Napló, 1997. március ( 53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-10 / 58. szám

16 NAPLÓ PRO NATURA Kirándulók két keréken A túrázás és a kirándulás nincs évszakhoz kötve: a ter­mészet más-más arcát mutat­ja télen, tavasszal, nyáron, ősszel. A gyerekek 3—4 éves kor után már élvezik a kirán­dulást, a túrázást. Megedződ­nek, szívósabbá válnak, meg­tanulják megismerni, szeretni és tisztelni az erdőt, mezőt, hegyet és a vizet, az ott élő növényeket és állatokat. A gyalogos turistáskodástól nem esik messzire a „drótszama­­ras” közlekedés, vagyis a ke­rékpározás. Napjainkban reneszánszát éli a bicikli. A kétkerekű jármű a közlekedésben különös figyel­met érdemel. A kerékpár ugyan­is környezetbarát közlekedési eszköz, amely részese a szemé­lyes egészségvédelemnek. Várpalotán 1992. november 25-én 12 fő alapítótaggal alapí­tottak kerékpáros közösséget, a Bakony Bike Kerékpáros Egyesületet. A taglétszám azóta 58 főre nőtt. Történetükről, ter­veikről Horváth Ferenc egye­sületi elnök tájékoztatta la­punkat. Kezdetben túrozási szinten űzték ezt a sportot, ám azóta igény merült fel a versenyzésre is, leginkább az ifjúsági korosz­tályban. A hajdani „bányászváros” környékén sajnos elég nagyszá­mú a légúti megbetegedés. A le­vegő tisztasága az utóbbi évek­ben javult. A tény összefügg az­zal, hogy több ipari üzemet leál­lítottak az elavultság és a gaz­daságtalan termelés indokával. Várpalotán kerékpárút csak a Pétfürdői városrészben találha­tó, az úgynevezett „sugárút”. Terjedelme mintegy 30 kilomé­ter. Sajnos, az autóstársadalom egy része (tisztelet a kivételnek) lelkiismeret-furdalás nélkül használja a kerékpárutat autóút­­nak és parkírozóhelynek. Hiányolják, hogy Székesfe­hérvártól Várpalota és Veszp­rém irányába nem látszik re­mény arra, hogy valamikor is kerékpárút épüljön ki. Ennek hiányában a kerékpáros nagy balesetveszélynek van kitéve, és nem utolsósorban a kipufogó­gázokat is be kell szívnia... Na­gyon nagy lépésnek tartják vi­szont a városi rendőrkapitány­ság, valamint a MÁV segítségét. Báli József Palotai kerekesek a herendi porcelánmúzeumnál Hatlábú segítőtársaink kiskertünkben A katicabogarak többnyire kis testű, félgömb alakú rova­rok, lábuk és csápjuk rövid, az utóbbinak a vége bunkós. Szí­nük és rajzolatuk egyaránt változatos, ráadásul fajon be­lül is rendkívül változékony. Többségük ragadozó életmó­dot folytató hasznos bogár, csak kivételesen fordul elő közöttük növényevő, egyben kártevő (pl. lucernaböde). Hazánk területé­ről eddig mintegy 70 fajuk elő­fordulását mutatták ki, ezek nagyobb része a Bakony vidé­kén is megtalálható. A hétpettyes katicabogarat méltán nevezhetjük a magyar nép legismertebb és legkedvel­tebb bogarának. Ezt bizonyítja többek között számos népies el­nevezése is. A legrégibb fellel­hető neve irodalmunkban (7­ pontos Füstkata) csaknem 200 éves. Az 5-8 milliméter nagyságú bogár teste jellegzetes félgömb alakú. Fekete fején két fehéres­sárga homlokfolt látható. Feke­te nyakpajzsán az elülső szögle­tek feketéssárga színűek. Cinó­­berpiros szárnyfedőit rendsze­rint hét fekete folt díszíti. Jelleg­zetes sajátossága, hogy ha meg­fogjuk, lábának ízületeiből kellemetlen szagú, sárgásvö­rös vért bocsát ki. Áttelelés után az időjárás alakulásától függő­en korán, rendszerint már az el­ső meleg, napsütéses napokon megjelennek, és rövidesen le­rakják a 6-12 piszkossárga pe­téből álló csomócskáikat a le­vélte­tvek közelébe. A petékből kikelő, eleinte fe­kete, majd fokozatosan szürkés­­palakékre változó lárvák gyor­san növekednek, többször ved­­lenek. Testük hosszúkás, hátra­felé fokozatosan elvékonyodik, hátukat finom, vörös színű pon­tok teszik változatossá. Egyet­len idősebb lárva naponta 50, fejlődése során pedig akár ezer levéltetvet is elpusztít. Gyakran megtámadják pl. a jelentős kár­tételt okozó szőlőfürtmoly her­nyóit is, de pusztítják egyéb molylepkefajok hernyóit, a pók­hálós szövődarázs petéit és fia­tal lárváit, a pajzstetveket stb. Ugyancsak gyakori a hasonló életmódú, de kisebb kétpettyes katicabogár (Coccinella bipunc­­tata), melyre jellemző, hogy rendszerint nagyobb számban keres áttelelésre alkalmas helyet lakóházakban és egyéb épüle­tekben. A hétpettyes katicabogár nem tartozik a törvényesen vé­dett fajok közé. Mivel azonban mind az erdőben, mind a mezőn és kertünkben rendkívül hasz­nos segítőtársunk, feltétlen kí­méletet érdemel. Dr. Tóth Sándor Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) A katicabogár lárvája levéltetűtelepen A szerző felvételei 1997. március 10., HÉTFŐ Pacsirta és helikopter: a mezők tavaszi madarai Mindkettő a mezők madara. Egyforma céllal fürkészik a friss barázdát és a zsendülővetést, a kukorica-, krumplifölde­ket és a virágos rétet, pusztítani mindazt, ami az éltető ter­mést, természetet veszélyezteti. Csupán a módszerekben kü­lönböznek, de abban aztán alaposan. S ha ez a különbözőség két táborra osztja az emberiséget, akkor én pacsirtapárti va­gyok. Mindez akkor ötlött föl bennem, amikor - nem is olyan ré­gen - az egyik növényvédő állomás helikopteres pilótája a szolgáltatás alkonyáról beszélt egy tanácskozáson. Termé­szetesen középpontba helyezte az állomás dolgozóinak kilátástalan helyzetét. Az indoklás egyszerű: ez a szolgálta­tás csak terjedelmes táblákon, nagyüzemi keretek között old­ható meg. S mivel a privatizáció erősen megkérdőjelezi a me­zőgazdasági nagyüzem jövőjét, majdnem egészen bizonyos, hogy az erre a célra használt helikopterek a garázsba vonul­hatnak. Maradnak hát a pacsirták, a hajdani szántóvetők magasba törő dolgos csalogányai. Maradnak, mondom, ha még ma­radtak... Mert az a túlgépesített és túlvegyszerezett gazdálkodás, amit oly előszeretettel illettünk a „szocialista” jelzővel, nem­csak a kártékony, hanem a hasznos élőlényeket is pusztította. Köztük természetesen a pacsirtákat is. Vagy úgy, hogy meg­semmisítette a szaporodást a fészkek feldúlásával, a tojások eltaposásával, vagy úgy, hogy vegyszereivel mérgezte őket is, táplálékaikat is. Micsoda ördögi kör! Mert amíg a természet úgy védekezik, hogy a hasznosat menti, a kártékonyat pusztítja, addig a gép, a magasból hulló vegyszereső nem tesz különbséget. Mintha a tevékenységükre lenne féltékeny, pusztítja őket is, az éneklő, kicsi „helikoptereket.” Jó két évtizeddel ezelőtt olvastam valahol egy megdöbbentő fejtegetést arról, hogy mily végzetes károk keletkezhetnek, ha az ember erőszakosan beavatkozik a természetbe. A túlzott vegyszerezés, gyomirtás, tarlóégetés a mikroorganizmus pusztulását is jelenti... Az értekezésből egy gondolat erősen megmaradt bennem: az így elpusztított giliszták talajjavító tevékenységét a műtrá­gyák sohasem pótolhatják. Megértem helikopteres ismerősöm gondjait. Nem mindegy máról holnapra mindennapi kenyér nélkül maradni. A pri­vatizáció eredményeként biztosan megváltozik a mezeik ké­pe is. Ha nem is egészen úgy, hogy a két kis tehénke hasítja majd komótosan a barázdákat, hanem helyet kapnak a termelésben a modern nagyüzemek, a farmergazdaságok is az emberi mun­kát megkönnyítő gépesítéssel együtt. A pacsirták pedig majd újra mellénk szegődnek - egyre tisztuló kép a múltból -, újra végzik, ami részükre rendeltetett, és dalos jókedvükkel megvi­­dámítják a mezők népét. Én mindenesetre drukkolok értük és nekik... Egerszegi Ferenc Színes kaleidoszkóp ■ Pályázati nyertesek. A Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium oktatási bizottsága által kiírt Környe­zetvédelmi szakkörök című pá­lyázat nyertesei közt megyénk­ből a következő közösségek szerepelnek: Bakonyszücs, Kö­zös Fenntartású Általános Is­kola (Petőfi u. 26), Juhos Zol­tán; Zirc, Reguly Antal Általá­nos Iskola (Rákóczi tér 2-5.), Slajb­ó György. A KTM Kör­nyezetvédelem az óvodákban című pályázatán a veszprémi Hársfa Óvoda (Jutási út 9.), Hegyiné Horváth Éva. ■ Sündörgő Dunakeszin: Zöld betűkkel, szürke „újrapapíron” jelent meg Dunakeszi város általános iskoláinak, egyik óvo­dájának, valamint az önkor­mányzatnak közös környezet­védelmi folyóirata, a Sündörgő. A lapot gyermekek és felnőttek együtt írják, szerkesztik, és a vá­rosi nyomda ezer példányban nyomtatja ki. További érdekes­ség, hogy a gyermekrikkancsok - az e célra készített feliratos kötényben - árulják nagy lelke­sedéssel. ■ Herpeto-tábor a szegedi Fe­hér-tón. Ismeretterjesztési, ok­tatási és tudományos adatgyűj­tési céllal 2-3 napos - iskolai szünetekben, hétvégeken - no­mád táborozást szerveznek a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet­hez tartozó szegedi Fehér-tó­hoz. Fő szempont most nem a világhírű madárvilág, hanem a kétéltűek (békák, gőték) és a hüllők (gyíkok, siklók, teknő­sök) megismerése, élőhelyeik feltérképezése. Kapcsolatfelvé­tel: Nagy Zoltán és társai, 6726 Szeged, Temesvári krt. 50-52. Fedezze fel a Citroen fantasztikus ajánlatát! Olyan kisteherautót szeretne, amelyet éveken keresztül keményen hajthat anélkül, hogy cserbenhagyná? Két előnyös ajánlatunk is van Önnek! A Citroen C15 és a Citroen Jumper olyan nagy raktérrel és hatalmas teherbírással rendelkező haszon­­gépjárművek, melyek kényelmükkel teszik kellemes időtöltéssé napi munkáját. Most korlátozott ideig a nettó árból 5% árkedvezménnyel vásárolhatja meg álmai kiste­herautóját. Ezt a kedvezményt konkrét árengedményként, beépített extraként vagy kamatmentes hitelfeltételként veheti igénybe. Ajánlatunk március 31-ig érvényes min­den Citroen márkakereskedőnél. További részletekért hívja a Citroen Assistance tele­fonszámát (06-20-365-724) vagy keresse meg a legközelebbi Citroen márkakereskedőt. Acitroen Fedezze fel a különbséget A+A Kft. 8400 Ajka, Vásár u. 2. Tel.: 88/311-799, Fax: 88/311-609 015 A terhelhető munkatárs : JUMPER A változatos munkahely

Next