Napló, 2004. december (Veszprém, 60. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-04 / 283. szám

2004. december 4., SZOMBAT - NAPLÓ HÉTVÉGE KEGYETLEN GYILKOS HATALMI SZÓ NÉLKÜL Volt valaha a társadalmi munka. Kimúlt, mint az orosztanulás. (8. oldal) TYUKANYO ÉS AZ Ő CSIBÉS ÉLET A POKOL UTÁN Beszélgetés Vujity Tvrtkóval. (7. oldal) Megvárta, míg a kocsmáros bezárja az italboltot, majd hátulról megtámadta. (6. oldal) Vizeli Hajnalka: völgymunkás csak helybeli, kapolcsi lehet. (9. oldal) Inkább a börtönbe vonultak, de kitartottak a hitük mellett. Van, aki kétszeres gyilkossal ült elő­zetesben, de a megpróbáltatások egy percig sem tántorították el attól, hogy Istent kövesse. Ma­gyarországon egyedülálló, hogy egy falu lakosságának több mint a harmada nazarénus vallású. Szentantalfán négyszázhúsz ember él, ebből százötvenen na­­zarénusok. Az első néhány nazarénus család az 1900-as évek elején élt a faluban. Az egyház hívei a mo­dern családtervezés módszereit nem követik, sokasodnak, lét­számuk pár évtized alatt 150-re nőtt. A gyülekezet imaházában találkoztunk Dobosi Péterrel, Dobosi Lajossal, Pere Józseffel, Dobosi Ferenccel és Dobosi Dániellel, akik a Krisztusban Hívő Nazarénusok Magyaror­szági Gyülekezetének tagjai. Szerényen és kicsit távolságtar­­tóan fogadtak minket. Mint mondták, nem akarják reklá­mozni magukat, ők az életükkel tesznek tanúbizonyságot hitük­ről. A beszélgetés közben lépés­ről lépésre mégis közelebb ke­rülhettünk az ő hittel teli vilá­gukhoz. Mindannyian vállalko­zók, emellett borászkodással is foglalkoznak, ami hagyomány­nak számít a környéken. Ők öten összesen negyven gyermek bol­dog édesapjai. Egy családban átlagosan nyolc, de nem ritka az sem, hogy tíz gyermek van. Az egyház tagjainak és utódjaiknak nem céljuk, hogy elkülönülje­nek a társadalomtól, ezért a fia­talok a hétköznapokban, az is­kolában, munkahelyen megta­pasztalják az élet fény- és árny­oldalait. Nem ritka, hogy jókora vargabetűt tesznek meg, míg vé­gül nazarénusok lesznek. Beszélgetésünk színhelye a szentantalfai modern, impozáns imaház. A háromszintes, négy­száz négyzetméter alapterületű épület tekintélyes méretében és a kivitelezésben egyaránt, még­is egyszerű és jó ízlésről tanús­kodik. A hívők adományaiból és amerikai egyházi segítséggel gyűjtöttek össze kilencvenmil­lió forintot az anyagokra. A szükséges munkálatokat a tagok végezték el. A nazarénus hívők semmit nem tesznek kényszerből. Mint mondták: a Biblia tanításai sze­rint élnek, amit mindannyian helyesnek látnak. A lányok kis horgolt kendőt viselnek a fejü­kön és szoknyát hordanak - ez is a szent könyv előírásának felel meg, hangsúlyozták. A férfiak az imaház­ba álta­­lá­ban zakóban mennek. A hétköz­napokon sem a divat és márkák szerint öltözködnek. Az egysze­rűséget és tisztaságot próbálják ruháik kiválasztásával hangsú­lyozni. Az életüket minden területen a hit határozza meg. Nekik a lel­ki élet a legfontosabb, ezért olyan dolgokkal nem foglalkoz­nak, ami elterelheti figyelmüket Istenről, vagy esetleg olyan te­vékenységre buzdíthat, ami nem helyes, azaz számukra világi, vagy a testközpontúságot helye­zi előtérbe. Ezért - ha tehetik - nem olvasnak más könyvet, még szépirodalmit sem, csak a Bibliát. Nem néznek tévét, nem hallgatnak rádiót. Legfeljebb a hírek miatt kapcsolják be ezeket a készülékeket. Nem járnak bál­ba vagy szórakozni, helyette egy héten többször összegyűl­nek az imaházba, hogy közösen imádkozzanak. Lehet, hogy ezek az önmegtartóztatásnak tű­nő szabályok másoknak furcsá­nak tűnhetnek, de ők így boldo­gok és elégedettek. Hitük sza­badsága lehetővé tesz­i azt szá­mukra, hogy teljes és tartalmas legyen az életük. Az emberek által írt törvé­nyeket betartják, de ha azok a hi­tükkel ütköznek, akkor mindig elsőnek a hitet választják. Nem tesznek esküt és nem fognak fegyvert, ezért többen közülük börtönbe kerültek. Dobosi Dá­nielt annak idején harmincnégy hónap szabadságvesztésre ítél­ték, mert nem vonult be sorkato­nai szolgálatba, ugyanis a fegy­­verthasználat tagadásához ra­gaszkodott. Nem tiltakozott ez ellen, türelemmel elfogadta sorsát, pedig az előzetesben két­szeres gyilkos volt a társa. Dáni­el nagyapja ugyan­ilyen ok­ból hét évet ült a szegedi Csillag börtön­ben. Egy másik na- Hit a falakon és a falun túl A Szentantalfán élők harmada nazarénus Plázákból a puttonyba ■ Juhani Nagy János X­­T : Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró - szól a jól ismert gyermek­dal egyik sora. A Mikulás most töltöge­ti puttonyát, hogy tartalmát december hatodikán, Miklós napján (néhol ötö­dikén) szétossza a gyerekek között. A jóságos, fehér szakállú, bumfordi orrú, puttonyos öregúr nem a felvidéki Liptószentmiklós (szlovákul Liptovs­­ky Mikulás) szülötte, mint a név alap­ján sejthetnénk, hanem Kis-Ázsiáé. Ott, a Ciprussal csaknem átellenben fekvő Myra városában élt a IV. század­ban Miklós püspök. Gazdag szülők egyetlen gyermekeként 270-ben szüle­tett Patarában, amely akkoriban virág­zó kis kereskedőváros volt Kis-Ázsia délnyugati csücskében. Jótéteményei­nek se szeri, se száma. Egyszer a lefeje­zéstől mentett meg három ártatlan fér­fit, egy kisgyereket halottaiból föltá­masztott, és mivel gazdag volt, sok-sok pénzzel segítette a rászorulókat. Az ő személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás kedves szo­kása. Egy napon ugyanis Miklós meg­tudta, hogy szomszédja, egy szegény ember három szép lányát a városba, az utcára akarta küldeni, hogy a családnak legyen mit ennie. Miklós, ezt hallván, titokban megtöltött egy zsákot arany­nyal, és éjszaka behajította az alvó lá­nyok szobájába. Amikor reggel a leg­idősebb lány felébredt, hogy a városba induljon, ámulva látta, hogy a kitisztí­tott cipője mellett egy zsák arany fek­szik. A lányok boldogan felhagytak a tervvel, és nemsokára férjhez is men­tek tisztességgel, no meg illő hozo­mánnyal. Azóta Szent Miklósnak, Myra püspökének névnapja a világon mindenütt Mikulás ünnepe lett. Miklós püspök titkos ajándékozá­sai, melyeket karácsonyhoz közel, a december 6-i Miklós-napra időzített, azt a hiedelmet ébresztették az egysze­rű emberekben, hogy a város melletti hegyről maga a Télapó jár le ajándé­kozni. Már az életében Noel Babának (Ajándék Apa) nevezték a püspököt. Legendája a különböző népek ajkán más és más válto­zatban élt to­vább, ennek megfelelő­en a jótevő szent neve is hol Szent Mik­lós, Heiliger Nikolaus, Santa Cla­us, Mikulás, hol meg Télapó, Ka-­­ rácsony apó vagy Fagy apó. Auszt- .V­ráliába kengurun, Ukrajnába szánon, míg az angolszász lakásokba­­ az ő tit­ka, hogyan a nyolc rénszarvas vontatta szánján érkezik, a kéményen keresztül. E sorok írója két Mikulásnál vendé­geskedett eddig, az egyikkel finnül, a másikkal dánul lehetett szót érteni. Mindkettő az északi sarkkörön túl él, s - hála az idegenforgalmi propagandá­nak - nem csak a gyermekek képzele­tében. A lappföldi Mikulás, ha nincs úton rénszarvasok vontatta csenget­­­tyűs szánján, a finnországi Rovaniemi városától északra tanyázik, neve Joulu­pukki. 1985-re olyannyira megnőtt a lá­togatóinak száma, hogy saját „Mikulás­irodát” alapított. Legismertebb kollégá­ja a Föld legnagyobb szigetén ütötte fel tanyáját, s Grönland anyaországának nyelvén Julemanden a neve. A Mikulások nyaranta szakmai talál­kozókon, „továbbképzéseken” vesznek részt. Felvonulással, tengeri lábfürdővel is összekötött seregszemléjük évről évre nagy nemzetközi látványosság Dániá­ban. Ilyenkor együtt látható a házigazda zarénus beszélgetőpartnerünk, Dobosi Lajos szintén ugyaneb­ből az okból börtönbe vonult. Két évet és nyolc hónapot töltött a rácsok mögött. A megpróbál­tatások ellenére egy cseppet sem gyengült a hitük. Sőt, erősödött. Ma jóval kevesebb hátrányuk van abból, hogy nazarénusok, sőt, inkább jó dolgokat tapasz­talnak. Úgy érzik, akik ismerik őket, tudják, hogy megbízha­tóak, és tisztességes, becsületes életet élnek, ami nagy előnyt je­lent számukra. A faluban az em­berek elfogadták azt, hogy a na­zarénusok kis közösséget alkot­va élnek a településen. Akár egy szigeten, mégis nyitottak az em­berek irányába. Néhány szent­antalfai még az istentiszteletei­ket is látogatja. A többi egyház­zal nincs ökumenikus kapcsola­tuk, a békés egymás mellett élésre törekszenek. Dobosi Ferenc csendes, visz­­szahúzódó nazarénus hívő. Azt mondta: ők szolgák az egyház­ban, nincs kimondott vezető. Van olyan szolgálat, hogy vala­ki igehirdető, más pedig az egy-A Krisztusban Hívő Nazaré­nusok Magyarországi Gyüleke­zetének hazánkban összesen kétezer tagja van. A gyülekezet Svájcból származik, az alapító Fröhlich Sámuel Heinrich volt, az 1800-as évek elején. Ezekben az időkben hozták át Magyaror­szágra a hitet a nazarénus val­lást felvett emberek. A nazaré­nus szó a Názáreti Krisztusra utal, akit a hívők feltétlenül tisz­telnek, házzal vagy gyülekezettel kap­csolatos teendőket intézi. Pénzt ezért senki nem kap. Bölcs nyugalommal vála­szolt kérdéseinkre, sőt, búcsú­zásként odaült az imaházban ta­lálható elektromos zongora mellé, és eljátszott egy részletet saját vallási énekükből. Istenről, a szere­tetről és a lelki békéről. Arról, amiben ők is élnek. Fala­kon belül és azon túl. Julemanden (merthogy a 40. csúcsérte­kezleten bejelentették: a Télapó Grön­­landról származik) társaságában a finn Joulupukki, a svéd Juh­omten, a norvég Julenissen, az olasz Befana vagy Bab­­bo Natale, az orosz Gyed­moroz, a fran­cia Pére Noel és spanyolul, portugálul beszélő kollégája, Papa Noel, a holland Sinter Klaas, de nem hiányozhat a ja­pán Jizo, a kínai Shengdan Lau­­ren és persze a magyar Miku­lás sem. A földkerekség Mikulásai valamennyi­en tisztelettel megemlé­keznek nagy elődjükről, a kis-ázsiai keresztény püspökről, aki számos országban a gyermekek, a hajadonok, az aggszü­zek védőszentje. Az ajándéklistákat egyeztetve pedig azt tapasztalják, ma már egyre kevesebb apróság éri be al­mával, dióval, csokoládéval, mogyo­róval. A Mikulás-puttonyokat már nem elég az édességraktárakban feltölteni, mert a kicsinyek leggyakrabban ma­roktelefont, komputeres játékokat és DVD-készülékeket kívánnak maguk­nak. A szakállasok csóválják a fejüket, de mi mást tehetnének, engedelmesen beállnak az elektronikai vételezőhely előtt kanyargó sorba. ■ Kutasi Zsófia A szentantalfai imaházra a hívők adományaiból és amerikai egyházi segítséggel gyűjtöttek össze kilencvenmillió forintot. A munkálatokat a tagok végezték Penovác Károly felvétele

Next