Napló, 2004. október (Veszprém, 60. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-29 / 253. szám

2004. október 29., PÉNTEK KULTÚRA Amikor az arany átokká válik Kocsis Tibor filmrendező és az Új Eldorádó - Ismét elmegy forgatni Romániába . Varga Róbert Pápa - Minden sírért külön pénz jár majd. Aztán jön egy markoló és kiforgatja a cson­­tokat a talajból. Eltűnik a te­mető, a templom, a kereszt és négy falu. Lesz helyette arany meg ezüst. Pénz és modernizáció. Romániai ká­­laán. Az emberek egy része azon­ban azt mondja: ősi földjük, há­zaik, halottaik, hitük nem eladó. Kocsis Tibor pápai származású flmrendező megdöbbentő ,s megrázó szejű doku­­mentumfil­­­et készített, melynek cm­­e: Új Eldorá­­ló. Az alkotás arról szól, hogy a romániai Ve­­espatakon Európa legnagyobb iranybányáját akarja megnyitni egy kanadai cég. A környék jegyeit 15 év alatt naponta 20 orma dinamittal eltüntetnék. Szarvaspatak völgyében létre­­hoznának egy 800 hektáros táro­­tót a cianidos szennyvíznek, 180 méter magas gáttal. A tér­ségben rejlő 300 tonna arany mlatt négy falu lakosságának, mintegy 2000 embernek kellene elhagynia otthonát, földjét, templomait, temetőit, múltját. Egy helyi ember a jegygyűrűjét is levette, azt mondta: ő nem hordja többé az ékszert, mert az arany átokká vált számára. A többség azt mondja: inkább meghalnak, de nem mennek el szülőhelyükről. A külföldi be­fektető a házak egy részét már felvásárolta, ledózerolta, hogy elkezdjék felépíteni Románia legmodernebb települését, Az Új Eldorádót. A rendező, opera­tőr és producer négy évig forgat­ta a filmet, és munkatársaival együtt több hónapig vágta azt. Majd' százötven óra nyers­anyagból készült az alkotás. Kocsis Tibor lapunknak el­mesélte: 2000-ben azért indult el Romániába, hogy filmet ké­szítsen a tiszai cianidkatasztró­­fáról. Ekkor egy román-auszt­rál vállalat zagytározójának át­szakadt a gátja és nagy mennyi­ségű cianidtartalmú anyag ke­rült a Szamosba, azon keresztül pedig a Tiszába. A halpusztulás mértéke­­elérte az ezerkétszáz tonnát. Ő pedig ment és doku­_____________ mentálta az eseményeket. Aztán egyre több időt töl­tött el a szom­szédos ország­ban, járta az érchegysége­ket, a vizek melletti területet, a meddőhá­nyókat. Követte a Nagybányai Munkacsoportot, amelyet az Európai Parlament környezet­védelmi biztosa hozott létre azért, hogy feltérképezzék a Ti­sza vízgyűjtő területén az ökoló­giai veszélyforrásokat. Ilyenek pedig bőven akadtak a romániai területen, ahol több bánya is mű­ködik, és történtek már olyan környezetszennyezések, ame­lyekről a nyilvánosság nem tu-A verespataki aranyat kétezer éve bányásszák a helyiek, oott. Mindeközben jutott el Ko­csis Tibor Verespatakra, mert azt hallotta, hogy ott új bányát akar egy vállalat nyitni. A verespataki aranyat kétezer éve bányásszák a helyiek, ám egy kanadai cég mérte fel most azt, hogy a világ második legna­gyobb aranykészletét rejti a föld és a hegységek mélye, amit mo­dern technológiával becslések szerint 15 év alatt teljesen ki le­het aknázni. Ám a nemesfém itt leginkább por alakban található meg: egy tonna kitermelt kőben 1,2 gramm arany van. Egy aranygyűrű elkészítésének hor­daléka így 20 tonna bányahulla­dék. Az arany nagy része kül­földre kerül, a cianidot tartalma­zó több százmillió köbméter zagy pedig ott marad négy falu helyén, illetve a völgyben. Olyan bányagödör lenne a me­seszép tájak helyén, amelybe az Eiffel-torony is beleférne. A szennyvíz pedig bekerülhet a ta­lajvízbe és komoly környezeti károkat okozhat. Az ügyben a román kormány még nem dön­tött, várja, hogy a kanadai be­fektető benyújtsa a környezet­védelmi hatástanulmányát. Kocsis Tibor filmje eközben már eljutott külföldre, brüsszeli EU-s politikusokhoz, bemutat­ták Kanadában, Romániában és a közelmúltban Németország­ban is, ahol díjat nyert. A ma­gyar fimszínházak is játsszák már sikerrel. Köszönhetően a hazai környezetvédőknek is, akik egy kör e-mail után elárasz­tották a fővárosi mozikat, ahol a kezdeti gyenge nézettség miatt le akarták venni az alkotást a műsorról. Most azonban már az Új Eldorádót nem fenyeget ilyen veszély. A dokumentum­film egyre nézettebb és kereset­tebb. A nézők belépőjegyeik 10 százalékával járulnak hozzá ah­hoz, hogy Románia 1872 éves, legrégebbi települése, világ­­örökség szintű műemlékeivel, római kori támarendszerével, régészeti kincseivel, értékeivel együtt fennmaradjon. Kocsis Tibor pedig vissza­megy és elkezdi forgatni a törté­net második részét. Mint mond­ta, nagyon közel kerültek szívé­hez azok az emberek, akik nem akarják elhagyni földjeiket, ott­honaikat, halottaikat. Nyomon akarja követni sorsukat. Az átokká vált arany tükrében. Kocsis Tibor szívéhez közel kerültek azok az emberek, akik nem akarják elhagyni földjeiket, otthonaikat, halottaikat Fotó: Kőrösparti Bea Kocsis Tibor Pápán a Türr István Gimnáziumba járt. Szeretett rajzolni és már ebben az időben érdekelte a filmezés, videózás. Amatőr filmesként 1980-ban a szülőhelyéről szóló alkotással országos második helyezést ért el. Mint mesélte, matematikaóráról hívta ki az igazgató, hogy elmondja neki, milyen sikert ért el és mindazért 1500 forintos jutalmat kapott. Majd ezután elvégezte a győri tanítóképző és a szegedi tanárképző főiskolát. Tíz éve dip­lomázott a Színművészeti Főiskolán (ma már egyetem) dokumentumrende­ző és operatőr szakon. Első filmjét, a Wapra-jelentés címűt a Magyar Televí­zió főműsoridőben sugározta és mintegy egymillióan nézték meg. A Duna Televízióban az ő közreműködésével indult a Talpalatnyi zöld című műsor. Majd megalapította saját vállalkozását, a Flora Film Internationalt. Alkotásai­val több hazai és nemzetközi fesztiválon nyert már díjakat. Életműve tanulság lehet Veszprém (kzs) - Balassi. Bálintra, a költőre és ember­re emlékeztek a középiskolai kollégiumban a napokban a Balassi-emlékév keretében. Nem mérhető mai léptékkel a költő élete és munkássága. Az életmű tanulság lehet bárki szá­mára, hogy a mai korban is lehet más, nagyobb életet élni - mondta Asztalos István, Veszp­rém alpolgármestre, a rendez­vény fővédnöke. Fehér Csaba, a Veszprémi Középiskolai Kollégium igaz­gatója elmondta, hogy a költő születésének 450. évfordulója alkalmából emlékfát ültettek a kollégium kertjében. Dr. Praz­­novszky Mihály irodalomtörté­nész, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatója szerint az elültetett fát a jövő generációi is magukénak érezhetik majd. Azt tanácsolta a jelen lévő diákoknak, hogy az irodalmat és a költészetet mindig személyes kapcsolatként éljék meg, mert így felemelő élményekhez jut­hatnak. A rendezvényen a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjai és a Kecskés együttes Ba­lassi-verseket adott elő. A diá­kok pályamunkáiból álló kiállí­tást tekintett meg és értékelt a zsűri. Első helyezést ért el Bor­sos Zoltán (Táncsics SZKI, Veszprém) ex libris kategóriá­ban, Lovas Márta (Dohányi Er­nő Zeneművészeti Szakközép­­iskola, Diákotthon, Veszprém) illusztráció kategóriában és Ka­tona Ágota (Balassi Bálint Gim­názium, Balassagyarmat) vers kategóriában. Különdíjat kapott Balogh Roberta (Veszprémi Középiskolai Kollégium) és Kramlik Márta (Balassi Bálint Gimnázium, Balassagyarmat). A TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjai és a Kecskés együt­tes Balassi-verseket adott elő Fotó: Andrányi András NAPLÓ 7 RÖVIDEN Dalviadal Veszprém (­la)­Több mint félszázan jelentkeztek a hét­végi Dal-Via-Dal című nem­zetközi énekversenyre, me­lyet első alkalommal hirde­tett meg a Dal-Ma Egyesület és a Helyőrségi Művelődési Otthon. Az énekverseny nyil­vános, az elődöntő ma dél­után két órakor kezdődik, szombaton délelőtt tíz órától folytatódik a versengés. Pén­teken este az LGT-emlékze­­nekar és Tóth Veronika ad koncertet, szombaton este Sasvári Sándor és a „Sasi­­teshow” zenekar. Megemlékezés Balatonfüred (bzs) - A te­lepülés első prédikátora, Dé­vai Bíró Mátyás füredi pan­teonban álló emléktáblájánál a reformációra emlékeznek október 31-én, délután fél öt­kor. Bevezető köszöntőt mond Simon Károly, a bala­tonfüredi Széchenyi Társa­ság elnöke. Az alkalomra em­lékezve szolgál Császár Atti­la, a balatonarácsi, Miklós Ferenc, a balatonfüredi refor­mátus és Riczinger József, a balatonfüredi evangélikus egyházközség lelkipásztora. Megjelent az Új Horizont Veszprém (kgy)­­ A kultu­rális folyóirat idei 5. számá­ban Sorsunk és jellemünk címmel kortársak vallanak otthonról, közérzetről és jö­vőképükről. Az összeállítás a hasonló című kötetben is ol­vasható. Czigány György, Szauer Ágoston és Makkai-Kiss Nó­ra verseit és Czigány Lóránt naplófeljegyzéseit is megta­láljuk az Új Horizont friss számában. Oktatás egy évtizede új épületben Évfordulót ünnepeltek a Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskolában Pápa (a. zs.) - Úgy őrizzé­tek és öregbítsétek az iskola méltó hírnevét, hogy tíz év múlva benneteket is kö­szönthessünk - mondta Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke a Petőfi Sándor Gim­názium és Szakközépiskola új épületbe költözésének ti­zedik évfordulóján rendezett ünnepségen. Dr. Áldozó Tamás alpolgár­mester köszöntőjében emlékez­tette az ünneplőket, hogy a mára sikertörténetté alakult út nehe­zen indult, hiszen a rendszervál­tás után a Dunántúli Református Egyházkerület jogosan nyújtot­ta be igényét a Március 15. té­ri iskolaépület tulajdonlására. Négy éven át élt egymás mellett a két középiskola, a Petőfi Sán­dor Gimnázium fennmaradá­sáért küzdött, a Református Kollégium pedig újra helyet kö­vetelt magának. Az akkor érthe­tő feszültség mára újra baráti vi­szonnyá szelídült, a Református Gimnázium igazgatója, dr. Kor­sós Bálint is együtt ünnepelt a középiskola egykori és mai ta­náraival, diákjaival. A gimnázium mára nemcsak a város, de a megye egyik leg­kiemelkedőbb közoktatási in­tézményévé vált. A kiválóan felkészült, lelkes tanárok mel­lett a kor követelményeinek megfelelő tárgyi feltételek segí­tik a magas szintű képzést. A Pe­tőfi Sándor Gimnázium és Szak­­középiskola igazgatója ismer­tette az elmúlt tíz év történetét. Huszár Endre elmondta, a ma már hatosztályos rendszerben működő iskolában közel 450 di­ák tanul, ingyen vehetik igénybe úszásoktatás céljából a pápai termálfürdőt, rendelkezésükre áll a megye egyik legszebb sportcsarnoka is. Somfai János­né igazgatóhelyettes bemutatta az általa szerkesztett emlék­könyvet, amely az elmúlt tíz év történetét és az iskola egykori diákjainak - ma jeles személyi­ségeknek - visszaemlékezéseit tartalmazza. Délután az iskola egykori diákjai tartották meg előadásai­kat: Kiss Béla művelődéstörté­neti és vallástörténeti, Hoppál Péter zenetörténeti, Mátyus Aliz írónő irodalomtörténeti elő­adást. Az írónő Kígyószisz című legújabb könyvét is bemutatták. Az iskola épületében idősza­kos kiállítások tekinthetők meg, számos képzőművész munkái mellett A. Tóth Ágnes, Kiss László, Somfai Zsuzsa, Drabant András alkotásai. A gimnázium mára nemcsak a város, de a megye egyik legkiemelkedőbb közoktatási intézmé­nyévé vált

Next