Napló, 2003. április (Veszprém, 59. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-05 / 80. szám

2003. április 5., SZOMBAT - NAPLÓ v .A H­ÉTVÉGE Amerikai tanulmányúton járt Dióssy László, Veszprém KÖRBEN A várpalotai Szindbád Kht. kezdettől polgármestere. (6. oldal) _ .... fogva politikai viták keresztvizében állt. (11. oldal) Bővülő anyagi lehetőségek. (8-9. oldal) b v NEVESSÜNK EGYÜTT A VÉGÉN! Ajkai beszélgetés Koncz Zsuzsával. (7. oldal) MINDENKI MÁSKÉNT CSINÁLJA OTTHON ÁPOLÁS SZÉLESEBB SZINDBÁD KÜLÖNÖS KALANDJAI Elmérgesedett a helyzet a szig­ligeti képviselő-testület és a ta­valy nyáron elhunyt háziorvos özvegye között. A település sze­retné visszakapni az egykori szolgálati lakást, az özvegy azonban nem költözik ki, jogai­ra hivatkozva. Dr. Szommer Pál több mint két évtizeden keresztül volt a szép fekvésű üdülőfalu házi­orvosa, mindenki legnagyobb megelégedésére. Amikor tavaly nyáron 58 éves korában elhunyt, a községnek új orvos után kellett néznie. Valójában a helyettesí­téséről kellett gondoskodniuk, ugyanis a praxisjog, azaz az or­voslás lehetőségének az(el)adá­­sa az özvegyet illette meg. Abba sem az önkormányzat, sem az itt élők nem szólhattak bele, hogy ki legyen a jövőben a sziglige­tiek mellett a raposkaiak és a hegymagasiak orvosa. Az özvegy nem kerülne utcára Özvegy dr. Szommer Pálné dr. Rehbein Edeltrand tavaly télen eladta a praxisjogot a je­lenleg még Somogy megyében élő dr. Karasszon Dianának, aki májusban áll munkába Szigli­­geten.­­ Még Sipos József tanács­elnök írta alá azt a szerződést an­nak idején, huszonnégy évvel ezelőtt, amely szerint, ha meg­szűnik a szolgálati viszonya az orvosnak, a lakást át kell adnia - mondja Balassa Balázs, Szig­liget polgármestere, aki külön­böző dossziékat üt fel, hogy a kérdésekre pontos választ ad­hasson. - Az akkori szerződés­ben nincs olyan kitétel, hogy ha a feleség megözvegyül, a lakás­ban maradhat. Egy jogász ta­nácsára tavaly a novemberi ön­­kormányzati döntés után a pol­gármester december 5-i levelé­ben felszólította Szommemét, hogy az év végéig költözzön el. (Belátjuk, ezt nem tehettük vol­na, ugyanis időközben az Or­szággyűlés döntése értelmében a szolgálati lakások átminősül­tek bérlakásokká.) Megkértük az özvegyet, adja át a lakást a le­endő háziorvosnak, akinek je­lenleg még nincs otthona a kör­nyékünkön. A polgármester mindehhez hozzáfűzi, hogy a meghirdetett háziorvosi álláshoz a község ta­valy nem ígért lakást. Az előző polgármester, Mezey Artúr azt mondta: az asszony maradhat az otthonában. Igen ám, de a falu meg azt szeretné, ha az új orvo­suk is helyben lakna. Karasszon doktornő és családja mindent felszámol májusra maga mö­gött, Szigligeten szeretnének ki­venni bútorozatlan lakást, csak­hogy ilyen nincs a településen. Maradnak a környékbeli falvak vagy Tapolca, ahonnan majd ki­járna. Ez a megoldás nem tetszik az itt élőknek. Sokan emlékeznek a tavaly télen történt tragédiára. Egy férfi rosszul lett, s mivel nem volt orvos helyben, mentőt kellett hívni hozzá. Mire kiértek az egészségügyiek, a férfin már nem tudtak segíteni... Egy szak­ember akkor azt mondta nem hi­vatalosan, hogy ha lett volna azonnal orvosi segítség, az illető még ma is élne. - Az özvegy nem kerülne az utcára, ha a praxisjog eladásából származó, egyesek szerint több millió forintból lakást venne Ta­polcán, ahol dolgozik - folytatja a beszélgetést a község első em­bere. - Az is megoldás lenne, ha felköltözne a Szent György­­hegyi nyaralójába. Nézze, an­nak idején az orvosok ingyen megkapták a praxisjogot. Most ennek az eladásából egy fillért nem kapott a falu. Ezek után er­kölcsi alapon elvárjuk Szom­­memétól, hogy adja át a volt szolgálati lakást, amelynek 1996-os, szinte teljes felújításá­hoz az önkormányzat 3 millió 227 ezer forinttal járult hozzá. Az is tény, hogy a következő év­ben a doktor úr pályázaton egy­milliót nyert, amelyből megva­lósult a fizikoterápia kialakítása is. Ehhez az önkormányzat 900 ezer forintot adott. Szigligeten a háziorvos jelen­tős támogatást kapott az önkor­mányzattól a működtetésre éve­ken keresztül: 1994-től évente 600 ezret, majd 1997-2002 kö­zött már 720 ezret. Fejlesztések­re külön pénzeket szavazott meg a három testület. - Szemmemé arra hivatko­zik, hogy tavaly - mint képvise­lő - azt mondtam, maradhat a lakásban - jegyzi meg Balassa Balázs. - Ezzel szemben ponto­san azt mondtam: ne bolygassuk a doktornőt, amíg nincs szükség a lakásra. Jelenleg ott tart az ügy, hogy az özvegy cserelakást kér, vagy a ház értékének a fe­lét lelépésként. Szabad bérlaká­sunk nincs, de 4-5 milliónk sincs erre a célra, mert a fejlesz­tési elképzeléseinket nem tud­nánk maradéktalanul megvaló­sítani. Ez az ügy meglehetősen felkavarta a falut, beszédtéma a családok között. Ezek után a tes­tület úgy döntött, hogy a bérla­kás értékének megfelelően lak­bért állapított meg: kilencezer­ről 45 ezerre emeltük fel a díjat ez év márciusától. Az asszony ezt is vitatja, jelenleg az ügy­védjével levelezünk. Cserelakás vagy lelépési díj A falu szívében, a rendelővel egybeépített, 82 négyzetméte­res, összkomfortos lakásban fogad dr. Szommer Pálné dr. Rehbein Edeltraud főorvos, aki a tapolcai rendelőintézetben neurológus, pszichiáter és ad­­diktológus egy személyben. Be­szélgetésünk alatt gyakran el­­érzékenyül, férje emléke felka­varja. - Férjemnek korrekt volt a kapcsolata a képviselő-testület­tel. Annak idején, 1990-1994 között ő is testületi tag volt, de mivel nemegyszer hívták beteg­hez a tanácskozások ideje alatt is, lemondott a tisztségéről. Azt is mondta, a szakma ne kevered­jen a politikával! Korábban Ba­lassa polgármester azt mondta, hogy maradhatok a lakásban, most meg mennem kellene. Úgy érzem, belém rúgtak. Úgy fes­tenek le az embereknek, hogy én ártok a falunak. Én szeretek itt lakni. A doktornő elmesélte, hogy a praxisjog átadásakor senki­nek nem mondott összeget, őt csak két szempont vezette: fér­je utódja legyen emberileg és szakmailag megfelelő. Négy komoly jelentkező volt, de kö­zülük nem azt választotta ki, aki a legtöbb pénzt ígérte. A doktor­nő azt nem árulta el, hogy men­­nyiért adta át az orvoslás jogát dr. Karasszon Dianának. A falu­ban közel tízmillió forintról be­szélnek az emberek. A végső je­löltjét mindhárom polgármes­ternek bemutatta, akiknek el­nyerte a szimpátiáját Karasszon doktornő, a képviselő-testületek is elfogadták az új orvost. Szommemé azt mondja, hogy ő nem tud kiköltözni a Szent György-hegyi nyaraló­ba, mert az gazdasági épület, amelyben egy szoba és egy konyha van, s még nincs teljesen kész, így nem alkalmas állan­dó lakásra. Cserelakást viszont elfogadna a faluban. A lelépé­­si díjról az ügyvédje, dr. Ko­vács István tárgyal az önkor­mányzattal, ahonnan még nem kapott ajánlatot. Álláspontjuk, hogy igazságügyi szakértő ál­lapítsa meg az ingatlan érté­két, amelynek a felét kérik lelé­­pésként. A szakma véleménye - A legjobban az fáj, hogy azok az emberek viselkednek így, akik életét, egészségét a fér­jem 24 éven a legjobb tudása szerint védte. Mások viszont együttéreznek velem - jelenti ki az özvegy. Mindehhez hozzá­fűzi még, számára megnyugtató érzés, hogy a helyi orvosi kama­ra kiállt mellette. A Napló március 21-i számá­ban negyedoldalas fizetett köz­lemény jelent meg. A csak Ta­polcán és térségében olvasható cikket a Magyar Orvosi Kamara tapolca-sümegi szervezetének elnöksége tette közzé. - Az orvoslakásról több cikk jelent meg a Szigligeti Harsoná­ban, így mi is ott szerettük volna közzétenni a véleményünket, de lapzártára hivatkozva elutasítot­tak bennünket - mondja dr. An­tal Szalmás Tamás, a helyi ka­mara titkára. - A február 24-i el­nökségi ülésünkön egyhangúlag elfogadtuk, hogy akkor fizetett közleményben tesszük közzé véleményünket. Mindezt kollé­gáinktól tettük függővé. Negy­venegy háziorvosnak küldtük el a cikket - ebben egytől három­ezer forintig terjedő önkéntes támogatást kértünk -, harminc­hárman anyagilag is hozzájárul­tak a megjelentetéshez. A kama­ra azt szeretné elérni, hogy tör­vényes és emberséges megoldás szülessen. Rákérdeztem Antal doktorra, hogy honnan vették a közle­ményben szereplő állítást: „Hu­szonnégy évvel ezelőtt a lakás bérbeadásával a szigligeti ön­­kormányzat, akkor még tanács, vállalta azt, hogy az orvosuk ha­lála esetén cserelakást (vagy ar­ra pénzbeli megváltást) biztosít az özvegyének.”­­ Noha az akkori szerződés­ben ez szó szerint nincs benne, ám a törvény általános feltételei erre az esetre is vonatkoznak: cserelakást kell felajánlani, de, ha ilyen nincs, azt pénzzel meg lehet váltani - válaszolta Antal doktor. A szigligetiek alighanem hosszas jogi csatározásnak néz­nek elébe. Vihar az orvoslakás körül ■ Mátételki András Balassa Balázs polgármester:­­ A falu azt szeretné, ha az új orvos helyben lakna. Jelenleg ott tart az ügy, hogy az özvegy cserelakást kér, vagy a ház értékének a felét lelépésként Fotó: Andrányi Szigliget látképe. Nincs kiadó bútorozatlan lakás a szép fekvésű településen, az új háziorvos ezért kénytelen lenne Tapolcáról kijárni Fotó: Áfrány

Next