Napló, 1999. július (Veszprém, 55. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-29 / 175. szám
4 NAPLÓ KÖRKÉP 1999. július 29., CSÜTÖRTÖK Lúdas Matyi esős igazsága Rengeteget segített Balatonalmádiban a gyerekek fantáziája Még az eső sem tudta megakadályozni, hogy a gyerekek találkozhassanak Balatonalmádiban Lúdas Matyi igazságával. A Nereus Hotel kis vendégei izgatottan lestek, eláll-e az eső a budatavai rögtönzött színpad környékén. A hotel vezetője és a Madách Színház technikusai ötletesen megoldották a problémát: a büfé zárt terét és napernyős teraszát alakították át gyorsan játszótérré. A gyerekek fantáziája sokat segített abban, hogy a vászonra festett parasztház elé odaképzeljék Matyi anyjának düledező kunyhóját, a döbrögi vásárt, a sűrű erdőt s az arany palotát, gyémánton forgó kacsalábbal. Merthogy Schwajda György átiratában játszották Lúdas Matyi történetét, ahol a libáknak, ezen belül is egynek különösen jelentős a szerepe. Ők segítik Matyit, erősítik a jóba, a szépbe és az igazságba vetett hitét. A gyerekelőadás résztvevőit a művészek bevonták a játékba, ők örömmel válaszoltak is a feltett kérdésekre. A művészeket is meglepték olykor a válaszok: a gyerekek realitásérzéke gyakran ellentétbe került a mesei szabályokkal. Nem mindig a jókat segítették, nem értettek egyet Matyi naivnak látszó cseleivel. A számítógépek mellett, a televízión felnövő hat-nyolc évesek reakcióit lassanként megszokják a színészek, akik két évadban is játszották a Lúdas Matyit, s ezen a nyáron pedig fölcsaptak vándorszínésznek. A Színészek az Ifjúságért Alapítvány keretében járják az országot, hogy olyan gyerekek is szert tehessenek színházi élményekre, akik nem juthatnak el év közben színházba. Cseke Péter gondozza az alapítványt, és szívügyének tekinti a nyári előadásokat. d zs. Lúdas Matyi története a Madách színészei előadásában. Nyáron bejárják az országot Áfrány Gábor felvétele Új hirdetési lehetőség! *2? Vidám családi hirdetések „ . ........ . .. .... . . /Megérkeztem! Ossza meg ismerőseivel örömteli családi eseményeit lapunk közreműködésével. (Túl Üzenjen hasábjainkon, ha örök hűséget esküszik, ha tal gyermeke született, ha születésnapi partyt tart, ha összehívja a nagycsaládot a nagyszülők ezüst lakodalmára, vagy amit Ön személyes ünnepi alkalomnak tekint. Tc^'i“„c0" Nevem: . . , , Patrik Vico Uj szolgaltatasunk a régi idők magazinjai SSSESSS 45xioomm ismerőst! ^50 Ft személyességét lopja vissza \^8200 Veszprém, Kő u. 21y modern világunkba. ^ 5^ \,43x50mm *^71) ____7 94*50mm I *“"•£*“ — 750 Ft l Bus Julianna r fff “ ^—-----------/ Éljen a lehetőséggel, ez az újság az Ön családi lapja. 0 a .v.ipO , -V „(.((P''' , A\v)f'Y' ,uiese' *°' > ^ \ öt Tton jrf.A6*. \ Hatszáz résztvevőt várnak Zánka helyett Veszprémbe érkeznek a világ eszperantistái Új helyszínen, a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban rendezik meg az 55. eszperantó világkongresszust augusztus 9. és 16. között. Erről tájékoztattak a szervezők a regionális kongresszusi bizottság keddi ülésén. Az előzetes felmérések, jelentkezések szerint az eszperantista fiatalok legnagyobb találkozójára hatszáz résztvevőt vártak. A zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum márciusban - ekkor még „csak” közel háromszázan jelentkeztek hivatalosan - nem látta biztosítottnak, hogy a korábban ígért öt-hatszáz résztvevő megérkezik. A szervezőbizottság ezért az utolsó pillanatban kénytelen volt új helyszínt keresni. Úgy döntöttek, hogy nem mennek messze Zánkától, a Vetési Albert Gimnáziummal és a veszprémi Középiskolai Kollégiummal állapodtak meg. Az 1966 és 1983 után ismét hazánkban rendezendő világtalálkozóra negyvenhárom országból ötszáznegyven eszperantista jelentkezett. A legtöbben Magyarországról, Németországból és Oroszországból jönnek, ám érkeznek vendégek Iránból, Nepálból, Nigériából is. A részvételi díjak országonként és korosztályonként is eltérőek; az egyhetes programért a magyar fiatalok körülbelül tizenhétezer forintot fizetnek, a németek kétszer ennyit. A kongresszust támogatja az Ifjúsági és Sportminisztérium, a Soros Alapítvány és a veszprémi önkormányzat is, legfőbb szponzoraik azonban a résztvevők. A veszprémi és környékbeli érdeklődők 400 forintért napijegyet válthatnak. Délelőttönként kezdő és haladó nyelvtanfolyamokon bővíthetik tudásukat, de a tanulás mellett számtalan vidám program, kirándulás részesei lehetnek. Lesz városi játék, kommunikációs tréning, magyar est, budapesti városnézés, vízi olimpia Almádiban, argentintangó-kurzus, fényképkiállítás, verses fal, vízipisztolycsata, éjszakai séta a városban, szerenád - szóval minden, amire egy ismerkedésre, különböző kultúrákra nyitott fiatal vágyhat. B. E. A harc mezején esett el... Petőfi Sándor halálának százötvenedik évfordulójára (1.) Irodalmunkban és történelmünkben fényes üstökösként felragyogó Petőfi Sándor 150 éve, 1849. július 31 -én halt meg a Bem tábornok vezette segesvári ütközetben. Beteljesült váteszi vágyának egyik fele, a harc mezején esett el. Az általa hőn áhított „világszabadság” viszont elmaradt. A 27. évében járó költő-forradalmár halálának körülményei kezdettől foglalkoztatták hozzátartozóit, költő- és katonatársait, az egész nemzetet. Az önkényuralom első évtizedében behatóbb kutatásokat nem lehetett végezni. Ebből a tilalomból, a halál tényének bizonytalanságából és a Petőfi iránti szeretetből születtek a nép körében azok a legendák, amelyek alapján még a közelmúltban is a költő nyomát Szibériában keresték. 1860-ban egyik országos lapunk szerkesztősége próbálta összegyűjteni a még hitelesnek vélhető adatokat. Jelentkeztek szemtanúk és a már nem élők elmondásait közvetítők, akiknek elbeszéléseiből egybehangzott, hogy Petőfi Fehéregyháza és Héjjasfalva közt vesztette életét. A szabadságharcunk leverésében segédkező orosz sereg a menekülőket jórészt megölte. Petőfi gyalogosan nem juthatott messzire az üldözők elől. A foglyok között sem látták Segesváron. A Marosvásárhelyre szinte fejvesztve visszavonuló Bem is hiába kereste aggódva tisztjei közt a költőt. Felismerhették Petőfit a román és szász munkások, akikkel az ütközet másnapján az elesetteket eltemettette a győztes fél? Holtteste egy volt a sok közül, nem részesült megkülönböztetésben. Tömegsírba került bajtársaival együtt. Hetek, hónapok, évek múltával egyre csökkent Petőfi életben maradásának valószínűsége. Akkor legalább a nyughelyéről szerettek volna bizonyosságot szerezni. Keresni kezdték a sírját. A túlélők emlékezetére támaszkodva rekonstruálták a július 31-i ütközet mozzanatait, Petőfi tartózkodási helyeit. A költő jelleméből fakadóan arra következtettek, hogy menekülésre csak a teljes felbomlás pillanatában gondolt. Ekkor már késő volt. Valószínűleg arra jutott, amerre gyalogostársai, akiket a kozákok bekerítettek és lekaszaboltak. Eötvös Károly is tanulmányozta a csata helyszínét. Nézete szerint „Fehéregyháza alatt, az országút másik oldalán levő két honvédsír táján esett el” a költő. Tehát ezek egyikében, valószínű, hogy a Áfrány-fotó gróf Haller Ferenc fejéregyházi nagybirtokos, 1849 tavaszán, nyarán Segesvár térparancsnoka által ápolt honvédsírban pihennek Petőfi hamvai is. A segesvári csatatéren Petőfi emlékének megörökítésére a közadakozást Imreh György héjjasfalvi birtokos indította el az 1860-as években. Halála után Haller Ferenc folytatta, de már bizottság támogatásával. A kegyeletes eszme csak 1897. július 31-én vált valóra. Petőfi halálának 48. évfordulóján két emlékművet avattak: a csatatéri közös sír fölé állított turulmadaras emlékoszlopot és a Segesvár várfokára került bronzszobrát. A csiszolt kőtalapzatra tizenöt nyelven vésték rá a két nevezetes sort: „Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem.” A Habsburg-elnyomás szorításának lazulásával párhuzamosan bontakozott ki 1848—49 hőseinek kultusza. Az emlékező tisztelet kifejezéseként utcákat, tereket neveztek el róluk; megszaporodtak az emléktáblák, szobrok, síremlékek. Petőfi esetében is így volt. A fővárosban a Duna-parti Petőfi-szobor felállítására a felhívást Reményi Ede hegedűművész, Görgey kedvenc hegedűse kezdeményezte 1860-ban Kiskunhalasról. A pénz legnagyobb részét hangversenyekkel gyűjtötte össze, de jelentős summával járult hozzá a főváros is. Az ércszoborban fénylik az egykori iskolája, a pápai református főiskola képzőtársulata által rendezett Petőfi-ünnepség jövedelme is. A Budapesten 1877. január 1-jén nyilvánosságra lépő, Jókai Mór elnökletével megalakult Petőfi Társaság a szoboravatás alkalmából Petőfi-ódapályázatot írt ki. A veszprémi születésű Endrődi Sándor műve lett a díjnyertes. 1882. október 15-én ünnepélyes keretek között adták át a Petőfi-szobrot. Endrődi verse is elhangzott a leleplezési ünnepségen. A szoboravatásra hatalmas tömeg gyűlt össze. Ottlétükkel demonstráltak Petőfi szellemisége mellett. Veszprém megyeiek is voltak közöttük. A báró Fiáth Ferenc főispán vezette küldöttséget országgyűlési képviselőink alkották. Az ugodi választókerület és egyúttal Pápa város képviselője, dr. Fenyvessy Ferenc saját költségén készíttetett egy díszes babérkoszorút, s helyezte el a szobor talapzatához. A költő alma matereinek egyikét, a pápai református főiskolát Pap Gábor, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke képviselte. Veszprém megyéből több újságíró volt jelen, akik aztán lapjaikon keresztül tudósították olvasóikat a felemelő ünnepségről. 1882-ben a szobor leleplezése alkalmából „Petőfi Sándor emlékére” feliratú, a szobrot ábrázoló érmek jelentek meg. Az ezüstös öntvény másik oldalán az allegorikus képet „Dicső neve költő fiadnak, anyám, soká, örökkön él” versidézet övezi. Kiadták Petőfi összes költeményeit díszes vászonkötésben, de megfizethető áron. A költő szüleinek hamvait átszállították a ferencvárosi temetőből a Kerepesi (ma Fiumei úti) temetőbe a Petőfi Társaság közbenjárására. Az Izsó Miklós tervei alapján Huszár Adolf készítette Petőfiszobor előtti tisztelgésre a Veszprém megyeieknek tömegesen 1896. június 20-án nyílt alkalmuk. Óvári Ferenc választókerületének falvaiból mintegy ezer embert utaztatott Budapestre saját költségén az ezredéves országos kiállítás megtekintésére. A szabadelvű politikus a háromnapos programba beiktatta a koszorúzást is. A múlt században Veszprém megyében még nem nyilvánult meg a Petőfi-kultusz külsőségekben. Szobra még sehol nem állt. Nevét csak egy emléktábla őrizte. Pápán a református főiskola ifjúsági képzőtársasága 1873-ban márványtáblával jelölte meg azt a házat, amelyben Petőfi pápai diákként lakott. Veszprémben utca és egyesület, a Petőfi Kör hirdette a lánglelkű hazafi nevét. (Folytatjuk.) Molnár Jánosné Veszprém megyében elsőként Almádiban került Petőfi-szobor köztérre. 1902. július 31- én hullott le a lepel a parkban felállított mellszoborról