Napló, 2004. január (Veszprém, 60. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-13 / 10. szám
12 NAPLÓ RÖVIDEN A hónap művésze Balatonfüred (kgy) A polgármesteri hivatal Folyosógalériájában január 14-én, szerdán délután fél ötkor Fülöp Lajos festőművész nyitja meg A hónap művésze elnevezésű tárlatsorozatban a helybeli Vajda Ferenc festőművész kiállítását, amely február 11-ig tekinthető meg. Fotókiállítás Veszprém (la) - Németh Péter fotóriporter kiállítását Dióssy László polgármester nyitja meg ma délelőtt 11 órakor a veszprémi Városháza aulájában. A fotókiállítás január 30-ig látogatható. Megjelent a Hévíz Hévíz (hgy) - A fürdőváros művészeti és művelődési folyóirata legújabb számában megemlékezik a húszéves Krúdy Gyula Irodalmi Körről, valamint az íróról Kiss Lajos, illetve Kardos Gy. József írásával. Verseket olvashatunk Cseh Károly, Kanizsa József, Cecei-Horváth Tibor, Szilágyi Ferenc, Kántor János Kurszán, Monoszlóy Dezső tollából. Cséby Géza egy elfelejtett költőre, Toronyi (Németh) Istvánra emlékezik. Laczkó András egy Berták László-vers hátterét dolgozta fel. Németh István Péter Acsádi Rozália verseskötetét ismerteti. A folyóiratban dokumentumokat találunk a település múltjáról, történetéből. KULTÚRA Harmónia, békés otthon és az erő Látogatóban Topolcsányi Laura színésznőnél - Sikeres alakítás a Müller táncosaiban ■ Varga Róbert Veszprém - Lakott hindu kolostorban, ahol gyerekeket tanított írni-olvasni, volt vécétakarító, miközben mindig is érezte, neki a színpadon lesz az igazi helye. Topolcsányi Laura színésznő emlékezetes alakítást nyújtott a játékszínben a Müller táncosai című darabban. Számára ez az előadás pályafutása mérföldköve. A vajdasági Óbecsén született és húszéves koráig ott is élt. Járt színművészeti iskolába, miközben elhatározta, ő addig hisz abban, hogy az igazságot sokféle utat bejárva lehet csak megismerni és egyszer talán megtalálni, megy, míg meg nem találja az igazságot a világban. Több vallással, egyházzal, felekezettel, valamint azok tanaival ismerkedett meg. Végül Szeged mellett egy hindu kolostorban kötött ki, ahová egy esztendőre költözött be. A kommunában írni-olvasni tanította a gyerekeket és színházi előadásokat készítettek a bent élőkkel. Olyan jól érezte magát a kolostorban, hogy öt évig el sem jött onnan. Amikor erről beszélgettünk veszprémi színész házi lakásában, akkor azt mondta: nem biztos, hogy erről kellene neki a nyilvánosság előtt bármit is mondani, mert ő azt szeretné, ha a közönség és a kollégák az alakításait ítélnék meg és nem pedig azzal foglalkoznának, mikor hogyan élt. Ahogy azt ma a sok sztármagazin sugallja az embereknek. Ő mindenesetre vállalja, hogy hívő és nem pedig vallásos ember. Hisz abban, hogy az igazságot sokféle utat bejárva lehet csak megismerni és egyszer talán megtalálni. Hároméves lányának, Sárának is erről beszél mindig, hogy ha majd megnő, akkor tudjon választani magának utat, mely elvezet a harmóniához és a lelki békéhez. Topolcsányi Laura fiatal színésznő. Harminckét éves. Mielőtt Veszprémbe került, Egerben játszott. Erről az időszakról sok emléke maradt. Például az, hogy amíg ott járt színészképzőbe, fizetését azzal egészítette ki, hogy esténként vécét takarított egy nem túl elegáns szórakozóhelyen. Mondhatni, bűnbarlangban. Amikor felvetem neki, hogy nem épp hétköznapi a sorsa, azt válaszolta: ő hisz abban, hogy az ember életében szükségesek a vargabetűk, mert tapasztalatot, bölcsességet és erőt adnak a folytatáshoz. A színésznőnek érvényes szerződése volt az egri színházhoz, amikor két éve párját, Bregyán Pétert a Petőfi Színházhoz hívták. Topolcsányi Laura azért, hogy családjuk ne hulljon szét, követte a társát. A sors furcsa fintora, hogy amiért Veszprémbe jött, az nem teljesült számára. Bregyán Péter Sopronba szerződött, ő pedig itt maradt. Topolcsányi Laura számára ebben az évadban jött el az, hogy a közönség számára lerakja a névjegyét. Rita szerepét játszhatta el nagy sikerrel a játékszínben a Müller táncosai című darabban. A színésznő számára mérföldkövet jelent ez a szerep. Most érezte először, hogy önmagából tudott egy nagy szeletet belegyúrni az általa megformált karakterbe. Mint mesélte, megszenvedett azért, hogy Rita tudjon lenni a színpadon. Volt olyan nap, hogy próba után otthon ült egyedül az ágyán, sírt, mert úgy érezte, képtelen eljátszani ezt a szerepet. Aztán átlendült a holtponton. Ebben segített neki az egyik főszereplő, Berták Lajos és a rendező, Galambos Péter is. Végül a darab és Topolcsányi Laura alakítása nagy siker lett. S hogy mi lesz ezután? Topolcsányi Laura nyusziszerepre készül, mert játszik majd a teátrum gyerekdarabjában, a Micimackó feldolgozásában. Nevetve mondta: ő szeret mókázni is és nagyon várja már azt, hogy gyerekeknek is adhasson valamit a színpadon. Amikor az otthonáról kérdeztem, azt mondta: igyekszik a kis színészházi lakásban is megteremteni az otthont, hogy a lányával együtt jól érezzék magukat. Sok könyv veszi őket körül, a tévé pedig az asztal alá van száműzve, alig kapcsolják be. Csendben és nyugalomban igyekeznek élni. Topolcsányi Laurának nincsenek olyan tárgyai, melyekhez ragaszkodna. Tizennyolc éves korában, amikor Prágában járt, ellopták a hátizsákját, melyben addigi életének fontos tárgyait őrizte. Azóta nem fontosak számára a tárgyak. Nyakában viszont három medál lóg. Egy napot ábrázoló és egy harmóniát jelképező lánc mellett ott van vele egy mágikus erőt szimbolizáló ékszer. Ezt viseli a Müller táncosai című darabban is. Az erő pedig hatott. Rá és a nézőkre. Mágia nélkül is. Topolcsányi Laura szerint az ősességet adnak életben megtett vargabetűk tapasztalatot és bölFotó: Andrányi András Musical a veronai szerelmesekről A párizsi ősbemutató után hazánkban is színpadra kerül Rómeó és Júlia története Budapest (mti) A világirodalom egyik legromantikusabb és egyben legtragikusabb szerelmi története, Shakespeare Rómeó és Júliájának históriája musicalben elbeszélve elevenedik meg január 23-án a Budapesti Operettszínházban. A teátrum Gérard Presgurvic művének magyarországi bemutatója apropóján közös rendezvényre invitált prózai, balettos és operai Rómeókat és Júliákat a Nagymező utcai otthonába. A darab főszerepeiben színpadra lépők közül jelen volt például Kállai Ferenc, Csőre Gábor, Murányi Tünde és Papadimitriu Athina színművész, illetve ifj. Nagy Zoltán balett-táncos. A zenés játékkal elsőként a francia közönség ismerkedhetett meg, 2000-ben Párizsban volt a musical ősbemutatója, majd többek között Londonban, a West Enden játszották nagy sikerrel. A Budapesti Operettszínházban Rómeóként Dolhai Attila, Júliaként Szinetár Dóra debütál, Kerényi Miklós Gábor rendezésében. A további főbb szerepekben Szabó P. Szilveszter, Janza Kata, Csengery Ottilia, Mészáros Árpád Zsolt, Náray Erika, Földes Tamás, Németh Attila, Bereczki Zoltán és Mahó Andrea lép a közönség elé. Közreműködik a színház musicalegyüttese és zenekara. A bemutató karmestere Kesselyák Gergely lesz. A teátrum beharangozója szerint monumentális díszletek között, technikai bravúrokkal megtűzdelt produkciót láthat a nagyérdemű. A színpadképeket Götz Béla készítette. A jelmeztervek Velich Rita munkái. A darabot Galambos Attila fordí- Szinetár Dóra Júlia, Dolhai Attila Rómeó szerepét játssza a műtattó, nevéhez fűződik Az Opesicalben mutató: Sándor Katalin fuház Fantomja átültetése is. Január végén országos nyílt nap a felvételi tudnivalókról Budapest (Oroszlán Éva) - Felvételi vizsgán 2004- ben mérettetnek meg utoljára a középiskolások a kétszintű érettségi bevezetését megelőzően. A diákok több mint 160 kar mintegy ötezer képzési helye közül választhatnak, így a sikeres felvételi alapvető feltétele továbbra is a választott képzések átgondolt rangsorolása marad. A tanulók ugyanis korlátlan számú helyre adhatják be jelentkezési lapjaikat, de felvételt csak egyetlen szakra nyernek. A Felvételi Információs Szolgálat január 24-én országos központi felvételi nyílt napot tart a jelentkezési lapok kitöltéséről, az intézményválasztásról és a szakmai követelményrendszerről. A szakmai előadásokat a középiskolai tankönyvek szerzői, Gerőcs László (matematika), Száray Miklós (történelem) és Honyek Gyula (fizika) tartják. A részvétel ajánlott minden felvételizőnek, azoknak is, akik az intézményi nyílt napokat is látogatják. Az országos rendezvényen ugyanis a központi követelményekkel és felvételi eljárással ismerkedhetnek meg a pályaválasztók, míg a felsőoktatási intézmények nyílt napjain az adott egyetem szolgáltatásairól, speciális elvárásairól tájékozódhatnak. A rendezvény csak előzetes regisztrációval látogatható. 2003 szeptemberében ugyanis a zsúfolásig telt előadótermekbe a regisztrációt elmulasztók nem jutottak be, és az előadásokat meg kellett ismételni. A részvételi szándékot a 06( 1 )473-0769- es és a 06(1)473-0770-es telefonszámokon bárki jelezheti, illetve internetes regisztrációra is lehetőség van a www.fisz.hu portálon. A rendezvény pontos helyszínéről és időpontjáról ezt követően kapnak értesítést a jelentkezők. A szervezők azoknak a 12-es diákoknak a jelentkezését várják, akik magyar nyelv és irodalomból, történelemből, közgazdaságtanból, matematikából és fizikából felvételiznek a jogi és szociális igazgatási, közgazdasági és műszaki szakcsoportokba, illetve a Budapesti Kommunikációs Főiskolára. A következő nyílt nap témája áprilisban a kétszintű érettségi lesz. 2004. január 13., KEDD TV-JEGYZET Akkor most ki a bunkó? ■ Keller György Harmadszor lehetünk tanúi annak, hogy milyen is a valóságos világ. Hát most eléggé bunkóra sikeredett az RTL Klub ValóVilág produkciója, ez a közösség - a közgazdász Leo kivételével - egy nemzedék szégyene. Ha valaki netán azzal vádolna, hogy lenézem, megvetem a villa közösségét, máris idézem a talán legközönségesebb hölgyet a csoportból, aki ezeket mondja a párjának: „Egy hülye, bunkó kutya vagy!” Ezt ki is kérhetném az állatok nevében, a megjegyzés sértés a kutyákra nézve, akik mindenben különb lények, mint ez a hölgy a villában. Aztán még odavágja lustálkodó barátjának, hogy szar házi. S attól sem riad vissza, hogy beolvasson ennek a „bunkó brigádnak". Az elmúlt pénteken a tizedik napot töltötte együtt a csoport, szombaton, a licitálás napján aztán megérkezett a 45 761 szavazattal bekerült kilencedik lakó, Csaba, a lovászfiú. Azt hiszem, hamar rádöbben majd, hogy a lovak között azért jobb az élet. A mostani ValóVilág alpáribb minden eddiginél, mintha tetovált majmok ketrecét látnám, ahol a természet rendje értékét veszti és felülkerekedik az emberi titlokság. Tanulmányt lehetne írni, hogy milyen az ország „kirakatába” rakott tuskó ember, hogy milyen világok léteznek beszűkült agyában, hogy milyen szellemi mezőn mozog értelmi képessége. És az sem mellőzhető, hogy egy minősíthetetlen tévéprodukcióban hogyan múlatják az időt. Késsel kergetőznek, köpenyben vagy gatyában táncolnak, a háttérben női popsi látszik átöltözés közben, aztán van itt magasröptű dialógus a csókolózás lényegéről, formáiról, szalontánc tangóparódiával, ami után büdös lesz az egyik hölgy lába, mert megizzadt szegény. Húsos, löttyedt idomok is kirajzolódnak egy tangabugyi körül, halk böfögést is közvetít a mikrofon, és egy szép kis veszekedést is látunk arról, hogy ki hol és kivel csicsikáljon. A lakók igyekeznek összeboronálni egymást az érzéketlen szexualitás jegyében, amely úgy csöpög ebből a szellemileg lenullázott színvonalú társaságból, hogy már-már le kell törölnöm a képernyőt. Három újabb jelöltet is megismerünk. Nos, egytől egyig idevalók, a barátjuk sem különb, vihetnék őt is. És még van, aki fizet is azért, hogy bekerüljön a brancsba, a licit csaknem két és fél millió forintnál áll meg. Valami jó is volt azért a szombati adásban: nem láttam a tehetséges színészből amatőr bohóccá vedlett műsorvezetőt, Stohl Andrást. Helyette itt volt Lilu, aki eléggé elhasználódottnak látszott, amikor ráközelített a kamera. De hát ilyen a való világ.