészeként több helyen kamatoztathattam a tudásomat. Újságíróként a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit láttam el, megalapítottam a Kertbarát Magazint, de a rádióban és a televízióban is rendszeresen összefoglaltam az időszerű kerti munkákat. - Hogyan lehet ezt a rengeteg munkát- az újságírást, a kertet, az országgyűlési képviselőséget - összeegyeztetni? - Nagyon pontos munkaszervezéssel. Naponta késő este érkezem haza, budapesti otthonomba. A kertnek nagyon hátrányos, hogy sokat dolgozom. Amikor még aktív voltam, akkor minden péntek este Balatonfüredre jöttünk, és hétfő reggelig itt voltunk. A szombatot és a vasárnapot a kertre szántuk. Most ez sajnos nem megy. A képviselőség nagyon sok munkát igényel. Az szerencse, hogy van egy kitűnő segítőtársam, aki most is itt van: Grám Ferenc. Ő a közelben lakik, és már tíz éve segít nekem a nehéz munkák elvégzésében, amikből már egyre több hárul rá. Azért nagyon igyekszem, hogy a kert rendben legyen, mert nem vállalnám magamra „a suszternak lyukas a cipője” szindrómát, amely szerint a kertésznek gazos a kertje. Egyrészt nagyon sok látogatóm van, nyáron főleg várt és nem várt vendégek, másrészt az önbecsülésem is megköveteli a kerti rendet. A kert számomra olyan dolog, mint a sebésznek a műtő, vagy egy vegyésznek a laboratórium. Mindent kipróbálok, amiről írok vagy beszélek. A gyakorlatban döntöm el, hogy a módszer jó, alkalmazható, drága, olcsó, milyen előnyei, hátrányai vannak. Bálint gazda a balatonfüredi kertben talán a magaságyra a legbüszkébb, amelyről sorra takarítja be a terményeket. A szüret idején éppen káposzta fejesetlen benne. A szomszédos hagyományos ágyásban kínai kel fejlődik, de nem elégedett vele. Többsége nem fejesedik, magot akar hozni. A vetőmag minőségi hibájára gyanakszik. A kertben két öntözőberendezés is működhetne. Számítógépes rendszer érzékeli, ha száraz a föld, és adagolja a kellő mennyiségű vizet. Ebben az évben aligha locsolt az intelligens gépezet. — Mi motiválta azt, hogy éppen Füreden rendezte be kísérleti kertjét? - A feleségem, Edit kívánsága volt, hogy egy Balatonhoz közeli településen vegyünk kertet. Nagyon megszerettük ezt a nádfedeles présházat, az itteni növényeket. Itt kiélhetem kísérletezőkedvemet. Büszke vagyok a ház előtt álló tölgyfára, hiszen én mentettem meg a kivágástól. - Van kedvenc növénye? - Egy profinak nincs igazán kedvenc növénye, illetve mindig mást kedvel. Figyeljük a növényeket, és amelyikre több figyelmet fordítunk, az a kedvencünk. Tavaly rajongtam a fuksziákért. Gyerekkoromban minden falusi ház ablakában virágzottak, aztán kimentek a divatból, meg egy kártevő is megjelent, amelyik pusztította a fuksziákat. Úgy gondoltam, hogy jó lenne újra elterjeszteni ezt a gyönyörű és sokarcú virágot. Amerikában van egy fuksziaegyesület, amelyik kétezer fajtáját tartja számon. Érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani rá. Tavasztól őszig virágzik, és a kevésbé tapasztalt kertész is könnyen szaporíthatja, gyorsan meggyökeresednek a hajtásai. A kedvencek között haszonnövények is szerepelnek. A hasznosság és az esztétikum nehezen választható el. Felejthetetlenül szép látvány például egy virágzó meggyfa, az igazán díszfának is beillik. A veteményeskertnek esztétikai értéke is van, ha az ágyások jól megtervezettek, gondozottak. Egy piros levelű cékla vagy egy sor snidling akár egy virágágyást szegélyezhet. A metélő petrezselyem is megállja a helyét a virágágyban. Hasonló a helyzet a fűszernövényekkel, ezek között is sok a szépséges, ráadásul egyénivé lehet velük tenni az ételeket. - Azt mondják, hogy új eljárásokon kívül korábban nem ismert zöldségnövényeket is elterjesztett az országban. - Van annak már vagy húsz éve, hogy egy delegáció vezetőjeként Dél-Olaszországban jártam. Az volt a feladatunk, hogy a magyar mezőgazdaság jó hírét terjesszük Itáliában. Ott láttam először a cukkinitermesztést. A növényt korábban csak szakirodalomból ismertem. Hoztam egy jó nagy adag vetőmagot belőle, amit elosztogattam. Kértem mindenkit, hogy legyen szíves elvetni, fölnevelni a növényeket. Azóta elterjedt, bizonyára kevesen vannak, akik nem ismerik. Abban az időben a cukkini volt a kedvencem. Milyen szép és folyamatosan terem, ráadásul sokféleképpen lehet feldolgozni. Rántjuk, sütjük, pástétomot készítünk belőle, töltjük, salátának is alkalmas. Nagyon hasznos zöldségféle, ha valakinek a kertjében két-három tő cukkini van, azzal egy átlagos létszámú családot el lehet látni. A jól eladható seprű Néhány évvel ezelőtt magam is kaptam egy tasak tépősalátamagvat Gyuri bácsitól, amit aztán a kertemben elvetettem, és azóta is használom a konyhában. Látom, hogy a füredi kertben is becsben tartják, késő őszig szedik a leveleit, amíg meg nem fagy. - Az igazi nagy szenvedélyem a szőlő - gondolkodik el a házigazda. A szőlő a leghumanizáltabb növénye az emberi társadalomnak. Az utóbbi években olyan helyen is elterjedt, ahol korábban nem ismerték, például Új-Zélandon, ahol nagyon jó eredményeket érnek el a borászok. Körülbelül tizenöt évvel ezelőtt kezdtek ott szőlővel foglalkozni, s most törnek előre a világpiacon, és nagyon jó minőségű a boruk. A szőlő nemcsak borkészítésre alkalmas, hanem kenyeret ad az embernek. - Köztudottan csak a hajlott hátú embereket szereti. - Kora tavasztól késő őszig törődni kell vele. Bizonyára nem véletlen, hogy az irodalomban, képzőművészetben, a zenében is megörökítették. Nagyon jól tud alkalmazkodni a vele törődő ember igényeihez. Alacsonyan, középmagasan, magasan művelhető. Az öreg tőkét meg lehet ifjítani, át lehet oltani, ha az ember megunta azt a fajtát, amit termelt. Át lehet alakítani. Más növény nem is képes ilyen mértékű alkalmazkodásra. - A politikában fontos a mezőgazdaság? - Ezernyi problémával küszködik a magyar mezőgazdaság, de azért vannak eredményei. Négyszázezer embernek főfoglalkozásban ad munkát, másfél millió magyarnak van valamilyen köze a mezőgazdasághoz, mellékfoglalkozásként, részmunkaidőben termelnek saját fogyasztásra vagy a piacra élelmiszereket. A mezőgazdaság termeli meg a lakosságnak az élelmiszereket, és amellett a legeredményesebb a külpiacokon is. Tavalyi hárommilliárd dollárnyi exportbevételt hozott az országnak, merem remélni, hogy ebben az évben is legalább ennyit hoz. - Több politikus szerint a vidék és a mezőgazdaság sorsa azonos... - Az utóbbi hónapokban nagyon sokat foglalkozom az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésével. Az élelmiszertermelés után közvetlenül a vidékfejlesztés kerül szóba. Igen fontos, hogy a vidék lakossága maradjon a helyén, találjon munkát, emberszabású életkörülményeket. Gazdasági szempontból elviselhetetlen lenne, ha csak városokban élnének emberek. Nem szabad megengedni, hogy a vidék elnéptelenedjen! Ezernyi módon lehet megtartani a falvak népét. - Kifejezetten a földhöz kötődő munkával? - Nem. Jó lehetőségeket ad a háziipar, amit az utóbbi időben annyira elhanyagoltunk. Nemcsak a kalocsai csipkére gondolok, hanem például arra, hogy az Alföld délkeleti részén van egy ciroktermő táj. Nem tudnak annyi seprűt készíteni, amennyit jó áron nem lehetne exportálni. Lehetőséget látok a kosárfonásban, a gyékényművészetben, a csuhéj felhasználásában. - Milyen szerepre számíthatunk az európai munkamegosztásban? - Az úgynevezett komplementer termékek előállítására. Olyanokra, amelyeket itt tudunk a legjobb minőségben és viszonylag olcsón előállítani. Majdnem biztos, hogy a magyar mezőgazdaságnak nem az lesz a legfőbb feladata, hogy alapvető élelmiszereket termeljen exportra. Nagy jövőt jósolok a boroknak, a Balaton környéki gazdák közül is egyre többen képesek a világízlésnek megfelelő borok előállítására. Néhány zöldség és gyümölcs zamatosabb nálunk, mint a világ más tájain. A gyógynövények és fűszernövények termesztésében is kihasználatlan lehetőségeket látok. A vetőmagtermesztésre az őszi sok napfény és a viszonylag magas átlaghőmérséklet miatt rendkívül alkalmasak vagyunk. Sokan már nem is emlékeznek rá, hogy a két világháború között Magyarország látta el egész Svédországot lucernavetőmaggal. Ma viszont a lucernamagtermesztésünk olyan szűkös, hogy a saját szükségletünket sem elégíti ki. Sokféle takarmánynövény és zöldségféle vetőmagvainak előállítására lennénk képesek. - A hagyományokra építeni fogunk a jövőben? - A kecskeméti lovas világtalálkozón is kiderült, hogy országunkban kedvezőek a lovassport feltételei, hogy éppen olyan idegenforgalmi vonzerő lehetne, mint amilyen Ausztriában a sísport. Veszprém megyében is nagyszerű lovasterepek vannak, és jó a lóállomány. Az egész országban élnek lóhoz értő emberek. Az agrár szakértelemmel nálunk nincs baj, a terület kiválóságai is megtalálhatók az országban. A gazdálkodás sem lehet eredményes csupán az elődöktől örökölt tapasztalatokkal. Ez egy olyan szakma, ahol mindig be kell vezetni, ha lehet, minél gyorsabban az újdonságokat. A nagy versenyben csak így érhetünk el eredményt. Én bízom abban, hogy még az én életemben újra kivirágzik a magyar mezőgazdaság. Nem rázok le senkit - Mi a titka a magas szintű tudás közérthető terjesztésének? - Életem fontos része, hogy ismereteket közvetítsek. Mindig tanítottam. Sokáig fájt, hogy igazából csak az utóbbi húszhuszonöt évben engedtek tanítani. Fiatalon tanárnak készültem, de ezt nem tették lehetővé számomra. Hál' istennek, utódaimnak megadatott ez is. A fiam a kertészeti egyetem tanára. Elégedett ember vagyok. Szellemi értékekben számolok, anyagilag nem mondhatom, hogy sokat értem el, de ez nem fájt soha. - Gyuri bácsi az ország egyik legnépszerűbb embere. Ezt hogyan viseli? - Háromszor annyi időbe telik, hogy eljussak valahová, mint más normális embernek. Útközben mindig kérdezgetnek, tudakolják, hogyan kell átteleltetni a muskátlit, kezdhetik-e már a szőlő szüretelését, mitől barna a dió? Nagyon vigyázok arra, hogy szakszerű választ adjak, és nem szoktam lerázni az embereket. Dr. Bálint György egyre ritkábban jut el Balatonfüredre, ahol a szomszédok is nagyon várják. Tanácsokat, hajtásokat, magvakat kérnek. Kevesebb idő jut a növények szuggerálására. Régen egy fát tréfásan megfenyegetett, hogy kivágja, ha már meg nem mutatja a termését. A fa a következő évben termőre fordult. Varga Ibolya Dr. Bálint György és felesége, Edit asszony jó időben szívesen üldögél a folyondárral befuttatott présház előtt Fotó: Oszkó Zsuzsa „Elégedett ember vagyok” NAPLÓ 9