Napló, 1998. február ( 54. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-02 / 27. szám
1998. február 2., HÉTFŐ Homoklapátolás a sivatagban Szigorítják a magán-munkaközvetítés szabályait A visszaélések kiszűrése érdekében, illetve a munkát keresők védelmében március 1-jétől jelentősen megszigorítják a magán-munkaközvetítők tevékenységének szabályait. A nyilvántartásba vétel feltétele többek között az irodahelyiség, s hogy a vállalkozásnak legalább egy tagja rendelkezzen a kormányrendeletben előírt képesítéssel, például jogi vagy közgazdászdiplomával és humánpolitikai gyakorlattal. Nagyon fontos, hogy a munkaközvetítőknek vagyoni biztosítékot kell vállalniuk, ha külföldre közvetítenek munkaerőt, illetve ha a tevékenységért munkadíjat kérnek. Az új szabályozás értelmében nem közvetíthetnek olyan állásra, amely nem létezik, illetve olyan céghez, ahol a dolgozók éppen sztrájkolnak. Márciustól, az új rendelet életbelépésétől kezdve várhatóan megritkulnak az üzenetrögzítős, válaszborítékos magánmunkaközvetítők, amelyek az elmúlt hét-nyolc évben az ötletek valóságos tárházát zúdították ránk. Attól sem riadtak viszsza, hogy például homoklapátoló segédmunkásokat keressenek a Szaharába, külön tanfolyamon készítették fel a sivatagi viszonyokra a gyanútlan jelentkezőket, s mire indulni kellett volna Afrikába, leléptek. Vagy például a tapolcai eset, amelyik újsághirdetéssel toborzott embereket külföldi munkára, amihez persze nem volt engedélye. Az érdeklődők 1190 forintért kapták meg azt az ajánlott borítékot, amelyben valami volt ugyan, de a tényleges állásajánlat hiányzott. Mint akkor megírtuk, a házkutatás során több mint 400 jelentkező levelét találták meg a nyomozók. A Munkaügyi Minisztérium nyilvántartása szerint mintegy 400 magán-munkaközvetítő működik az országban, s azért a többségükre nem a fenti hozzáállás a jellemző. Márciustól maximum 30 ezer forintos bírsággal büntetik azokat, amelyek működésük során szabálysértést követtek el, a jogosítvány nélkül működő cégekre pedig 50 ezer forintos bírság róható ki. b-c Határtól határig pár óra alatt A kormány tavaly meghozott határozata értelmében 2007- ig az országban több száz kilométer hosszú gyorsforgalmi autópálya épül, s ezek a tervek részben megyénket is érintik. A 2010-ig terjedő fejlesztési tervekben a 8-as fő közlekedési út továbbépítése is szerepel. Ennek megfelelően várható, hogy kiépül a Veszprémet és Szabadbattyánt összekötő autópálya, amely az M7-esből kiindulva továbbhalad Dunaújváros, Kecskemét, majd Szolnok és Eger felé, s 2010 táján már gyorsforgalmi autóútként működhet. Addigra az M7-es is elér az országhatárig. Az M7-es építési terve azonban még igen kezdeti szakaszában van, mert még a nyomvonala körül sem egyeztek meg a szakemberek. A már elkészült terveket ugyanis számos bírálat érte, különösen a környezetvédők részéről, mert úgy vélik, hogy túlságosan megközelítené a Balatont. A tárca mindenképpen külön kíván foglalkozni a Balaton térségével, ami természetesen az M7-es és a 8-as útra is kiterjed. Sőt, a térség forgalmának rendezése érdekében felmerült a 8-asról majdan Szabadbattyánnál leváló M82-es és M65-ös gyorsforgalmi útvonal létesítése is. Ehhez a problémakörhöz tartozik a 71-es útnak Balatonfűzfő és Balatonakarattya közötti sza kasza, amely nyáron rendkívül zsúfolt. A közlekedési szakemberek véleménye szerint ésszerű lenne ennek az útvonalnak a tehermentesítése egy keletebbre fekvő párhuzamos útvonallal. A terv lényege, hogy a közeljövőben ezt az utat elsősorban a turizmus érdekében kéne kialakítani. A Pécs felől közlekedők valahol Balatonfőkajárnál csatlakoznának rá és jutnának el rajta a leendő M8-as autópályára. Ezáltal a mostani 71-es útszakasz megmaradna a turizmus számára. A következő tíz esztendőben Veszprém megye még néhány jelentős építkezésre és forgalmi változásra számíthat. Elképzelhető, hogy a gyorsforgalmi út elkerüli Zirc városát, de realitásukban ennél közelebbiek a Pápa megkerülésére irányuló tervek, amire a következő években már számítani lehet. Már idén elképzelhető, hogy elkezdik a 8-as út négysávosra való átépítésének folytatását Öskünél. Az ösküi vasúti felüljáró (Szombathely-Budapest vasútvonal) korszerűsítésével és a vasúti nyomvonal áthelyezésével egy időben zajlik majd az útépítés is. Várható továbbá, hogy az elkövetkező öt esztendőben a Badacsony alatt húzódó 71-es út tehermentesítése érdekében kiépül a Badacsony hegy északi részét megkerülő út is. gg Elképzelhető, hogy már idén elkezdik a 8-as út négysávosra való átépítésének folytatását Öskünél Fotó: Áfrány Pétfürdői számtan a csatornadíjjal A közelmúltban önállóvá vált Pétfürdőt sem kerülhette el a megye sok-sok településéhez hasonlóan a Bakonykarszt Rt. új árt. ajánlata: a péntek esti képviselő-testületi ülésen hosszú értelmezéseket követő megismételt szavazáson sikerült megállapodni a február elsejétől érvényes új csatornadíjakról. Az eddigi 61 forint helyett a jövőben Péten 85 forintot kell majd fizetni. Az alkuban a Bakonykarszt Rt. javasolta, a pétiek fogadják el a várpalotai díjakat. Válaszában Horváth Éva polgármester asszony gyorsan közölte, erre semmilyen kötelezettségük nincs, és egyébként is Pétfürdő lehetne a példa az rt. részére, ahol bebizonyítható, hogy az átlagosnál olcsóbban is elvégezhető a szolgáltatás. A polgármesteri elképzelés különösebben nem hatotta meg az ülésen jelen lévő Harsányi Istvánt, a Bakonykarszt Rt. vezérigazgatóját, aki az első „tárgyalási körben” kijelentette, cégük meghatározott árakkal dolgozik: ha az általuk kért 87,2 forint/köbméter díjat nem hagyják jóvá, akkor januárban is már 260 ezer forintos plusztérítésre tartanak igényt a péti elöljáróságtól. A képviselők a díjat magasnak ítélték, az árképzést is hoszszasan vitatták. (A szolgáltatásban jelentősen érdekelt Nitrogénművek Rt. részéről senki nem vett részt a testület ülésén.) Megismételt, újraszámolt szavazás eredményeként a helyhatóság elfogadta a Bakonykarszt Rt. módosított ajánlatát a szolgáltató által kért 260 ezer forintról is, a díj további nagyságáról az idei félévi elszámolást követő egyenleg alapján döntenek. (új) Egy-két kék folt nem árt Ragyogó napsütés fogadta vasárnap délelőtt Eplényben a versenyezni vágyó szánkósokat. A gyönyörű környezetben található pályán kicsik és nagyok egyaránt kipróbálhatták, hogy mennyire gyorsak a szánkóik. A küzdelmekben nyolcvanheten vettek részt. Mindenki kétszer állhatott rajthoz, de a kisebb és nagyobb bukások miatt nem mindenki ért ugyanannyiszor a célba. Néhányan szereztek ugyan maguknak egy-két kék foltot, vagy a hátsójukat fájlalták, de a hangulatot ez szerencsére nem tette tönkre. Gáspár KRÓNIKA NAPLÓ 3 Furcsa késelés Veszprémben Eddig tisztázatlan körülmények között megszúrtak egy férfit hétvégén Veszprémben. A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint pénteken este hat óra után a Török Ignác utca környékén három férfi megtámadta a veszprémi Gy. G.-t. Verekedés közben egyikük feltehetően késsel megszúrta a bal hónalja alatt a férfit, aki ezek után hazament Jutasi úti lakásába. Életveszélyes sérülése láttán rokonai hívták ki a mentősöket. Gy. elmondása szerint a sötét munkásruhát, bakancsot, kötött sapkát viselő férfiak előzőleg a betonkerítésnél italoztak. Egyelőre tisztázatlan, hogy egyáltalán elvettek-e tőle valamit. Kérdés persze, akkor meg miért támadták meg, majd szúrták oldalba az illetőt? A rendőrség kéri, aki bármit tud az esetről, tárcsázza a segélyhívó számot, a 107-et. - M Nálunk nincs zugvágóhíd Megyénkben nem hoztak létre húskommandót, és a hatóságnak nincs is tudomása zugvágóhidak működtetéséről - tudtuk meg dr. Bátor Attilától, a megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosától. Sertés- és marhavágással több településen is foglalkoznak a vidékünkön. Az üzemeket a hatóságoknál bejelentették, és minden tekintetben megfelelnek az élelmiszertörvényben megfogalmazottaknak. Ennek ellenére a higiénikus és a hatósági állatorvosok azt is vizsgálják, hogy a közfogyasztásra szánt élelmiszereket szabályosan állítják-e elő. Több lapban is megjelentek olyan hirdetések, hogy gazda sertést adna el, és kérésre feldarabolja, akár füstöli is. A törvény szerint minden élelmiszer közfogyasztásra szántnak számít, ha nem az adott háztartás szükségleteire kell. Eszerint a saját hízóját másnak feldaraboló gazdát megbírságolhatják. Dr. Botor Attila felhívta a figyelmünket arra is, hogy a borpalackozás és kannázás is élelmiszer-előállításnak minősül és be kell szerezni hozzá az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóság engedélyét. Ők nem a bor minőségét vizsgálják, hanem a vízét, amit a palackok tisztítására használnak. Ezenkívül a higiéniai feltételeket és a berendezések műszaki állapotát ellenőrzik. V. I.