Napló, 1997. október ( 53. évfolyam, 228-254. szám)
1997-10-04 / 232. szám
1997. október 4., SZOMBAT Levél az aradi bitófa alól Ez a levél megkésve, de eljutott a címzetthez. A hadiposta abban az időben bizonytalanul és lassan járt. Pöltenberg Ernő 1848-as honvédtábornok az aradi várbörtönben október 5-én reggel kezdte írni az apjának és tíz órakor fejezte be. A címzett lovag Poeltenberg Lipót volt, a cím pedig Wien, Bieberbaster 1175. A borítékra annak idején - csaknem másfél évszázaddal ezelőtt - feljegyezte a hivatalnok: „A bíróság által felnyitva!” és alatta: „Évk. nov. 24. 849” Mint kitűnik a feljegyzésből, másfél hónapnál is több idő kellett ahhoz, hogy az Aradon vértanúhalált halt honvédtábornok utolsó levelét felbontsák, majd pedig további hónapok múltával eljuttassák a címzetthez. Pöltenberg Ernő 1813-ban született Bécsben, s éveken át császári katona volt. Később meggyőződésből csatlakozott a honvédseregekhez. A kápolnai csatában már ezredesként szolgált, hadosztályt vezetett. Rendíthetetlen katona, sikeres hadvezér volt, akit hamarosan tábornokká léptetett elő Kossuth Lajos, és rábízta az egyik hadtest irányítását. Ő közvetítette Görgey Artúr béketárgyalásait és tartotta a kapcsolatot a megszálló cári hadsereggel. A világosi fegyverletétel után Haynau elfogatta, és Aradon a tizenhárom honvéd tábornok között őt is kivégeztette. A kivégzést megelőző napon tollat és papírt kért, és a siralomházban írta meg utolsó levelét. „Legdrágább szegény Apám! Isten a tanúm, hogy a szívem majd megszakad, hogy azt a szomorú, szörnyű hírt kell közölnöm, miszerint mire ön ezeket a sorokat megkapja, én már nem leszek. Tíz perccel ezelőtt halálra ítéltek. Hogyan juthattam ebbe a szerencsétlenségbe, ami a szívem ellen volt, amellyel uralkodómmal és hazámmal szemben viseltettem. Ön, legjobb atyám, mindezeket talán még jobban tudja, úgyszintén azok is, akik ismertek engem. Bocsássa meg drága Atyám, amit ön ellen vétkeztem életemben és az én szerencsétlenségemért. Vegye magához kegyesen az én hőn szeretett szerencsétlen feleségemet és gyermekeimet. Áldja meg a jó Isten, vigasztalja meg ezeket a szegény teremtéseket. Az én utolsó kívánságom és vigaszom ebben a szomorú búcsúórában ez, hogy az én angyali feleségem és gyermekeim nem maradnak elhagyatva. Ha képes leszek rá, még írni fogok az én kedveseimnek. A jó Isten adjon vigaszt nekik és törölje ki a keserű emlékét személyemnek a jóságos szívükből. Gyermekileg és a legbensőségesebb tisztelettel csókolom gondolatban atyai kezeit és mondok utolsó istenhozzádot. Az Ön szegény fia, Ernő.” A levél egyes kifejezései mintha azt sugallnák, hogy Pöltenberg Ernő honvédtábornok az akasztófa árnyékában megbánta volna részvételét a szabadságharc dicsőséges hadjárataiban. Szó sincs erről! Csakhogy Haynau, a bresciai hiéna korántsem elégedett meg a tizenhárom vértanú kivégeztetésével. A családjaikat is üldözte. Ezenkívül csak az olyan levelek számíthattak a továbbításra, amelyben az íróik megbánást tanúsítottak. Tudta ezt a honvéd tábornok is. Pöltenberg Ernő emléke több helyen él ma is, így Badacsonyban, Sárváron. Gárdonyi Béla MAGAZIN Pápa és A karthágói harangok Az 1848-as szabadságharc leverése utáni évek történelemórája zajlik a nagy hírű pápai református kollégiumban. A börtönben is sínylődött tudós professzor (neve a rejtvényben) nem beszélhet a haza sorsáról, Karthágóval azonosítja hát. A zsúfolt teremben azonban érti minden vén diák, volt hadfi, közöttük ... (idézet a rejtvényben). Kozma Andor 1909-ben írt verse így fejeződik be: „S Karthágó elesett.” Vízszintes: 1. Az idézet első sora (zárt betűk: V, H, K, Z). 14. Söntés. 15. Egypárevezős, légszekrényes versenycsónak. 16. Néma líra. 17. Ön. 19. Norvégia, Luxemburg. 20. Csodálkozás. 21. Teti angolul. 23. Fölé. 24. Dohányzóalkalmatosság, de dühöset is jelent. 26. A foci lényege. 27. Európai Szabadkereskedelmi Társulás. 29. Nyitni. 31. Pénzintézet. 32. A halott gyermekét sirató anya jelképe. 34. A versben szereplő tudós professzor (István). 36. Cérium vegyjele. 37. Megáld páros betűi. 38. Könyörög. 40. Üres kas. 4. Galibák közepe. 42. Norvég, német, máltai autójel. 43. Kicsinyítőképző. 44. Tiltakozásai. 46. Alma ... 47. Visszafúr! 48. Azonos mássalhangzók. 50. Görnyed. 52. Végtelenül szegény. 54. Biléta. 56. Ritka magyar férfinév. 58. Gyilkos angolul. 59. Magasztal. 60. Énekes színigazgató utóneve kezdőbetűjével. 61. Testnevelési Főiskola. 63. Svéd, izraeli autójel. 64. Grál párosai. 65. Keresztül. 66. Belga folyó. 68. Bácsi tájszóval. 69. Torkoskodik. 72. Börtönőr. Függőleges. 2. Sorvadásos. 3. Nógatás. 4. Holland légitársaság. 5. Népgazdasági ág. 6. Pörkölt, őrölt mogyoróból készített csokiszerű édesség. 7. Vég nélkül elad. 8. Páratlan Kati. 9. Szintén. 10. Ha esőben állna... 11. Nyakait páratlanul. 12. Kettőzve édesség. 13. Ficsúr, fickó. 14. Az idézet második része (zárt betűk: I, A, N). 18. Drágakő. 22. Például az unoka. 24. Hencegő, nagyképű. 25. Izraelben focizó volt válogatott labdarúgónk (István). 26. Gallium. 28. Latin -tói, -tői. 30. Keverve bán. 31. Vörösbarna színű halogén elem. 33. Díszítő. 35. Kivert farkas jelzője. 39. Konyhakerti növény, de szatirikus tv-műsor is. 4. Szemtelen rovar. 43. Tekefigura. 45. Komikus kedvenc színész, utóneve kezdőbetűjével. 46. Fizetése állampolgári kötelesség. 47. Régi portugál, brazil pénzegység. 49. Lakkok, szigetelők anyaga. 51. Spanyol, luxemburgi, japán autójel. 53. Z. K. 55. Ugod párosai. 57. Erős németül. 60. Állj. 62. Seszínű, hóka. 65. Kertjét művelé. 66. Ruhát tisztít. 67. Latin nap. 70. Néma síp. 71. Énekhang. 72. Görög betű. 73. Vissza hamis. Horváth József Beküldendő: vízszintes 1. és függőleges 14., vízszintes 34. Beküldési határidő: 1997. október 9. A múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Lovad hátárul nyakad megszakadjon, / Veszprémi sereg hátadon nyargaljon, / Tűz, víz, fúvó szél ellened támadjon.” Nyertesek: Kiss László Béla, Várkesző; Lőrincz Lászlóné, Balatonfüred; Lukács Tímea, Orosztony; Valaczkai Jánosné, Balatonfűzfő; Szákovits Nikolett, Iszkáz. A színházi súgó nem halkan súg, mint a csintalan diákok az iskolában. Próbákon hangosan mondja a szöveget, ha kell, kiáltja, üvölti. Ott van ugyan az előadáson, de már nem szabad, hogy szükség legyen rá. Udvari Emese 1986-ban súgónak jelentkezett a Petőfi Színházba. - Amatőr színjátszó voltam a dunaújvárosi Bemutató Színpadon. Egy darab főpróbáján - amit Paál István rendezett - megkértek, hogy ugorjak be a súgó helyett. Imponált az, hogy a színészek nem hitték el, most csinálom először. Ide már súgónak jelentkeztem, de az igazgató nem gondolta, hogy valaki súgó akar lenni, így először öltöztetőnek vett fel. Már az első évadban számítottak rám. - Mit csinál a súgó? Milyen szerepe van a színházban? - Igazán a próbákon dolgozik, az előadásokon olyan, mint egy biztosítószelep. Az első napokban dolgozom sokat, amikor a színészek a szöveget tanulják. A mondatokat hangosan mondom előre, veszekedős, kiabálós jelenetekben néha üvöltöm. Van egy középső fázis, ahol a színészi játékra kell figyelni, mikor már van szövegtudásuk, de még nincs szövegbiztonságuk. Tudják a szöveget, de a színpadon, szituációban elfelejtik. Tudnom kell, mikor szóljak közbe, mennyit mondjak, mikor tartozik a csend a színészi játékhoz. Éppen ezért lekottázom az előadást. — Vagyis jelzi, ki mikor tart hatásszünetet. - Mindent leírok. Nézze - mutatja a szövegkönyvet, ahol sok kis bejegyzés éktelenkedik. - Ez a korona a színész néma játékát jelenti. Az aláhúzás azt, hogy itt nem jut eszébe a szöveg, a bekarikázott szó helyett pedig mindig mást mond. Ceruzával írom és a főpróba hetén tisztázom. Addigra eldől, melyik játék marad meg, melyik helyett talál újat a színész. Az előadáson csak akkor szólok, ha nagy „gáz” van, ha valaki rövidzárlatot kap, ha átugrik egy részt. Ilyenkor a partnert segítem, hogy tudja folytatni. — Hány darabban vett részt súgóként? Biztosan mindegyiket tudja kívülről. Az utolsó előadásig igen. A premierre megtanulom a darabot, de amint újba kezdünk, már arra koncentrálok, a régit kitörli az agyam. Például vetélkedőkön felismerem, hogy az adott idézet melyik drámából való, de folytatni már nem tudnám. Nem emlékszem, hány darabot súgtam végig. Sokat. - Melyik darabokat jó súgni? Van kedvence? - A Hamletet nagyon szerettem és a Szentivánéji álmot. Shakespeare-t jó súgni, gyönyörű a nyelvezete. Bár nehéz szóösszetételek vannak benne, magával ragad a dallama, a ritmusa. A próbákon „élek” igazán. Jó látni, ahogy a darab megszületik, ahogyan nyolcvan oldal papírból gyönyörűség lesz. - Honnan súg? Ma már súgólyukat csak nagyon ritkán látni színházakban. - A múlt század végén, a századelőn a súgólyukat azért találták ki, mert akkor általában egy hét volt a bemutatóig. A súgó létfontosságú volt az előadáson, végig mondta a színész alá a szöveget. Ma hosszabb idő áll rendelkezésre. Minimum négy hét, nehezebb darabokat öt-hat hétig is próbálunk. Ennyi idő alatt általában megtanulják a szöveget. A nagy színházban bal oldalon van a helyem, de sokszor nekem kell figyelmeztetnem a díszlettervezőket, hogy én is létezem. Teljesen természetes, hogy ők a darabban gondolkodnak, nem abban, hogy lesz-e helyem vagy sem. Látnom kell a színészeket, nekik is engem. Egészen máshogy csillog a szemük, ha nem jut eszükbe a szöveg. Kell, hogy én is látszódjak - a kottapulton van egy kis lámpám szájamról is le tudják olvasni a a szöveget. Súgtam már egyszer a világítóhídról, az egyik tájelőadáson „vakon”. Az utóbbi olyan volt, mint egy rémálom. Nem volt helyem, résnyire nyitva hagytuk az ajtókat, onnan figyeltem a színészeket. - A játékszínben pedig a nézőtéren ül. - Ott a közönség előtt is muszáj felvállalnunk, hogy van súgó. A szűk kis térben a légy zümmögését is meg lehet hallani, hát még a súgóét... - Milyen tulajdonságok jellemzik a jó súgót? - Fontos a beleérző képesség és az, hogy szeressük a színészt. A színésznek mindig igaza van, ez alapvető. Nem szabad vele vitatkozni, nem szabad megsértődni. Semmi nem komoly, ugyanúgy játék, mint az, ami a színpadon történik. Tudom, hogy soha nem rám, hanem magára haragszik. - Vannak színészek, akik jobban igénylik az ön jelenlétét? - Sokan kérik szünetben vagy próba után, hogy mondjam velük a szöveget, végszavazzak. Ez sokkal többet segít nekik, mint ha otthon olvasnák a szövegkönyvet. - Amikor egyszerre játszik a darabban, színpadon van és súgnia is kell, hogyan oldja meg a feladatát? - Egyrészt tudom fejből a darabot, és féltakarásban, hogy a nézők ne vegyék észre, segítek a partnernek. Másrészt több pici szövegkönyvem van oldalt és azokból dolgozom. - Melyik volt a legemlékezetesebb hiba, ahol segítenie kellett? - Az első, dunaújvárosi előadáshoz kapcsolódik. Egy férfi és egy nő hosszú párbeszéde volt, amikor a színész egyszerre ugrott két-három oldalt. A néző csak azt látta, amint az első sorban lapoztam három oldalt. Elmondott pár mondatot, aztán visszaugrott. Láttam a partner arcán a rémületet. Kellett segítenem, hogy meddig mondták el előtte, hová ugrottak, nehogy megismételjék azt, ami egyszer már elhangzott. A színésznek is nagy biztonságot jelent, ha ott ül a súgó. Balla Emőke Esetenként a súgó is kiabál Pillanatképek a veszprémi Petőfi Színház függöny mögötti életéből Ceruzával lekottázom az előadást, mondja Udvari Emese színházi súgóFotó: Gáspár Gábor NAPLÓ 9 Októberi üzenetek Szerencsére többször járhattam Erdélyben, s ha szert tehettem, menet vagy jövet útba ejtettem az aradi tizenhármak emlékművét, hogy lerójam kegyeletemet... Igen, a dicső tábornokok emléke előtt, de amikor elhelyeztem a kegyelet virágait, sohasem csak őrájuk gondoltam, hanem a vértanúk tízezreire, tisztekre és közlegényekre is, akiknek többsége jelöletlen sírban nyugszik, de áldozatuk nagyszerűsége alig fakul. Szomorúan emlékeztem a rokkantakra, a száműzöttekre és a más országba menekülőkre, akik életük végéig vonszolták ifjúkoruk határozott vállalásának következményeit. Az idegen segédlettel felülkerekedő hatalom kegyetlen tort ült nemcsak az aradi vesztőhelyen, hanem szerte a haza, egész Közép-Európa kínzókamráiban, sőt a fizikai értelemben szabadon hagyottak lelkivilágán is. Tudom, mások ugyancsak hasonló indítékkal térnek az aradi obeliszkhez. Évtizedeken át méltatlan gaz lepte az emlékhelyet, s alighogy kövezetre tettük koszorúinkat, csokrainkat, az oszloppal szemben mulatozó román nacionalisták sörösüvegekkel vették célba, s szétrugdalták hazulról vitt tárgyainkat. Ma már hál' istennek kedvezőbb szelek fújdogálnak Erdély felől, ahol nemcsak Georghe Funarok vagy Georghe Pruteanuk trónolnak a közélet magaslatain, hanem Viktor Corbea miniszterelnök és mások, köztük magas rangú katonai vezetők, közemberek sokasága, akik okultak az egymás torkának ugrasztás semmit meg nem oldó, csak a bizalmatlanságot, a civakodást és a szegénységet konzerváló manipulációból. Tudtommal ma magyar és román országvezetők közösen koszorúznak az aradi sáncok alatt, megadva a magyar, szerb, lengyel, osztrák, olasz és vajon ki tudja, ki mondja meg, hányféle náció hőseinek a tiszteletet, akik a mi földünkön ontották ki drága vérüket a világ minden népéért. A tizenhárom honvédtábornok kivégzése után a pompás ruhák a hóhér koncául szolgáltak. Éjszaka a hozzátartozók kézilámpák gyér fényénél bontogatták a sírokat, hogy fizetség ellenében hazaszállíthassák övéiket. Vécseyért ötven, Leiningenért tizenhárom aranyat kapott a bakó. Kiss Ernőt háromszor temették el, mint csaknem egy évszázaddal később Radnóti Miklóst. Dessewffyt több hónap múltán emelték ki a sáncárokból, Lázár Vilmos és Schweidel József testét csak 1911-ben találták meg egybeoldottan, miként sok katonánk nyugszik az első és a második világháború tömegsírjaiban. Pöltenbergért a bécsi rokonság huszonöt négyszögöl földet forgatott fel hiába, ahogy meddő kísérlet keresnünk az isonzói, doni áldozatok drága testét... Népünk ezerszáz éves története során sűrűsödtek az októberi sorsváltások. 1849. október 6., 1918. október 31., 1944. október 15., 1956. október 23., vagy 1989. október 23. Egyiknek gyász, a másiknak öröm az üzenete. Tudunk-e mindegyikből erőt meríteni az önmagunkkal, szomszéd népeinkkel való megbékélésért és mindannyiunk emberhez méltó életéért? A tizenhárom aradi vértanú emléke mindenesetre erre kötelez bennünket! Márkus Zoltán