Napló, 2001. július (Veszprém, 57. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-16 / 164. szám

2001. július 16., HÉTFŐ Professzorok nyitókoncertje ■ Üveges Sándor Veszprém - Még csak ne­gyedik éve működik az Auer Lipótról (hajdani veszprémi születésű hegedűművész) elnevezett mesterkurzus, úgymond akadémia, a Doh­­nányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola szellemi és infrastrukturális lehetőségeit kihasználva, de máris meg­vannak a hagyományai. Ilyen az itt tanító művé­szek nyitókoncertje a Megyehá­za Szent István-termében, ami évről évre különleges zenei cse­megéje a városnak. Talán nem szentségtörés, hogy a beszá­moló a tudósító hiányérzeteinek felsorolásával kezdődik. Hiány­zott a Mendelssohn Kamaraze­nekar megszokott közreműkö­dése, holott ez a kurzus az ő alapítványuk terméke! Hiány­zott az is, hogy az Auer-akadé­­miát alapító atyák körébe tarto­zó Rohmann Imre, a salzburgi Mozarteum zongoraművésze, valamint Gábor József, aki fel­tűnő empátiával működött köz­re a második félidőben, nem kaptak egy nyúlfarknyi szóló­lehetőséget sem. Mozart G-dúr hegedű-brácsa duójában mutatták meg magu­kat Anne Shih, illetve Tóth Zol­tán. A Németországban műkö­dő hegedűművésznő és a Fran­ciaországból érkezett brácsa­­művész nyitóprodukciója lázba hozta a közönséget. A hölgy temperamentuma erősen emlé­keztet Vanessa May működésé­re: szinte végigtáncolta a dara­bot, miközben Tóth professzor a férfias fellépésével maga volt a megtestesült nyugalom. Pau­­likovics Pál Salzburg és utánuk következett, ő Kováts Barna Szvit Hommage a Goldoni cí­mű művét interpretálta, a tőle megszokott, briliáns gitártech­nikával. Új arc az akadémián a csel­lóművész Nagy Róbert, a bécsi Filharmonikusok tagja. Schu­mann három darabját adta, fo­kozatosan merült bele a muzsika mélységeibe. A félidőt az Auer­­akadémia művészeti vezetője­ként is tevékenykedő, alapító tag Bálint János fuvolaművész zárta egy Poulenc-szonátával, majd ő nyitotta a másodikat Taktakishvili számunkra eddig ismeretlen művével. A végére Zsigmondy Dénes és Brahms d-moll szonátája ma­radt, valószínűleg a Stradivari­­hegedűn. Csak a lényegre fi­gyelt, még arcvonásait is átren­dezte, többször olyan hatást keltve a publikumban, mintha ő egy teljesen más dimenzióban tartózkodna, és onnan küldöz­getné Johannes Brahms böl­csességeit. A professzorok koncertjét Anne Shih hegedű- és Tóth Zoltán brácsaművészek egy Mozart-szonátával nyitották meg Fotó: Andrányi KULTÚRA Júlia, a sokoldalú ember A bemondónő sikeres emberként is példás háziasszony maradt ■ Varga Ibolya Tihany - Népszerű operet­tek bordalaiból állítottak ösz­­sze július elején egy műsort a zene- és borbarát embe­reknek. A műsorvezető fel­adatait Kudlik Júlia látta el. A népszerű tévébemondó mostanában ritkábban látható a képernyőn. Ennek az is az oka, hogy sok fiatal ember próbálko­zik meg ezzel a munkával. Min­dig több száz fiatal jelentkezik, ha bemondót keresnek. A gya­korlott, régi bemondók egy idő után többre vágynak, önálló mű­sorokban lépnek fel. Kudlik Jú­lia mostanában arról a legismer­tebb, hogy az elhagyott vagy elüldözött kutyáknak és macs­káknak keres gazdát. Maga is nagy állatba­­­pa­­ztalatból tudja, hogy rmekkora felelősség egy kiszolgáltatott élőlényt ma­gunkhoz venni. Ugyanakkor azt is tudja, hogy mennyi örömet tud adni a házi kedvenc. Már régen közismert tény, hogy egészségesebbek azok, akiknek állataik vannak. A kutyát na­ponta többször sétáltatni is kell, s ez egészséges élethez szoktat­ja a gazdát is. A bemondó szereti a Bala­tont. Igen sokszor töltött el né­✓ Érzi népszerűségét, az országban mindenhol megismerik, szeretik az emberek, de nem beszél magáról szívesen, hány napot az újságírók tihanyi üdülőjében, s évtizedek óta vál­lal munkát nyaranta a parti te­lepülések nagyobb rendezvé­nyein. A Balaton szépségével nehéz betelni. Tihanyban és környékén olyan ritka szépsé­geket is felfedezhetünk, mint mediterrán vidékeken. Nem ritka, hogy koncerteken vállal műsorvezetői feladatokat, nagyon kedveli a zenét. A klasz­­szikus és a modern műfajokban egyaránt vannak kedvencei, azt vallja, hogy az ő számára nem komoly- és könnyűzene van, ha­nem jó és rossz zene. Kudlik Jú­liának abban szerencséje van, hogy minden zenei műfajban a legjobb darabokat hallhatta és hallhatja a legkiválóbb előadók interpretálásában. Nem véletlen, hogy egyaránt kedveli a zenét, a művészeteket, az irodalmat és a tudományokat, hiszen annak idején a budapesti Eötvös Loránd Tudományegye­temen középis­kolai magyarta­nári és népmű­velői oklevelet szerzett. Ismert­té és népszerűvé mégis a termé­szettudományok tették, hiszen kezdetektől a kényszerszüne­tig ő vezette a Delta műsorát. A nemrég újra fel­újított műsor­hoz már nem kérték fel, de nem is biztos, hogy újra vállal­ná a vezetését. A régi Delta csa­patmunka volt, kiváló munkatár­sakkal. A új mű­sor egy kicsit más, de nem is le­het ugyanolyan, hiszen mi is meg­változtunk. Azt mondják, hogy sikeres em­berként is pél­dás háziasszony, nemcsak a Juh suliban. Kitű­nően főz, süt, ké­pes megvarrni a ruháját, és reme­kül szervezi meg az otthoni teendőket. Emel­lett vigyáz a megjelenésére, gimnasztikai gyakorlatokkal őr­zi fiatalos alakját. Érzi népsze­rűségét, az országban minden­hol megismerik, szeretik az em­berek, de nem beszél magáról szívesen. Jobban élvezi, ha más­ról kell mondania valamit, vagy felkonferál egy műsort, bemutat valakit. A színpadon kívül egy átla­gos szimpatikus asszony, de amint a rivaldába lép vagy a ka­mera elé áll, felragyog, és majd­nem olyan az arca, mint ami­lyennek évtizedek óta ismerjük a televízióból. Kudlik Júlia ma is olyan, mint amilyennek évtizedek óta ismerjük a televízióból Fotó: Gáspár Múlt és jelen fotókban elbeszélve Kovács Endre lírai hangulatmontázsa Alsóörsről az ezredforduló tiszteletére Alsóörs (TE) - Gazdag örök­ségünk Alsóörs! Hagyományai­val, ezeréves múltjával, ígére­tes jövőjével... Alsóörs nekünk a hagyomány, költészet, mese­tár, magyar lelkűlét, jövőre­ménység. Múltból fénylő büszkeség, öröm és bánat, si­ker és vesztés, de a holnap mindig szilárd fundamentuma - írja a község millennium előtt tisztelgő kiadványnak elősza­vában Albrecht Sándor. Az il­lusztris fotóalbumot, amely méltó emléket állít a jubileumi 2000. esztendőben a falu embe­réről és környezetéről, a múlt­ról, a jelenről, és a fiatalságon keresztül meg-megcsillanó jö­vendőről. Nem puszta helyzetjelentés a könyv, hanem lírai hangulat­montázs az ezredfordulós Ma­gyarország Balaton-felvidéki üdülőfalujáról, s arról a titok­ról, amely az ott élők lelké­ből sugárzik föl. Szimbolikus és tájba illő címet választott könyvének a szerző, Kovács Endre fotóművész: Millesimus. Afféle amatőr szőlész-borász-Múlt és jövő találkozása: Gyermekek egy ősi présgép mellett ként e latin szóra asszociált, amely tulajdonképp egy emlé­keztető évszám, amit okmányra, pénzérmére, borcímkére nyom­tatnak. Kovács Endre nem ősi al­sóörsi, de az ősi Alsóörs szőlő­vidékén rendezte be otthonát, s 1993 óta itt él feleségével. Ko­rábban főként műtárgyfotós­ként dolgozott a Magyar Nem­zeti Galériában, majd a Kassák Színház munkatársa volt, 1974- től pedig Lausanne-ban telepe­dett le. Visszatérve szülőföldjé­re, Alsóörs hegyközségi részén a híres Gerencsér-féle présház­ban teremtette meg otthonát. Fotói bemutatják többek között Alsóörs környezetét, a téli Bala­tont, a nádaratást, a horgászok sóhajtásnyi csendjét, a reformá­tus templomot és padjain az év­százados bevéséseket, a Török­házat, a vöröskőből emelt tör­ténelmi levegőjű épületeket, a borpalackozást, a kilátót, a vi­torlázást és a diszkóéletet. Kü­lönösen érdekesek azok a refle­xiós fotók, melyek az ablak­üvegek visszatükröződésének kihasználásával egymásra fény­képezik a múltat és jelent, kivá­ló improvizációs technikával. Nekem hiányzott a képek alól a tájékoztatás, vagy legalább egy­­egy lírai verssor megszólítás­képpen. NAPLÓ 7 RÖVIDEN Fekete Ibolya filmrendező díja Karlovy Vary (mti)­­ Feke­te Ibolya Chico című film­jéért a legjobb rendező díját kapta Karlovy Varyban a 36. nemzetközi filmfesztiválon a játékfilmek versenyében. Az ünnepélyes eredményhirde­tésre és a díjátadásra szomba­ton este került sor a Thermál Szálló nagytermében. A nagy sikert jelentő díjat Fekete Ibolya személyesen vette át Sarah Winter ausztrál film­csillag kezéből. A legrangosabb közép- és kelet-európai filmfesztivál fődíját, a Kristályglóbuszt az Amélie (Le fabuleux destin d'Amélie) című francia film kapta, amelyet Jean-Pierre Jeunet rendezett. José Cura újra Magyarországon Budapest (mti) - José Cura világhírű argentin operaéne­kes­­ tavalyi, nagy sikerű bu­dapesti fellépését követően - pénteken ismét fellép az Er­kel Színházban. A koncert­szervezők tájékoztatása sze­rint a „XXI. század tenorja” fellépésén közreműködik két fiatal szoprán: Simona Bal­­dolini olasz, illetve Frankó Tünde magyar operaénekes. A műsor első részében Jo­sé Cura és Simona Baldolini tolmácsolásában hangzanak el áriák, valamint kettősök A trubadúr, a Nabucco, A ka­lóz, az Emani, a Don Car­los című Verdi darabokból, valamint Mascagni Paraszt­becsület, illetve Giordano André Chénier című operá­jából. Az est második felé­ben Bizet Carmenje mellett Puccini legnépszerűbb ope­ráinak - a Bohémélet, a Ma­non Lescaut, a Turandot és a Pillangókisasszony - részle­teit hallgathatja meg a kö­zönség. Szolnok a völgy vendége Szolnok (mti) - A Tisza-parti város lesz a vendége az idén a Balaton-felvi­­dék öt kistelepülé­séhez kötődő, Mű­vészetek völgye el­nevezésű nyári ren­dezvénysorozatnak. Szügyi Csongor, a polgármesteri hivatal főosztályvezetője el­mondta: Szolnok kul­turális életének rep­rezentánsai a Művé­szetek városa a Mű­vészetek völgyében című program kereté­ben szerepelnek az egyik kiemelt helyszí­nen, Taliándörögdön. Mindehhez a Tisza­­partiak a hétszáz lel­kes kisfaluban kialakí­tandó Szolnok udvarházat, a templomot, a hozzá tartozó ker­tet, valamint a Lőtér és Klast­­rom színpadot átmenetileg tel­jes egészében birtokba veszik július 27-től augusztus 5-ig. Az alföldi képzőművészetből ízelítőt adva tárlatot nyitnak a Szolnoki Művésztelep első év­századáról, Pogány Benő Gábor szobrász és Császár Péter tűz­zománcművész alkotásaiból. A szolnoki fotósok közül a Jász­kun Fotóklub tagjai és több más alkotó felvételeit teszik köz­szemlére. Az ének-zene képvi­selőiként többek között a Szol­noki Helyőrségi Fúvószenekar, a Szolnoki Fúvósötös, a Pala­­csinta Glaszo cigányfolklór együttes, a Barna Gyöngyök együttes és a Bartók Béla Ka­marakórus lép a közönség elé. A szolnoki Szigligeti Színház a csak felnőtteknek szóló, Csak beljebb Jancsikám című pajzán históriával kínál szórakozást. A Tisza Mozi Kft. szervezésében a Művészetek völgyében min­den este artmozi lesz, amelynek mottója: A magyar film útja a vándormozitól a vándormoziig. Marta István, a rendezvény főszerve­zője nem csak a szolnokiakat várja mti-fotó: Sándor Katalin

Next