Napló, 1997. március ( 53. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-10 / 58. szám
16 NAPLÓ PRO NATURA Kirándulók két keréken A túrázás és a kirándulás nincs évszakhoz kötve: a természet más-más arcát mutatja télen, tavasszal, nyáron, ősszel. A gyerekek 3—4 éves kor után már élvezik a kirándulást, a túrázást. Megedződnek, szívósabbá válnak, megtanulják megismerni, szeretni és tisztelni az erdőt, mezőt, hegyet és a vizet, az ott élő növényeket és állatokat. A gyalogos turistáskodástól nem esik messzire a „drótszamaras” közlekedés, vagyis a kerékpározás. Napjainkban reneszánszát éli a bicikli. A kétkerekű jármű a közlekedésben különös figyelmet érdemel. A kerékpár ugyanis környezetbarát közlekedési eszköz, amely részese a személyes egészségvédelemnek. Várpalotán 1992. november 25-én 12 fő alapítótaggal alapítottak kerékpáros közösséget, a Bakony Bike Kerékpáros Egyesületet. A taglétszám azóta 58 főre nőtt. Történetükről, terveikről Horváth Ferenc egyesületi elnök tájékoztatta lapunkat. Kezdetben túrozási szinten űzték ezt a sportot, ám azóta igény merült fel a versenyzésre is, leginkább az ifjúsági korosztályban. A hajdani „bányászváros” környékén sajnos elég nagyszámú a légúti megbetegedés. A levegő tisztasága az utóbbi években javult. A tény összefügg azzal, hogy több ipari üzemet leállítottak az elavultság és a gazdaságtalan termelés indokával. Várpalotán kerékpárút csak a Pétfürdői városrészben található, az úgynevezett „sugárút”. Terjedelme mintegy 30 kilométer. Sajnos, az autóstársadalom egy része (tisztelet a kivételnek) lelkiismeret-furdalás nélkül használja a kerékpárutat autóútnak és parkírozóhelynek. Hiányolják, hogy Székesfehérvártól Várpalota és Veszprém irányába nem látszik remény arra, hogy valamikor is kerékpárút épüljön ki. Ennek hiányában a kerékpáros nagy balesetveszélynek van kitéve, és nem utolsósorban a kipufogógázokat is be kell szívnia... Nagyon nagy lépésnek tartják viszont a városi rendőrkapitányság, valamint a MÁV segítségét. Báli József Palotai kerekesek a herendi porcelánmúzeumnál Hatlábú segítőtársaink kiskertünkben A katicabogarak többnyire kis testű, félgömb alakú rovarok, lábuk és csápjuk rövid, az utóbbinak a vége bunkós. Színük és rajzolatuk egyaránt változatos, ráadásul fajon belül is rendkívül változékony. Többségük ragadozó életmódot folytató hasznos bogár, csak kivételesen fordul elő közöttük növényevő, egyben kártevő (pl. lucernaböde). Hazánk területéről eddig mintegy 70 fajuk előfordulását mutatták ki, ezek nagyobb része a Bakony vidékén is megtalálható. A hétpettyes katicabogarat méltán nevezhetjük a magyar nép legismertebb és legkedveltebb bogarának. Ezt bizonyítja többek között számos népies elnevezése is. A legrégibb fellelhető neve irodalmunkban (7 pontos Füstkata) csaknem 200 éves. Az 5-8 milliméter nagyságú bogár teste jellegzetes félgömb alakú. Fekete fején két fehéressárga homlokfolt látható. Fekete nyakpajzsán az elülső szögletek feketéssárga színűek. Cinóberpiros szárnyfedőit rendszerint hét fekete folt díszíti. Jellegzetes sajátossága, hogy ha megfogjuk, lábának ízületeiből kellemetlen szagú, sárgásvörös vért bocsát ki. Áttelelés után az időjárás alakulásától függően korán, rendszerint már az első meleg, napsütéses napokon megjelennek, és rövidesen lerakják a 6-12 piszkossárga petéből álló csomócskáikat a levéltetvek közelébe. A petékből kikelő, eleinte fekete, majd fokozatosan szürkéspalakékre változó lárvák gyorsan növekednek, többször vedlenek. Testük hosszúkás, hátrafelé fokozatosan elvékonyodik, hátukat finom, vörös színű pontok teszik változatossá. Egyetlen idősebb lárva naponta 50, fejlődése során pedig akár ezer levéltetvet is elpusztít. Gyakran megtámadják pl. a jelentős kártételt okozó szőlőfürtmoly hernyóit is, de pusztítják egyéb molylepkefajok hernyóit, a pókhálós szövődarázs petéit és fiatal lárváit, a pajzstetveket stb. Ugyancsak gyakori a hasonló életmódú, de kisebb kétpettyes katicabogár (Coccinella bipunctata), melyre jellemző, hogy rendszerint nagyobb számban keres áttelelésre alkalmas helyet lakóházakban és egyéb épületekben. A hétpettyes katicabogár nem tartozik a törvényesen védett fajok közé. Mivel azonban mind az erdőben, mind a mezőn és kertünkben rendkívül hasznos segítőtársunk, feltétlen kíméletet érdemel. Dr. Tóth Sándor Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) A katicabogár lárvája levéltetűtelepen A szerző felvételei 1997. március 10., HÉTFŐ Pacsirta és helikopter: a mezők tavaszi madarai Mindkettő a mezők madara. Egyforma céllal fürkészik a friss barázdát és a zsendülővetést, a kukorica-, krumpliföldeket és a virágos rétet, pusztítani mindazt, ami az éltető termést, természetet veszélyezteti. Csupán a módszerekben különböznek, de abban aztán alaposan. S ha ez a különbözőség két táborra osztja az emberiséget, akkor én pacsirtapárti vagyok. Mindez akkor ötlött föl bennem, amikor - nem is olyan régen - az egyik növényvédő állomás helikopteres pilótája a szolgáltatás alkonyáról beszélt egy tanácskozáson. Természetesen középpontba helyezte az állomás dolgozóinak kilátástalan helyzetét. Az indoklás egyszerű: ez a szolgáltatás csak terjedelmes táblákon, nagyüzemi keretek között oldható meg. S mivel a privatizáció erősen megkérdőjelezi a mezőgazdasági nagyüzem jövőjét, majdnem egészen bizonyos, hogy az erre a célra használt helikopterek a garázsba vonulhatnak. Maradnak hát a pacsirták, a hajdani szántóvetők magasba törő dolgos csalogányai. Maradnak, mondom, ha még maradtak... Mert az a túlgépesített és túlvegyszerezett gazdálkodás, amit oly előszeretettel illettünk a „szocialista” jelzővel, nemcsak a kártékony, hanem a hasznos élőlényeket is pusztította. Köztük természetesen a pacsirtákat is. Vagy úgy, hogy megsemmisítette a szaporodást a fészkek feldúlásával, a tojások eltaposásával, vagy úgy, hogy vegyszereivel mérgezte őket is, táplálékaikat is. Micsoda ördögi kör! Mert amíg a természet úgy védekezik, hogy a hasznosat menti, a kártékonyat pusztítja, addig a gép, a magasból hulló vegyszereső nem tesz különbséget. Mintha a tevékenységükre lenne féltékeny, pusztítja őket is, az éneklő, kicsi „helikoptereket.” Jó két évtizeddel ezelőtt olvastam valahol egy megdöbbentő fejtegetést arról, hogy mily végzetes károk keletkezhetnek, ha az ember erőszakosan beavatkozik a természetbe. A túlzott vegyszerezés, gyomirtás, tarlóégetés a mikroorganizmus pusztulását is jelenti... Az értekezésből egy gondolat erősen megmaradt bennem: az így elpusztított giliszták talajjavító tevékenységét a műtrágyák sohasem pótolhatják. Megértem helikopteres ismerősöm gondjait. Nem mindegy máról holnapra mindennapi kenyér nélkül maradni. A privatizáció eredményeként biztosan megváltozik a mezeik képe is. Ha nem is egészen úgy, hogy a két kis tehénke hasítja majd komótosan a barázdákat, hanem helyet kapnak a termelésben a modern nagyüzemek, a farmergazdaságok is az emberi munkát megkönnyítő gépesítéssel együtt. A pacsirták pedig majd újra mellénk szegődnek - egyre tisztuló kép a múltból -, újra végzik, ami részükre rendeltetett, és dalos jókedvükkel megvidámítják a mezők népét. Én mindenesetre drukkolok értük és nekik... Egerszegi Ferenc Színes kaleidoszkóp ■ Pályázati nyertesek. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium oktatási bizottsága által kiírt Környezetvédelmi szakkörök című pályázat nyertesei közt megyénkből a következő közösségek szerepelnek: Bakonyszücs, Közös Fenntartású Általános Iskola (Petőfi u. 26), Juhos Zoltán; Zirc, Reguly Antal Általános Iskola (Rákóczi tér 2-5.), Slajbó György. A KTM Környezetvédelem az óvodákban című pályázatán a veszprémi Hársfa Óvoda (Jutási út 9.), Hegyiné Horváth Éva. ■ Sündörgő Dunakeszin: Zöld betűkkel, szürke „újrapapíron” jelent meg Dunakeszi város általános iskoláinak, egyik óvodájának, valamint az önkormányzatnak közös környezetvédelmi folyóirata, a Sündörgő. A lapot gyermekek és felnőttek együtt írják, szerkesztik, és a városi nyomda ezer példányban nyomtatja ki. További érdekesség, hogy a gyermekrikkancsok - az e célra készített feliratos kötényben - árulják nagy lelkesedéssel. ■ Herpeto-tábor a szegedi Fehér-tón. Ismeretterjesztési, oktatási és tudományos adatgyűjtési céllal 2-3 napos - iskolai szünetekben, hétvégeken - nomád táborozást szerveznek a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó szegedi Fehér-tóhoz. Fő szempont most nem a világhírű madárvilág, hanem a kétéltűek (békák, gőték) és a hüllők (gyíkok, siklók, teknősök) megismerése, élőhelyeik feltérképezése. Kapcsolatfelvétel: Nagy Zoltán és társai, 6726 Szeged, Temesvári krt. 50-52. Fedezze fel a Citroen fantasztikus ajánlatát! Olyan kisteherautót szeretne, amelyet éveken keresztül keményen hajthat anélkül, hogy cserbenhagyná? Két előnyös ajánlatunk is van Önnek! A Citroen C15 és a Citroen Jumper olyan nagy raktérrel és hatalmas teherbírással rendelkező haszongépjárművek, melyek kényelmükkel teszik kellemes időtöltéssé napi munkáját. Most korlátozott ideig a nettó árból 5% árkedvezménnyel vásárolhatja meg álmai kisteherautóját. Ezt a kedvezményt konkrét árengedményként, beépített extraként vagy kamatmentes hitelfeltételként veheti igénybe. Ajánlatunk március 31-ig érvényes minden Citroen márkakereskedőnél. További részletekért hívja a Citroen Assistance telefonszámát (06-20-365-724) vagy keresse meg a legközelebbi Citroen márkakereskedőt. Acitroen Fedezze fel a különbséget A+A Kft. 8400 Ajka, Vásár u. 2. Tel.: 88/311-799, Fax: 88/311-609 015 A terhelhető munkatárs : JUMPER A változatos munkahely