Napló, 2005. június (Veszprém, 61. évfolyam, 126-150. szám)

2005-06-13 / 136. szám

2005. június 13., HÉTFŐ KULTÚRA Sok fiatal tehetség mutatkozott be M­ásodszor rendeztek jazzfesztivált a Balatonnál - Három napig szólt a muzsika ■ Varga Róbert Balatonfüred - Holnap is lesz hajnal, mégsem beszé­lünk róla. De lesz - ezt mondta nekem Babos Gyula a jazzről, majd kezé­be vette gitárját és játszani kezdett. A szabadság és az álmodozás miatt. Immár második alkalommal rendeztek Balatonfüreden há­romnapos jazzfesztivált. A vá­ros és a New Deal Communica­tions által szervezett eseményre főként fiatal, tehetséges zeneka­rokat hívtak meg, akik csütör­töktől szombatig három helyszí­nen mutatkoztak be. Az időjárás nem fogadta kegyeibe a feszti­vált, így csak szombaton tudtak a mólószínpadon muzsikálni a formációk. A Hotel Annabella egy különtermében és teraszán szintén felléphettek a meghívot­tak. A központi koncerthely a Balaton Szabadidő- és Konfe­rencia-központ aulája volt, ahol három napig nemcsak szólt a jazz, hanem filmvetítések, kiál­lítás és cédévásár is várta a mű­faj kedvelőit. A fesztiválon fel­lépett a Kaltenecker Trió, a Ko­vács Linda Quartet, az Azuma Clan, a Dreamsville, a Szörp, a Free Lark, az Újpesti Szabad­időzenekar, a Mainstream Jazz Quintet, a Not Blu Quintet, a Tropical Transform Quintet, a Balázs Elemér Group, a Copa­cabana Bossa-nova Quartet, a Mits Jazzband, a Collective Quintet, az Artemisz Quintet, a Diamond Trió, Fábián Juli és a Gyárfás Trió, a Babos Project Special és a European Mantra. Azt, hogy most az együtte­sek szakmailag milyen teljesít­ményt is nyújtottak, hagyjuk meg a szaklapoknak, a szakírók­nak, akik bizonyára avatott mó­don tudnak oldalakat írni arról, hogyan ötvözték a formációk a különböző elemeket, a modemn és freejazz variációkat. Szá­momra ebből a fesztiválból az marad meg, hogy nagyon sok fiatal, igen tehetséges, képzett zenészt és énekest láthattunk és hallhattunk a színpadokon. A formációk többsége nemcsak hű marad a tradicionális jazz gyö­kereihez, hanem szívesen kí­sérletezik, ötvöz, felhasználja a műfaj határtalan szabadságát, így aztán az általuk bemutatott jazzba keveredhet népzene, az etnovonulat, sanzon, swing, rock, blues, funky, latin zene és metál is. Mindezek miatt a má­sodik füredi fesztivál rendkívül színes, magas színvonalú és kö­zönségcsalogató volt. Az új generációhoz és a ma már az élvonalbeli jazzművé­szekhez sorolható fellépők mel­lett azért ne feledkezzünk el egy régi motorosról, Babos Gyulá­ról sem, aki szintén fellépett Füreden. Természetesen óriási közönségsikerrel. A kiemelke­dő jazzgitáros olyan muzsiku­sokkal vette magát körbe új pro­jektjében, mint a zongorista Szakcsi Lakatos Róbert, a dobos Oláh Gábor, a bőgős Hárs Vik­tor, aki egyébként a Hobo Blues Banddal is játszik. Az énekesnő, Veres Mónika kivételes hangjá­ról csak felsőfokon lehet írni. Babos Gyulával beszélgetve az ember megnyugszik és egy­általán nem félti a műfajt az országos Megasztár-őrületben sem. A remek zenész azt mond­ta, nincs semmi gond, a jazz él és virul. Addig nem is lehet baj, míg a magyar jazz-zenészek vi­lághírűek. Amerikában is sike­reket érnek el, ott tanulnak, taní­tanak és a műfaj legjobbjaival muzsikálnak együtt. Nálunk itt­hon évente hatvan jazzcédé jele­nik meg, Kossuth-díjjal jutal­mazták Pege Aladárt és Szakcsi Lakatos Bélát. S hogy Babos Gyula számára mit jelent a jazz? Az életét. Az álmodozásait, a szabadságát, azokat a pillanato­kat, melyeket gitárja segítségé­vel átélhet. Azt mondta, nem számít, mi marad meg utána a földön, csak a pillanat a fontos a zenében. Ekkor érzi jól magát, és tudja, holnap is lesz hajnal. Fábián Juli és a Gyárfás Trió is remek hangulatú koncertet adott Fotó: Kőrösparti Bea Énekkel, szóval a csángókról Tihany (TÉ) - „Jáki Sándor Teodóz bencés atya - Do­mokos Pál Péternek, a csán­gók apostolának biztatásá­ra - 1978-ban indult el elő­ször Moldovába, hogy a csángómagyarok életét, egyházi énekeit, nyelvét ta­nulmányozza.” A fenti sorok annak a könyv­nek (Csángókról - igaz tudósítá­sok) és kísérő CD-jének ismerte­tőjében olvashatók, amelyből a jeles bencés népzenekutató és gyűjtő atya nemrég egy élő antológiát adott elő Tihanyban, a Tetőtéri esték rendezvényén. Az est vendége volt még egyko­ri tanítványa, dr. Cs. Varga Ist­ván irodalomtörténész profes­­­szor is, aki néhány éve együtt utazhatott Erdély és Csángóföld csodálatos tájain tanárával, s megannyi közvetlen élmény, az erdélyi és a Kárpátok által vé­reiktől elszakadt magyarokkal való személyes találkozások krónikásaként egy „kísérőköny­vet” írt az atya könyve mellé (Rokonföldön). Az est szóvivője a tanítvány volt, aki a beszélgetés során saját élményeit is megosztotta a hallgatósággal - irodalmár szemmel. Háromszázezren él­nek ma is Moldvában magya­rok, hangzott el. A csángókat katolikus hitük tartotta meg ma­gyarságukban. E népcsoport szakrális hagyománya szólalt meg ezután versben és népda­lokban, népénekekben egy­aránt. Teodóz atya bemutatott csángó altatódalokat, a Szent István-éneket. Elhangzott az is a vendégek beszámolójában, hogy a Tiha­nyi alapítólevél az 58 magyar közszavával és nevezetes mon­datával - feherm­aru reá meneh hodu utu reá -, s a Halotti be­széd, az Ómagyar Mária-sira­­lom élő, eleven kapcsolatot tart a csángó magyarok elszigetelt­ségben fennmaradt, ma is be­szélt ősi nyelvével. A mester, Jáki Teodóz és tanítványa, dr. Cs. Varga István a te­tőtérben A tizenkét kedvenc kötet Túl A nagy könyv olvasás-népszerűsítő játék második fordulóján Budapest (mti) - Lezárult A nagy könyv olvasás-népsze­rűsítő játék második forduló­ja; a Magyar Televízió szom­bat esti élő műsorában ismertették a top12-es listát, a magyar olvasók tizenkét legkedvesebb könyvét. Az egyes és kettes csatornán sugárzott „irodalmi show-mű­­sorban” vált ismertté, melyik 12 regény kapta a legtöbb szavaza­tot az áprilisi top 100-as listáról. A 12 kedvenc könyv: Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, J. R. R. Tolkien: A gyűrűk ura, A. A. Milne: Micimackó, Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg, Szabó Magda: Abigél, J. K. Rowling: Harry Potter és a böl­csek köve, Fekete István: Tüs­kevár, George Orwell: 1984, Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita, Jókai Mór: Az arany ember, G. G. Márquez: Száz év magány. Az irodalmi műsorban Horgas Eszter fuvolaművész, Gács Anna író, Lator László iro­dalomtörténész, Fáy Miklós kri­tikus és Varnus Xavér orgona­művész beszélgetett a top 100- as listán szereplő alkotásokról, illetve azokról a művekről, ame­lyek a második fordulóban az előzetes eredmények alapján a legtöbb szavazatot kapták. A nagy könyv programiroda korábbi tájékoztatása szerint a beérkezett voksok alapján a mű­sor előtt pár nappal tudni lehe­tett: az első tizenkét helyezett mű fele-fele arányban magyar, illetve külföldi regény, s a leg­kedveltebb magyar és külföldi könyv csaknem azonos számú voksot kapott. A szombat este ismertté vált egy tucat győztes alkotás alapján ismert szemé­lyek közreműködésével a nyá­ron „versenyfilmek” készülnek, amelyek a játék folytatásaként ősszel küzdenek meg egymással a Magyarország legkedvesebb regénye 2005 címért. A brit minta alapján készült könyves szavazási játék február végén kezdődött, a műsorfo­lyam befejező adásában, de­cember 17-én dől el, melyik re­gény nyeri el a Magyarország kedvenc regénye 2005-ben cí­met. Az olvasásra buzdító moz­galmat nyáron egy könyvtár­busszal reklámozzák majd a leg­jelentősebb fesztiválokon, köz­tük a júniusi Pécsi országos színházi találkozón, a júliusi Volt fesztiválon és a Művésze­tek völgyében, valamint au­gusztusban a Szigeten. NAPLÓ 7 RÖVIDEN Velencei biennálé Róma (mti)­­ Az 51. velen­cei képzőművészeti biennále keretében péntek délben Bo­­zóki András, a nemzeti kultu­rális örökség minisztere nyi­totta meg Kicsiny Balázs Na­vigációs kísérlet című kiállí­tását a magyar pavilonban. A magyar miniszter beszédé­ben azt emelte ki, hogy a négy részből álló műegyüttes, a Navigációs kísérlet a helyke­resésről szól, arról, hogyan látjuk magunkat, hogyan lát­nak mások bennünket. A ve­lencei biennále vasárnap tárta szélesre kapuit a nagyközön­ség előtt, amely november 6- ig tekintheti meg a szemlét. Fődíjas a Nyócker Párizs (mti) - Gauder Áron Nyócker című animációs já­tékfilmje nyerte el szombat este a fődíjat Európa legjelen­tősebb nemzetközi animációs filmfesztiválján a franciaor­szági Annecyban. A magyar sikerfilm - amelyet eddig 80 ezren láttak a hazai mozikban - az egész estét betöltő fil­mek kategóriájában orosz, svéd, észt és dán filmmel mérkőzött meg. A fesztivál idején ötször vetítették nagy sikerrel a magyar filmet. Zongoraest Balatonalmádi (Jóna Ju­dit) - A Kósa György Városi Zeneiskola javára jótékony­­sági koncertet ad Vásáry Ta­más zongoraművész június 15-én délután hat órakor az iskola nagytermében. A vi­lághírű művész új műsorát a balatonalmádi közönség hall­hatja első alkalommal. Somlai Péter új versesfüzete Veszprém (kgy) - A me­gyeszékhelyen élő költő, Somlai Péter Hiszel a vers­ben... címmel új versesfüze­tet jelentetett meg a közel­múltban. , ,A versek némaság­ban születnek, s talán a né­maságból. Bánt az órám halk ketyegése, de tudom, hogy része életünknek. Tudsz ne­kem CSENDET adni? Akkor ne késlekedj! Nagy zajjal robbanj elém, s aztán figyel­jünk ketten a zajtalan világ­ra!” - írja a költő kis művé­nek előszavában. A kiad­ványban hét költemény vall Somlai Péter közérzetéről, magánéletének pillanatairól. Válogatás az idős festő életművéből Balatonfüred (kgy)­­ A ke­rek templom altemplomában nyílt meg a 90 éves Pleidell János festőművész kiállítá­sa szombaton délelőtt. Dr. Kiszely Pál alpolgármes­ter köszöntője után Kratochwill Mimi művészettörténész nyitot­ta meg a tárlatot. A művészt idézte, aki öt éve kijelentette, hogy többé nem állít ki, aztán mégis rászánta magát újabb és újabb bemutatkozásra. A mosta­ni kiállítással a 90 éves művészt köszöntjük, mondta Kratoch­will Mimi. A képeket életművé­ből válogatták, annak csupán egy töredéke látható Füreden. Pleidell János rendszeresen dol­gozik, reggeltől estig fest du­naújvárosi műtermében, köz­ben szivarozik. A művész Prágában kezdte tanulmányait, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Aba Novák Vilmos növendéke lett, a híres művész jelentősen hatott rá, inspiráló erőt adott neki, ma­napság is ebből a szellemi útra­­valóból táplálkozik. Pleidell Já­nos a római iskolának nevezett művészeti irányzat egyik utolsó jeles képviselője, mondta a mű­vészettörténész. A balatonfüre­di tárlaton fiatalkori önarcképe, olaszországi és balatoni tájai, a különböző évszakokban megje­lenő fái láthatók. Itt van a busó­járást ábrázoló műve is. A mű­vész templomi üvegablakairól, mozaikjairól és falfestményei­ről is ismert, például Budapes­ten, Győrben, Balatonlellén lát­hatók alkotásai. Grafikákat is készít és könyvet is írt. Nem arisztokratikus művész, nem zárkózik el a világ elől, barátsá­gos, közvetlen ember. A megnyitón zongorán és he­gedűn közreműködött Kallainé Gutscher Ágnes és Marosfalvi Imre. A kiállítás június 30-ig te­kinthető meg. Pleidell János életművének töredéke látható a tárlaton Fotó: Kőrösparti Bea

Next