Napló, 1998. március ( 54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

1998. március 16., HÉTFŐ FÓKUSZ NAPLÓ 5 Homokszem a gépezetbenAz országgyűlési képviselők négy éve A ciklus lejártával vagyonnyilatkozatot kell tenniük, de nekünk már előbb vallottak Rendszeresen láthatók a tele­vízió képernyőjén, de legtöbb­ször csak mint közönség a parla­ment színpadán. Hol tele van ve­lük a „nézőtér”, ami színházban sikert sejtetne, ott viszont frak­ciófegyelmet vagy borotvaélen táncoló törvényjavaslat vitáját. Máskor - mint a híradóból kide­rül - a tévéközvetítés befejezté­vel olyan kevesen vannak, hogy azért kár fűteni a termet. Az országgyűlési képviselő munkájának csak egyik színtere a Parlament nagyterme. Másik részét bizottsági üléseken tölti vagy a körzetben rábízott ügye­ket intézi. A harmadik nagy színtér a választókerület, az ot­tani közösségek, polgárok gondjaival. Megyénk országgyűlési kép­viselőit arra kértük, összegez­zék: mi változott életükben az elmúlt négy év alatt, kezdve a családtól az anyagi helyzetig. S természetesen arra is választ vártunk: hogyan képzelik jövő­jüket? Baky György, az 5. számú vá­lasztókerület szabaddemokrata képviselője megválasztása előtt Bakonybél főállású polgármes­tere volt, ám az önkormányzati választáson nem indult újra. Az SZDSZ listáján a megyei köz­gyűlés tagja lett, de erről rövid időn belül lemondott. A parla­menti munka kötötte le energiá­ját. Ahogy kérdésünkre vála­szolta: hál Istennek családi éle­tében semmi változás nem tör­tént. Ma is ugyanabban a ház­ban laknak, mint négy éve, s va­gyonosabb sem lett. A májusi választáson ismét megméreti magát a választókörzetben. Dióssy László Veszprém pol­gármestere maradt országgyű­lési képviselővé választása után is, mert a veszprémiek rá vok­soltak polgármesterként. Az SZDSZ megyei listájáról került a parlamentbe, s ma is úgy véli, a város szempontjából jó döntés volt, hogy vállalta a két megbí­zatást. Számára egyértelművé vált az elmúlt nyolc év alatt, hogy egy befektetőkre váró vá­ros polgármestereként képez­nie kell magát. 1994 után kül­kereskedelmi közgazdász má­soddiplomát szerzett, s szakmai anyaggal bővített középfokú né­met nyelvvizsgát tett. Igyeke­zett informatikai ismereteit is bővíteni. Mint mondta: nagyon meg­viselte az elmúlt nyolc év fizi­kailag és lelkileg is, hiszen a polgármester folyamatosan ta­lálkozik nagy energiát fel­emésztő konfliktusokkal. A munkaidő nem nyolc óra, s ez a családi életet is fel tudja boríta­ni. Hogy ez mit jelent, nem kí­vánta pontosan megnevezni. Dióssy László úgy érzi: most nyugodtabb periódusba jutott, türelmesebben viseli a kritikát. Ma is egy 16 lakásos társasház­ban lakik, az elmúlt években au­tót cserélt. Győr Sándor az MSZP listá­járól lett képviselő Leszkovszki Tibor lemondása után. Előtte szakszervezeti tisztségviselő volt, de 1996-ban a korhatár el­érése előtt nyugdíjba vonult. Családi életében a legnagyobb változás, hogy fia diplomát szer­zett a bölcsészkaron, most dok­­torandusz, közben művészettör­ténetet tanul és dolgozik az Or­szágos Műemléki Hivatalban. — A család anyagi helyzete nem változott - mondja Győr Sándor-, mert képviselői tiszte­letdíjam felét jótékony célra for­dítottam.­­ Bár listás képvise­lő, de ugyanúgy foglalkozott Ajka és környéke települései­nek, polgárainak gondjaival, mint a többi képviselőtársa. Ugyanott lakik, vagyont nem gyűjtött. Egyéni jelöltként újra indul a választáson, s azt mond­ja, bármi történjen, a közélet­ben ugyanúgy részt vesz. Kaszás Tibor a veszprémi 6- os választókerületben győzött 1994-ben az SZDSZ jelöltje­ként. Akkoriban a Rovex Kft. ügyvezetőjeként is dolgozott, e megbízatásáról később - el­mondása szerint - a parlamenti munka miatt lemondott, hiszen a honvédelmi bizottság tagja­ként eggyel több napot kellett Budapesten töltenie. Mióta a múlt év őszén kilépett a párt­ból és a parlamenti frakcióból is, független képviselő, így nem tagja egy bizottságnak sem. Az­óta csak a képviselői fizetést vi­szi haza. Családi életében nem történt változás, feleségével két gyermeket nevelnek, a négy és fél éves óvodást és a balatonal­mádi gimnazistát. Kaszás Tibor a Független Kisgazdapárt jelöltje a veszpré­mi 7-es választókerületben. Lé­pését azzal indokolja, hogy min­den pártban vannak jó képvise­lők. Elfogadja, hogy léteznek bal-, jobboldali és liberális érté­kek, de nagy hibának tartja a csak pártérdekek alapján törté­nő vitákat. Úgy véli, a kisgazda­­párt lesz az igazi konzervatív párt. Bízik abban, hogy a parla­mentben szerzett tapasztalatai akár az új ciklusban is jól hasz­nosíthatók, de akkor is boldo­gul, ha nem választják meg. Mádai Péter az előző ciklus­ban az SZDSZ megyei listájá­ról, négy évvel ezelőtt az 1-es választókerület egyéni képvise­lőjeként került a parlamentbe. Most is ugyanabban az 54 négy­zetméteres panellakásban él fe­leségével, ahol a gyarapodást csak a könyvek száma jelzi. Az Elmebajnokság és számos or­szágos vetélkedő győztese már ebben a ciklusban nyert egy au­tót a Mindent vagy semmit tele­víziós vetélkedőben, de ezután fizethette a nagy adót, így nem tartotta meg, továbbra is vona­­ton utazik. Arra, mennyire va­gyonosodon, kérdéssel vála­szolt: aki tudja, hogyan lehet a 84 390 forintos fizetésből meg­gazdagodni, árulja már el a tit­kot. A választáson ismét indul, s nem is gondol arra, hogy nem győz. Nagy Jenő, a 2-es számú, Ba­­latonfüredet, Balatonalmádit és környéküket magában foglaló körzet szocialista képviselője ma ugyanúgy az Annabella Szálló igazgatója, mint négy éve. Igazi vagyonát gyermekei testesítik meg, életkezdésüket segítette az elmúlt években. Cégautóval jár, saját régebbi ko­csijának árát is a gyerekekre for­dította. Családi életében válto­zás nem történt. Lakásán kívül vagyona nincs. Ismét indul a vá­lasztáson, mert úgy érzi, a ta­pasztalat, amit gyűjtött a parla­menti és a bizottsági munká­ban, a vállalkozóknak, a térség­nek sokat hozhat még. Nemes Miklós a Független Kisgazdapárt megyei listájáról lett országgyűlési képviselő. Akkoriban még a Bauxitkutató Vállalatnál volt csoportvezető, fizetés nélküli szabadságot vett ki, de közben kikopott alóla a cég, mert felszámolták. Családi helyzetében a szomorú változás édesapja halála. Emiatt mondott le megyei pártelnöki tisztéről, s mivel nem indul a választáson, a jövőben emiatt is a családi bir­tok gondozása ad teendőt szá­mára. Anyagi „gyarapodására” jellemzőnek tartja, hogy Wart­burgja ma már 22 éves. Pál Béla az MSZP megyei listájának második helyéről ke­rült a parlamentbe. Főállású képviselő, a megyei pártelnöki és az országos választmány al­elnöki tisztét díjazás nélkül, tár­sadalmi megbízatásban látja el. Képviselői alapdíjához a kultu­rális és sportbizottsági tagságért járó pénz járul. Életkörülményei nem változtak, ma is egy veszp­rémi hetedik emeleti panella­kásban él családjával. Ahogy mondja: gyerekei is öregedtek négy évvel, ma már fia is isko­lás. Anyagi gyarapodását a hat­éves Ford eladása után részletre vásárolt Opel Astra jelzi, amit 2001-ig törleszt. Ennél jobban csak közéleti megbízatásai gya­rapodtak, egyebek között elnö­ke a Színházpártolók Baráti Kö­rének és társelnöke a lakóhelyén alakult Jutás Lakótelepiek Bará­ti Körének. Sebők János, a Tapolca-Sü­­meg térségét magába foglaló 4- es választókerület szocialista képviselője nyugdíjas tábornok­ként tért vissza 1994-ben a négy évvel azelőtt elhagyott parla­mentbe. Családi körülményei­ben nem történt változás. Két fia összesen négy unokával ajándé­kozta meg, s a budapesti fárasz­tó ülések után felesége várja ott­hon. Tekintve, hogy 55 telepü­lés tartozik a választókerületbe, a honvédelmi bizottsági tagsá­gon kívül más közéleti szerepet nem vállalt. Nem indul újra a választáson, ezt már 1994-ben megmondta, de elégedetlen azért, mert minőségileg jobb munkát végezhetett volna a tisz­telt ház. Zavarta, hogy különbö­ző törvényekből presztízskér­dést kreáltak, s időnként a párt­érdekek győztek és nem a józan ész. Meggyőződése, hogy min­den döntésnél az ország, az itt élők érdekének kell döntőnek lenni. Nyugdíjas lesz a továb­biakban, de ígéri, nem hagyja szó nélkül, ha valami rosszat észlel. Birtoka nincs, de fia áb­­rahámhegyi nyaralójánál bese­gít a szőlőművelésbe. Szabó Tamás korábbi priva­tizációs miniszter az MDF me­gyei listájáról került a parla­mentbe, majd a pártszakadás után a Magyar Demokrata Nép­párt frakciójában dolgozott. Az elmúlt négy évben új munka­­területtel kezdett foglalkozni, mégpedig a nyugdíjrendszer át­alakításával. Sokat dolgozott a nyugdíjpénztár felépítésén is. A képviselői megbízatás és a fen­tiek mellett más közéleti szere­pet már nem tudott vállalni, még pártjában sem. Családi életében több nagy változás történt. Nagyobbik lá­nyuk a múlt év őszén férjhez ment, most Budapesten él, így apjával sűrűn találkozik. A ki­sebbik is felsőfokú tanulmányo­kat kezdett. A család felszámol­ta a veszprémi lakást és a '80-as években épített almádi házba költözött a legutóbbi választás óta. Kocsijuk teljesítménye ugyanakkora, csak típusa vál­tozott. Az MDNP képviselője nem állítja, hogy nem tér vissza a közéletbe, de a következő cik­lusban nem látja értelmét, hogy az ország házában dolgozzon. Tulok András pápai képvi­selő vállalkozóként lett négy éve a szocialisták jelöltje. Ere­deti szakmájától, az agrármér­nökségtől elég távol állóan kezdtek feleségével textilkeres­kedésbe a rendszerváltás idején. Mióta újból képviselő, felesé­gére hárult több feladat a vállal­kozásban, ami egyébként egy újabb üzlet nyitásával bővült. Családi életében nem történt változás. Nem indul a választá­son, de a helyi közéletben neki is szándéka részt venni, s a párt is számít rá. Úgy véli, a több cik­lusban szerzett parlamenti ta­pasztalat segítheti ebben. Az összeállításból kimaradt Csehák Judit MSZP-s képvise­lő, akit sajnos nem tudtunk el­érni. Horváth Éva Az országgyűlési képviselő munkájának csak egyik színtere a Parlament nagyterme Fotó: Áfrány A budapesti rendőrfő­kapitány szerint szó sincs a BRFK erkölcsi válságáról meg ilyesmiről, a sajtó el­túlozza a dolgokat, ezek a rendőrségi ügyek, ame­lyekről mostanában hal­lunk, csupán homoksze­mek a mechanizmusban. Egyébként is, a közbizton­ságot (amely a miniszter­­elnök szerint nincs is) nem a rendőrök csinálják, ha­nem a polgárok- közölte a főkapitány az esti hírmű­sorban. Más szóval ne pa­naszkodjunk, hanem ves­sünk magunkra. Ami ag­gaszt bennünket, az amúgy is csak egy homokszem. Az első homokszem a koholt bizonyítékokkal el­követett kényszervallatás alapos gyanúja miatt le­tartóztatott őrnagy volt, a kábítószer-alosztály egy­kori vezetője. Mellette­ még néhány homokszem is őr­lődött, nevezetesen a rend­őrség drogosztályán el­rendelt házkutatás, ami­kor homokszemnyi meny­­nyiségű, de nyilvántartás­ba nem vett drogok kerül­tek elő a fiókokból, minek következtében még néhány nyomozó homokszem volt kénytelen távozni a poszt­járól. (Azokat a homok­szemeket pedig, amelyek arról szólnak, hogyan tesz keresztbe egymásnak a Központi Bűnüldözési Igazgatóság és a BRFK, az átlagember már alig tudja nyomon követni. Minden­esetre illetékes helyeken a homokszemek cáfolják a belháború létezését.) Aztán következett a BRFK szervezett bűnözés elleni osztályának átszer­vezése, és már-már olybá tűnt, minden rendben lesz, amikor kitört az újabb bot­rány: a Margit híd oszlo­pának ütköző terepjáró ko­csiban egy bártulajdonos­sal együtt megsérült a kábítószer-alosztály egyik századosa, mire a vado­natúj osztályvezetőben fel­támadt a lelkiismeret és le­mondott, mert úgymond felelősséget érzett, hogy megsérült a munkatársa. Utólag kitűnt, hogy a rendőrök a fővárosi éjjeli élet több tagjával együtt szórakoztak, továbbá hogy a terepjáró mögötti kocsi­ban bent ült a lelkiismeret­­furdalásáról hírhedtté vált osztályvezető homokszem és egy hölgy, akinek az éj­jeli mulatóját éppen a mi­nap robbantották fel. Sze­gény fővárosi főkapitány erre már kénytelen volt el­rendelni az úgynevezett C típusú speciális átvilágí­tást, most már végre tudni akarta, munkatársai kivel és milyen kapcsolatokat tartanak fenn. Nemsokára meg is tudta. Mert jött ez a szeren­csétlen éjjeli razzia a fővá­rosi drogkereskedő laká­sábán, pont akkor, amikor a buzgó rendőrök éppen mindennapi pénzbehajtá­sukat végezték. A homok­szemeket felfüggesztették, a vizsgálat folyik. Minden relatív. Egy szem homok a sivatagban semmiség. De egyetlen ho­mokszem is sok, ha az em­ber szemébe kerül. gombás A felszólalások számokban Noha a televízión keresztül általában figyelemmel kísérhe­tő az országgyűlési képviselők munkája, sok minden rejtve marad a választók előtt, hiszen a közvetítések ideje meghatá­rozott. Ezért az Országgyűlési Könyvtár segítségével megpró­bálunk képet adni arról, ki mit tett az ország házában. A képviselők aktivitása a felszólalások (expozé, vezérszó­noki megszólalás, bizottsági előadó, interpelláció, kérdés, azonnali kérdés) számát tekintve: Mádai Péter 53, Sebők Já­nos 49, Nemes Miklós 26, Pál Béla 23, Győr Sándor (csak 1995 év végétől képviselő) 20, Nagy Jenő 15, Kaszás Tibor 13, Tulok András 10, Baky György, Dióssy László és dr. Sza­bó Tamás 8-8. A Veszprém megyei képviselők között a felszólások időtar­tamát tekintve a következő a sorrend: Sebők János 6 óra 27 perc, Mádai Péter 1 óra 49 perc, Pál Béla 1 óra 27 perc, dr. Sza­bó Tamás 1 óra 22 perc, Nemes Miklós 1 óra 19 perc, Tulok András 1 óra 14 perc, Győr Sándor 1 óra 1 perc, Dióssy László 57 perc, Kaszás Tibor 48 perc, Nagy Jenő 31 perc, Baky György 27 perc.

Next