Napló, 1999. május (Veszprém, 55. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-04 / 102. szám
1999. május 4., KEDD TV-JEGYZET Fogyasztható a Koóstoló Kétféle Koós János létezik: az egyik a jó hangú és népszerű táncdalénekes, aki a pályája csúcsán, a hetvenes években örökzöld slágereivel „ alkotott” maradandót, a másik Koós a középszerű színész, aki - miután felismerte, hogy énekesként „ lejárt az ideje” - mindent elkövet, hogy neve, arca forgalom- ban legyen. Kevesen választották ezt a formát a fennmaradásra. Az RTL Klub Koóstoló című, kéthetente jelentkező show- műsora Koós János legújabb menekülési útvonala. Az első adásról csupa rosszat hallottam, igaz, Koós a péntek esti adás elején „az élet nem nehéz” szövegű főcímdal után elmondta, hogy sok elismerő levelet kaptak. Koóssal nekem nincs semmi bajom, míg énekel, addig műfajában klasszikus a szememben, hiszen a hangja változatlanul csodálatos. De a próza, a mar-háskodás nem áll jól neki. A műsor szlogenje „kéthetente szilveszter”. Már erről le kellett volna mondania, mert anakronisztikus. Tudom, a hangulat utal a szilveszteri mulatságra, de mégis... Valami igény azért legyen. A körítés, a díszlet látványos, a csinos lányokkal különösképpen. De Koós modoros ebben a miliőben, gyakran használja a megmondom őszintén kifejezést és a ja szócskát. S amikor pénteken bemutatta a zenekart, így kezdte: „A hátam mögött elterülő zenekar.” S úgy olvasta az együttes tagjainak a nevét, hatan-heten vannak, papír nélkül illett volna felsorolni őket. A műsor sztárvendége Csákányi Eszter színművész. Nos, nem tudom, a „ szépségét” a papájától öröklő színésznő pasz- t szól-e egy ilyen stílusú műsorba. Csákányi Eszter tehetsége nem vonható kétségbe, kabaréjelenete Balázs Péterrel erről győzött meg. De amikor Koóssal a receptet ismertették, minden mozdulatuk természetellenes volt. A néző - legalábbis én - ilyenkor csak bombanőre figyel, olyanra, aki nagyobb egyéniség Csákányinál. Persze egyéniségekben nem volt hiány, csakhogy ők férfiak voltak. Galla Miklós a fanyar, rezzenéstelen tekintetű humorista új műsorából adott kóstolót. Nagy Bandó András politikai kajákról szóló humoreszkje remek, de a műsor laza felfogású közönsége ezúttal nem igazán értette szellemes találatait. A felcsendülő dalokról is szólnom kell, mert szakadék választotta el őket egymástól. Koós slágerei, például a Sír a telefon és Varga Miklós Vén Európája messze s kimagaslott a többi közül, a fülbevalós srácok és a vonagló, a gyenge énekhangú lányok érthetetlen szövegű és sekélyes dallamú számai közül. A Koóstoló „fogyasztható”, nem feküdte meg nagyon a gyomromat, bár - mint látszik - megemésztése nem volt köny- I nyű feladat. Keller György 1 Isten üzen az alkotásokban Kiállítás a veszprémi piaristák templomában A Nyitott Kapu Alapítvány - mely egészségkárosodott művészek támogatója - immár 26. alkalommal rendezte meg tárlatát. Ezúttal Veszprémben a piaristák temploma adott otthont több mint száz képző- és iparművészeti alkotásnak. Olajfestmények, tusrajzok, gobelinek, szőttesek, kékfestők, szobrok sorakoznak a falakon, asztalon. A vasárnapi megnyitón megjelenteket Csóka Karola, a Gizella Múzeum vezetője köszöntötte, gratulálva ahhoz a csodához, amely Isten kegyelméből megteremtődött a különbözőképpen sérült kiállítók művészi látásmódja révén. Isten üzenete van az alkotásokban, mondta dr. Borián Tibor, a piarista rend tagja, a veszprémi Padányi Biró Márton Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója megnyitójában. Isten szereti az embert. A kiállítás méltó bizonyítéka annak, hogy bár az alkotók a testi egészség hiányát szenvedik, óriási ajándékot kaptak az Úrtól: békét és tehetséget, amellyel a lélek antennáin át rengeteg szépséget tudnak felmutatni alkotásaikban. Szólt arról is, hogy történelme során a piarista rend kezdetektől felvállalta a hátrányos helyzetű, sérült fiatalok útjának egyengetését. Losonczi Péter művészettörténész kihirdette az alapítvány - az 1848/49-es forradalom és szabadság 150. évfordulójáról megemlékező - pályázatának eredményeit. Az első díjat a kárpátaljai Fedinecz Atanáz, a másodikat a tabi Erényi Lajos, a harmadikat a gödöllői László Lilla kapta. A díjakat Rácz Zoltán, a kuratórium elnöke adta át. A programban közreműködött Németh Tamás orgonán és F. Dóczi Magdolna versekkel. TE Bár az alkotók a testi egészség hiányát szenvedik, óriási ajándékot kaptak az Úrtól: áldott tehetséget - hangzott el a Nyitott Kapu Alapítvány által rendezett kiállítás megnyitóján Fotó: Gáspár KULTÚRA NAPLÓ 7 A táncművész is emberből van A táncművészet gyökeret vert Veszprémben, ezért a műfaj kedvelőinek joguk van ahhoz, hogy évről évre megnézhessék, mit alkottak a hazai legjobbak. Ez a kijelentés lehet a második Veszprémi Összművészeti Fesztivál mottója, ami e hét végén zajlik majd a Petőfi Színházban. Krámer György, aki a Veszprémi Táncműhely vezetője, egyben pedig ennek a fesztiválnak a művészeti igazgatója, az összes hazai táncprodukciót megnézi, így szerez jogot arra, hogy nemet mondhasson: most is akadtak, akik jönni szerettek volna, ám Krámer udvariasan elutasította jelentkezésüket. Az első tavalyi rendezvénynek óriási volt a szakmai sikere, érthető tehát, hogy minden hazai táncműhely szeretett volna az idén itt megjelenni, de éppen a színvonal és a profiltisztaság megőrzése ezt nem engedi. Ha már a profilnál tartunk, az idén is hiányozni fog a klasszikus folklór és a show-dance, ezek nem férnek bele a fesztivál koncepciójába. S hiányozni fog a híres Győri Balett is, azért nem jönnek, mert az elmúlt esztendőben nem készült olyan produkciójuk, ami csorbulás nélkül előadható lenne a veszprémi helyszínen. A május 8-án kezdődő ötnapos fesztiválra megérkezik viszont a Pécsi Balett, valamint Szakály György, a Dekameronban már megismert Budapesti Táncszínház, továbbá Hargitai Ákos, de természetesen itt lesz az első közönségdíjas Szigligeti Táncszínház és a Legjobb Táncos díjat kapott Ladányi Andrea is. „Amit tavaly eltoltunk, azt az idén kijavítjuk” - mondta a minap Krámer, arra utalva, hogy bár szerették volna, de nem sikerült megvalósítani a közönség és az előadóművészek közötti közvetlen kapcsolatot. A produkciók után a színház kapui nyitva maradnak, izgalommal készülnek a művészek a beszélgetésekre. Még külön táncházat is kitaláltak az előadások utáni „buli” hangulatának megteremtésére a Méta együttessel. Szeretnék, hogy a közönség a lehető legalaposabb ismereteket szerezhesse meg a tánc világáról, méghozzá valóban első kézből. Talán gyorsítja majd a gyökérverést követő fa felnövekedését, ha sikerül a résztvevőket rádöbbenteni: a táncművész is emberből van, s nem csupán azzal a gyönyörű gesztusnyelvvel, de szavaival is méltó társa az egyszerű földi halandóknak. (vs.) Ladányi Andrea, aki a tavalyi fesztiválon a Legjobb Táncos díjat kapta, most az Éjféli Marathon No. 2, No. 3 című produkcióval lép fel Fotó: Áfrány Fényképek és tűnődések Különleges album jelent meg a közelmúltban: Jokesz Antal, Veszprémben élő fotóművész A preparált idő nyomában címmel tette közzé a művészetét reprezentáló felvételeit, gondolatait. Az előszóban Beke László írja: „Amit végül a történész kifejezetten megirigyelhet Jokesz Antaitól: szövegeinek, a képeket kommentáló megjegyzéseinek, önéletrajzának az a kíméletlen őszintesége, mellyel egyszersmind a maga korának és közelmúltjának objektív rajzát is képes felvázolni.” Jokesz Antal nemcsak igényes fotóival lepi meg az olvasót, hanem a fejezetekre tagolt, a felvételekhez illesztett „szövegeivel” is. A művész 1952-ben született, és a beatnemzedék egyik utolsó mohikánjaként jellemzi magát, amikor az eltűnt időről meditál. Kamaszkorának legszebb nyarán, 1969-ben számos alkalommal megnézte Antonioni Nagyítás című filmjét. Kitörölhetetlen nyomot hagyott benne a szél zúgása a fák között, amikor Thomas, a filmbeli fotós a parkban fényképez. A hatás nem maradt el, Jokesz 1974 körül kezdett el tudatosan fényképezni. Bekapcsolódott a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója munkájába. Ekkor készült képei többek voltak a hagyományos szociofotóknál. Rengeteget járkált, rohangált a fotómasinájával akkoriban. „Dekomponált kompozíciók” sora jött létre a keze nyomán. 1979 őszén eljutott a francia fővárosba. Párizsi képeivel nem várt sikert aratott, az albumban külön részt kapott a kollekció. Ebben az esztendőben indult útjára a Dokumentum kiállítássorozat. Márciusban Jokesz Antal, Kerekes Gábor és Szerencsés János a veszprémi Vegyipari Egyetem aulájában mutatkozott be. (A huszadik, jubileumi kiállítást idén április 15- én rendezték Budapesten a Dorottya Galériában.) Jokesz Antal fantasztikus privát galaxist épített fel albumában többek között a távolság, a térérzékelés, az egyidejűség, a véletlen szerepe, a pillanat feltörése, a hitelesség, az idő, az objektív világ és az emberi viszonylatok pregnáns megfogalmazásával. Korai képei a lélek és a valóság tájait barangolják be, a párizsi út előtt egy esztendőt ölelnek fel az emberi mozdulatokat, pillanatokat, karaktereket megörökítő fotók; a képkivágások itt is kifejező erejűek. Erotikus „tájképei” és „fényérzékeny álmai” merészek, líraiak, hétköznapian természetesek és bravúros technikai megoldásúak. Jokesz az időt felbontó, trükköket felsorakoztató felvételeit is bemutatja. S elvisz bennünket a budapesti Felszabadulás térre, ahol a „levágott” fejű és lábú járókelők nyomába szegődhetünk. Jokesz Antal élvezetes, lendületes albumutazása itt véget is ér. -Egy Jokesz Antal 1978-ban készült Elegancia című felvétele „az esetlegesség lehetőségei” sorozatból Alternatív pedagógia A pedagógiai alternativitás helyzetéről tartottak a hét végén konferenciát Pilisborosjenőn a Soros Alapítvány szervezésében. Itt mutatták be a most megjelent Süss fel nap című könyvet is, melyben a különböző, nem hagyományos pedagógiai programokkal működő intézmények sorában bemutatkozik a veszprémi, Waldorf-módszerrel működő Vadgesztenye óvoda is. A Soros Alapítvány alternatív pedagógiai programja négy éve évi 1,1 milliárd forinttal támogatja közoktatás fejlesztését különböző pályázatok útján. Az e tekintetben elkötelezett intézményeket, akik például az informatika, az iskolai könyvtárak fejlesztésében, a roma oktatási problémák kezelésében, a kisgyermekkori fejlesztés terén próbálkoznak új típusú, alternatív programok meggyökereztetésével, óriási feladatot vállalnak, hangzott el a tanácskozáson. Ahhoz, hogy a gyermek felnőttként nyitott, kiegyensúlyozott állampolgára lehessen a társadalomnak, már gyerekkorától olyan körülményeket kell biztosítani számára, ami egyéniségét oldottá alakítja, nagyon fontos tehát az iskola pluralizmusa. Sajnos a hazai iskolarendszerben - miután az egyházi tanintézmények is megkapják már a fejkvótán túli kiegészítő támogatásokat is - egyedül az alternatív pedagógiai módszerrel működő magániskolák, óvodák kénytelenek a normatív támogatással megelégedni. Ugyanakkor a pedagógus-felsőoktatásban sem kapnak hangot az alternatív pedagógiai programok. A konferencia előadói, Vekerdy Tamás, Pukánszky Béla, Horn György, Zsolnai József az alternativitás szükségességéről, tapasztalataikról számoltak be. Jé