Napló, 1998. május ( 54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-16 / 114. szám

H MA Megvette a felesége leleteit Andrásnak van elképze­lése arról, vajon fél évig miért nem kapta meg a leleteket a felesége orvo­sától, de el nem tudja kép­zelni, miért nem gyógyke­zelték a fiatalasszonyt fél éven keresztül. 5. oldal A jó és a rossz küzdelme Bojtor Károly Gizella­­díjas festőművész nincs meggyőződve róla, hogy a jó és a rossz harcában - a tusát festményein is ábrá­zolja - az előbbi kereke­dik felül. 7. oldal Kinek jó a nagykoalíció? A választások második fordulója előtt a legfonto­sabb kérdés: ki kivel lép koalícióra? Ezúttal az 5. választókerület képviselő­­jelöltjeit kérdeztük. 15. oldal _V'ff || Ippi­ ft|' " KÉZMŰVES KIRAKODÓVÁSÁR JHL JEL^ május 21-24. LIV. évfolyam, 114. szám VESZPRÉM MEGYE NAPILAPJA 1998. május 16., SZOMBAT Start előtt a parton Felkészültek a szezonra a balatoni települések és az üzletek Az utóbbi napok kánikulai hősége sokaknak juttatta eszébe a balatoni szezont. Néhányan, a bátrabbak már meg is mártóz­tak a Balaton húsz fok körüli vizében. Készülnek az idegen­­forgalmi szezonra a tóparti ön­kormányzatok és a kereskedel­mi hálózatok is. Teljesen átépítik a­­ strand bejáratát és a környékét - tudtuk meg dr. Bóka Istvántól, Alsó­örs polgármesterétől. Vendég­látóhelyet, üzleteket, pénzváltót alakítanak ki. Kiépítik a parko­lót és megszépül a park is. A pénz kigazdálkodását segítette, hogy az üzletek üzemeltetőivel hosszú távú szerződést kötöttek. (Folytatás a 3. oldalon, Küszö­bön a nyári szezon címmel.) Az alsóörsi strand bejáratát és környékét teljesen átépítik, üzleteket, vendéglátóhelyeket alakítanak ki a szezonra Fotó: Áfrány Gábor Segítséget kapnak az államtól Több mint egymilliárdos kormánytámogatás a Nitrokémiának A kormány megtárgyalta a Nitrokémia Rt. válságkezelésé­ről szóló előterjesztést, és hoz­zájárult ahhoz, hogy az ÁPV Rt. a privatizációs tartaléka terhére 1,13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtson a Nitrokémia Rt. részére. A Nitrokémia Részvénytár­saság az 1993-as megalapítása óta tőkehiánnyal küzd, saját forrásai nem elegendőek a működéshez. Az igénybe vett hiteleket és ezek kamatterheit üzleti eredményei nem fedez­ték. A társaság 1997-re olyan helyzetbe került, hogy a meg­lévő termékstruktúrájával és szervezetével nem volt képes biztosítani az eredményes gaz­dálkodást, fizetőképességének fenntartását. (Folytatás a 3. ol­dalon, Támogatás a Nitroké­miának címmel.) Enyhülő közlekedési gondok Balatonalmádi ötmillió, Sümeg pedig közel 15 millió forintot nyert el az önkormányzati törzsvagyon­hoz tartozó úthálózat építésére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által­­ a Belügymi­nisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben­­ meghirdetett pályázaton. Almádiban a pénzt a 71-es útról a Fórum áruház felé történő­ bejárás meg­könnyítésére, a csomópont kiszélesítésére fordítják. (Folytatás a 3. oldalon, Útkorszerűsítés pályázattal címmel.) Fotó: Á. G. Műtéti bravúr Veszprémben Nem mindennapi operációt hajtott végre a múlt hét elején a megyei kórház baleseti sebésze­tén dr. Mészáros Iván trauma­­tológus főorvos. A 42 esztendős Guba Béla leszakított jobb al­karját nyolcórás műtéttel varrta vissza, és a kar - most már biz­tosan elmondható - életképes maradt. A Magyar Aszfalt Kft. művezetője saját bevallása sze­rint olyan helyre nyúlt, ahová nem kellett volna; alkarjának középső harmadát egyszerűen „ledarálta” a futószalag. (Foly­tatás a 3. oldalon, Megmentet­ték a beteg karját címmel.) Giczy lemondana? Felelősnek érzi magát a KDNP kudarcáért Az elmúlt napokban levéllel fordult a KDNP megyei és helyi vezetőihez, valamint képviselő­­jelöltjeihez Giczy György párt­elnök, aki a választási kudarccal kapcsolatos felelősségét elis­merve felajánlotta: hajlandó le­mondani, ha a megyék többsége erre felszólítja. Erről maga a po­litikus beszélt pénteken pártja budapesti sajtótájékoztatóján. A dokumentumban Giczy György úgy fogalmaz: semmilyen kö­rülmények között nem akarja a Kereszténydemokrata Néppár­tot föladni, esze ágában sincs cserbenhagyni azt, ám magától értetődőnek tartja, hogy „az első számú vezető az első számú fe­lelős is” az első fordulóban el­szenvedett tragikus vereségért. (További részletek Jövőjük a pártegységtől függ címmel a 2. oldalon olvashatók.) Tervben a Tetra Fejlesztésre szorul a kormányzati belső távközlés A hazai távközlés példaérté­kű fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, a kormányzati belső távközlési infrastruktúra azonban az eddigi fejlesztések ellenére is jelentős lemaradás­ban van - hangoztatta Horváth János helyettes államtitkár, az Informatikai Tárcaközi Bizott­ság elnöke Budapesten pénte­ken, sajtótájékoztatón. - A távközlési infrastruktúra állami korszerűsítésében a leg­fontosabb feladat a kormányzati zárt körű távközlési rendszer, a Tetra megvalósítása - jelentette ki tájékoztatójában Tóth Gyula, a Miniszterelnöki Hivatal fő­osztályvezetője. A MEH kor­mányzati távközlési főosztály­­vezetője többek között azt is el­mondta, hogy várhatóan még az év második felében dönt a kor­mány a Tetra-rendszer konkrét megvalósításáról, arról, hogy mennyi pénzt fordít erre, illetve hogy kit bíz meg a rendszer ki­építésével. (MTI) Ki-ki indul a maga útjára A tizennyolc évesek legtöbbje mára már íze­lítőt kapott abból, hogy milyen a világ. Egyi­kük az utóbbi hetekben Citroennel szokott reg­gelente „bedöngetni’’ az iskolába, a másikuk meg arról panaszkodott, hogy a kerékpárjába beleesett nyolcast nem bírja kiszedetni már vagy negyed éve, mert a szükséges háromszáz­ötven forintot képtelenek kifizetni a szülei. Amúgy persze ők ketten jól elvannak az osz­tályban egymással, egyik sem zavarja a másik „köreit”. Nicsak, milyen szépen mennek, ott, egymás mellett, énekelve a Mi búcsúzunk és elmegyünket. Búcsúznak, azután mennek­­ ki­ki a maga útjára. Bár a tarisznyájukban lapuló „hamuban sült” pogácsa teljesen egyforma, sejtik már, hogy az kinek-kinek mit jelent. Egyiküknek egy kedves vicc, a másikuknak étel. S ahogy az len­ni szokott, az előbbi hamarosan feledésre kerül, útja a kukában ér véget, míg az utóbbi sokáig fog lógni egy kis szoba falán, emlékez­tetve tulajdonosát élete legutolsó három-négy békeévére. Mert a „kinek-kinek a maga útja” innen is, onnan is a háborúba visz, bár e csaták más-más hadszíntéren zajlanak. Az egyiket egymás ellen vívják az emberek, a másikat meg csak úgy, saját magukért. Van, akinek a csaták mások legyőzéséről szólnak, van, akinek mindössze arról, hogy percről percre jusson levegő. Most azonban még egyformán fehérek a blúzok és sötétek a nyakkendők. Ez az életben az utolsó ilyen pillanat. Mi, öregek persze re­ménykedünk, hogy mégis, talán, éppen a most kart karba öltve éne­kelők lesznek, akik majd..., de öt perccel az ünnep után visszacsukjuk re­ményeinket a dobozba, hogy legalább ne poro­sodjanak jövő ilyenkorig. S aggódunk, hogy az a muníció, amit a ballagok megkaptak az isko­lákban, elegendő lesz-e a későbbiekre? Kell, hogy az legyen! (vs.)

Next