Napló, 1999. január (Veszprém, 55. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-23 / 19. szám

1999. január 23., SZOMBAT KRÓNIKA Ösztönzés a jobb minőségre (Folytatás az 1. oldalról.) A tavalyi eseményekből azt a tanulságot vonták le, hogy nem jó, ha a hazai igényeknél sokkal több tejet termelnek. Az év első napjaiban emelték a tej felvásárlási árát is. Az árnö­vekedés mértéke 10-12 száza­lék, az extra minőségű tej liter­je 61,50 forint. A minőségi ka­tegóriákban eltérő mértékben emelték fel az árakat, ezzel is a még jobb minőség termelésére akarják ösztönözni a gazdákat. A tejfeldolgozó vállalatok rész­ben a nyerstej új ára miatt, rész­ben pedig azért próbálkoznak magasabb árak érvényesítésé­vel, mert őket is érinti az ener­giaárak növelése, és drágább lesz a munkaerő is. Az élelmi­szer-ipari vállalakozások nyere­ségorientáltak. A tej és a tejter­mékek ára átlagosan tíz száza­lékkal emelkedik, de az üzemek eltérő időpontban, esetenként más-más mértékben emelnek. Ma már csak az számíthat tisztességes jövedelemre a tej­termelésből, aki viszonylag ol­csón a legjobb minőségű tej elő­állítására képes - állítja Takó Csaba, a veszprémi Doanimál Kft. ügyvezető igazgatója. Arra kell törekedni, hogy a megter­melt tejnek legalább a nyolc­van százaléka extra minőségű legyen és a többi minimum első osztályú. A kádártai tehenészeti telepen évente 1,2 millió liter te­jet állítanak elő. Annak ellené­re, hogy a növénytermesztők so­kat panaszkodtak a gabonafé­lék gyenge piaca miatt, az ő gaz­daságukban a tömegtakarmány előállítása mintegy tizenöt szá­zalékkal drágult. Azt is fájlalják a tejelő tehe­neket tartó gazdálkodók, hogy a szarvasmarha-ágazatot idén az állam nem támogatja. Ezzel szemben a béremelés miatt mé­lyebben kell majd a kasszába nyúlniuk. Ahhoz, hogy gazda­ságosan fejlődhessenek hitelek­ből, legalább 17-20 százalékos jövedelmet kellene tartalmaznia a tejnek, de ezt valószínűleg csak a legjobbak képesek elérni. V. I. Erődemonstrációt terveznek (Folytatás az 1. oldalról.) Arról viszont nem szólnak az információk, hogy a pedagó­gusok ezzel elveszíthetik gyer­­mekkedvezményeiket, egy ma­gsabb adósávba kerülnek, és szeptembertől megvonják a mi­nőségi bérpótlékukat is. Végezetül, mondta Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szak­­szervezete főtitkára, a béreme­lés nem vonatkozik az iskolák technikai dolgozóira, a minisz­térium erről nem hozott döntést, csupán ajánlást juttatott el az emelésről az önkormányzatok­nak. Mivel törvényi előírás nem született, így testületi döntései­ken, szociális mentalitásukon múlik, hogy mennyivel emelik a dolgozók illetményét. A befagyasztott új bértáblák, amelyek ráadásul az infláció fi­gyelembevétele nélkül készül­tek, az uniós felzárkózást nem szolgálják. Egy többéves bér­emelési rendszert kellett volna alkotni, mutatott rá a főtitkár, mert így az inflációval tudnak csak lépést tartani. A mostani béremelés nem jelent bérmelke­­dést, hanem csupán egy adott fejlesztési bérkeret új rendszer­ben történő újraelosztását. Rá­adásul az F és G kategóriáknál tovább fokozza a feszültséget. Már megkezdődött egy aláírás­­gyűjtés a technikai dolgozók kö­rében, mondta, s tavasszal erő­demonstrációt terveznek, ha a kormány újratárgyalási készsé­get nem mutat. A fórumon többen beszámol­tak saját településeiken szerzett tapasztalataikról. A szakszerve­zeti főtitkár délután Pápán ottani pedagógusokkal találkozott. Hardi Zsolt ajkai üzletkötő naponta használja az autóját, so­kat utazik külföldre is. - Naponta ezer forintot tan­kolok, tehát az üzemanyag árá­nak változása keményen érint. Azt tapasztalom, hogy mára már nemcsak a mi fizetési viszo­nyainkhoz képest magas a ben­zinár, de a külföldi árakhoz vi­szonyítva is az. Nekem személy szerint ez jövedelemcsökkenést jelent, amit több munkával, vég­ső soron saját magam nagyobb kizsigerelésével tudok csak kompenzálni. Papp István Székesfehérvá­ron él, és egy nemzetközi árufu­varozó cég gépkocsivezetője, furgonnal jár. - Mivel jelentős a konkuren­cia, ezért az árainkat nem na­gyon tudjuk emelni. Nincs tehát igazi lehetőségünk arra, hogy a költségnövekedést a megrende­lőinkre hárítsuk. Marad egy va­riáció: a mi bérünkön kell ezt be­hozni. Én már érzem a változást abból, hogy jelentősen csökkent az órabérem. Érthető, hogy na­gyon nem örülök az áremelés­nek. Nem is szólva arról, hogy a kenyeret, tejet is szállítani kell, tehát a boltban mindent drágáb­ban kapok meg előbb-utóbb. Kovács József, Kiscsősz fa­lugondnoka: - Naponta viszem át Kis­csőszről Csöglére óvodába a fiamat. Elég gyakran kell bejár­nom Ajkára is. A napi húsz kilo­métert „beleteszem” a Wartbur­gomba. Nincs arra lehetőségem, hogy az árkülönbözetet bárhol behozzam, tehát ez engem na­gyon érint. Én is foglalkozom otthon állattenyésztéssel, de azon se tudom behozni a hát­rányt, mert mifelénk százötven és kétszáz forint között lehet el­adni a disznót. Le kell nyelnem és a családnak ki kell gazdál­kodnia, nincs mese. (vs.) MEGKÉRDEZTÜK Mit szól a januári benzináremelésekhez? Az új esztendőből még csak három hét telt el, ám ez máris ele­gendő volt ahhoz, hogy az üzemanyagok ára - igaz, különböző okokból, de - kétszer is megváltozzon, természetesen emel­kedjen. Arról kérdeztünk gépkocsi-tulajdonosokat, hogy mi a véleményük az üzemanyagár-emelésekről. Hardi Zsolt Papp István Kovács József NAPLÓ 3 Gazdag vagyok, mert magyar Az évezredek folyamán ha­talmas változáson ment át anyanyelvünk, s befogadó­készségével, hajlékonyságá­val, rendkívül gazdag szó­kincsével bármely európai nyelvvel felveszi a versenyt - mondta bevezetőjében a ba­latonfüredi ünnepi megemlé­kezés szónoka, dr. Kiszely Pál alpolgármester. A magyar kultúra napjának városi ünnepsége délben kezdő­dött a Kölcsey-szobornál, ahol a Himnusz közös eléneklése utá­ni szónoklat gerincét a régi és mai magyarság, valamint identi­tástudatunk boncolgatása adta. Mérlegre kerültek klasszikusa­ink, akik sok esetben könnyű­nek találtatnak az igényességet az üzleti érdekek mögé helyező televíziós csatornákon. Eltűnő­ben vannak a külsőségek - pa­naszolta fel a szónok tud­­nak-e még fiataljaink csárdást járni, nem sütnék-e a naciona­lizmus bélyegét egy díszmagya­ros városvezetőre... Felborult gondolkodású ha­zánkban nagyon sok minden el­­bizonytalanít, ám mégis opti­mistán tekinthetünk a jövőbe, mert a történelem nem tört meg bennünket, s gazdagságunk zá­loga magyarságunk - fejezte be Kiszely Pál. Délután a Közösségi Ház Fo­lyosógalériájában hirdették ki a Himnusz ihlette rajzpályázat eredményeit. A füredi általános­ iskolások a zsűri és a közönség szerint is színvonalas munkákat alkottak, így méltán kerültek a falakra a különféle technikájú művek. A díjátadáson a Feren­csik János Zeneiskola Kamara­­zenekara működött közre, Fe­­renczi Rita karnagy vezényle­tével.­ Kora este ugyanitt Benkő Dániel gitárművész lépett fel zsúfolt nézőtér előtt. Műsorán saját szerzemények, feldolgo­zások váltották egymást Bor­nemisszától Tinódin át Pálóczi Horváth Ádámig. A művész ke­veset zenélt, de magas hőfokon szólaltatta meg a letűnt száza­dok dalait. Vendége, Ajtai Beá­ta nagy meglepetést okozott kulturált énekével, Szilas Cecí­lia pedig táncával. Zatkalik A Lóczy gimnázium koszorúját is elhelyezték a füredi Kölcsey-szobron Áfrány-fotó Kitüntetéses a Várpalotán (Folytatás az 1. oldalról.) Várpalota önkormányzati képviselő-testülete Várpalota városért érdemrenddel ismerte el Lengyel László, a Jó Szeren­csét Művelődési Központ nyu­galmazott igazgatójának mun­káját, kiemelve a néptánckultú­ra terén évtizedeken át kifejtett sikeres szervező-oktató és nép­szerűsítő tevékenységet, a díjat Leszkovszki Tibor polgármester adta át. A város nívódíját vehet­te át Vida Szabolcsáé, a Krúdy könyvtár munkatársa. Az ünne­pen oklevéllel és könyvjutalom­mal ismerték el Hári Gyuláné, az inotai al­kodó könyvtárosa, Vikol István, a Bán Aladár isko­la karvezetője, Reif Mónika, a Faller szakközép karnagya, a szintén falleros Sándor Zsuzsa, az irodalmi színpad mentora és Torba Ágnes, a Thuri gimnázi­um testnevelő tanára, a ritmikus sportgimnasztika csoport veze­tője tevékenységét. Esztendőn­ként a várpalotai népművelők szavaznak, kit is illet a legjobb­nak járó kristályváza. Ebben az évben két vázára kellett felgra­vírozni a nevet: Madaras Anna­mária, a polgármesteri hivatal humán közszolgálati irodájának vezetője és Pacsu Gergelyné Fodor Sára, Várpalota díszpol­gára, köztiszteletben álló hely­történet-kutató vehette át a díjat. Lassú Tamás önkormányzati képviselő, a Bányász Sportkör ügyvezető elnöke adta át az elis­meréseket Csapó Zsuzsi aero­­bicvilágbajnoknak és Weller Kit­ty ötödik helyezettnek. A sok-sok díj átadását köve­tően az igazi elismerés mégis a kitüntetett Lengyel Lászlónak jutott: hosszú esztendők után is­mét színpadra lépett Várpalo­tán az általa koreografált Bá­nyász Táncegyüttes. (új) Monológ Örkény életéről A veszprémi Városi Művelő­dési Központ kultúra napi rendezvénysorozata tegnap délelőtt a Dózsavárosi Klub­könyvtárban kezdődött, ahol Csejteiné Ríz Ilona Weöres Sándor megzenésített verseit adta elő. Délután a VMK székházában az intézményhez kötődő klu­bok, szakkörök és egyéb civil közösségek vezetői tartottak ba­ráti összejövetelt, majd Vincze László szentendrei papírmerítő szakmai bemutatója követke­zett. Ezután Koncz Pál előadása a Veszprém megyei papírkészí­tők tevékenységéről szólt. Egy különleges kiállításra is sor ke­rült. Szykszian Wanda könyv­tárgyait tekinthette meg a kö­zönség. Este a színházteremben kez­dődő műsoron köszöntőt mon­dott Domokos József. A veszp­rémi önkormányzat kulturális bizottságának az elnöke hang­súlyozta, hogy január 22-e a ma­gyar kultúra igazi ünnepévé vált az elmúlt esztendőkben. A pol­gári lét elsősorban műveltség kérdése, ezért a globalizálódó világban őrködjünk nemzeti kincseink felett. Domokos Jó­zsef megemlítette, felsorolta azokat a veszprémi kulturális in­tézményeket, amelyek igényes, sokoldalú feladatot látnak el igénytelenedő világunkban az értékek terjesztésében. A köszöntő után Azt meséld el, Pista! címmel Mácsai Pál Örkény István író életét fel­elevenítő előadása következett, amelyet a színész és Bereményi Géza írt, illetve állított össze. Bereményi szavaival: „Ezen az estén az író a színész testét ölti magára.” - kgy- Válogatott patkai monológok Kegyetlenül és pontosan szólnak Széki Patka László versei. Ha­mis hang és érzelgősség nélkül a lényegre törekszik, soraiban nincs semmi romlandó - méltatta a Veszprémben élő költőt a székesfehérvári Árgus folyóirat főszerkesztője, Péntek Imre csütörtökön a megyei könyvtárban. A hivatalosan még át sem adott, megújult könyvtárépület konferenciatermébe nem győz­ték a székeket behordani, annyi­an jöttek el Széki Patka harma­dik önálló kötetének bemutató­jára, amely a Verselfogatás — feltételes szabadlábra helyezés­sel címet viseli. A tavaly ötven­éves költő válogatott verseit Ká­dár Tibor rajzaival illusztrálva, hat ciklusba szerkesztve adta ki a Kollázs 2000 Művészeti Stúdió. Az élet és a természet csodái­nak tudós számbavétele, az el- és visszavágyódás, a gyermekkor színterei, a költőkhöz és írókhoz való viszony, az erotika, a köz­élet és az idő múlásával való kí­méletlen szembenézés mutatko­zik meg Széki Patka verseiben, nem nélkülözve a morbid alli­­terációkat, a játékosságot és az egészséges frivolitást. A néha ci­nikusnak tűnő, érzékeny lelkű humanista hol „vádbeszédet ” fo­galmaz, hol közhelyeket, tabu­kat és hamis illúziókat rombol, míg másutt humorral fűszerezi sajátos patkai monológjait. Pén­tek Imre, a pályatárs, külön is felhívta a figyelmet a kötetet zá­ró, megrendítően szép Goethe­­átköltésre, amely méltó módon foglalja keretbe a gazdag, sokré­tű versvilágot. A barátok, munkatársak, hoz­zátartozók, ismerősök és tiszte­lők együttléte Patka Heléna és Sándor Szabolcs verstolmácso­lásával, valamint Gaál Ottó zon­gorán előadott dzsesszimprovi­­zációival színesítve irodalmi él­ményszámba ment. - sbe -

Next