Napló, 1998. március ( 54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-17 / 64. szám

4 NAPLÓ Kétezer tanuló versenyzett Címer Balatonszőlősnek Múlt szombaton hirdették ki az ide­i Zrínyi Ilona országos matematika verseny megyei fordulójának eredményeit a veszprémi Alapítványi Iskola és Gyermekek Házában. A versenyen több mint két­ezer tanuló vett részt, a 3. osztá­lyosoktól a nyolcadikosokig. A fordulók nyolc helyszínen zaj­lottak, Veszprémben a Bem és a Kossuth iskolában, Pápán, Ta­polcán, Ajkán, Várpalotán, Ba­­latonfűzfőn és Balatonfüreden, a veszprémi Bem iskola mate­matikai munkaközösségének és igazgatóhelyettesének, Kovács Mihálynénak szervezésében. Minden tanuló, aki a verse­nyen részt vett, eredményesnek tekintheti munkáját, mondta szombati megnyitójában Ko­vács Mihályné, majd arra biztat­ta a diákokat, fejlesszék tovább tudásukat, s szeressék a mate­matikát ezután is. A zsűri a tanu­lókon kívül tíz, a versenyre a diákokat legeredményesebben felkészítő nevelőnek is elismerő díjakat adományozott. A megyei matematikavetél­kedő első helyezettjei lettek kor­csoportonként az egyéni és a csapatversenyekben: 3. évfo­lyamon Szálkai Balázs (Szilágyi iskola, Veszprém) és a Bem is­kola, 4. évfolyamon Pelczéder Tamás, a veszprémi Nagy Lász­ló iskola diákja és az iskola csa­pata, 5. évfolyamon Bors Eszter (Váci Mihály iskola, Balatonal­mádi) és a veszprémi Bem isko­la csapata, 6. évfolyamon Kuko­­da Péter (Padányi iskola, Veszp­rém) és Batsányi iskola csapata (Tapolca), 7. évfolyamon Boros Bence (Reguly iskola, Zirc) és a Lovassy gimnázium csapata, 8. évfolyamon Koltay Szabolcs (Reguly iskola, Zirc) és a Lo­vassy gimnázium csapata. A versenyek történetében először díjat kapott a megyei szinten legjobb, legsikeresebb iskola is, idén a veszprémi Bem iskola. Az eredményhirdetést színvonalas műsor zárta, mely­ben közreműködött az alapítvá­nyi iskola mazsorettcsoportja, a Kurázsi néptánccsoport többek között.­ ­ toldi - Az országos matematikaverseny megyei fordulójába már csak a legjobbak jutottak be Gáspár Gábor felvétele Aranytollas újságírónk Március 15-ét, a szabad sajtó napját közösen Ünnepelték lapcso­portunk, a Pannon Lapok Társasága munkatársai és dolgozói. A Club Tihanyban megtartott ünnepi esten Kázmér Judit és Gyerák András ügyvezető­ igazgatók idén először adták át a Pannon Lapok Társasága nívódíjait és az ezzel járó arany tollakat a lapcsoporthoz tartozó napilapok egy-egy újságírójának. A hétvégi rendezvényen a Napló újságírói közül Bartuc Gabriella, a gazdasági rovat vezető­je részesült az elismerésben Fotó: Gáspár Kevesebb mérget a fáknak Korszerű erdőművelés elkép­zelhetetlen vegyszerek nélkül, állapította meg dr. Viharos Zsolt, a Balaton-felvidéki Er­dő- és Fagazdaság Rt. vezér­­igazgatója pénteken Huszá­­rokelőpusztán, ahol a környék megyéinek szakemberei ta­nácskoztak erdővédelemről. Ha nem segítjük a természet védekező mechanizmusát, ak­kor az erdők könnyen a betegsé­gek és a kártevők áldozataivá válnak. Sőt, az erdőben még gyomirtásra is szükség van. Ezúttal több növényvédő szert gyártó és forgalmazó társaság ajánlatát hallgatták meg. Ki­emelkedő volt az egyik szerve­ző, a Summit-Agro Hungária ajánlata, mely társaság arról ne­vezetes, hogy környezetbarát, célzottan ható vegyszereket állít elő. Az elkövetkezendő időszak feladatai közül külön is foglal­koztak a cserebogár elleni véde­kezéssel, a növényvédelmi tech­nológiákkal, a talajinjektálással és a makkcsávázással. Teljes egyetértés alakult ki a növény­védő és az erdőmérnökök között abban, hogy nagyon nagy szak­értelemmel kell kiválasztani azt a szert, ami kevéssé terheli meg a környezetet, de megvédi a faállomány minőségét. V. I. KÖRKÉP Petőfiről kávéházban A gazdag ünnepi kínálatban vasárnap sokan találtak szó­rakozást, de mai aktualitásai miatt egyben gondolkodtató időtöltést is a veszprémi városi művelődési központban. Asztalos István tanár, a város kulturális és oktatási bizottságá­nak elnöke szervezésében „tör­ténelmi kávéház” tárta ki kapuit a nagyközönség előtt, valóságo­san és jelképesen. A régimódi díszletelemek között ki-ki elfo­gyaszthatta délutáni kávéját, a műsor révén pedig megidézhet­te a korabeli március hangulatát. A hagyományos programban ezúttal is főként diákok működ­tek közre: a város közép- és álta­lános iskolásai és a Csermák Antal Zeneiskola növendékei. A művészetek széles skáláját él­vezhették a jelenlévők, a verstől a népzenén, népdalokon át a zongora- és a hegedűjátékig, a dobszólóig. Asztalos István be­vezetője és tartalmi összeköté­sei fényt vetettek arra, miként gondolkodtak a '48 utáni évek­ben, évtizedekben forradal­munkról, szabadságharcunkról, honvédeinkről a nagyvilágban. Petőfi szelleme többször is meg­idéztetett részint saját, részint az utódok hozzá írt versei által. Sokan mondják: Petőfit nem szeretik - mondta a zárszóban Asztalos István. Messze va­gyunk azonban attól, hogy ilyen kijelentéseket tehessünk róla. Mi nem mérhetjük meg őt. Sok­kal inkább Petőfi mér meg min­ket folyamatosan, s általa 1848 márciusa is a mi mércénk lehet hazafiasságban, emberségben. - t­ (Tudósítónktól) II. András 1222-es adomány­levelében szerepel először Szőlős neve, viszont a falu éle­tének több állomása is nap­jainkra esik. Ilyen például 1990-es elszakadása Pécsely­­től, majd a hivatal 1996-os önállóvá válása, végül pedig 1998. március 14-e, amikor zászlót és címert kapott a falu. Nemzeti Himnuszunk el­­éneklése után Nagy Lajos pol­gármester köszöntötte Balaton­szőlős lakosságát és a vendége­ket. Szólt az eddigi jelképekről, melyek közül az 1320 óta álló templom volt az, amely Sára Er­nő képzőművész fantáziáját is megragadta, s elkészített két cí­mertervet. A falu népe és képvi­­selő-testülete a rendkívül ízlé­ses - fehér alapszínű -, pajzsá­ban a templom sziluettjével és koronával díszített zászló és cí­mer mellett voksolt. A tervező nemcsak zsűri elé vitte munká­ját, de azt saját költségén - egy nemzetiszín lobogóval együtt -el is készítette, s ajándékként átadta Balatonszőlős polgárai­nak. Az ünnepségen a pécselyi iskolába járó gyerekek adtak da­los irodalmi műsort, majd a re­formátusok nevében Rácz Béla lelkész, Riczinger József evan­gélikus lelkész és Löwey Félix katolikus lelkipásztor adta áldá­sát a zászlókra és az összesereg­­lettekre. A Szózat hangjai köz­ben a szőlősi labdarúgók vonták fel a zászlórúdra Balatonszőlős új jelképét. Zatkalik „Iskolakeresztelő” Zánkán (Tudósítónktól) Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc százötvenedik évfordulójának ünnepén, szombaton vette fel a zánkai általános iskola Bozzay Pál forradalmi költő nevét. A névadón, amelyen a kör­nyékbeli polgármesterek és is­kolaigazgatók is megjelentek, Horváth Lajos, az intézmény igazgatója e szavakkal köszön­tötte az ünneplőket: van monda­nivalója 48-nak, hisz a hazasze­retet ma is elsődleges, ahogy a szülőföld iránti elkötelezettség is. A zánkai iskolának, miként az egész oktatásügynek, kiemelt szerepe lesz a jövőben - hang­súlyozta az igazgató, hozzátéve, hogy Bozzay Pál neve elkötele­zettséget jelent. Dr. Bauer Nán­­dorné, a Veszprém Megyei Pe­dagógiai Intézet igazgatója szó­noklatában úgy vélte, hogy az ünnepek nélkülözhetetlenek hétköznapjainkban. - A mai magyarság küzdel­mei jelzik, hogy mi, magyarok voltunk hősök, szelídek és bát­rak, vesztesek, megfélemlítet­tek és ma végre szabadok va­gyunk. Arra inspirál az ünnep, hogy új helyzetünkben felelős­ségteljesebbek legyünk dol­gainkban. Bauerné ezt követően ismertette Bozzay, az 1829-ben Kővágóörsön született és fiata­lon Zánkán elhunyt költő életút­ját. A hazájáért mindent odaadó és eddig még semmit nem kapó Bozzay Pál az iskola falán elhe­lyezett emléktábláját Filep Mik­lós, Zánka polgármestere lep­lezte le, majd a tanulók műsora zárta az ünnepet. t. b. zs. már­­ki Tanulók műsora zárta a zánkai iskola névadó ünnepségét gége-fotó Templomi megemlékezés Nemzeti ünnepünk előestéjén a forradalom és szabadság­­harc 150. évfordulója alkal­mából Veszprémben a refor­mátus templomban hálaadó istentiszteletet tartottak. Niederhoffer Zoltán lelkész Pál apostol Korintusiakhoz írott második leveléből idézve­­ „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” - hirdet­te az Igét. A szabadság minden korban, minden embernek s az egész életünknek is alapszava, mutatott rá. Ám nem mindegy, miként értelmezzük, hogy csu­pán valamitől való szabadság­ként, függetlenségként, avagy valamire való szabadságként, s a valamivel való élés lehetősé­geként is. E fogalom keresztyén értelemben azt jelenti, hogy az Isten Lelke által megszabadít, kihoz bennünket a bűn, a halál, a romlás, a hitetlenség rabságából a szabadság fényére. S ha nem tudunk a szabadsággal erkölcsö­sen élni, az értékeket megőriz­ve, felkelve gyarlóságaink el­len, bár külsőleg láncainkat ve­szítsük is, bensőleg bilincsekbe vertek maradunk, s bennünk a rabság folytatódik. Az igazi for­radalom és szabadságharc min­dig az emberek lelkében zajlik, mondta, s ez a külső küzdelmek eredményességének is záloga. Az istentisztelet után dr. Lac­­kovits Emőke, a Magyarok Vi­lágszövetsége megyei alelnöke emlékeztetett a dicsőséges na­pok történetére. té Vetélkedtek a kapolcsiak Vetélkedőt tartott az 1848/49- es forradalom és szabadság­­harc 150. évfordulója emléké­re a kapolcsi általános iskola. A történelmi vetélkedőn húsz felső tagozatos vett részt. A fel­adatok között szellemi fotó, képfelismerés, vers és dal szere­pelt. Legeredményesebb a Kos­suth Lajos nevet választott csa­pat volt, második lett a Bem Jó­zsef csapat, azonos pontszám­mal holtversenyben a Petőfi és Damjanich csapat végzett a ve­télkedő harmadik helyén. 1998. március 17., KEDD Otthonlakók ünnepsége (Tudósítónktól) Buda Tiborné szervezésében az idősek peremartoni szociá­lis otthonában ugyancsak megünnepelték az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját. A rendezvény nyitószáma­ként lemezről csendült fel a Himnusz, de a jelenlévő idős vagy beteges hallgatók hamaro­san átvették a hangot. A techni­ka szerepét az emberi értelem és a hazafias érzés váltotta fel. A színvonalas műsort a 170 sze­mélyes intézet tagjai adták. A Nemzeti dalt Szabó László elevenítette fel, igen hatásosan. Szép szavalattal növelték a ha­tást Mogyorós Lajos és Bregócs István. Póder József a saját költeményét mondta el. Közben az alkalmi kórus vezérletével 48-as dalokat énekeltek a jelen­lévők. A zárószám Simándi Józsefé volt, ezúttal már lemez­ről és a Bánk bán című operából a „Mint száműzött...” kezdeti részlet emelte a műsor hangu­latát. - márkus -

Next