Napló, 1999. január (Veszprém, 55. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-27 / 22. szám

4 NAPLÓ Tavaszra váró múzeumok A Veszprém Megyei Múzeu­mi Igazgatóság irányítása alá tartozó intézmények közül egyedül a központi épület, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum tart nyitva a téli idő­szakban - tudtuk meg V. dr. Fodor Zsuzsa megbízott me­gyei múzeumigazgatótól. A múzeumi központban je­lenleg két kiállítás látható. Az egyik A Bakony és a Balaton­felvidék évezredei címmel ál­landó bemutató. Időszakos ren­dezvény az 1848/49-es forrada­lom és szabadságharc emlékét idéző kiállítás. A múzeum rövi­dített időben, hétfő kivételével naponta 12 órától 16 óráig ke­reshető fel. A nyitvatartási idő március 15-től változik, ekkor már 10-től 18 óráig fogadják a látogatókat. Külső múzeumaik és kiállí­tóhelyeik a tervek szerint má­jus elsején nyitják meg kapui­kat, például a balatonfüredi Jókai Emlékmúzeum, a tihanyi és a nagyvázsonyi szabadtéri néprajzi múzeum, a balácai ró­mai kori kiállítás és a bada­csonyi Egry József Emlékmú­zeum. A pápai Gróf Esterhá­zy Károly Kastély- és Tájmú­zeum, amelynek elkezdődött a felújítása, egyelőre nem látogat­ható. -Egy- A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei című állandó bemutató jelenleg is látogatható. (Felvé­telünkön a bronzkori és a római kori rész) Fotó: Gáspár Csokorba kötött bánat (egy kőszegi diák emlékére) Hat éve lesz tavasszal, hogy készült az a fotó, ami előttem fekszik azon az estén, amikor hírét vettem a deutschlandsbergi autóbusz-tragédiának. A felvételről 27 gyerek mosolyog felém a gyertyafényben. Tízévesek voltak akkor. Szemükben öröm, nyugalom, remény. Aztán jöttek a kamasz- és bakfisérek, az új tantárgyak, játék, sport, nevetés. Barátságok az új iskolában - hiszen ki-ki ment továbbtanulni a környék, az ország intézmé­nyeibe. Egy devecseri lány kőszegi diák lett. A képen ő az utolsó előtti padban ül. Egészen pontosan: ott ragyog Vera az utolsó előtti padban. Habfehér, fodros blúza kiemeli hamvas arcát, fekete haját. Vonásaiban apját mintázza. Mellette ül Eszter, óvodáskori barátnője. Emlékeim visszaszállnak. Nem nehéz „visszautaznom” né­hány évet, hiszen az osztály olyan közösség volt, hogy né­mely órán tapssal és vidám nevetéssel vágyták az új tudni­való megismerését. így volt ez a környezetórai kísérletezés­nél vagy az „ emeletes szorzás” megismerésénél. így nevezték el tanítványaim a többjegyű szorzása többjegyűvel című tan­anyagot. Vera szorgalmas, megbízható tanítványom volt. A lecke­írást soha el nem hagyta, s nem felejtette el a szóbeli tudniva­lót. A többi gyerek is példaként tekintett rá. Talán azért is, mert olyan nagy szerénységgel és odaadással tette dolgát, hogy ez tiszteletet parancsolt mindenkiben. Egyszer néhány hétre más helyettesített az osztályomban. Vera két társával egy csokrot hozott nekem, amit maguk kö­töttek a kertjükben szedett virágokból, s azt mondták: Csokor­ba kötöttük a bánatunkat, hogy el tetszik menni. Vera - mint sok-sok fiatal - rendkívüli érzékenységgel ol­vasta a felnőttlélek rezdülését. Pillantásokból értettük egy­mást tanórán és az osztályszereplések alatt. Ez a varázs meg­maradt közöttünk azóta is. Nem mosta el az elmúlt néhány év, és nem akadályozta a köztünk levő közel három évtizednyi tá­volság. Vera mélyen érző és gondolkodó mai tinédzser volt. Ti­zenhat éves lenne a nyáron. De már nem lehet, mert ő is utasa volt a szerencsétlenül járt busznak. Vera! Boldog vagyok, hogy taníthattalak! S én is tanultam tőled. A kitartást, meg azt, hogy mosolyogni tudtál a felmérők, a nehézségek közt is. De végtelenül elszomorít, hogy csak az emlékeimet köthetem már kusza csokorba rólad, éppúgy, mint most sokan, akik szerettek téged és társaidat. Pedig bennetek bíztunk, hogy ti majd eléritek, ami nekünk nem biztos, hogy si­kerül, hogy ti majd megoldjátok, amit mi nem tudtunk, s hogy ti majd szebben zongorázzátok Chopint és tisztábban éneklitek a dallamokat. Tudom, mi voltunk (vagyunk) a hibásak, a felnőttek, nem voltunk (vagyunk) elég alaposak, körültekintőek. Az érted gyújtott gyertya csonkig égett. Tanító nénid: Mátrainé Mester Katalin KRÓNIKA 1999. január 27., SZERDA Közös álláspontot kerestek Polgármesterek a balatoni régió területfejlesztési tervéről További közvetlen egyezte­téseket igényelnek a polgármes­terek a balatoni régió készülő te­rületrendezési tervéről. A Bala­­ton-felvidéki Térségfejlesztési Társulás hétfőn Zalahalápon tartott közgyűlésén többen is megfogalmazták, hogy a végle­ges elfogadás előtt a tervezőkkel a helyszínen kell tisztázni a ter­melési övezetek és a belterüle­tek elhatárolását. Néhány polgármester szerint a tervezet túlságosan a tiltások­ra helyezi a hangsúlyt, egyes he­lyeken teljesen kizárja a belterü­let növelésének lehetőségét, s a még beépíthető helyeken is tel­jesíthetetlen korlátokat állít. Ugyancsak a készítők hibájául rótták fel, hogy túlságosan gyor­san le akarják zárni a kérdést. Más polgármesterek alapve­tően jónak és elfogadásra alkal­masnak minősítették a terveze­tet. Németh Józsefe dericsi pol­gármester emlékeztetett arra, hogy 1992 óta már több alka­lommal véleményt kértek a te­lepülésektől. Abban mindenki egyetértett, hogy a korlátozá­sokkal párhuzamosan támoga­tást kell adni a plusz anyagi ter­hek finanszírozására. Ács János tapolcai polgár­­mester a Veszprém-Tapolca út korszerűsítése mellett egy Ta­polcát Pápán át Győrrel össze­kötő út kialakítását szorgal­mazta. Horváth Jenő kapolcsi polgármester szerint csak akkor hozza meg a várt előnyöket a Tapolca-Veszprém útfejleszté­se, ha a tervezettnél több helyen alakítanak ki kapcsolatot a bala­toni főút felé. Dr. Mihovics István javasla­tára úgy határoztak, hogy az ülé­sen elhangzottak alapján tömö­ren megfogalmazzák a minden­ki által vállalható javaslatokat. A révfülöpi polgármester az utak fejlesztése kapcsán hang­súlyozta, hogy támogatják a nemzeti park működését, de azt úgy kell kiépíteni, hogy az ott élők komfortigényével össz­hangban legyen. Kálóczi Kál­mán tomaji polgármesterrel együtt úgy vélte, hogy meg kell teremteni azokat az alapokat, amelyek az elszenvedett hátrá­nyokat kompenzálják. A közgyűlés végén Szencz Lajosné elnök előterjesztésében megvitatták az idei munkater­vet, amely szerint jelentősen bővíteni kell a térségben lévő önkormányzatok és intézmé­nyeik együttműködését. A mun­ka szervezésére térségmene­dzsert szeretnének alkalmazni. A végleges programot a februá­ri ülésen fogadják el. győrffy Sorkötelesek bejelentési kötelezettségei Március 16-tól kezdődik azoknak a fiataloknak a soro­zása, akiket augusztusban, il­letve novemberben hívnak majd be. Akik egészségügyi vagy ép­pen tanulmányi okok miatt ha­lasztást kérnek, az igazolások­kal a sorozást megelőző hónap­ban kell jelentkezniük Veszp­rémben a hadkiegészítő pa­rancsnokságon. A leendő katonák kötelesek bejelenteni, ha máshová költöz­nek, ha megváltozik személy­­azonosító adatuk, családi álla­potuk, gyermekeik száma, pol­gári szakképzettségük, foglal­kozásuk, iskolai végzettségük, továbbá ha közép- vagy felső­fokú nyelvvizsgát tettek. Aki­nek van bevonulási parancsa, s három hónapnál több időt kíván külföldön tölteni, ugyancsak je­lentkeznie kell a parancsnoksá­gon, amire lehetősége hétfőn, szerdán és pénteken van. Grób Ernő alezredes, megbí­zott parancsnok nyomatékosan felhívta lapunkon keresztül a fi­atalok figyelmét, hogy akik el­mulasztják bejelentési kötele­zettségüket, tízezer forintig ter­jedő pénzbírsággal büntethetők. Akinek a témával kapcsolat­ban bármilyen kérdése van, hív­ja fel a 88/543-069-es telefon­számot. Kultúra és filozófia a zsidó történelemben Dr. Staller Tamás filozófus, az Országos Rabbiképző Intézet rektorhelyettese nemrég a veszprémi Hemóban a zsidó filozófia történetéről tartott előadást. Egy nagyobb néptörzsről le­szakadt kisebb ókori népcso­port, akiket ma zsidóként emle­get a világ, i. e. a 25. században elindult a káldeus Ur városából, hogy megkeresse, megtalálja az Istent. Isten harcos népét (Izra­elt) történelme kezdetétől máig ez a keresés hatja át. Ezért a zsi­dóság antropológiai értelemben nem tekinthető izolált (elszige­telt) népcsoportnak, mert való­jában az istenkeresésben jött lét­re. Múltjában megfigyelhető az is: bármely későbbi kultúrában felbukkan, erősen ragaszkodik ősi hitéhez, s ugyanakkor magá­ba szívja mélyen az otthont adó kultúrát is - mondta a profesz­­szor a­­ Mát­hé Éva és dr. Witt­­mann Zsuzsa elöljárók által megszervezett­­ zsidó hitközsé­gi rendezvényen. A professzor a zsidó filozófia történetének kérdéseiről szólt előadásában, érintve a vallás, a társadalom, a kultúrák, a törté­nelem, a szellemtudományok körére gyakorolt hatását, ele­mezve találkozási és ütköző­pontjait más filozófiai tudomá­nyokkal. A zsidóság társadalmi képződmény, amely egyként te­kinthető vallásnak, kultúrának, a történelem alkotórészének, er­kölcsi etalonnak. Szólt a zsidó nép hősi helytállásáról, hithűsé­géről a politeizmus (többisten­­hit) ókori világában, Izrael-esz­­ményéről, kereszténységgel va­ló kapcsolatáról, a Tóra történe­téről, a törvényekről, amelyeket az i. e. 11. század körül kezdtek írásban rögzíteni. Elemezte a zsidó vallási tanítás szemszö­géből Jézus Krisztus fellépését, a megtestesülés kérdéskörét, majd kérdésekre válaszolva a Messiás-várás különbségeit, zsidó és keresztény felfogásbeli eltéréseit többek között. Az előadás, tájékoztatták a szervezők a hallgatóságot, egy sorozat első állomása volt, feb­ruárban folytatódik a program. toldi Felújítják az egészségházat Devecserben Több mint hárommillió forin­tot fordítanak Devecserben a belvárosi egészségház felújítá­sára, illetve korszerűsítésére - tájékoztatta lapunkat Hol­­czinger László, az önkormány­zat műszaki csoportvezetője, majd hozzáfűzte: a munkát saját forrásból fedezik, és azt az egyik helybeli építőipari vállalkozó végzi el. A Miskei utcai épületben ta­lálható a fogorvos, a hétvégi, il­letve a körzeti orvosi ügyelet.­­ A rendelőket sok ember keresi fel, az épület állaga pe­dig oly módon leromlott, hogy felújításáról már korábban döntött a képviselő-testület - fogalmazott Holczinger Lász­ló. Mint mondta, az egészség­ház tetőszerkezetének korsze­rűsítésével már a közelmúlt­ban elkészültek, és nemrégiben kezdték meg a ház külső va­kolását. A felújítással a tervek szerint néhány hét múlva vé­geznek. Az önkormányzat műszaki vezetője beszélt arról is, hogy az egészségház rendelőiben is elkerülhetetlen a korszerűsítés, így rövidesen orvosi csaptele­peket, illetve eszközmosogató­kat szerelnek fel, amelyek a mostaninál még higiénikusabbá teszik az orvosok munkáját. (k) Az egészségházban fogorvosi, körzeti orvosi rendelő, illetve hét­végi ügyelet működik Fotó: Gáspár Kell-e két fűzfői iskola? Szécsi Ferenc közelmúltban kinevezett plébános bemutat­kozásával kezdődött hétfőn a balatonfűzfői képviselő-testü­let ülése. Az atya beszámolt a fűzfői plébánián zajló felújítási mun­kálatokról, megköszönve, hogy az önkormányzat is támogatja azt anyagiakkal. Vázolta terveit a gyártelepi templom helyreho­zatalára, műemlék ablakainak restaurálására és a Szent Imre­­szobor méltó elhelyezésére. Ezután a település önkor­mányzati intézményei privati­zációs átalakulásának lehetősé­geiről tárgyaltak a képvise­lők. Szándékaikat az inspirálja, hangzott el, hogy az idén min­den korábbinál kevesebb bevé­telre számíthatnak az állami támogatás csökkenése miatt. Egyenként szavaztak arról, me­lyik intézményben tartanák el­képzelhetőnek a privatizációt. Felvetődött többek között a böl­csőde, az idősek napközi ottho­na, a háziorvosi szolgálat, mű­velődési ház, a családsegítő szolgálat átalakulása. A későbbiekben az oktatási bizottság javaslatai alapján hosszú vita kezdődött arról, szüksége van-e két általános is­kolára a községnek a mai ala­csony gyermeklétszám idején. Csata József, Rimay László, Lublóy Géza képviselők a gyár­telepi és ősközségi iskola egy intézménnyé történő összevo­nását javasolták egy igazgató­val, illetve a munka megszerve­zését áttanításokkal. Mások, mint Gyuricza László, Maurer Konrád, dr. Varjú Lajos polgár­­mester a változatlan működés mellett álltak ki. Végül a név szerinti szavazásban az utóbbi akarat kapott több voksot. TÉ

Next