Napló, 1998. február ( 54. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

1998. február 2., HÉTFŐ Homoklapátolás a sivatagban Szigorítják a magán-munkaközvetítés szabályait A visszaélések kiszűrése ér­dekében, illetve a munkát kere­sők védelmében március 1-jétől jelentősen megszigorítják a magán-munkaközvetítők tevé­kenységének szabályait. A nyilvántartásba vétel felté­tele többek között az irodahelyi­ség, s hogy a vállalkozásnak leg­alább egy tagja rendelkezzen a kormányrendeletben előírt ké­pesítéssel, például jogi vagy közgazdászdiplomával és hu­mánpolitikai gyakorlattal. Na­gyon fontos, hogy a munkaköz­vetítőknek vagyoni biztosítékot kell vállalniuk, ha külföldre közvetítenek munkaerőt, illetve ha a tevékenységért munkadí­jat kérnek. Az új szabályozás ér­telmében nem közvetíthetnek olyan állásra, amely nem léte­zik, illetve olyan céghez, ahol a dolgozók éppen sztrájkolnak. Márciustól, az új rendelet életbelépésétől kezdve várható­an megritkulnak az üzenetrög­zítős, válaszborítékos magán­munkaközvetítők, amelyek az elmúlt hét-nyolc évben az ötle­tek valóságos tárházát zúdítot­ták ránk. Attól sem riadtak visz­sza, hogy például homoklapáto­ló segédmunkásokat keressenek a Szaharába, külön tanfolyamon készítették fel a sivatagi viszo­nyokra a gyanútlan jelentke­zőket, s mire indulni kellett vol­na Afrikába, leléptek. Vagy pél­dául a tapolcai eset, amelyik újsághirdetéssel toborzott em­bereket külföldi munkára, ami­hez persze nem volt engedélye. Az érdeklődők 1190 forintért kapták meg azt az ajánlott borí­tékot, amelyben valami volt ugyan, de a tényleges állásaján­lat hiányzott. Mint akkor meg­írtuk, a házkutatás során több mint 400 jelentkező levelét ta­lálták meg a nyomozók. A Munkaügyi Minisztérium nyilvántartása szerint mintegy 400 magán-munkaközvetítő működik az országban, s azért a többségükre nem a fenti hoz­záállás a jellemző. Márciustól maximum 30 ezer forintos bír­sággal büntetik azokat, amelyek működésük során szabálysértést követtek el, a jogosítvány nélkül működő cégekre pedig 50 ezer forintos bírság róható ki. b-c Határtól határig pár óra alatt A kormány tavaly meghozott határozata értelmében 2007- ig az országban több száz kilo­méter hosszú gyorsforgalmi autópálya épül, s ezek a tervek részben megyénket is érintik. A 2010-ig terjedő fejlesztési tervekben a 8-as fő közlekedési út továbbépítése is szerepel. En­nek megfelelően várható, hogy kiépül a Veszprémet és Szabad­­battyánt összekötő autópálya, amely az M7-esből kiindulva to­vábbhalad Dunaújváros, Kecs­kemét, majd Szolnok és Eger felé, s 2010 táján már gyors­­forgalmi autóútként működhet. Addigra az M7-es is elér az or­szághatárig. Az M7-es építési terve azon­ban még igen kezdeti szakaszá­ban van, mert még a nyomvo­nala körül sem egyeztek meg a szakemberek. A már elkészült terveket ugyanis számos bírálat érte, különösen a környezetvé­dők részéről, mert úgy vélik, hogy túlságosan megközelítené a Balatont. A tárca mindenképpen külön kíván foglalkozni a Balaton tér­ségével, ami természetesen az M7-es és a 8-as útra is kiterjed. Sőt, a térség forgalmának rende­zése érdekében felmerült a 8-as­­ról majdan Szabadbattyánnál leváló M82-es és M65-ös gyors­­forgalmi útvonal létesítése is. Ehhez a problémakörhöz tarto­zik a 71-es útnak Balatonfűzfő és Balatonakarattya közötti sza­­ ­­ kasza, amely nyáron rendkívül zsúfolt. A közlekedési szakem­berek véleménye szerint ésszerű lenne ennek az útvonalnak a te­hermentesítése egy keletebbre fekvő párhuzamos útvonallal. A terv lényege, hogy a közeljövő­ben ezt az utat elsősorban a tu­rizmus érdekében kéne kialakí­tani. A Pécs felől közlekedők valahol Balatonfőkajárnál csat­lakoznának rá és jutnának el raj­ta a leendő M8-as autópályára. Ezáltal a mostani 71-es­ útsza­kasz megmaradna a turizmus számára. A következő tíz esztendő­ben Veszprém megye még né­hány jelentős építkezésre és for­galmi változásra számíthat. El­képzelhető, hogy a gyorsfor­galmi út elkerüli Zirc városát, de realitásukban ennél közelebbiek a Pápa megkerülésére irányuló tervek, amire a következő évek­ben már számítani lehet. Már idén elképzelhető, hogy elkez­dik a 8-as út négysávosra való átépítésének folytatását Öskü­nél. Az ösküi vasúti felüljáró (Szombathely-Budapest vasút­vonal) korszerűsítésével és a vasúti nyomvonal áthelyezésé­vel egy időben zajlik majd az útépítés is. Várható továbbá, hogy az el­következő öt esztendőben a Ba­dacsony alatt húzódó 71-es út tehermentesítése érdekében ki­épül a Badacsony hegy északi részét megkerülő út is. gg Elképzelhető, hogy már idén elkezdik a 8-as út négysávosra va­ló átépítésének folytatását Öskünél Fotó: Áfrány Pétfürdői számtan a csatornadíjjal A közelmúltban önállóvá vált Pétfürdőt sem kerülhette el a me­gye sok-sok településéhez hasonlóan a Bakonykarszt Rt. új ár­­t. ajánlata: a péntek esti képviselő-testületi ülésen hosszú értel­mezéseket követő megismételt szavazáson sikerült megállapod­ni a február elsejétől érvényes új csatornadíjakról. Az eddigi 61 forint helyett a jövőben Péten 85 forintot kell majd fizetni. Az alkuban a Bakonykarszt Rt. javasolta, a pétiek fogadják el a várpalotai díjakat. Vála­szában Horváth Éva polgármes­ter asszony gyorsan közölte, er­re semmilyen kötelezettségük nincs, és egyébként is Pétfürdő lehetne a példa az rt. részére, ahol bebizonyítható, hogy az át­lagosnál olcsóbban is elvégez­hető a szolgáltatás. A polgár­­mesteri elképzelés különöseb­ben nem hatotta meg az ülésen jelen lévő Harsányi Istvánt, a Bakonykarszt Rt. vezérigazga­tóját, aki az első „tárgyalási kör­ben” kijelentette, cégük megha­tározott árakkal dolgozik: ha az általuk kért 87,2 forint/köbmé­­ter díjat nem hagyják jóvá, ak­kor januárban is már 260 ezer forintos plusztérítésre tartanak igényt a péti elöljáróságtól. A képviselők a díjat magas­nak ítélték, az árképzést is hosz­szasan vitatták. (A szolgáltatás­ban jelentősen érdekelt Nitro­génművek Rt. részéről senki nem vett részt a testület ülésén.) Megismételt, újraszámolt sza­vazás eredményeként a helyha­tóság elfogadta a Bakonykarszt Rt. módosított ajánlatát a szol­gáltató által kért 260 ezer forint­ról is, a díj további nagyságáról az idei félévi elszámolást követő egyenleg alapján döntenek. (új) Egy-két kék folt nem árt Ragyogó napsütés fogadta vasárnap dél­előtt Eplényben a versenyezni vágyó szánkósokat. A gyönyörű környezetben található pá­lyán kicsik és nagyok egyaránt kipróbál­hatták, hogy mennyire gyorsak a szánkó­ik. A küzdelmekben nyolcvanheten vet­tek részt. Mindenki kétszer állhatott rajt­hoz, de a kisebb és nagyobb bukások miatt nem mindenki ért ugyanannyiszor a cél­ba. Néhányan szereztek ugyan maguknak egy-két kék foltot, vagy a hátsójukat fáj­lalták, de a hangulatot ez szerencsére nem tette tönkre. Gáspár KRÓNIKA NAPLÓ 3 Furcsa késelés Veszprémben Eddig tisztázatlan körülmé­nyek között megszúrtak egy férfit hétvégén Veszprémben. A rendőrségtől kapott tájé­koztatás szerint pénteken este hat óra után a Török Ignác utca környékén három férfi megtá­madta a veszprémi Gy. G.-t. Verekedés közben egyikük fel­tehetően késsel megszúrta a bal hónalja alatt a férfit, aki ezek után hazament Jutasi úti lakásá­ba. Életveszélyes sérülése láttán rokonai hívták ki a mentősöket. Gy. elmondása szerint a sötét munkásruhát, bakancsot, kötött sapkát viselő férfiak előzőleg a betonkerítésnél italoztak. Egye­lőre tisztázatlan, hogy egyálta­lán elvettek-e tőle valamit. Kér­dés persze, akkor meg miért tá­madták meg, majd szúrták ol­dalba az illetőt? A rendőrség kéri, aki bármit tud az esetről, tárcsázza a se­gélyhívó számot, a 107-et. - M­ Nálunk nincs zugvágóhíd Megyénkben nem hoztak létre húskommandót, és a hatóság­nak nincs is tudomása zug­vágóhidak működtetéséről - tudtuk meg dr. Bátor Attilától, a megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosától. Sertés- és marhavágással több településen is foglalkoznak a vidékünkön. Az üzemeket a hatóságoknál bejelentették, és minden tekintetben megfelel­nek az élelmiszertörvényben megfogalmazottaknak. Ennek ellenére a higiénikus és a ható­sági állatorvosok azt is vizs­gálják, hogy a közfogyasztásra­­ szánt élelmiszereket szabályo­san állítják-e elő. Több lapban is megjelentek olyan hirdetések, hogy gazda sertést adna el, és kérésre felda­rabolja, akár füstöli is. A tör­vény szerint minden élelmiszer közfogyasztásra szántnak szá­mít, ha nem az adott háztartás szükségleteire kell. Eszerint a saját hízóját másnak feldarabo­ló gazdát megbírságolhatják. Dr. Botor Attila felhívta a fi­gyelmünket arra is, hogy a bor­palackozás és kannázás is élel­miszer-előállításnak minősül és be kell szerezni hozzá az állat­egészségügyi és élelmiszer-el­lenőrző hatóság engedélyét. Ők nem a bor minőségét vizsgálják, hanem a vízét, amit a palackok tisztítására használnak. Ezen­kívül a higiéniai feltételeket és a berendezések műszaki állapotát ellenőrzik. V. I.

Next