Napló, 1997. október ( 53. évfolyam, 228-254. szám)

1997-10-01 / 228. szám

1997. október 1., SZERDA ERRŐL JUT ESZEMBE Az újjászületés alkalmából Nevezzük így, újjászületésnek, ha már a pétfürdőiek így ne­vezték ma kezdődő, Várpalotától független életüket. Nyilván­valóan ők tudják - és jól tudják ők -, miért így gondolják. Az elmúlt esztendőben, május 19-én népszavazáson döntött úgy Várpalota pétfürdői városrészének polgársága, hogy önállóan, a várostól függetlenül kíván boldogulni. Idén, augusztus 29-én jelent meg a köztársaság elnökének határo­zata, melyben 1997. október 1 -jétől önálló községgé nyilvání­totta Pétfürdőt. Az önkormányzati képviselő-testületet és a polgármestert várhatóan november 16-án választják meg. Ezek a tények. Az elszakadás mellett szóló érvek mögött - pétiek által sem titkoltan - ott állnak az érzelmek, évtizedek sérelmein, hiányain alapuló érvek. Az elhanyagoltság érzete, a Várpalotához viszonyított, elmaradt beruházások sérelme, hiánya. Úgy gondolták, egyedül majd jobb lesz. Ha a települé­sen működő nagy ipari cégek nem a nagy közös várpalotai ka­lapba fizetik évente a százmilliós helyi adót, hanem ebből a pétfürdőiek sáfárkodhatnak, jobb lesz, könnyebb lesz. A jövő idő, a „jobb lesz, könnyebb lesz" mától jelenné változik, a ter­vek, ígéretek, vágyak helyett itt a bizonyítás ideje. Példa talán van, de nincs rutin, nincs sablon egy elszaka­dásban. Nincsenek követendő minták. „Hittünk abban, hogy van demokrácia, de csak lobbik és érdekek vannak. Lojálisak voltunk, nem akartunk verekedni, csak békésen elválni, de ott tettek alánk, ahol csak lehetett” - mondja Pekker József, a P­étfürdő önállósodását előkészítő bizottság tagja. „Szomorú volt az elmúlt héten az önkormányzat Pétre kihelyezett rendkí­vüli ülésén a teremben álló idős embereket látni. Azoknak az ígéretét próbálták Várpalota képviselő-testületétől számon kérni, akik azt mondták, a leválás után sem a nyugdíjasokat, sem más korosztályt nem ér anyagi veszteség. Ma a bérlet ára, holnap más lesz drágább, de remélem, összességében az önál­lósodás a pétieknek előnyöket is hoz” - jegyezte meg a minap az időseket köszöntve Leszkovszki Tibor polgármester. A péti részönkormányzat a polgármester által is említett ülésen javasolta, október 1-jétől válasszák szét Várpalota és Pétfürdő költségvetését, könyveljék külön a bevételeket és ki­adásokat. Elutasították. „Nem volt jó sajtónk, bűnös csapat­ként jelentünk meg. Mi vagyunk a rosszak, mert válni aka­runk” - mondják a pétiek, s hozzáteszik, a Szövetség Pétfürdő Önállóságáért társadalmi szervezet 1990-ben alakult, ám a város képviselő-testülete az elmúlt hét esztendő alatt nem ho­zott létre egy alkalmi bizottságot, vizsgálnák már meg, mi ba­juk lehet a pétieknek, hogy ennyire szeretnének elszakadni. Egy házasság felbomlása is kétfélén múlik, s a válás után valaki mindig veszít. A számvetést majd elkészítik Várpalotán, Pétfürdőn is. Az új önkormányzat megalakulását követően el­kezdődnek a tárgyalások a vagyon megosztásáról. Senkinek sem mindegy, milyen hangnemben. Jó lenne indulatok nélkül. A demokráciában azok a jó döntések, amelyeket a polgárok hoznak - nyilatkozta a közelmúltban itt, a Naplóban Baky György, a térség országgyűlési képviselője. Higgyük el, hogy van demokrácia, s a ma kezdődő új, önálló élet, az újjászületés alkalmából kívánjunk türelmet és bölcsességet a pétfürdőiek­­nek. Boldoguláshoz, boldogsághoz. Ármás János KRÓNIKA NAPLÓ 3 Azzal a tudattal kezdték meg tegnap képviselő-testületi ülé­süket az ajkai városatyák, hogy azt délután kettőkor mindenképpen félbe fogják majd szakítani, így a szokásos bőkezűséggel mérték az időt, a napirend előtti ügyek egy és háromnegyed órát vettek igénybe. Marton József például nem túl biztató hírekkel jött haza a közelmúlt egyik, polgármeste­reknek tartott értekezletéről. A jövő évi költségvetéssel kapcso­latban a kormányzat szándéka például, hogy a jelenlegi 22-ről 20 százalékra kívánja csökken­teni a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál megha­gyott részét. Az sem kétséges, hogy az iparűzési adó mértékét is növelni kell 1998-ban, a jelen­legi alapmaximumot 1,2-ről másfél százalékra kívánják nö­velni. Marton előre jelezte, hogy még decemberig az ajkai testü­letnek is fájdalmas döntéseket kell e témában meghoznia. A megye és a város szemben­állása az előbbinek átadott kö­zépfokú oktatási intézmények­kel kapcsolatban a közelmúlt­ban jelentős sajtóvisszhangot kapott. Az olvasott hírek szerint Ajka 28,5 millió forinttal tarto­zik a megyének. Ezzel szemben a kisvárosi álláspont az, hogy eddig összesen 3,5 millióval voltak a megye adósai, ám most ez is megfordult. Történt, hogy az egyik középiskola hatmillió­ért új kazánt kapott, ezt az össze­get úgymond a megye hajlandó lett volna „beszámítani” az álta­la jelzett adósságba, ám az ajkai­­­ak, akik kifizették a fűtőberen­dezést, most úgy gondolják, hogy letudták tartozásukat, sőt nekik van most 2,5 milliónyi kö­vetelésük a megyei önkormány­zattal szemben. A napirendi pontok (összesen harmincegy) tárgyalása zárt üléssel kezdődött, majd szinte pillanatok alatt négy ilyen elfo­gadásával folytatódott, hogy azután ismét kizáródjon a te­remből a nyilvánosság. Előbb az önkormányzati tulajdonú kft.-k vezetőinek díjazásával és pré­miumfeladataikkal kapcsolat­ban volt szükség a titkosságra, majd az Új Atlantisz Ipari Park­kal kapcsolatos témákról dön­töttek úgy a városatyák, hogy azok üzleti érdekből kerüljenek ki a nyilvánosság látóköréből. Ez annál inkább is furcsa, mert az elmúlt egy hónapban az ipari park által elvégzett munkáról sem kaphattunk tájékoztatót, így csak a kiszivárgott, nem el­lenőrzött hírekre, valamint az ülés feltűnő elhúzódására ha­gyatkozva említhetjük meg: va­lószínűleg fordulóponthoz érke­zett a város előremenekülését jelentő beruházás. A helyzet az, hogy vagy további milliókat fektet Ajka az eddig csak egy betelepülővel rendelkező ipari parkba abban bízva, hogy oda jön majd több is, vagy...? Az ülést tehát elnapolták, a folytatás csütörtökön reggeltől. (vs.) Ajkán folytatása következik Töretlenül halad tovább a Csopak Rt. A Csopak Rt. igazgatótanácsa a tegnapi ülésén megvitatta a középtávú kereskedelmi kon­cepcióját. Döntöttek arról, hogy a jövő­ben is építenek Fórum-üzlethá­­zakat. A Pannonker-hálózat megtartott üzleteit korszerűsí­tik, a szakbolthálózatukat pedig bővítik. A stratégiájuknak meg­felelő üzleti tervet, melyben pontosan meghatározzák a fel­adataikat, november közepén készítik el. Az igazgatóság döntött arról is, hogy december 12-re köz­gyűlést hív össze, melyen beje­lentik három cég beolvadását a Csopak Csoportba. Továbbá ek­kor teszik közzé, hogy mikortól és milyen módon hajtják végre az esedékes tőkeemelést. vi Mit várnak az önállóságtól? A hivatalos nyilatkozatok Pétfürdő ma kezdő- váló várpalotaiaktól egyaránt. Tegnap dél­­ető, Várpalotától független, önálló életéről a előtt a pétfürdői polgároktól érdeklődtünk, ők napokban elhangzottak, innen is, onnan is, mit várnak, mire számítanak az önálló köz­­elszakadóktól s a városrésztől nehezen meg­­ségtől. A várpalotai helyi járathoz igyekezett babakocsiban egy csöppséget tolva, egy három­éves hüppögő fiúcskát pedig ké­zen fogva Krausz Jánosné var­rónő, aki jobb lehetőségekre számít az önálló községben: legyen külön orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, ne kelljen mindenért Várpalotára utazni. A buszozás a hivatalos ügyek elin­tézéséért számára két apróság­gal különösen nehéz. Ha hely­ben megoldhat, megtalál min­dent, több idő marad a gyerme­keire is. Már öreg vagyok ahhoz, hogy bármit is várhatnék - mondta Holló Ferencné nyugdí­jas. Pétfürdőn él 1954 óta, még emlékszik rá, hogy abban az időben itt is, Várpalotán is mű­ködött a tanács. Szerinte akkor sem, a későbbi összevonáskor, s a mostani különválást követően sem jobb az élet. A tavaly máju­si népszavazásra elment, de a különválás ellen szavazott. Pétfürdőről Várpalotán át Inotára, a munkahelyére indult éppen ifj. Ender István kohász, aki nem vár hirtelen fellendü­lést, de annak örül, hogy a „péti pénzek Péten maradnak”, s az önálló gazdálkodás majd felráz­za a települést, mert „...leültünk, mint az iszap”. Ender úr szerint elkényelmesedtek a pétiek, az emeletes házakban lakók meg­szokták, hogy a közüzemi válla­lat az épületek környékén elvé­gez mindent, s nekik nem kell semmivel törődni. Most, az ön­álló létben talán majd mindenki jobban figyel saját környezeté­re. „Legyen az Pétfürdő, ami ré­gen volt, egy szép kertváros!” (áj) Krausz Jánosné jobb lehető­ségekre számít Holló Ferencné az önállóság ellen szavazott Ender István örül, hogy Péten maradnak a péti pénzek A prevenció letéteményesei Negyedik országos kongresszusukat tartják a balatonkenesei Honvéd Üdülőben az alapellátási szakdolgozók. A háromnapos tanácskozás tegnapi megnyitóján elsőként dr. Bujdosó László megyei tiszti főorvos köszöntötte a háromszáz résztvevőt, meg­jegyezve, hogy a találkozó megrendezése időszerű volt, hiszen számos probléma, megválaszolandó kérdés és újszerű kihívás teszi bizonytalanná az egészségügyben dolgozó ápolókat, védő­nőket és asszisztenseket. A jelenlévőket, akik mintegy húszezer kollégájukat képvise­lik a kenesei kongresszuson, a prevenció letéteményeseinek nevezte, mondván, övék a meg­előzés két legfontosabb célcso­portja, a gyermekek és a család. Ezt a gondolatot folytatta dr. Zongor Gábor, a megyei köz­gyűlés elnöke is, reményének adva hangot, hogy egy önkor­mányzatbarát államban az ön­­kormányzatok és az alapellátás­ban tevékenykedők közösen fogják építeni a bababarát és családbarát társadalmat. A ven­dégeket Tóth Lajos, az üdülő pa­rancsnokhelyettese és Kuti Csa­ba, Kenese polgármestere is üd­vözölte. Utóbbi szégyenkezve mondott köszönetet az egész­ségügyi szakdolgozók nehéz és felelős munkájáért, idézve a KSH adatait: az elmúlt négy év­ben 248, 338,253 és tavaly már újra csak 248 német márkát tett ki a havi átlagbérük. Nem tudott részt venni a megnyitón Kökény Mihály nép­jóléti miniszter és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fő­igazgatója sem. A miniszter elő­adása így elmaradt, dr. Cser Ág­nes helyett pedig dr. Kiss József főigazgató-helyettes beszélt a finanszírozásról. Nem hallgatta el a rendszer anomáliáit és nem festett rózsaszín jövőképet, ös­­­szegzését leginkább a szkepszis jellemezte. Vízvári László, az E­­gészségügyi Szakképző és To­vábbképző Központ igazgatója a szakképzés új lehetőségeire hívta fel a figyelmet, míg Sövé­­nyi Ferencné, a Népjóléti Mi­nisztérium főosztályvezetője az erkölcsi és anyagi megbecsülés összetevőit elemezte. A tegnapi program Almásiné Smudla An­na előadásával ért véget, aki vé­dőnői minisztériumi tanácsos­ként szólt a védőnők jövőbeni helyzetéről. Ma és holnap a résztvevőké a terep. Munkájuk tapasztalatairól adnak számot a kollégáknak. - sbe- Stabilizálódott a Kegyelet Megállt a piacvesztés, az első fél év veszteséges gazdálkodá­sa mostanra nyereségessé vált. A tulajdonos önkormányza­tok elsősorban nem nagy osz­talékot, hanem a szolgáltatá­sok színvonalának további emelését várják a cégtől - hangzott el tegnap Veszprém­ben, a Kegyelet Veszprém Me­gyei Temetkezési Részvény­­társaság közgyűlését követő sajtótájékoztatón. A veszprémi temetőgondok­sággal már sikerült megállapod­niuk, s megegyezés közelben vannak az egyébként jelentős mértékben tulajdonos veszpré­mi önkormányzattal is. A tegnapi közgyűlésen szó volt Pápa város szándékáról is, miszerint tulajdoni részét érté­kesíteni kívánja. A résztvevők arról döntöttek, hogy az év vé­géig minden önkormányzat megtárgyalja a lehetséges meg­oldást. Dr. Francia Ferenc a sajtótájékoztatón elmondta azt is: a társaság korábbi vezetőjé­vel peren kívüli megegyezésre törekszenek, figyelembe véve a megismert tényeket. A munka­ügyi per ugyanis valószínűleg kártérítésivel kapcsolódna ös­­­sze, s egyik félnek sem érdeke a bíróságra járni. A korábbi gaz­dasági vezető munkaviszonyá­nak helyreállításáról a napok­ban születik megállapodás. A cég vezetői elmondták: a legjobb infrastruktúrával ren­delkező társaság a szolgáltatá­sok színvonalát javítva igyek­szik pozícióit javítani. A jármű­park megújítására nem volt szükség, mert az alig néhány esztendős. A cégnél kialakult bizonytalanság megszüntetése után a fegyelmi helyzet is javult. Az igazgatóság egyébként teg­nap arról is határozott, hogy a Szurgyi Barnabás ügyvezetői megbízatásáról szóló szerződést december 31-ig meghosszabbít­ják. Az igazgatóság megbízatá­sa a jövő évben jár le, amikor re­ményeik szerint már nyeresége­­­­sen gazdálkodik a cég. h. é. Privatizálják a szakellátást Még nem lehet tudni, hogy a járóbeteg-ellátást miként pri­vatizálják Sümegen, és azt mi­lyen forrásból működtetik, noha a szakellátás csak az év végéig maradhat a kórházban - derült ki tegnap a képviselő­­testületi ülésen a városházán. Tóth Tamás polgármester na­pirend előtt ismertette a két ülésszak közötti eseményeket. Kiemelte a nyári rendezvénye­ket: a végvári napokat, a Nagy­­családosok országos találkozó­ját, melyek sok vendéget von­zottak a városba. Módosították az önkormányzat második fél évének költségvetését, 3,8 mil­lió forinttal megnöveltek. Ezt indokolja, hogy a megye helyett a város működteti a Kisfaludy Sándor Gimnáziumot, melyet az önkormányzat 1997. július 7-től összevont az Ady Endre Általá­nos Iskolával. A város oktatási intézményeinek átszervezése után módosítani kellett azok szervezeti és működési szabály­zatát. A dokumentumot a város­atyák egyhangúlag elfogadták. Ábel Lászlóné, az öt dolgozó­val ténykedő Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ) vezetője egyebek mellett kijelentette, hogy 1997. július 1-jétől kilenc alapítvány főkönyvét vezetik, többek között a Sümegi Püspöki Palotáért Alapítványét. A járóbeteg-ellátás helyzeté­ről elhangzott, hogy az 1997. december 31-ig maradhat a kór­házban. A szakellátás jövő évi privatizálási tervét a képviselők módosították, így 1997. október 1-jétől pályázatot írnak ki azok­ra a szakterületekre, melyeket magánosítanak. Tervezik, hogy ezek szakfelügyeletét is megpá­lyáztatják. Elhangzott, hogy a gondozóhálózat nem privatizál­ható. Az ülésen tárgyaltak a le­endő gyámhivatalról is. k. e.

Next