Napló, 2005. szeptember (Veszprém, 61. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-26 / 225. szám
6 NAPLÓ GAZDASÁG 2005. szeptember 26., HÉTFŐ Földhöz juttatják a gazdákat Jövedéki adó helyett együtt népszerűsítik a mértékletes borfogyasztást ■ Varga Ibolya Pápa - A Somlón és Pápán töltötte a pénteki munkanapját Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, aki elmondta, hogy csütörtöktől vasárnapig mindig vidéken tölti az idejét. - Legutóbb Balatonfüreden találkoztunk, a borhetek megnyitóján, ahol azt ígérte, hogy szüretig az alapvető gondokat megoldják. - A minisztériumban folyamatosan dolgozunk ezen a területen. Az már bizonyos, hogy januárban megszűnik a bor jövedéki adója. A megmaradó öszszeget a termelőknek bormarketingre kell fordítaniuk, ígéretünkhöz híven keményen járunk el a borhamisítókkal szemben. Gyakorítjuk az ellenőrzéseket, nyomon követjük a bor útját a boltokig, az áruházláncokig, s vizsgáljuk a számlák eredetét, kibocsátóját. Bevezetjük a borkészítményekre az ellenőrző jegyet. - A minisztériumnak vannak-e adatai, hogy körülbelül mennyi a csinált bor a piacon? - Számításaink szerint a magyar borforgalom negyedét a csinált lőre adja, s ezt mintegy 800 ezer hektoliternyire becsüljük. Ez ellen helyben az eredetvédelmi törvénnyel lehet harcolni. Ilyen már készült Tihanyra, a jövő héten írják alá Villányban, és rövidesen a Somlóra vonatkozó szabályzatot is megalkotják. Az országban 98 ezer hektárnyi szőlőterületen évente mintegy 4,8 millió hektoliternyi bor terem, a borászkodás 180— 200 ezer család megélhetését biztosítja. A hazai éves bortermésnek az egyharmada megy exportra, körülbelül 800 ezeregymillió hektoliter. - A minisztérium tehát az exportot támogatja inkább? - Szó sincs róla, az a véleményünk, hogy helyben kell eladni a termés mind nagyobb hányadát. Ezért is örülünk annak, hogy egyre erősödik a borturizmus, mert ezzel a szőlészeken és borászokon kívül másoknak is tudunk munkát adni. A bor világpiacára ma elég nehéz betörni, a régi nagy bortermelő országoknak, mint amilyen Franciaország is, csökken a kivitele, ugyanakkor egyre erőteljesebben jelen van már nálunk is Chile, Brazília, melyekre más szabályok érvényesek, mint a mi bortermelőinkre. - Ön kezdettől a magyar élelmiszerek védelmét hangoztatja. - Több fórumon elmondtam: annak az időnek vége van, hogy az országba minden szemét bejöhet. Azzal, hogy az Európai Unió tagja lettünk, változott a külső és belső piac is. Mi agráriusok vegyes érzelmekkel tettük meg ezt a lépést, hiszen tapasztaltuk, hogy mi nem vagyunk egyenértékű tagjai a közösségnek. De tudtuk, hogy ez az ország érdeke, ezért kellett elfogadnunk ezt a helyzetet, de kőkeményen fellépünk az ellen, hogy tovább növeljék a hátrányunkat. Itt van a cukortermelés példája. A répa átvételi árát Most annak van szerencséje, akit a katasztrófa márciusban vagy április elején ér, mert addig van pénz a katasztrófaalapban, csökkenteni akarják, mert az unióban sok a cukor. Magyarországot ez úgy érintené, hogy a jelenlegi 60 ezer hektáros cukorrépa-területet mintegy harmadával kellene csökkenteni, s ennek egyenes következménye lenne, hogy a jelenlegi öt cukorgyárból kettőt vagy akár hármat be kellene zárni. Én ebbe nem megyek bele, azt mondom, büntessék azokat, akik az európai ötmillió tonnás felesleget felhalmozták. - Milyenek most a mérlegadataink? - Még mindig 3,2 milliárd eurós exportot bonyolít le a mezőgazdaságunk, és kétmilliárdos behozatalunk van, tehát 1,2 milliárd többletünk van, a legutoljára csatlakozott tíz ország közül nekünk egyedül. Tavaly az exportunk hat, az importunk pedig 25 százalékkal nőtt. Ennek több mint a fele olyan áru volt, amire azt mondom, hogy nem vagyunk hajlandók az unió szemétlerakói lenni. Ezek nem felelnek meg a mi belső szabványainknak, és jogunk van azoknak érvényt szerezni. Következetes leszek a jövőben is ezen a területen, védem a magyar fogyasztók és termelők érdekeit. - Mit tart a mezőgazdaság legközelebbi fontos feladatának? - Az állattenyésztés és a növénytermesztés arányának helyreállítását. Míg húsz éve a mezőgazdasági üzemek hatvan százaléka foglalkozott állattenyésztéssel és negyven növénytermesztéssel, most a növénytermesztés 53 százalékot, az állattenyésztés 47 százalékot képvisel. Ez katasztrófa. Mindent meg kell tennünk, hogy az állattenyésztés újra meginduljon fölfelé. Akinek nincs termőföldje, azt földhöz kell juttatni, hogy ki tudja helyezni a trágyáját és megtermelje a takarmányát. A földvásárláshoz ötvenszázalékos kamattámogatást adunk és egyéb kedvezményeket is. Az állatorvosi költséget és a hullamegsemmisítéssel járókat is mérsékeljük, ezzel is az állattenyésztést támogatjuk. Megpróbáljuk helyrehozni azt, ami az elfuserált privatizációban nem sikerült: a termelők kezébe adunk feldolgozócégeket. Erőfeszítések után sikerült elérnünk, hogy a Parmalat üzemét az Alföldi Tejszövetkezet vehette meg igen erős kormánygaranciákkal. Ő biztos nem veszi 54 forintért a tagjaitól a tejet, és reméljük, hogy kénytelen lesz a többi felvásárló is ehhez igazodni. - A legközelebbi tervek? - A vasárnapi kormányülésen dolgozzuk ki, hogy a magyar termelő hogyan tudna kedvezőbb feltételek mellett földhöz jutni. Azon dolgozunk, hogy a hazai termelő háromszázalékos kamatra, húsz évre vagy még hosszabb időre kapjon hitelt a földvásárláshoz. Ez érinti a magánforgalmat és az állam tulajdonában lévő területeket egyaránt. Öt-hat év múlva ezt a kérdést nem oldhatjuk meg, mert addig szabad lesz a földvásárlás Magyarországon. - Mit lehet tenni azokkal a csapásokkal, melyek ellen nem védekezhetnek a gazdák? - Vannak olyan csapások, melyek üzleti alapon nem biztosíthatók, mint az aszálykár, a vízkár. Most annak van szerencséje, akit a katasztrófa márciusban vagy április elején ér, mert addig van pénz a katasztrófaalapban, később meg nincs. Létrehozzuk a nemzeti biztosítási alapot, amibe 50 százalékot az állam tesz be, 50 százalékot a termelő. Ez fölülről nyitott alap, ha kell, akkor az állam tesz bele, s ha a következő év nem lesz olyan nehéz, akkor visszaveszi. Több fórumon elmondtam: annak az időnek vége van, hogy az országba minden szemét bejöhet - emlékeztet Gráf József Fotó: Gáspár Opel Astra Classic II fogyasztás (vegyes): 4,6-7,0 1/100 km, C02 kibocsátás (vegyes): 124-167 g/km. Ajánlatunk pénzügyi lízing-hitelkonstrukció igénybevétele esetén 2005. szeptember 26-tól szeptember 30-ig, illetve a készlet erejéig érvényes a programban résztvevő Opel forgalmazóknál. További részletekről érdeklődjön az Opel márkakereskedésekben. A képen látható autó illusztráció. HIRDETÉS Opel Astra Classic II Optima akár 740 000 Ft megtakarítással és 4 db ajándék téligumival! Az Astra Classic II Optima gazdag felszereltséggel, és ajándék téligumi-garnitúrával már 2 736 000 Ft-tól az Öné lehet! De ne feledje, csak 5 napja van, hogy éljen a lehetőséggel. Felszereltség: klíma ABS vezető- és utasoldali légzsák szervokormány távirányítású központi zár első elektromos ablakemelők elektromosan állítható, fűthető első tükrök állítható magasságú vezetőülés állítható magasságú kormányoszlop. A kedvezmények 5 napja: 2005. szeptember 26-30. & CIB LÍZING SMS VÉLEMÉNYVONAL SZÓLJON HOZZÁ írásunkhoz! SMS-számunk: 06-90-631-300 Üzenetét NY (utána szóköz) jellel kezdje!