Napló, 1997. július ( 53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-14 / 162. szám
1997. július 14., HÉTFŐ Kivált? Őrület! Ballagok, nézelődöm. Megtorpanok, megütődöm, plakát tolakszik elém: „íz - őrület a négyzeten” — kiált rám. Köszönöm, nem mondanám, ha lenne kinek. Őrület? Ráadásul a négyzeten? Hát hatványozottan még kevésbé! Van őrület körülöttünk éppen elegendő, ahogyan manapság mondják: igazándiból túlságosan is sok. Minek ezt még szorozgatni? Kivált, ha így nincs is értelme. Akárcsak annak, ahogy manapság a kivált szót használják, mint az egykori reklám mondta: nyakra-főre. Nem csapnék reklámot, nem részletezem tehát, mire mondja a nyilatkozó, hogy az áremeléssel kiválthatja a behozatalt. Ugyan honnét váltaná ki? Az építészek megmondhatnák, miért kell kiváltani a nyílászárók fölötti részt, falat holott egy gerendafélét tesznek oda. Aztán az is kiderül, hogy az áremelés révén EU-konform lesz az áram és a gáz, vagyis olyasmi, ami a mindennapi életnek kivált lényeges eleme. Hallván a hírt, azt kérdezte valaki: hát a bérek, a nyugdíjak mikor lesznek „EU-konformok” ? Egykori keletnémet ismerősére hivatkozott, most az EU élén álló, járó szövetségi köztársaság idős polgárára, akinek az ottani mércével alacsony nyugdíja éppen a négyszerese az övének, amit magas beosztásból nyugdíjaztatra kap. Keserűen tette hozzá : Berlinben arra a nyugdíjra még egy szegénységi bizonyítvány is jár... Őrület - mondja valaki mellettem. Föleszmélek töprengésemből, ám ő csak a plakátot olvassa. Nevetséges - mondja. - Vagy siralmas? - kérdezi. De ő sem válaszol. Zay László Mi érdekli a külföldieket? A polgári titkosszolgálatok múlt esztendeje Magyarországon kizárólag a szociális elégedetlenség miatt lehet - korlátozott mértékben - mozgástere az úgynevezett extrém szervezeteknek, csoportosulásoknak. Az ilyen irányzatok térnyerésének azonban nincsenek társadalmi alapjai. Ideológiájukban uralkodóvá vált a szélsőséges nacionalizmus és a szociális demagógia programszerű összekapcsolása, ennek egyik komponenseként jelentkezett a hungarista revizionizmus erősödése. Újra körvonalazódnak és politikai programmá emelkednek a nemzeti szocialista típusú törekvések. Egyebek mellett ezeket a megállapításokat tartalmazza a polgári titkosszolgálatok múlt évi tevékenységéről szóló tájékoztató. A dokumentum szerint egyes szélsőséges nézeteket valló személyi körök tervei között szerepel a köznyugalmat megzavaró cselekmények végrehajtása is, de figyelembe véve társadalmi támogatottságuk hiányát, továbbra sem kell számolni hazai terrorszervezetek létrejöttével, akcióival. A nemzetközi terrorizmus szempontjából a közelkeleti bázisú szervezetek jelentik a fő veszélyt, és ez a fenyegetettség reálisan érinti az itt állomásozó SFOR-erőket. A hazánk elleni aktív információszerzés hírigényének általánosítható elemei közé sorolhatók Magyarországnak az európai integrációs folyamat érdekében tett lépései. A külföldi titkosszolgálati tevékenység súlypontja egyre intenzívebben a gazdasági szférára helyeződik át, ugyanis reálisan számolni kell gazdasági, pénzügyi, stratégiai érdekeink nemzetbiztonsági veszélyeztetettségével. Konkrét érdeklődés jelentkezik a privatizációval, a pénzintézetekkel, a külkereskedelemmel, a hadiiparral és kiemelt kutatási programokkal kapcsolatban. (MTI) FÓKUSZ NAPLÓ 5 Nem vagyok egy Nemecsek Mádai Péter képviselő, az SZDSZ országos ügyvivő testületének tagja Az Elmebajnokság és más, nagy tudást igénylő vetélkedők győzteseként vált ismertté. Hetedik éve parlamenti képviselő, először az SZDSZ megyei listájának második helyéről, 1994- ben az Ajka központú választókerület polgárainak bizalmából.Mádai Péter másfél hónapja a szabaddemokraták országos ügyvivő testületének tagja. - Nem érzi magát kakukktojásnak vidékiként a testületben? - Öt évvel ezelőtt már tagja voltam az országos testületnek, Tölgyessy Péter idején. Van egyfajta gyakorlatom ebben a munkában. Én 1989-ben kezdtem aktívan politizálni, nincs olyan ember az ügyvivők között, akivel ne lennék jóban. Ráadásul nem egyedül vagyok vidéki. Ezért sem érzem, hogy én lennék a Nemecsek. - Milyen különbség van az öt évvel ezelőtti és a mostani ügyvivői munka között, figyelembe véve, hogy akkor ellenzékben voltak, most pedig benn vannak a kormánykoalícióban? - 1992-ben az úgynevezett kemény magból sokan lemondtak az ügyvivőségről. Akik akkor vállaltuk a megbízatást, tudatában voltunk annak, hogy maximum egy évig kell csinálnunk. Igyekeztünk a lehető legjobb munkát végezni, bár sokkal kisebb volt a mozgásterünk, mint ma. Koalíciós párt vagyunk, a pártelnök a belügyminiszter, s többen töltenek be kormányzati pozíciót. Ebből következően sokkal racionálisabb a munka, kevesebb az üresjárat. Ezenkívül minden információnak birtokában vagyunk, már azt kivéve, amit Horn Gyula nem oszt meg velünk. Az SZDSZ jelenleg nem éppen népszerűsége csúcsán van. A legfontosabb, hogy ez a testület sikerre vigye a pártot 1998-ban. - Mi számít majd sikernek? - Nem kenyerem a jóslás, úgy gondolom, hogy elérjük a 15 százalékot. De nem ez a döntő, hanem az: olyan helyzetben legyünk, hogy nélkülünk ne lehessen döntést hozni. Ezt azért tartom fontosnak, mert az európai liberalizmust egyedül a Szabad Demokraták Szövetsége képviseli ma Magyarországon. - Az nem mérvadó, hogy kormánypárt lesz-e az SZDSZ vagy sem? - Egy politikai párt mindig abból indul ki, hogy kormányzati szerepre alkalmas, és arra készül. Az már a választókon múlik, miként ítélik meg munkáját. Mi '98-tól is szeretnénk kormánykoalíció tagjaként dolgozni. - Nem érzik , hogy beszűkült a párt mozgástere, mióta a koalícióban részt vesznek? - Soha nem gondoltam, hogy az SZDSZ a legerősebb párt. Azt le kell szögezni: bárhonnan jönne a kérés hozzánk, az SZDSZ csak olyan pártot fogadhatja el, amellyel az alapértékek többségében egyetért. - Ha összehasonlítjuk az előző és a mostani ciklust, milyennek ítéli az ellenzék helyzetét? - Az első ciklusban a három ellenzéki párt - az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz - konstruktív ellenzéki szerepet töltött be. A módosító indítványok, interpellációk mindig annak tudatában születtek, hogy ismerjük, meddig nyújtózkodhat az ország. A mai ellenzék megnyilvánulásaiban a nyomát nem látom annak, hogy a lehetőségek határain belül javítani akarnának. Időnként az MDNP-nél érzékelem csak a tárgyilagosságra, konstruktív ellenzékiségre való szándékot. Legnagyobb bánatomra a Fidesz teljesen kivetkőzött önmagából, amit csinál, az a mohó hatalomra törekvés. Az ellenzék előtt egyébként is egyetlen cél lebeg: 1998-ban győzni. Többféle módon lehet a hatalomra törekedni, ezek között ott van a demagógia is. Remélem, ezt a választók észreveszik. - Az ügyvivő testületben mennyire van módja közvetíteni az emberek, a választópolgárok véleményét? - Veszprém megye az országgyűlési képviselők számát tekintve a második legerősebb az országban, hiszen négy szabaddemokrata képviselőt juttatott a Parlamentbe. Azt hiszem, ez is benne volt az ügyvivő testületbe juttatásomban. Nagyon jó az együttműködés megyebeli képviselőtársaimmal, jól dolgozik a megyei egyeztető tanács. Ráadásul én vonaton, buszon utazom, rengeteg emberrel találkozom, beszélgetek. Az így szerzett tapasztalatokat az ügyvivőin elmondom, s azt tapasztalom, oda is figyelnek rá. - Mennyire van lehetőségük előre felmérni egy-egy döntés várható hatását? - Erre hadd válaszoljak Churchill mondásával: „a demokrácia a választások megnyeréséig tart. Az azt követő négy év annak a programnak a megvalósítása kell legyen, amire a választók többsége a voksát adta.” Ha ezt a programot következetesen próbálja megvalósítani a párt, biztos, hogy nem lesz népszerű. De azt nem lehet rá mondani, hogy becsapta a választókat. Abban bízom, hogy '98-ban, mielőtt eldöntik, melyik pártot választják, megnézik, hogy az általa hirdetett program megvalósítható-e. Az utóbbi időben úgy tűnik, mintha az SZDSZ egyre erőteljesebben igyekezne megkülönböztetni magát a koalíciós partnertől, több esetben hangsúlyozzák a különbözőséget. Ha mindenben egyetértenénk, akkor egy párt volnánk. A két párt meghatározó személyiségei nagyon sok fontos dologban azonos véleményen vannak. Ugyanakkor sok képviselő, különösen az MSZP-ben, külön úton jár. Közelednek a választások, mindkét párt azt szeretné, ha ő kapna megfelelő számú szavazatot. Ezért természetes, hogy más megközelítések hangot kapnak, időnként kardinális kérdésekben is, mint a konkordátum, a képviselők összeférhetetlensége vagy a kisebbségek képviselete a Parlamentben. Csak a magam véleményét mondhatom: biztos, hogy a különbségek nem fognak szakításhoz vezetni. Horváth Éva Mádai Péter: Az európai liberalizmust egyedül a Szabad Demokraták Szövetsége képviseli ma Magyarországon Fotó: Andrányi András Tanulmányúton Itáliában Veronában kitűnően szervezett a katasztrófák elleni védekezés A Belügyminisztérium védelmi irodájának szervezésében nemrég az itáliai Veronában jártam egy öttagú küldöttséggel, ahol az egyik olasz katasztrófavédelmi központ megtekintése során szerezhettünk hasznos tapasztalatokat és ismereteket. Utazásunk sikere jelentős részben a veronai kórház baleseti sebészeti osztályvezetőjének, dr. Pintér Lajos főorvosnak köszönhető, akit Göncz Árpád köztársasági elnök a közelmúltban nevezett ki tiszteletbeli konzullá. Óriási befolyása és tekintélye van az egész tartományban; a veronai légibaleset-elhárító szolgálat létrehozása is az ő érdeme. Ottani tartózkodásunk első napján tisztelgő látogatást tettünk Veneto tartomány alprefektusánál, majd a veronai városházán a polgármester aszszony fogadott bennünket, aki, bár aznap este hosszabb külföldi útra indult, hírét véve, hogy magyarok járnak Veronában, örömmel szánt időt a velünk való találkozásra. Megható volt, amint magához ölelte egyik legkedvesebb, kinagyított és bekeretezett fényképét, amely legutóbbi magyarországi látogatásán készült, és Göncz Árpáddal együtt ábrázolja őt. Olaszország három városában működik katasztrófák elhárítására létrehozott központ: Veronában, Rómában és Palermóban. Ezek mindegyike kiválóan felszerelt és jól szervezett bázis. A veronaiak feladata elsősorban az árvíz elleni védekezés, az autópályákon bekövetkező szerencsétlenségek elhárítása és a földrengés okozta katasztrófahelyzet felszámolása. A katasztrófák elleni elsődleges védekezésben mindenekelőtt a tűzoltóságra építenek, mert ők rendelkeznek a vészhelyzetekben szükséges eszközökkel. Ezek között még földmunkagépek és nagy teljesítményű, komoly befogadóképességű szállítóeszközök is vannak. Feltűnő volt a nagyfokú szervezettség, a tűzoltók számos pozitív megnyilvánulása és az, hogy a fiatalok körében mennyire népszerű a szervezetben teljesített polgári szolgálat. Olaszországban ez ma már általánosan elfogadott, korlátozások nélküli lehetőség. A tűzoltóságnál régóta nincsenek katonai rendfokozatok, a vezetők tekintélye és elismertsége mégis igen nagy, ami bizonyára a tudatos kiválasztás szempontjainak köszönhető. Az alkalmasság mérlegelése mellett a képzettségre, a gyakorlat megszerzésére és a majdani előmenetelre is odafigyelnek, példa rá a veronai tűzoltóparancsnok, aki 600 kilométerrel távolabb, Rómában él és csak a hétvégéket tölti odahaza. Bizonyos idő elteltével Rómában kap majd fontos beosztást. A polgári védelemitthoni szervezetéhez hasonló alakulat Olaszországban nincs. A városházán, illetve a prefektúrán dolgoznak azok a személyek, akik adott esetben végzik és irányítják az ilyen jellegű feladatokat. A katonaságot, a rendőrséget és a tűzoltóságot felkészültségük, szakértelmük és alkalmasságuk szerint vonják be a munkába. Az egészségügyi ellátáshoz szükséges felszerelések teljes skáláját a Vöröskeresztnél tárolják, a rendkívül korszerű eszközöket a szervezet alkalmazottai tartják karban. A Veronához közeli Garda-tónál a vízi mentést és az orvosi ellátást kizárólag önkéntesek végzik, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Képzettségük elismerésre méltó, lelkesedésük óriási. A Vöröskereszt minden érintett szervezettel kapcsolatban áll, gyakoriak a közös gyakorlatok. Katasztrófa esetén a védelmi bizottság irányításával dolgoznak. A rövid, de tartalmas tanulmányút során, mivel szállást a tűzoltóság vendégszobáiban kaptunk, alkalmunk volt közelről is megismerni az ottani kollégák életét. Az olasz tűzoltókat jókedv, fesztelenség, az egyenruha és a hivatás szeretete jellemzi, s láthatóan a fizetésükkel is elégedettek. A laktanyában pontosan 13 órakor együtt étkezik a főnök és a beosztottak, mindenféle formalitás nélkül. A látogatást szakmailag igen hasznosnak értékelték delegációnk tagjai, s mellette sok új barátot, Magyarországot szerető embert is megismerhettünk. Dr. Zöld János tűzoltó ezredes, a megyei tűzoltóság parancsnoka Végzetes figyelmetlenség Egy gépkocsit vizsgáztató férfi súlyos mulasztása három ember életét követelte. A tragédia néhány évvel ezelőtt történt a megyénkben. Egy külföldről behozott tízéves Peugeot-t vittek el a Fővárosi Közlekedésfelügyelet Mozaik utcai telephelyére, hogy vizsgáztatás után forgalomba helyezzék. Az úgynevezett D4- es vizsgasoron dolgozott Z. Emil, aki „aknás” segédvizsgabiztosként egyebek között megnézte a gépkocsik futóművét, alvázát, karosszériáját, hogy azon észlelhető-e törés, repedés, deformáció, korrózió. Azon a júniusi napon a Peugeot-n ellenőrizte a hibajegyzéken feltüntetett jobb oldali váznyúlvány sérülését és a motor olajfolyását. Ugyanakkor nem vette észre, hogy a jobb hátsó futómű erősen rozsdás volt, különösen a hátsó kerékagy. Az autó megkapta a forgalmi engedélyt. A kocsinak új gazdája lett, aki három barátjával elutazott Olaszországba azon a nyáron. Az utazást megelőzően a kocsi idehaza már vagy 700 kilométert megtett. Indulás előtt a tulajdonos elvitte autószerelő ismerőséhez, mert gyanús zajokat hallott a kipufogó felől, ugyanakkor az autó beázott a napfénytetőnél. A szerelő kijavította a hibákat, de mást nem nézett meg. A négytagú társaság július végén érkezett haza Olaszországból. Elmúlt már este hét óra, amikor a 8-as úton mintegy 80-100 kilométeres sebességgel haladva, egyszer csak kiszakadt a kocsi jobb hátsó kerékagya. A súlyos műszaki hiba miatt a Peugeot áttért az út menetirány szerinti bal oldalára, majd az oldalszalagról egy arra közlekedő busz elé vágódott. A több mint százzal hajtó, 51 utast szállító busz vezetője képtelen volt elhárítani a balesetet, összeütközött a személygépkocsival. Hárman a végzetes találkozás pillanatában életüket vesztették, csak az egyik férfi élte túl a tragédiát. A Veszprémi Városi Bíróság több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt a 63 éves Z. Emilt jogerősen egy év, tíz hónapi fogházbüntetésre ítélte s egy évre eltiltotta a segéd-vizsgabiztosi foglalkozástól. A szabadságvesztés végrehajtását egy évre felfüggesztette. Kötelezte a férfit, hogy fizesse meg a 91 ezer forintos bűnügyi költséget. M. A.