Napló, 2001. november (Veszprém, 57. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-29 / 278. szám

2001. november 29., CSÜTÖRTÖK Egy kellemes séta a keresztek alatt A koronázóváros múltja el­választhatatlan az egyhá­zaktól. Nincs székesfehér­vári anzix a bazilika látvány­képe nélkül: a kéttornyos szakrális épület előtt a macskaköveken még annak a négykaréjos, centrális terű kápolnának az alapfalait is láthatjuk, amely egykoron itt állt, s melyet a hetvenes évek elején tártak fel a ré­gészek. A krónikák szerint itt temet­ték el Géza nagyfejedelmet. A székesegyház mellett találhat­juk a nemrég felújított Szent Anna-kápolnát, mely a város egyetlen épségben megmaradt középkori épülete. A barokk korban a szerzetes­­rendek kezdtek el először épít­kezni, így lett a vá­rosban ferences templom és rendház a Városház téren. (Szent Imre-temp­­lomként is ismert, hátsó fala mellett áll ugyanis Lux Eleknek a szentről készített szobra.) A jezsuiták Nepomuki Szent Já­nosról temploma, elnevezett illetve rendháza (utóbbiban működik ma a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága) a Fő utca-Ady Endre ut­­ca-Oskola utca- Szent János köz által határolt tömbben áll. A sekrestyében talál­ható rokokó faragott szekrények világhí­rűek. A Szent István tér és a Petőfi utca kö­zött áll a karmelita szerzetesek templo­ma és ma idős papok otthonaként működő rendháza. A templom értékes belső beren­dezése, bútorai, stukkói figye­lemre méltóak, művészien ki­dolgozottak. Az épületegyüttes 1731-1769 között készült, tehát akkori viszonylatban is megle­hetősen lassan. Nemcsak Fehérvár, de a me­gye egyik jelképe is az a jelenet, amelyben Szent István Szűz Máriának ajánlja fel országát. A székesegyház egyik legimpo­zánsabb freskóján szerepel a je­lenet, melyet a városi magiszt­rátus megbízására Vincenz Fischer festett meg. Lakótele­pek árnyékában szerényen meg­bújva áll a XVIII. század het­venes éveiben épült úgyneve­zett rác templom. A helyi szerb közösség rendszeresen itt, a megkapóan színes, a falat bebo­rító freskófal előtt tartja ünne­peit. A már említett Nepomuki Szent Jánosnak több ábrázolása is létezik a városban. A belvá­rosban a Lépcső utca 1. szám alatti polgárház fali fülkéjét díszíti kis­méretű szobra, élet­nagyságban pedig a Móri úton álló Szent Sebestyén-templom előkertjében látható. A felsővárosiaknak e templomát a köz­nyelv egyébként Ju­hász-templomnak is ismeri, mert egyko­ron ez volt az elsze­gődni kívánó juhá­szok hagyományos gyülekezőhelye. A reformátusok a belvárostól nem messze, a Széchenyi úton emeltek kasszi­­cista stílusú templo­mot az 1820-as években. Aki Fehérvárról érkezik Esztergom felé, ráismerhet a Duna menti szakrális városban álló templom mására Fehérváron is: a Pro­hászka Ottokár püspök emléké­re épült kerek épület a vasútállo­más közelében emelkedik, kert­jében látható az eredetileg a fő­városi Károly-kertben állt Prohászka-szobor. A Rákóczi úton a szecesszió is megmutat­kozik: ide a városhoz kötődő hí­res építész, Bory Jenő tervezett templomot, melyet ma Jézus Szívének neveznek. Nagy Benedek szobrász monumentális fakeresztje a bazilika oldalfalán Egy a sokáig épült karmelita templom művészettörténetileg értékes freskóiból Felújítják a Mátyás-templomot A főváros egyik legjelentő­sebb műemlékének állapota je­lentősen megromlott az utóbbi években, az épület több helyen beázik, a falak áteresztik a vizet, pusztulnak a freskók. A csere­pek és a kültéri szobrok az egy­kori helytelen technikával el­végzett felújításnak is köszön­hetően töredeznek és potyog­nak. A helyreállítás költsége milliárdos tétel, jelenleg még folyik az állapotfelmérés. Már a szigorúbb beléptetési rendszer is azt a célt hivatott szolgálni, hogy amennyire lehet, limitál­ják a templomba látogató turis­ták számát, így védve a temp­lombelső állapotát. A belépődí­jat is egyrészt a pontosabb re­gisztráció miatt, másrészt az üzemeltetési költségek emelke­dése miatt vezették be. Az ebből befolyó összeg azonban a hely­reállítás költségeinek csupán egy jelentéktelen hányadát fe­dezi. A belépődíjak januártól: felnőtt 300, diák, nyugdíjas 150. UTAZÁSI MAGAZIN NAPLÓ 9 Kalandozások Fejérben Látnivalókba, érdekességekbe „botlik” az utazó a szélrózsa minden irányában Nehéz helyzetben van az, aki röviden próbál írni Fejér megye nevezetességeiről, hiszen a téma szakirodalma is jó néhány kötetre rúg, nem beszélve arról, hogy maga a megyeszékhely, az egykori koronázóváros is el­láthatná a környékre látoga­tót többnapi néznivalóval, így aki Fejérbe jön, legtöbb­ször Székesfehérvárral kezdi, s utóbb tanácstalan, merre is len­ne még érdemes elindulni a me­gyében. A legtöbben - mert ezt ismerik leginkább - a Velencei­tó felé indulnak. Aki nem bírja vagy nem szereti a gyaloglást, Nadap vagy Sukoró falucskák­ban gyönyörködhet a még meg­maradt vagy helyreállított pa­rasztházakban és a mindig pom­pás kilátásban. A megye legkiterjedtebb kis­térségében, a Mezőföldön, illet­ve annak északi részén a kas­télyépítészet számos remekmű­vébe „botlik” a látogató. Nagy­nevű családok, nemzetségek emlékét regéli itt a táj: Bicskén a Batthyányak, Alcsútdobozon a Habsburgok, Válón az Ürmé­­nyiek, Martonvásáron a Brunsz­­vikok építettek ma is megcsodál­ható kastélyt. A szabadbattyáni Kula-torony dél­után négy óráig általában nyitva van, benne ré­gészeti feltárá­sok anyagát szokták kiállíta­ni, de magában is megkapó a sok kő, a magasba törő, letisztult formájú, késő középkori hangu­latú, de a kora barokkból szár­mazó torony. Innen csak néhány kilométerre található Tác és az egykor kelta őslakosságú Gor­­sium város maradványai. A kör­nyékről érdekes látnivalókat (bögreszemes cserépkályhát, szőtteseket, takács céhemléke­ket) kínáló tájházat Fülén talál­hatjuk. A tájegység mezőgazdasági emlékeit mutatja be a dégi, úgy­nevezett Hollandi-házban be­rendezett Mezőgazdasági Táj­múzeum. A látogató itt képet kaphat arról, milyen jellegzetes eszközökkel dolgozták fel eleink a nádat és a fűzfát, mit használtak vadászat, a h­­­­lászat során. Érdemes felkeresni Se­regélyesen kastélyhotelt. a A kiránduló akár egy kelle­mes vacsorát is elkölthet a szé­pen helyreállított, vendégfoga­dásra specializálódott épület­ben, míg a táj déli részén találha­tó Nagykarácsonyba inkább a téli ünnepkör közeledtével, il­letve beálltával érdemes elláto­gatni, itt ugyanis hagyományo­san gyakori vendég ilyentájt a Mikulás, tehát a kisgyerekesek­nek különösen ajánlható. (A részletes programról felvilágo­sítás kérhető a polgármesteri hi­vatalban, a telefonszám 25/249- 009.) A Duna felé kanyarodva számos, télen is látnivalót adó települést találunk: Ercsit szé­pen felvirágoztatták lakosai az utóbbi években, s itt tekinthető meg Eötvös József emlékháza. A közeli nagyváros, Dunaújvá­ros kortárs művészeti gyűjtemé­nyével, időszaki kiállításaival kínál programot az ide látoga­tónak. Más hangulat, a lombos er­dők, szőlővel fedett hegyolda­lak, lankák szépsége érinti meg a látogatót a Vértesben ba­rangolva. Han­gulatos, régi há­zakkal büszkél­kedő kisvárost (Mór) éppúgy lelhetünk erre, mint borokat kí­náló szívélyes embereket (Csókakő), vagy franciaor­szági otthonát hátrahagyó, s a család ősi kasté­lyában folyamatosan kulturális életet szervező grófnét (Fehér­várcsurgó). A Vértes erdői kivá­ló kirándulási lehetőséget nyúj­tanak a természetkedvelőknek. Csókakőn felmászhatuk a vár­hoz, Móron pedig érdemes beül­ni egy hangulatos fogadóba. A Bakony nyúlványához közelítő Nádasdladány felé is érdemes tenni egy kitérőt: az itteni kas­télyban nemzetközi szimpóziu­mokat rendeznek, neves közéle­ti szereplők részvételével. EZ +AZ Tourinform iroda Székesfehérváron. Cím: Városház tér 1. Tel: 22/312-818 Fax: 22/502-772 e-mail: fejez­m@tou­­rinform.hu Sukorói parasztház korabeli jelleggel A születés éjszakáján Izrael három nagy vallás böl­csője: arab, zsidó, keresz­tény szent helyek, vallási emlékek láthatók minden vá­rosban, minden lakott és la­katlan helyen. Jeruzsálem­ben egészen összesűrűsö­dik a levegő, olyannyira je­len van ősi falai között a misztika, a hagyomány. Az óváros boltjai olyanok, mintha ezer éveket lépnénk vissza az időben. És a Temp­lomhegyen ott az Al Aksza me­cset, alatta a templomból meg­maradt Siratófal. Krisztus ke­­resztútját pedig a mai vándor is végigjárhatja. A kisfiú a hagyo­mányok szerint itt született, úgyszólván mindenki felkeresi e templomot, hogy aztán le­ereszkedjen a csillag jelölte kriptába, a hajdani istállóba, ahol az Újtestamentum szerint Jézus Krisztust, Mária és József fiát, egyben Isten fiát, pásztorok és napkeleti bölcsek köszöntöt­ték. A mai templomépület nem az eredeti. Ókeresztény bazilika állt itt, annak a helyére építtette 325-ben Nagy Konstantin a templomot, az idők és a születés emlékezetére. A város közepén álló szent helyet nem lehet elkerülni, min­denki türelmesen kiállja a sorát, hogy lejusson az alsó szintre is. Decemberben pedig, karácsony táján megszaporodnak a turis­ták, hogy az eredeti helyen kö­szöntsék a keresztények leg­szentebb éjsza­káján, papok és szerzetesek kö­zött a kisfiút, aki több mint kétezer eszten­deje jött a világ­ra, hogy élete rövid harminc­­három évében prédikáljon, gyógyítson, csodákat tegyen és megalapítson egy világval­lást. KIS KARÁCSONY? * November 15. és december 29. közötti forgalomba helyezés esetén! További részletekért, illetve kedvezményes hitelkonstrukciókért nézzen be hozzánk személyesen! OPEL & LUKÁCS 8229 CSOPAK, Füredi u. 21. Tel: (87) 446-242, 446-361, 555-012, Fax: (87) 555-013 www.opel.hu

Next