Napló, 1998. január ( 54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-23 / 19. szám

1998. január 23., PÉNTEK A kultúra élteti a nemzetet Százhetvenöt évvel ezelőtt, 1823. január 22-én írta Köl­csey Ferenc Himnusz című költeményét. E jeles dátum tiszteletére ünnepeljük né­hány éve a magyar kultúra napját, melyről Veszprémben is megemlékeztek. Az egész napos program dél­előtt szakmai fórummal kezdő­dött a Városi Művelődési Köz­pontban, ahol népművelők és szakemberek a közművelődési törvényről tanácskoztak. A me­gyeszékhely százezer forintot nyert a Könyvtárpártoló ön­­kormányzat pályázaton; az ösz­­szeggel a három klubkönyvtár - Dózsavárosi, Március 15. úti és a Cholnoky­­ működését tá­mogatják. A Városi Művelődési Köz­pontban Asztalos István, az ok­tatási és kulturális bizottság el­nöke nyitotta meg Vata Emil díszlettervező kiállítását. A Pécshez kötődő, nemzetközi rangú művész megtanult „meg­kötött lábbal táncolni”, hiszen a díszlettervezőnek mindig alkal­mazkodnia kell a darabhoz, ren­dezőhöz, a színpadi térhez. Az ünnepi műsor szónoka, Bors Jó­zsef alpolgármester a magyar nyelv értékeire hívta fel a figyel­met. Mindannyiunk közös fele­lőssége és feladata, hogy a ma­gyar nyelv tisztaságáért min­dent megtegyünk. A nemzet kultúrájában, nyelvében tud fönnmaradni. Havas Judit előadóművész magyar költők verseiből válo­gatott, majd a Dohnányi zene­­művészeti szakközépiskola nö­vendékei és a Veszprém Tánc­­együttes műsora tette ünnepé­lyessé a magyar kultúra napját. B. E. Őrizni kell az értékeinket! Bár a gazdasági körülmények egyre nehezebbek, a kultúrá­ra jutó támogatás egyre apad, Várpalotán mégis sikerága­zatnak nevezhető a közműve­lődés - jelentette ki ünnepi kö­szöntőjében Deák Istvánné ön­­kormányzati képviselő, a kul­turális, oktatási és sport­­bizottság alelnöke a Nagy Gyula Galériában rendezett, a magyar kultúra napját kö­szöntő városi ünnepségen. A képviselő asszony emlé­keztetett, a reformkorban meg­fogalmazott figyelmeztetés még ma is időszerű, változatlanul őr­ködni kell nemzeti kulturális kincseink felett. Az önkormányzat képviselő­testülete határozata alapján Vár­palota Városért kitüntetést ve­hetett át Petrovics László, a Jó Szerencsét Művelődési Köz­pont igazgatója. Várpalota vá­ros nívódíjával tüntették ki Bar­­la-Szabó Lászlónét, az 5. számú Általános Iskola és tagóvodái igazgatónőjét, szintén nívódíj­ban részesült Mészáros Imre grafikus, a Nagy Gyula Galéria művészeti vezetője. A közművelődési dolgozók által évente megszavazott kris­tályvázát az idén Sárvári Mik­lósáé, a Kulturális és Humán Szolgáltató Intézet vezetője ve­hette át, elismerő oklevélben és tárgyjutalomban részesült Her­­govits János, a Bányász Fúvós­­zenekar vezetője és Borbás Ká­roly, a Bányászkórus karnagya. (új) A sztrájkra is felkészültek A Bakonyi Erőmű Rt. munka­­vállalói megdöbbenéssel vet­ték tudomásul, hogy a Villa­­mosenergia-ipari Társaságok Szövetsége elutasította a szak­­szervezetek bérmegállapodási javaslatában meghatározott mértéket. A megállapodásban az szere­pelt, hogy a privatizációs folya­mat alatt - 1995 és 98 között - az ágazati megállapodás során a reálkereset megőrződik, az efe­­letti megállapodások pedig a he­lyi szinteken a gazdálkodási eredmények tükrében köthetőek meg.­­ Ezzel szemben a privatizá­ciós időszak alatt az iparág reál­keresete 5 és fél százalékkal csökkent - állapították meg Nagy Károly, az Ajkai és Inotai Hőerőmű, Ferenczi Zoltán, az Ajkai és Balinkai Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének és Kapuvári István, a Balinkai Független Szakszervezet sztrájkbizottságának a vezetői. Álláspontjuk szerint — elfo­gadva a kormány idei évre ter­vezett 13 és fél százalékos inflá­ciós előrejelzését - a keresetnö­vekedés szempontjából a kettő összege, vagyis a 19 százalék fe­lel meg az elvárásaiknak. A Bakonyi Erőmű Rt. mun­kavállalói készek a folyamatos tárgyalásra, de ha szükséges, él­ni kívánnak a nyomásgyakorlás eszközeivel. Amennyiben a ja­nuár 26-i egyeztetés nem vezet eredményre, akkor dolgozóik is részt vesznek a 27-i - az egész iparágra kiterjesztett - kétórás figyelmeztető sztrájkban. - tévé­­ A művelődés kitüntetettjei méltó módon emlékeztek meg tegnap Pápán a magyar kultú­ra napjáról. Elsőként a refor­mátus templomban dr. Kulin Ferenc, a Károli Gáspár Re­formátus Egyetem professzo­ra Kölcsey Ferencről tartott elődást. A református gimnázium ál­tal szervezett rendezvényen Ku­lin Ferenc kijelentette: a kilenc évvel ezelőtti elhatározás, a kultúra napjának megünneplése nem véletlenül esik egybe a Himnusz születésével. Ugyanis a magyar egység, a nemzettudat táplálására a Himnusznál sem­mi sem alkalmasabb. A templomi eseményt köve­tően a Pedagógus Művelődési Házban Egre­sits János igazgató köszöntötte mindazokat, akik valamilyen módon segítették az intézmény működését. Mint mondta: Örvendetes, hogy egy­re többen ismerik el azt a tényt, hogy a kultúra is támogatásra szorul. Segítségük nem kidobott pénz, hanem a szellemi gyara­podásunkat segítő tőke. Ugyanezen a napon a Somo­gyi József Galéria adott otthont a Jókai Mór Művelődési Köz­pont dolgozói által alapított Pro Cultura díj kitüntetettjei kö­szöntésének. Az idén két pápai is kiérdemelte az elismerést: dr. Tungli Gyula nyugalmazott fő­iskolai tanár és Fejes Sándor nyugdíjas. Az ünnepségen dr. Hermann István városi tanács­nok méltatta a Himnusz születé­sének évfordulóját, a műsorban pedig a győri Raab vonóskvar­tett, valamint Ehárt Katalin pá­pai diák működött közre.­ ­ n . _________MEGKÉRDEZTÜK Erőszak a filmek miatt? A Gyermekbarátok Mozgal­ma kampányt hirdetett a tele­vízióban sugárzott erő­szakos filmek ellen. Szakemberek szerint egy gyermek 18 éves koráig a televízióban, videón csaknem kétezer gyilkosságot, verekedő­s jelenetet lát. A me­sefilmek, rajzfilmek is ontják az erőszakot. Az ifjabb gene­ráció agresszivitásáért, érték­rendje felborulásáért a mozit, videót, televíziót teszik felelős­sé. Valóban csak a filmek fele­lősek? Körkérdésünkben erre kerestük a választ. — Az én gyermekkoromban a Piroska és a farkas volt a rém­történet, de ma már hol va­gyunk ettől! - hallottuk Görcz­né Dóczi Renátától. A fiatalasz­­szony szerint gond, hogy a gyer­mekek többsége sokat tartózko­dik otthon egyedül, szülői fel­ügyelet nélkül, amikor szaba­don válogathat a tévécsatornák között. Ma már nem este nyolc­kor kezdődnek a nem gyerme­keknek való filmek, hanem szinte reggeltől estig ezeket su­gározzák. Nem szereti az olyan filme­ket, amelyekben lövöldöznek, vagy folyik a vér a zirci Szilágyi Ildikó. Szerinte az ilyen típusú filmek nemcsak a gyermekekre, hanem a felnőttekre is károsak. A gyermekek társaikkal gyak­ran eljátsszák filmekből szerzett élményeiket. Kerekes Rita viszont szereti a horrorfilmeket. Úgy gondolja, a gyermekek nem a filmek hatásá­ra válnak erőszakossá. Inkább a családi háttérben keresendő a probléma. Wisler Görczné Dóczi Renáta Kerekes Rita Fotó: Dévényi Szilágyi Ildikó KRÓNIKA NAPLÓ 3 Verseny előtt egyeztetések A megyegyűlés egy év haladékot ad Ajkának és Farkasgyepűnek A betegellátás zavartalansá­ga az elsőrendű szempont — mondta dr. Szundy Béla tanács­nok, a kórházak gép-műszer be­szerzéséhez benyújtandó pályá­zat vitájának végén tegnap a me­gyei közgyűlés végén. Ennek keretében tárgyaltak ugyanis egyebek között a farkasgyepűi fejlesztésekről s az ajkai képvi­selő-testület minapi döntéséről, miszerint ragaszkodnak ahhoz, hogy az ottani kórházban száz ágyon gyógyítsanak tüdőbete­geket. A megyegyűlés egyetértő állásfoglalása a pályázatok ügyében voltaképpen egy év ha­ladékot jelent Farkasgyepűnek, ugyanakkor Ajkának is, hogy kitalálják, milyen módon hasz­nosítják a száz ágyat. A verseny majd azután kezdődik meg, ad­dig van idő további egyezteté­sekre. A tegnapi idei első megyei közgyűlés egyébként a magyar kultúra napja előtti tisztelgés je­leként a Himnusz közös elének­­lésével kezdődött. Az emelke­dett hangulat nem sokáig tartott. Ezután döntöttek ugyanis arról a megyei képviselők, hogy nem tárgyalják meg egyéni előter­jesztésként a megye kulturális koncepcióját, viszont kiírják a pályázatot a Megyei Közműve­lődési Intézet igazgatói tisztére. Jó másfél órás vita után nem született döntés a sümegi gim­názium igazgatói állásának be­töltéséről annak ellenére, hogy az intézményfenntartó társulás­ban érintett önkormányzatok egyértelműen voksoltak az egyik pályázó mellett. A kudarc miatt a társulásba delegált dr. Haller Gyula megyei képviselő lemondott társulási tisztéről. A megyei közgyűlés jóvá­hagyta a Veszprém várossal kö­tendő együttműködési megálla­podást az intézmények közös működtetéséről, a nemzetközi kapcsolatok, a turizmus és a sport érdekében folytatandó kö­zös munkáról. A testületi ülésre eljött Né­meth Sándor dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium vé­delmi irodájának vezetője, aki Keleti György miniszter nevé­ben ezüst kisplasztikát adomá­nyozott dr. Zongor Gábornak, a megyei védelmi bizottság elnö­keként végzett munkájáért. A keresztény értékrendért Bemutatkoztak a Magyar Demokrata Fórum képviselőjelöltjei Az elmúlt egy év a Magyar Demokrata Fórumban annak a törekvésnek a jegyében telt el, hogy a konzervatív erők, az MDF, a Fidesz - MPP és a KDNP választási koalícióban induljanak. Nem rajtunk múlott, hogy ez nem így történt - mond­ta Kuti Csaba, az MDF megyei elnöke tegnapi veszprémi sajtó­­tájékoztatójukon, amikor bemu­tatkoztak a párt megyei ország­­gyűlési képviselőjelöltjei. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy kereszténydemokrá­cia nélkül a konzervatív erők nem indulhatnak a választáso­kon. A keresztény értékrendet támogatják azok, akik az MDF listájára szavaznak - mondta Kuti Csaba. Mintegy igazolásul mutatta be a párt Veszprém me­gyei listájának vezetőjét, dr. Semjén Zsoltot, aki korábban a KDNP országgyűlési frakcióve­zető-helyettese volt, a frakció megszűnése után az MDF-ben folytatja a politizálást. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy az országos megálla­podáshoz hasonlóan a megyé­ben is megegyezés jött létre a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz - Magyar Polgári Párt között, így a megyében három választókerületben a Fidesz, kettőben az MDF állít jelöltet a másik párt támogatásával, két választókörzetben pedig mind­két párt indít önálló jelöltet. Az 1-es számú, Ajkát és környékét magában foglaló körzetben Ékes József, Ajka alpolgármes­tere (MDF-Fidesz-Vállalko­zók Pártja), a 2-es választókerü­letben, Balatonfüred-Balatonal­­mádi térségében dr. Bóka István, Alsóörs polgármestere, (Fi­­desz-MDF), a 4-es, Tapolcát és Sümeget összefogó kerületben dr. Bethlen István (MDF), az 5- ös egyéni választókerületben dr. Huszár Pál, az előző ciklusban a megyei közgyűlés alelnöke (MDF-Kereszténydemokrata Szövetség), a veszprémi 6-os egyéni körzetben dr. Horváth Balázs, az Antall-kormány bel­ügyminisztere (MDF-Fidesz) indul képviselőjelöltként. A 3. számú pápai és a 7-es veszprémi választókerületben Fidesz-jelöl­­teket támogat az MDF, míg a 4- es és 5-ös választókörzetben önálló Fidesz-jelöltek lesznek. * h. é. Az MDF képviselőjelöltjei a keresztény értékrendet támogatók szavazataira számítanak Fotó: Andrányi Szén helyett bauxitkitermelés Dudaron Jó minőségű bauxit található Bakonyoszlop és Dudar térsé­gében. Ezt már az 1968-ban megkezdett földtani kutatá­sok is igazolták - tudtuk meg dr. Fazekas Jánostól, a Bako­nyi Bauxitbánya Kft. vezér­­igazgatójától. A kezdeti eredmények alap­ján 1971-ben a leginkább pro­duktívnak látszó bakonyoszlopi terület részletes kutatása kezdő­dött meg, amely kisebb megsza­kításokkal 1990-ig folyt. A hu­szonkét év alatt 2 ezer 423 fúrás mélyült 290 ezer méter össz­­hosszban. Az évtized elején jelentkező alumíniumipari recesszió és a szigorodó környezetvédelmi előírások - sok egyéb mellett — az ismert ásványvagyon átérté­kelésére késztették a Bakonyi Bauxitbányát. Ezért a további kutatások felszín közeli, illetve a karsztvíznívó felett elhelyez­kedő készletek megismerésére koncentrálódtak Bakonyoszlop térségében is. - Mintegy 2,6 millió tonna feldolgozására alkalmas bauxit­­vagyont véglegesítettünk, amelynek egynegyedét külfej­téssel, háromnegyedét mélymű­veléssel akarjuk kitermelni - mondotta a Napló kérdésére dr. Fazekas János vezérigazgató. A külfejtési lencsék kiterme­lésének előkészítése már az idén megkezdődik. Jövőre mintegy 100-150 ezer tonna bauxit ki­termelését tervezik. A mélymű­veléssel kitermelhető bauxitlen­­csék 2001-től jelenthetnek meg­határozó termelési kapacitást a bauxitbányászatnak és hosszú távon 100-150 fő foglalkoztatá­sát biztosítják. - A tervezett bauxitbányá­szat, ha csak kismértékben is, de enyhítheti a térség országos át­lagnál nagyobb munkanélküli­ségi problémáit - fogalmazta meg véleményét Simon Mihály, Dudar polgármestere. Minder­ről a térség polgármestereivel folyamatosan konzultál a társa­ság vezetése. - tóth -

Next