Napló, 2001. július (Veszprém, 57. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-16 / 164. szám

2001. július 16., HÉTFŐ Alvilági buzgó mócsingok ■ Gombás Gabriella Maffiaellenes központunkban attól tar- ||j tanak a szakemberek, hogy egy-egy meg- W figyelt alvilági csoportban több a vamzer, |H W­ mint a bűnöző. Ugyanis - az évszázados hagyományoknak megfelelően - a bűnül- löp­dözőszervek akkor hatékonyak, ha besúgói -finomabban ügynökei - vannak. E tisztes foglalkozást űző szakik szaporodtak el mostanában olyannyi­ra, hogy a maffiaellenes központot elfogta a pánik. Szakemberek szerint elszabadult az ügynökpokol, ugyanis hazánkban vagy tíz olyan hatóság működik, amely legálisan jogosult az ügynökök foglalkoztatására, ám nincs ember eb­ben az országban, aki meg tudná mondani, kik ezek, hányan vannak és kinek dolgoznak. Állítólag nem ritkaság, hogy ami­kor a hatóság beszervezett emberének végre sikerül beépülnie a bűnszervezetbe, ott már egy féltucatnyi másik hatósági spicli buzgólkodik, így azután derék ügynökeink a bűnszövetkezet tagjai helyett egymást figyelik meg, és csak a leleplezésnél de­rül ki, hogy a nagy erőkkel folyó nyomozás során elvetemült gazember helyett egy buzgó mócsing került hurokra. A helyzet legalább annyira kellemetlen, mint amennyire kabaréba illő. A belügyminisztériumi szakértők szerint a fedett nyomozók­ról, besúgókról és egyéb ügynökökről, azok megbízhatóságá­ról és feladatairól semmilyen nyilvántartást nem vezetnek. A különféle titkosszolgálatok meg a rendőrség mellett mostan­ság már az adórendőrség meg a határőrség és a vámhatóság is alkalmazhat titkos ügynököket. El tudom képzelni, milyen káosz uralkodhat egy bűnszövetkezetben, amely gazdasági társaságok fedőneve alatt tartja karban a vállalkozását, és amelyben egymásról nem tudván ügynökök sokasága serte­­pertél. A rendőrségi vamzer hamis információkkal traktálja az adóügynököt, aki megkörnyékezte a titkosszolgálati ürgét, az pedig épp egy pénzügyőr után szimatol. Képzeljék el, amikor a kétbalkezes ügynökök nyüzsgő hada kiszorítja a bűnszövetke­zetből a megélhetéséért küszködő maffiózót. Aztán különféle szaftos jelentések nyomán megindulhat a rendőrségi eljárás. Aggódik a maffiaközpont, hogy egy, a fentihez hasonló kri­­mifilm-paródiába illő helyzet „komoly ellentéteket szíthat a különféle nyomozóhatóságok között”, ezért jónak tartaná a rendcsinálást. Én is aggódnék, ha nem tudnám, kivel működök együtt és kivel állok szemben. Pláne, ha az lenne az egyetlen dolgom, hogy éppen ezt tudjam a legpontosabban. Szurkapiszka a barátságról ■ Donát Róbert A barátság olyan érdekkö­zösség, amelyben, ha megszű­nik az érdek, megszűnik a kö­zösség is. * Ha csalódsz a barátodban, csalódsz az emberismeretedben is, tehát közös a kudarc. Jól jegyezd meg: ha össze­vesztél a barátoddal, pontot tet­tél egy mondat végére, és nem kérdőjelez. # Logikus, hogy csak nő lehet egy férfi testi-lelki jó barátja. # A főnököd sosem lehet a ba­rátod, legfeljebb jó ismerősöd. FÓKUSZ Medgyessy kampánycsapata A tízeknél együtt van a tapasztalat, professzionalizmus és lendület i S. Bonnyai Eszter Mesterházy Attilával, a Veszprémből elszármazott, de még mindig szorosan ide kötő­dő fiatal szocialista politikussal nemrég arról beszélgettünk, mi­ként választott pályát és pártot, milyen célokat kíván a jövőben megvalósítani. Ha sejtette is, nem említette, ami mostanra tény: tagja lett annak a Med­gyessy Péter által felkért tízfős csapatnak, amely a szocialis­ták kormányfőjelöltjének sze­mélyes választási kampányát je­leníti meg. A Tízek Társasága a Petőfi Sándor és Jókai Mór által 1846- ban létrehozott, fiatal írókat és költőket tömörítő szervezettől kölcsönözte a nevét. Tagjai — elvileg egy-egy szakterület fe­lelőseként - a kormányfőjelölt mellett Kovács László pártel­nök, Szili Katalin (45), Gy. Né­meth Erzsébet (39), Nagy Nó­ra (27), Juhász Ferenc (41), Keller László (46), Mandur László (43), Tóbiás József (30) és Mesterházy Attila (27). - Milyen módon történt a tí­zek kiválasztása? - kérdeztem a csapatot a nemzeti kiegyezés és az európai ügyek felelőseként erősítő veszprémi fiatalembert. - Több újságban megjelent, hogy a Tízek Társaságán belül konkrét szakterületek kerültek leosztásra, ám ez nincsen így. Hivatalos bemutatkozásunkkor természetesen azon gondola­tainkat igyekeztünk a sajtóval megosztani, amely területeken a legtöbb tapasztalatot, jártas­ságot szereztük. A cél azonban sokkal inkább az, hogy az MSZP értékeit, értékrendjét közvetítsünk, illetve hogy minél több helyzetben és kérdésben álljunk a nyilvánosság rendel­kezésére. A Tízek Társaságának tagjai tehát nem léptek olyan politikusok helyébe, akik ko­rábban az adott szakterülete­ket képviselték. A személyeket Medgyessy Péter széles körből, hosszas mérlegelés után válasz­totta ki. A konkrét szempontjait nem ismerem, de köztudottan törekedett rá, hogy legyenek a csapatban új arcok, adott legyen a tapasztalat, a professzionaliz­mus és a lendület. Az időseb­bek, a középgeneráció és a fia­talok részvétele a társaságban jelzi, hogy az MSZP-n belül a nemzedéki összefogás nemcsak szavakban, de tettekben is meg­valósul.­­ Az önökre bízott kormány­­főjelölti kampánynak melyek lesznek a főbb jellemzői, mikor kezdenek hozzá és hogyan? - Nem vagyunk sem politi­kai döntéshozó centrum, sem ár­nyékkormány, így a feladatunk mindössze az, hogy az MSZP által megfogalmazott elképze­léseket megfelelő módon köz­vetítsük. A bemutatkozással a munka elkezdődött, és nagyon intenzív tizenegy hónap áll előt­tünk. - Nálunk is kezd divatba jön­ni a harsány, populáris, ameri­kai stílusú kampányolás, pedig a magyar ízléstől ez meglehető­sen idegen és könnyen a visszá­jára fordulhat. Hol a határ, ami­kor a kampány még modern és hatékony, de nem visszatetsző? - A kommunikáció és a PR voltaképpen egy technika. Az MSZP mindig is vigyázott rá, hogy ezeket olyan eszközként kezelje, amelyeknek segítségé­vel a gondolkodásmódunkat, a szocialisták által képviselt tar­talmat ismertethetjük meg az emberekkel. Ebben pedig a tisz­tesség és az őszinteség a legfon­tosabb. Számunkra meghatáro­zó szempont, hogy az ígérete­ink szakmailag megalapozot­tak, teljesíthetők és számon kér­hetők legyenek. Ezzel szemben a Fidesz ma is naponta ereget fel olyan „PR-luftballonokat”, amelyeknek a megvalósulása már csak az új ciklusban vár­ható, vagyis a következő kor­mányzat pénzét, adófizetői fo­rintjait költik.­­ Ha már az árnyékkormányt említette az imént, ennek felál­lítását sokan tartanák célrave­zetőnek. Van ilyen szándék a pártban? — Nem tudok róla. De nem is hiszem, hogy ezen múlna egy kampány sikere. Sokkal fonto­sabb, hogy vannak-e a pártnak olyan emberei, akik a győzelem után alkalmasak a vezető ál­lamigazgatási és politikai pozí­ciók betöltésére. Bátran mond­hatom, hogy az MSZP bárme­lyik posztra több jó jelölttel is rendelkezik. Mesterházy Attila: - Számunkra meghatározó szempont, hogy az ígéreteink szakmailag megalapozottak, teljesíthetők és szá­mon kérhetők legyenek Fotó: Gáspár NAPLÓ 5 RÖVIDEN Vízbe fulladt egy fiatalember Budapest­(mti)­­ Beleful­ladt egy 19 éves fiatalember szombaton este Baján a Su­­govica folyóba. A szerencsétlenül járt férfi a közeli Dunafalváról egy nagyobb baráti társasággal érkezett a halászléfőző ver­senyre. A fiatalok a Petőfi­­szigeten szálltak meg, és este a halászléfőző verseny után a városból vissza akartak úszni a szigetre. A szemtanúk el­mondása szerint a fiatalem­ber a folyó közepén kezdett el segítségért kiáltozni. Egyik barátja visszaúszott érte, de nem tudott segíteni, mert a fuldokló őt is többször lerán­totta a víz alá. A holttestet tegnap hajnalban emelték ki a folyóból. Nagymama és unokái halála Ópusztaszer (mti) - Egy nyolc, egy tizenkét éves gyer­mek és a nagymamájuk vesz­tette életét abban a közúti balesetben, amelyet Ópusz­taszeren szombaton éjjel egy Opelt vezető férfi okozott. B. Péter 48 éves sándorfalvi la­kos egy kerékpárt toló nőt és két gyermeket került ki az úton, közben összeütközött a szemből érkező Trabanttal. A Trabantot vezető idős csong­rádi férfi kiesett az autóból. A kocsi az ütközéstől kigyul­ladt, három utasa, a vezető felesége és szegedi unokáik, a nyolcéves P.R.és a 12 éves P. O. a tűzben életüket vesz­tették. A tűzoltók odaérkezésekor az egész utastér lángolt, ki­szabadították a bent lévőket, ám segíteni már nem lehetett rajtuk. Mindkét autó vezetője súlyosan megsérült, kórház­ba szállították őket. B. Péter ellen halált okozó közúti bal­eset alapos gyanúja miatt in­dít eljárást a rendőrség. Igazodik-e a státustörvény az Európai Unió normáihoz? ■ Ármás János Brüsszel/Budapest­­ Az Európai Unióhoz való csatla­kozásról szóló tárgyaláso­kon az elmúlt időszakban elért magyar eredmények ellenére az Eurobarometer Brüsszelben közzétett leg­frissebb közvélemény-kuta­tási adatai szerint az EU- polgárok körében jelenleg a Magyar Köztársaság előtt Lengyelország a legszíve­sebben látott jelölt. Nyilvánvalóan ezt az állás­pontot még nem befolyásol­hatták a magyar Országgyűlés­ben elfogadott státustörvény, il­letve az arra érkezett első, első­sorban szlovák és román rea­gálások, ám érdemes megvizs­gálni: a szomszédos országok­ban élő magyarokról szóló tör­vény mennyiben hozható össz­hangba az Európai Unióban a személyek szabad mozgását szabályozó schengeni egyez­­ménnyekkel. A schengeni egyezmények rendszerét (1985, 1990) az Európai Közösség legszorosab­ban együttműködő tagállamai — Benelux-államok, Németország és Franciaország - hozták létre azzal a céllal, hogy a mélyülő politikai és a szélesedő gazda­sági integráció lehetőségeit to­vább bővítsék az egymás közöt­ti határok folyamatos megszün­tetésével. (Azóta Spanyolor­szág, Olaszország, Portugália, Görögország, Ausztria, Dánia, Svédország és Finnország is csatlakozott, az EU-tagok közül Nagy-Britannia és Írország nem, az EU-n kívülről viszont Norvégia aláírta az egyez­ményt és alkalmazza annak sza­bályait.) Schengen ma már az EU bék­és igazságügyi együttműködé­sének szerves része, amely az unió egyik „alappillére”. Céljai: az uniós polgárság kiterjesztése, a belső határokon való személyi ellenőrzések leépítésével együtt az egységes menekültügyi és bevándorlási politika alkalma­zása, együttműködés a rendőr­ség és az igazságszolgáltatás területén. Tehát: a schengeni egyezményeket elfogadó tagor­szágok állampolgáraival (vala­mint a jogszerűen ott tartózkodó külföldiekkel) szemben meg­nyilvánul egy különösen nagy­fokú bizalom, ami biztonságot is garantál, ám ezért a „schenge­ni határokon” (lényegében az EU határain) rendkívül szigorú beléptetési szabályokat vezettek be. Ennek ugyanúgy célja és ré­sze a drogturizmus elleni küzde­lem, a menekültügyi és mene­dékpolitika, mint az idegen­­rendészeti vagy a rendőrségi együttműködési Keretekkel, de mégis pontosan szabályozzák a munkavállalók szabad mozgá­sát, a családtagok utazását, a szakképesítések elismerését. A schengeni egyezmények az 1997-ben elfogadott, az Eu­rópai Uniót megújító amszter­dami szerződés óta az EU jog­rendszerébe, a közösségi vív­mányokba (acquis communau­­taire) tartoznak, tehát az EU-ba a jövőben belépő államoknak kötelezeően vállalniuk kell, hogy a tagság elérésének pilla­natától vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idő után átveszik és al­kalmazzák ezeket. Nézzük­­ a schengeni egyez­mények szempontjából is - a határon túli magyarokról szóló úgynevezett státustörvényben szereplő kedvezményeket! 1. Magyar igazolvány a szom­szédos országokban élő és nem­zeti hovatartozásukat bizo­nyítani tudóknak, velük egy családban élőknek. 2. Ingye­nes utazás a hat évnél fiatalabb és hatvanöt évnél idősebb sze­mélyek számára Magyarorszá­gon, további kedvezményes jogosultságok egyéneknek és csoportoknak. 3. Naptári éven­ként három hónapra szóló munkavállalási lehetőség a ha­tályos magyar törvények értel­mében, külön jogszabály hosz­­szabb időszakra is engedélyt adhat. (Jelezni kell, a státustör­vény foglalkozik még az egész­ségügyi ellátásban, illetve az oktatás-kultúra területén nyúj­tandó kedvezményekkel, lehe­tőségekkel.) Honnan lesz érvényes az utazási kedvezmény, s addig hogyan jut el a kedvezményezett? Az elmúlt időszakban több felelős EU-politikus kifejtette, szeretné, ha a Magyar Köztársa­ság már részt venne a 2004-es európai parlamenti választáso­kon, aminek természetes feltéte­le a magyar EU-tagság. Várha­tóan addig tényleg befejeződ­hetnek a csatlakozási tárgyalá­sok, amelyeknek egyik, már említett, alapvető feltétele a kö­zösségi jog, a közösségi vívmá­nyok átvétele. Az ezen írásban vizsgált kérdést szem előtt zár­va: a schengeni egyezmények alkalmazása is. Felmerül néhány kérdés. A magyar EU-tagságot követően országunk lesz a schengeni ha­tár. Ez tény. Viszont miként lesz összeegyeztethető a szigorú be­léptetési rendszer - az időköz­ben már néhány állammal visz­­szaállított, várhatóan tovább bő­vülő vízumkényszert is figye­lembe véve - a magyar iga­zolvánnyal? Az EU-n belüli, „schengenen belüli” szabad mozgás és munkaerő-áramlás elve egyeztethető-e a határain­kon túli magyarok munkavál­lalási lehetőségeivel? Honnan lesz érvényes az utazási kedvez­mény, s addig hogyan jut el a kedvezményezett? Utalhatnánk most az Euroba­­rometer jelzésére, de ennél fon­tosabbak Szlovákia és Románia a státustörvény elfogadása után ismertté vált reakciói. Politikai reakciók, egyértelműen. Ezzel szemben a státustörvény és a schengeni egyezmények is a jog szikár nyelvén megfogalmazott szövegek. Ha tényleg így van, akkor összevethetők és­­ sürgő­sen — összevetendők. A magyar EU-csatlakozást követően országunk határa lesz a „schengeni határ” Illusztráció: Mario Ramos

Next