Napló, 1997. október ( 53. évfolyam, 228-254. szám)
1997-10-01 / 228. szám
1997. október 1., SZERDA ERRŐL JUT ESZEMBE Az újjászületés alkalmából Nevezzük így, újjászületésnek, ha már a pétfürdőiek így nevezték ma kezdődő, Várpalotától független életüket. Nyilvánvalóan ők tudják - és jól tudják ők -, miért így gondolják. Az elmúlt esztendőben, május 19-én népszavazáson döntött úgy Várpalota pétfürdői városrészének polgársága, hogy önállóan, a várostól függetlenül kíván boldogulni. Idén, augusztus 29-én jelent meg a köztársaság elnökének határozata, melyben 1997. október 1 -jétől önálló községgé nyilvánította Pétfürdőt. Az önkormányzati képviselő-testületet és a polgármestert várhatóan november 16-án választják meg. Ezek a tények. Az elszakadás mellett szóló érvek mögött - pétiek által sem titkoltan - ott állnak az érzelmek, évtizedek sérelmein, hiányain alapuló érvek. Az elhanyagoltság érzete, a Várpalotához viszonyított, elmaradt beruházások sérelme, hiánya. Úgy gondolták, egyedül majd jobb lesz. Ha a településen működő nagy ipari cégek nem a nagy közös várpalotai kalapba fizetik évente a százmilliós helyi adót, hanem ebből a pétfürdőiek sáfárkodhatnak, jobb lesz, könnyebb lesz. A jövő idő, a „jobb lesz, könnyebb lesz" mától jelenné változik, a tervek, ígéretek, vágyak helyett itt a bizonyítás ideje. Példa talán van, de nincs rutin, nincs sablon egy elszakadásban. Nincsenek követendő minták. „Hittünk abban, hogy van demokrácia, de csak lobbik és érdekek vannak. Lojálisak voltunk, nem akartunk verekedni, csak békésen elválni, de ott tettek alánk, ahol csak lehetett” - mondja Pekker József, a Pétfürdő önállósodását előkészítő bizottság tagja. „Szomorú volt az elmúlt héten az önkormányzat Pétre kihelyezett rendkívüli ülésén a teremben álló idős embereket látni. Azoknak az ígéretét próbálták Várpalota képviselő-testületétől számon kérni, akik azt mondták, a leválás után sem a nyugdíjasokat, sem más korosztályt nem ér anyagi veszteség. Ma a bérlet ára, holnap más lesz drágább, de remélem, összességében az önállósodás a pétieknek előnyöket is hoz” - jegyezte meg a minap az időseket köszöntve Leszkovszki Tibor polgármester. A péti részönkormányzat a polgármester által is említett ülésen javasolta, október 1-jétől válasszák szét Várpalota és Pétfürdő költségvetését, könyveljék külön a bevételeket és kiadásokat. Elutasították. „Nem volt jó sajtónk, bűnös csapatként jelentünk meg. Mi vagyunk a rosszak, mert válni akarunk” - mondják a pétiek, s hozzáteszik, a Szövetség Pétfürdő Önállóságáért társadalmi szervezet 1990-ben alakult, ám a város képviselő-testülete az elmúlt hét esztendő alatt nem hozott létre egy alkalmi bizottságot, vizsgálnák már meg, mi bajuk lehet a pétieknek, hogy ennyire szeretnének elszakadni. Egy házasság felbomlása is kétfélén múlik, s a válás után valaki mindig veszít. A számvetést majd elkészítik Várpalotán, Pétfürdőn is. Az új önkormányzat megalakulását követően elkezdődnek a tárgyalások a vagyon megosztásáról. Senkinek sem mindegy, milyen hangnemben. Jó lenne indulatok nélkül. A demokráciában azok a jó döntések, amelyeket a polgárok hoznak - nyilatkozta a közelmúltban itt, a Naplóban Baky György, a térség országgyűlési képviselője. Higgyük el, hogy van demokrácia, s a ma kezdődő új, önálló élet, az újjászületés alkalmából kívánjunk türelmet és bölcsességet a pétfürdőieknek. Boldoguláshoz, boldogsághoz. Ármás János KRÓNIKA NAPLÓ 3 Azzal a tudattal kezdték meg tegnap képviselő-testületi ülésüket az ajkai városatyák, hogy azt délután kettőkor mindenképpen félbe fogják majd szakítani, így a szokásos bőkezűséggel mérték az időt, a napirend előtti ügyek egy és háromnegyed órát vettek igénybe. Marton József például nem túl biztató hírekkel jött haza a közelmúlt egyik, polgármestereknek tartott értekezletéről. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban a kormányzat szándéka például, hogy a jelenlegi 22-ről 20 százalékra kívánja csökkenteni a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál meghagyott részét. Az sem kétséges, hogy az iparűzési adó mértékét is növelni kell 1998-ban, a jelenlegi alapmaximumot 1,2-ről másfél százalékra kívánják növelni. Marton előre jelezte, hogy még decemberig az ajkai testületnek is fájdalmas döntéseket kell e témában meghoznia. A megye és a város szembenállása az előbbinek átadott középfokú oktatási intézményekkel kapcsolatban a közelmúltban jelentős sajtóvisszhangot kapott. Az olvasott hírek szerint Ajka 28,5 millió forinttal tartozik a megyének. Ezzel szemben a kisvárosi álláspont az, hogy eddig összesen 3,5 millióval voltak a megye adósai, ám most ez is megfordult. Történt, hogy az egyik középiskola hatmillióért új kazánt kapott, ezt az összeget úgymond a megye hajlandó lett volna „beszámítani” az általa jelzett adósságba, ám az ajkaiak, akik kifizették a fűtőberendezést, most úgy gondolják, hogy letudták tartozásukat, sőt nekik van most 2,5 milliónyi követelésük a megyei önkormányzattal szemben. A napirendi pontok (összesen harmincegy) tárgyalása zárt üléssel kezdődött, majd szinte pillanatok alatt négy ilyen elfogadásával folytatódott, hogy azután ismét kizáródjon a teremből a nyilvánosság. Előbb az önkormányzati tulajdonú kft.-k vezetőinek díjazásával és prémiumfeladataikkal kapcsolatban volt szükség a titkosságra, majd az Új Atlantisz Ipari Parkkal kapcsolatos témákról döntöttek úgy a városatyák, hogy azok üzleti érdekből kerüljenek ki a nyilvánosság látóköréből. Ez annál inkább is furcsa, mert az elmúlt egy hónapban az ipari park által elvégzett munkáról sem kaphattunk tájékoztatót, így csak a kiszivárgott, nem ellenőrzött hírekre, valamint az ülés feltűnő elhúzódására hagyatkozva említhetjük meg: valószínűleg fordulóponthoz érkezett a város előremenekülését jelentő beruházás. A helyzet az, hogy vagy további milliókat fektet Ajka az eddig csak egy betelepülővel rendelkező ipari parkba abban bízva, hogy oda jön majd több is, vagy...? Az ülést tehát elnapolták, a folytatás csütörtökön reggeltől. (vs.) Ajkán folytatása következik Töretlenül halad tovább a Csopak Rt. A Csopak Rt. igazgatótanácsa a tegnapi ülésén megvitatta a középtávú kereskedelmi koncepcióját. Döntöttek arról, hogy a jövőben is építenek Fórum-üzletházakat. A Pannonker-hálózat megtartott üzleteit korszerűsítik, a szakbolthálózatukat pedig bővítik. A stratégiájuknak megfelelő üzleti tervet, melyben pontosan meghatározzák a feladataikat, november közepén készítik el. Az igazgatóság döntött arról is, hogy december 12-re közgyűlést hív össze, melyen bejelentik három cég beolvadását a Csopak Csoportba. Továbbá ekkor teszik közzé, hogy mikortól és milyen módon hajtják végre az esedékes tőkeemelést. vi Mit várnak az önállóságtól? A hivatalos nyilatkozatok Pétfürdő ma kezdő- váló várpalotaiaktól egyaránt. Tegnap délető, Várpalotától független, önálló életéről a előtt a pétfürdői polgároktól érdeklődtünk, ők napokban elhangzottak, innen is, onnan is, mit várnak, mire számítanak az önálló közelszakadóktól s a városrésztől nehezen megségtől. A várpalotai helyi járathoz igyekezett babakocsiban egy csöppséget tolva, egy hároméves hüppögő fiúcskát pedig kézen fogva Krausz Jánosné varrónő, aki jobb lehetőségekre számít az önálló községben: legyen külön orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, ne kelljen mindenért Várpalotára utazni. A buszozás a hivatalos ügyek elintézéséért számára két aprósággal különösen nehéz. Ha helyben megoldhat, megtalál mindent, több idő marad a gyermekeire is. Már öreg vagyok ahhoz, hogy bármit is várhatnék - mondta Holló Ferencné nyugdíjas. Pétfürdőn él 1954 óta, még emlékszik rá, hogy abban az időben itt is, Várpalotán is működött a tanács. Szerinte akkor sem, a későbbi összevonáskor, s a mostani különválást követően sem jobb az élet. A tavaly májusi népszavazásra elment, de a különválás ellen szavazott. Pétfürdőről Várpalotán át Inotára, a munkahelyére indult éppen ifj. Ender István kohász, aki nem vár hirtelen fellendülést, de annak örül, hogy a „péti pénzek Péten maradnak”, s az önálló gazdálkodás majd felrázza a települést, mert „...leültünk, mint az iszap”. Ender úr szerint elkényelmesedtek a pétiek, az emeletes házakban lakók megszokták, hogy a közüzemi vállalat az épületek környékén elvégez mindent, s nekik nem kell semmivel törődni. Most, az önálló létben talán majd mindenki jobban figyel saját környezetére. „Legyen az Pétfürdő, ami régen volt, egy szép kertváros!” (áj) Krausz Jánosné jobb lehetőségekre számít Holló Ferencné az önállóság ellen szavazott Ender István örül, hogy Péten maradnak a péti pénzek A prevenció letéteményesei Negyedik országos kongresszusukat tartják a balatonkenesei Honvéd Üdülőben az alapellátási szakdolgozók. A háromnapos tanácskozás tegnapi megnyitóján elsőként dr. Bujdosó László megyei tiszti főorvos köszöntötte a háromszáz résztvevőt, megjegyezve, hogy a találkozó megrendezése időszerű volt, hiszen számos probléma, megválaszolandó kérdés és újszerű kihívás teszi bizonytalanná az egészségügyben dolgozó ápolókat, védőnőket és asszisztenseket. A jelenlévőket, akik mintegy húszezer kollégájukat képviselik a kenesei kongresszuson, a prevenció letéteményeseinek nevezte, mondván, övék a megelőzés két legfontosabb célcsoportja, a gyermekek és a család. Ezt a gondolatot folytatta dr. Zongor Gábor, a megyei közgyűlés elnöke is, reményének adva hangot, hogy egy önkormányzatbarát államban az önkormányzatok és az alapellátásban tevékenykedők közösen fogják építeni a bababarát és családbarát társadalmat. A vendégeket Tóth Lajos, az üdülő parancsnokhelyettese és Kuti Csaba, Kenese polgármestere is üdvözölte. Utóbbi szégyenkezve mondott köszönetet az egészségügyi szakdolgozók nehéz és felelős munkájáért, idézve a KSH adatait: az elmúlt négy évben 248, 338,253 és tavaly már újra csak 248 német márkát tett ki a havi átlagbérük. Nem tudott részt venni a megnyitón Kökény Mihály népjóléti miniszter és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója sem. A miniszter előadása így elmaradt, dr. Cser Ágnes helyett pedig dr. Kiss József főigazgató-helyettes beszélt a finanszírozásról. Nem hallgatta el a rendszer anomáliáit és nem festett rózsaszín jövőképet, összegzését leginkább a szkepszis jellemezte. Vízvári László, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Központ igazgatója a szakképzés új lehetőségeire hívta fel a figyelmet, míg Sövényi Ferencné, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője az erkölcsi és anyagi megbecsülés összetevőit elemezte. A tegnapi program Almásiné Smudla Anna előadásával ért véget, aki védőnői minisztériumi tanácsosként szólt a védőnők jövőbeni helyzetéről. Ma és holnap a résztvevőké a terep. Munkájuk tapasztalatairól adnak számot a kollégáknak. - sbe- Stabilizálódott a Kegyelet Megállt a piacvesztés, az első fél év veszteséges gazdálkodása mostanra nyereségessé vált. A tulajdonos önkormányzatok elsősorban nem nagy osztalékot, hanem a szolgáltatások színvonalának további emelését várják a cégtől - hangzott el tegnap Veszprémben, a Kegyelet Veszprém Megyei Temetkezési Részvénytársaság közgyűlését követő sajtótájékoztatón. A veszprémi temetőgondoksággal már sikerült megállapodniuk, s megegyezés közelben vannak az egyébként jelentős mértékben tulajdonos veszprémi önkormányzattal is. A tegnapi közgyűlésen szó volt Pápa város szándékáról is, miszerint tulajdoni részét értékesíteni kívánja. A résztvevők arról döntöttek, hogy az év végéig minden önkormányzat megtárgyalja a lehetséges megoldást. Dr. Francia Ferenc a sajtótájékoztatón elmondta azt is: a társaság korábbi vezetőjével peren kívüli megegyezésre törekszenek, figyelembe véve a megismert tényeket. A munkaügyi per ugyanis valószínűleg kártérítésivel kapcsolódna össze, s egyik félnek sem érdeke a bíróságra járni. A korábbi gazdasági vezető munkaviszonyának helyreállításáról a napokban születik megállapodás. A cég vezetői elmondták: a legjobb infrastruktúrával rendelkező társaság a szolgáltatások színvonalát javítva igyekszik pozícióit javítani. A járműpark megújítására nem volt szükség, mert az alig néhány esztendős. A cégnél kialakult bizonytalanság megszüntetése után a fegyelmi helyzet is javult. Az igazgatóság egyébként tegnap arról is határozott, hogy a Szurgyi Barnabás ügyvezetői megbízatásáról szóló szerződést december 31-ig meghosszabbítják. Az igazgatóság megbízatása a jövő évben jár le, amikor reményeik szerint már nyereségesen gazdálkodik a cég. h. é. Privatizálják a szakellátást Még nem lehet tudni, hogy a járóbeteg-ellátást miként privatizálják Sümegen, és azt milyen forrásból működtetik, noha a szakellátás csak az év végéig maradhat a kórházban - derült ki tegnap a képviselőtestületi ülésen a városházán. Tóth Tamás polgármester napirend előtt ismertette a két ülésszak közötti eseményeket. Kiemelte a nyári rendezvényeket: a végvári napokat, a Nagycsaládosok országos találkozóját, melyek sok vendéget vonzottak a városba. Módosították az önkormányzat második fél évének költségvetését, 3,8 millió forinttal megnöveltek. Ezt indokolja, hogy a megye helyett a város működteti a Kisfaludy Sándor Gimnáziumot, melyet az önkormányzat 1997. július 7-től összevont az Ady Endre Általános Iskolával. A város oktatási intézményeinek átszervezése után módosítani kellett azok szervezeti és működési szabályzatát. A dokumentumot a városatyák egyhangúlag elfogadták. Ábel Lászlóné, az öt dolgozóval ténykedő Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ) vezetője egyebek mellett kijelentette, hogy 1997. július 1-jétől kilenc alapítvány főkönyvét vezetik, többek között a Sümegi Püspöki Palotáért Alapítványét. A járóbeteg-ellátás helyzetéről elhangzott, hogy az 1997. december 31-ig maradhat a kórházban. A szakellátás jövő évi privatizálási tervét a képviselők módosították, így 1997. október 1-jétől pályázatot írnak ki azokra a szakterületekre, melyeket magánosítanak. Tervezik, hogy ezek szakfelügyeletét is megpályáztatják. Elhangzott, hogy a gondozóhálózat nem privatizálható. Az ülésen tárgyaltak a leendő gyámhivatalról is. k. e.