Napló, 1999. január (Veszprém, 55. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-27 / 22. szám
4 NAPLÓ Tavaszra váró múzeumok A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság irányítása alá tartozó intézmények közül egyedül a központi épület, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum tart nyitva a téli időszakban - tudtuk meg V. dr. Fodor Zsuzsa megbízott megyei múzeumigazgatótól. A múzeumi központban jelenleg két kiállítás látható. Az egyik A Bakony és a Balatonfelvidék évezredei címmel állandó bemutató. Időszakos rendezvény az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékét idéző kiállítás. A múzeum rövidített időben, hétfő kivételével naponta 12 órától 16 óráig kereshető fel. A nyitvatartási idő március 15-től változik, ekkor már 10-től 18 óráig fogadják a látogatókat. Külső múzeumaik és kiállítóhelyeik a tervek szerint május elsején nyitják meg kapuikat, például a balatonfüredi Jókai Emlékmúzeum, a tihanyi és a nagyvázsonyi szabadtéri néprajzi múzeum, a balácai római kori kiállítás és a badacsonyi Egry József Emlékmúzeum. A pápai Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, amelynek elkezdődött a felújítása, egyelőre nem látogatható. -Egy- A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei című állandó bemutató jelenleg is látogatható. (Felvételünkön a bronzkori és a római kori rész) Fotó: Gáspár Csokorba kötött bánat (egy kőszegi diák emlékére) Hat éve lesz tavasszal, hogy készült az a fotó, ami előttem fekszik azon az estén, amikor hírét vettem a deutschlandsbergi autóbusz-tragédiának. A felvételről 27 gyerek mosolyog felém a gyertyafényben. Tízévesek voltak akkor. Szemükben öröm, nyugalom, remény. Aztán jöttek a kamasz- és bakfisérek, az új tantárgyak, játék, sport, nevetés. Barátságok az új iskolában - hiszen ki-ki ment továbbtanulni a környék, az ország intézményeibe. Egy devecseri lány kőszegi diák lett. A képen ő az utolsó előtti padban ül. Egészen pontosan: ott ragyog Vera az utolsó előtti padban. Habfehér, fodros blúza kiemeli hamvas arcát, fekete haját. Vonásaiban apját mintázza. Mellette ül Eszter, óvodáskori barátnője. Emlékeim visszaszállnak. Nem nehéz „visszautaznom” néhány évet, hiszen az osztály olyan közösség volt, hogy némely órán tapssal és vidám nevetéssel vágyták az új tudnivaló megismerését. így volt ez a környezetórai kísérletezésnél vagy az „ emeletes szorzás” megismerésénél. így nevezték el tanítványaim a többjegyű szorzása többjegyűvel című tananyagot. Vera szorgalmas, megbízható tanítványom volt. A leckeírást soha el nem hagyta, s nem felejtette el a szóbeli tudnivalót. A többi gyerek is példaként tekintett rá. Talán azért is, mert olyan nagy szerénységgel és odaadással tette dolgát, hogy ez tiszteletet parancsolt mindenkiben. Egyszer néhány hétre más helyettesített az osztályomban. Vera két társával egy csokrot hozott nekem, amit maguk kötöttek a kertjükben szedett virágokból, s azt mondták: Csokorba kötöttük a bánatunkat, hogy el tetszik menni. Vera - mint sok-sok fiatal - rendkívüli érzékenységgel olvasta a felnőttlélek rezdülését. Pillantásokból értettük egymást tanórán és az osztályszereplések alatt. Ez a varázs megmaradt közöttünk azóta is. Nem mosta el az elmúlt néhány év, és nem akadályozta a köztünk levő közel három évtizednyi távolság. Vera mélyen érző és gondolkodó mai tinédzser volt. Tizenhat éves lenne a nyáron. De már nem lehet, mert ő is utasa volt a szerencsétlenül járt busznak. Vera! Boldog vagyok, hogy taníthattalak! S én is tanultam tőled. A kitartást, meg azt, hogy mosolyogni tudtál a felmérők, a nehézségek közt is. De végtelenül elszomorít, hogy csak az emlékeimet köthetem már kusza csokorba rólad, éppúgy, mint most sokan, akik szerettek téged és társaidat. Pedig bennetek bíztunk, hogy ti majd eléritek, ami nekünk nem biztos, hogy sikerül, hogy ti majd megoldjátok, amit mi nem tudtunk, s hogy ti majd szebben zongorázzátok Chopint és tisztábban éneklitek a dallamokat. Tudom, mi voltunk (vagyunk) a hibásak, a felnőttek, nem voltunk (vagyunk) elég alaposak, körültekintőek. Az érted gyújtott gyertya csonkig égett. Tanító nénid: Mátrainé Mester Katalin KRÓNIKA 1999. január 27., SZERDA Közös álláspontot kerestek Polgármesterek a balatoni régió területfejlesztési tervéről További közvetlen egyeztetéseket igényelnek a polgármesterek a balatoni régió készülő területrendezési tervéről. A Balaton-felvidéki Térségfejlesztési Társulás hétfőn Zalahalápon tartott közgyűlésén többen is megfogalmazták, hogy a végleges elfogadás előtt a tervezőkkel a helyszínen kell tisztázni a termelési övezetek és a belterületek elhatárolását. Néhány polgármester szerint a tervezet túlságosan a tiltásokra helyezi a hangsúlyt, egyes helyeken teljesen kizárja a belterület növelésének lehetőségét, s a még beépíthető helyeken is teljesíthetetlen korlátokat állít. Ugyancsak a készítők hibájául rótták fel, hogy túlságosan gyorsan le akarják zárni a kérdést. Más polgármesterek alapvetően jónak és elfogadásra alkalmasnak minősítették a tervezetet. Németh Józsefe dericsi polgármester emlékeztetett arra, hogy 1992 óta már több alkalommal véleményt kértek a településektől. Abban mindenki egyetértett, hogy a korlátozásokkal párhuzamosan támogatást kell adni a plusz anyagi terhek finanszírozására. Ács János tapolcai polgármester a Veszprém-Tapolca út korszerűsítése mellett egy Tapolcát Pápán át Győrrel összekötő út kialakítását szorgalmazta. Horváth Jenő kapolcsi polgármester szerint csak akkor hozza meg a várt előnyöket a Tapolca-Veszprém útfejlesztése, ha a tervezettnél több helyen alakítanak ki kapcsolatot a balatoni főút felé. Dr. Mihovics István javaslatára úgy határoztak, hogy az ülésen elhangzottak alapján tömören megfogalmazzák a mindenki által vállalható javaslatokat. A révfülöpi polgármester az utak fejlesztése kapcsán hangsúlyozta, hogy támogatják a nemzeti park működését, de azt úgy kell kiépíteni, hogy az ott élők komfortigényével összhangban legyen. Kálóczi Kálmán tomaji polgármesterrel együtt úgy vélte, hogy meg kell teremteni azokat az alapokat, amelyek az elszenvedett hátrányokat kompenzálják. A közgyűlés végén Szencz Lajosné elnök előterjesztésében megvitatták az idei munkatervet, amely szerint jelentősen bővíteni kell a térségben lévő önkormányzatok és intézményeik együttműködését. A munka szervezésére térségmenedzsert szeretnének alkalmazni. A végleges programot a februári ülésen fogadják el. győrffy Sorkötelesek bejelentési kötelezettségei Március 16-tól kezdődik azoknak a fiataloknak a sorozása, akiket augusztusban, illetve novemberben hívnak majd be. Akik egészségügyi vagy éppen tanulmányi okok miatt halasztást kérnek, az igazolásokkal a sorozást megelőző hónapban kell jelentkezniük Veszprémben a hadkiegészítő parancsnokságon. A leendő katonák kötelesek bejelenteni, ha máshová költöznek, ha megváltozik személyazonosító adatuk, családi állapotuk, gyermekeik száma, polgári szakképzettségük, foglalkozásuk, iskolai végzettségük, továbbá ha közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tettek. Akinek van bevonulási parancsa, s három hónapnál több időt kíván külföldön tölteni, ugyancsak jelentkeznie kell a parancsnokságon, amire lehetősége hétfőn, szerdán és pénteken van. Grób Ernő alezredes, megbízott parancsnok nyomatékosan felhívta lapunkon keresztül a fiatalok figyelmét, hogy akik elmulasztják bejelentési kötelezettségüket, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethetők. Akinek a témával kapcsolatban bármilyen kérdése van, hívja fel a 88/543-069-es telefonszámot. Kultúra és filozófia a zsidó történelemben Dr. Staller Tamás filozófus, az Országos Rabbiképző Intézet rektorhelyettese nemrég a veszprémi Hemóban a zsidó filozófia történetéről tartott előadást. Egy nagyobb néptörzsről leszakadt kisebb ókori népcsoport, akiket ma zsidóként emleget a világ, i. e. a 25. században elindult a káldeus Ur városából, hogy megkeresse, megtalálja az Istent. Isten harcos népét (Izraelt) történelme kezdetétől máig ez a keresés hatja át. Ezért a zsidóság antropológiai értelemben nem tekinthető izolált (elszigetelt) népcsoportnak, mert valójában az istenkeresésben jött létre. Múltjában megfigyelhető az is: bármely későbbi kultúrában felbukkan, erősen ragaszkodik ősi hitéhez, s ugyanakkor magába szívja mélyen az otthont adó kultúrát is - mondta a profeszszor a Máthé Éva és dr. Wittmann Zsuzsa elöljárók által megszervezett zsidó hitközségi rendezvényen. A professzor a zsidó filozófia történetének kérdéseiről szólt előadásában, érintve a vallás, a társadalom, a kultúrák, a történelem, a szellemtudományok körére gyakorolt hatását, elemezve találkozási és ütközőpontjait más filozófiai tudományokkal. A zsidóság társadalmi képződmény, amely egyként tekinthető vallásnak, kultúrának, a történelem alkotórészének, erkölcsi etalonnak. Szólt a zsidó nép hősi helytállásáról, hithűségéről a politeizmus (többistenhit) ókori világában, Izrael-eszményéről, kereszténységgel való kapcsolatáról, a Tóra történetéről, a törvényekről, amelyeket az i. e. 11. század körül kezdtek írásban rögzíteni. Elemezte a zsidó vallási tanítás szemszögéből Jézus Krisztus fellépését, a megtestesülés kérdéskörét, majd kérdésekre válaszolva a Messiás-várás különbségeit, zsidó és keresztény felfogásbeli eltéréseit többek között. Az előadás, tájékoztatták a szervezők a hallgatóságot, egy sorozat első állomása volt, februárban folytatódik a program. toldi Felújítják az egészségházat Devecserben Több mint hárommillió forintot fordítanak Devecserben a belvárosi egészségház felújítására, illetve korszerűsítésére - tájékoztatta lapunkat Holczinger László, az önkormányzat műszaki csoportvezetője, majd hozzáfűzte: a munkát saját forrásból fedezik, és azt az egyik helybeli építőipari vállalkozó végzi el. A Miskei utcai épületben található a fogorvos, a hétvégi, illetve a körzeti orvosi ügyelet. A rendelőket sok ember keresi fel, az épület állaga pedig oly módon leromlott, hogy felújításáról már korábban döntött a képviselő-testület - fogalmazott Holczinger László. Mint mondta, az egészségház tetőszerkezetének korszerűsítésével már a közelmúltban elkészültek, és nemrégiben kezdték meg a ház külső vakolását. A felújítással a tervek szerint néhány hét múlva végeznek. Az önkormányzat műszaki vezetője beszélt arról is, hogy az egészségház rendelőiben is elkerülhetetlen a korszerűsítés, így rövidesen orvosi csaptelepeket, illetve eszközmosogatókat szerelnek fel, amelyek a mostaninál még higiénikusabbá teszik az orvosok munkáját. (k) Az egészségházban fogorvosi, körzeti orvosi rendelő, illetve hétvégi ügyelet működik Fotó: Gáspár Kell-e két fűzfői iskola? Szécsi Ferenc közelmúltban kinevezett plébános bemutatkozásával kezdődött hétfőn a balatonfűzfői képviselő-testület ülése. Az atya beszámolt a fűzfői plébánián zajló felújítási munkálatokról, megköszönve, hogy az önkormányzat is támogatja azt anyagiakkal. Vázolta terveit a gyártelepi templom helyrehozatalára, műemlék ablakainak restaurálására és a Szent Imreszobor méltó elhelyezésére. Ezután a település önkormányzati intézményei privatizációs átalakulásának lehetőségeiről tárgyaltak a képviselők. Szándékaikat az inspirálja, hangzott el, hogy az idén minden korábbinál kevesebb bevételre számíthatnak az állami támogatás csökkenése miatt. Egyenként szavaztak arról, melyik intézményben tartanák elképzelhetőnek a privatizációt. Felvetődött többek között a bölcsőde, az idősek napközi otthona, a háziorvosi szolgálat, művelődési ház, a családsegítő szolgálat átalakulása. A későbbiekben az oktatási bizottság javaslatai alapján hosszú vita kezdődött arról, szüksége van-e két általános iskolára a községnek a mai alacsony gyermeklétszám idején. Csata József, Rimay László, Lublóy Géza képviselők a gyártelepi és ősközségi iskola egy intézménnyé történő összevonását javasolták egy igazgatóval, illetve a munka megszervezését áttanításokkal. Mások, mint Gyuricza László, Maurer Konrád, dr. Varjú Lajos polgármester a változatlan működés mellett álltak ki. Végül a név szerinti szavazásban az utóbbi akarat kapott több voksot. TÉ