Napló, 2006. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-16 / 218. szám

14•NAPLÓ A tévé az élet ásza. Mindent visz. Legalább­is ezt mondják sokan. Aki benne van, az már számít valakinek. Leg­alábbis ez a téveszme alakult ki nálunk. Azt, hogy mi, magyarok te­levíziófüggők vagyunk, mutatják a statisztikák. A varázsdoboz bűvöle­tében élünk, és ezt nem is tagadjuk. így fordul elő, hogy a soro­zatok szereplői, a kép­ernyőn látható riporte­rek az életünk részévé válnak, a vetélkedő­vagy tehetségkutató­nyertesek hétköznapi hősök lesznek, az addig ismeretlen kritikusok egy országban nyernek megmondó szerepet. Összeállításunkban olyan Veszprém me­gyei népszerű embere­ket mutatunk be, akik tévés szereplésükkel váltak országosan is­mertté. Persze mind­annyian másképp élték meg ezt. Mi pedig az ő vallomásaikat olvasva sem feledkezhetünk meg arról, hogy a mon­dás szerint tizenöt perc hírnév mindenkinek jár. Persze tudni kell ez­zel a negyedórával is mit kezdeni. Legjobb, ha azért televízióközel­ben maradunk. ­. Hirdetés MIT OLVAS HOLNAP? Keresse a vasárnap nyitva tartó árushelyeken. A Napló előfizetői kézbesítőjüknél is megrendelhetik! Orbán: ez felhatalmazás nélküli kormányzás Orbán Viktor szerint felelősségre vonásra van szükség, mert a választók nem fogadják el a jelenlegi helyzetet. Szerinte az elmúlt négy évben az emberek nem dolgoztak kevesebbet, sem rosszabbul, hogy nekik kellene megfizetni a gazdasági téren elkövetett hibák árát. Szerinte ha a szocialisták kormányozni akarnak, ahhoz közbizalom is kell, ezt azonban nem tudják visszaszerezni, ha a felelősöket ők maguk nem nevezik meg Orbán szerint amit a kormány tesz, arra nincs felhatalmazása, a döntések nem élvezik az emberek támogatását. Mint mondta, vannak az önvédelemnek nyílt formái is, ezek a nyugati demok­ráciában megszokott tüntetések, sztrájkok. Aranylemezek hanyatlása Hol vannak már azok a szép idők, amikor ötvenezer eladott album után járt az aranylemez. Rohamosan csökkennek az eladások, s a MAHASZ a héten ama kénysze­rült, hogy a magyar albumoknál 7500, míg a külföldieknél 3000 pél­dányban rögzítse az aranylemezt. Ebből is látszik: rossz idők járnak a magyar könnyűzenére, egyre nehe­zebb eladni a lemezeket, s a máso­lások, hamisítások miatt a kiadók lassan becsukhatják a boltot. Ám vannak olyan szakemberek is, akik szerint a helyzet nem ennyire tra­gikus. Ők amondók, ez a kor rea­litása: a zene nem haldoklik, csak Ipodon, MP3-on és mobiltelefonon hallgatják a slágereket a srácok. Nem kellesz, drága gyermek Egyre több azoknak a pároknak a száma, akik tudatosan nem vállalnak gyereket. A világméretű jelenségnek a szakemberek szerint több oka is van: a fiatalok egy része inkább a karrierjét építi, de olyan véleményt is hallani, hogy az utódok felnevelése igen költséges, s ezt a pénzt a fiatalok inkább magukra költik A közvélekedés nem ítéli el az utódnélküliséget: míg régebben megszólták azt a fiatal lányt, aki harmincéves kora előtt még nem szült gyereket, ma már nem kelt megütközést, ha valaki kije­lenti, hogy nem akar egy gyerek „rabszolgája” lenni. A VR-nek nyilatkozó párkapcsolati szakértő szerint a munkahelyi főnökök is sokat tesznek azért hogy a fiatalok minél tovább - gyakran végleg - gyermektelenek maradjanak. Vasárnapi vendég Pap Gyula, a Veszp­rém Megyei Vadászkamara elnöke Az adminisztratív vadász­a­­j össze adminisztratív vadász. Pap­­­s Gyula - még ha ritkán jut is ki az ereb­e - azonban ennél több, ő a­­ Veszprém Megyei Vadászkamara r .()) elnöke. Vele beszélgettünk szarvas­i bögesről, élete bikájáról - amit még sem nyitottabbá válásáról. 1.-X* " netwgip ____________________________________________________ r:« Fanatikusan „hírevő" közelében Rbai Balázs, Az este című műsor egyik vezetője mesél a profizmus megtanulásáról Ármás János A Veszprém Televíziótól indult el Rábai Balázs mint szerkesztő-műsorvezető, je­lenleg a Magyar Televízió Pu­­litzer-emlékdíjas Az este cí­mű politikai magazinjának egyik műsorvezetője. Balázs karrierjét természetesen ed­dig is figyelemmel kísértük, főleg azért, mert olyan kollé­ga, akire jó szívvel büszkék lehetünk. Mostani beszélgeté­sünkben ,,szakmáztunk", arra terelve a szót, mennyire vál­toztatja meg a hírfogyasztási igényeket, szokásokat, ha va­laki egy hírműsor képernyős szereplője, ha úgy tetszik, ar­ca. A válasz teljesen termé­szetes: Balázs napközben is már az esti adásra koncentrál, mi lehet fontos, ez alapján szelektál. Ilyenkor nem lehet mindenre odafigyelni. Egyébként fanatikus „hír­­evő”, aki, ha teheti, mindent megnéz, mindent elolvas és meghallgat. Itt nincs mese, ha kell, erre kemény órákat for­dít. Magyarázza, ez nem új­donság, nem a mostani beosz­tása hozta, hanem ő közép­­iskolás kora óta ilyen. Aztán a televíziós furcsát mond: „Amúgy rádiós vagyok, tehát azokat a híreket szeretem a legjobban. Hiába csinálom a tévét, a rádióhír sokkal izgal­masabb, bensőségesebb. S ott nagyobb feladat a hallgató fi­gyelmét fenntartani, a hallga­tót lekötni. A tévében ott a kép. De a rádióban el kell mondani, ami nem látszik.” Dübörög a helyhatósági választások kampánya. Az es­te tevékenységét, Balázs napi munkáját mennyiben tudja ez „összekócolni"? Mert ilyen­kor azért megszaporodnak a barátok, és úgy gondolják, hogy nekik telefonálni kell a szerkesztőségbe......Alig vá­rom, hogy vége legyen. Mos­tanában túlságosan nagy teret kap a napi politika minden hírműsorban. Ez nem normá­lis állapot. Remélem, októ­berben rendeződik a helyzet ebből a szempontból. Szeren­csére Az este című műsor szerkesztőségében nem érez­hető a politikai nyomás. Mi ugyanúgy dolgozunk, mint amikor nincs kampány. Az vitathatatlan, mi is tapasztal­juk, a nézőket most a politi­ka izgatja, ez határoz meg mindent.” A műsornak jelenleg két arca van, Rábai Balázs és Ba­ló György. (Balázs elmesélte, hamarosan visszatér Krizsó Szilvia is.) Ami persze izgal­mas, a fiatal tehetség miként tud együtt dolgozni a magyar televíziózás „nagy moguljá­val”, Balóval. Ez hatalmas feladat. „Próbálom elkerülni, nehogy kiderüljön, itt egy amatőr és egy profi váltja egy­mást. A néző ne vegye észre a hatalmas különbséget, ha Ba­ló Gyuri vezeti a műsort, illet­ve ha én. Segít, tanácsot ad. Azért ezzel együtt ez nekem egy nagyon fura szerep. Mert nem változhat a műsor szín­vonala.” Nagy gond persze nincs, mert Balázs pontosan tudja, hogy Baló miben na­gyon jó, miként fogalmaz: profi módon beszélget, nem­csak interjút készít, nemcsak kérdéseket tesz fel, hanem tényleg beszélget. Aki már valaha is dolgozott tévés mű­sorvezetőként, tudja, ez nem egyszerű. Hat-hét percben az összes fontos információt ki kell mondatni a stúdióven­déggel. Ez is megtanulható, csinálni kell... Hazajövünk egy kicsit Balázzsal, Veszp­rém megyébe. „Ha innen jön a hír, nemcsak a szívem dob­ban, de mindent megteszek azért, hogy valamilyen for­mában foglalkozzunk vele. Nem állítom, hogy minden al­kalommal lesz bejátszás és vendég a stúdióban, de vala­mit mindig lépünk, én nem felejtem, honnan érkeztem.” Nyilván lehetne találni olyan személyeket, nézőket, akik nem szeretik, de nagyon valószínű, ők tényleg csak egy zártkörű klubot alakíthatnának. Kedves fiú, és - szakmán belül ezt pontosan tudják, vagyis tudjuk - legalább olyan tehetséges. Rábai Balázs az idén nyári Séta-táborban középiskolás diákoknak tart előadást a te­levíziózásról. Ha teheti, min­dent megnéz, elolvas és meghallgat Fotó: Gáspár Ma is sokan megismerik Tóth B. Zsuzsa Csaknem negyven alka­lommal nyert televíziós vetél­kedődben Mádai Péter, s bár a műsorok óta eltelt jó néhány év, ma is sokan megismerik. Az ajkai alpolgármester elő­ször 1967-ben a Tizenkét szék című játékban vetélkedett, majd az Irodalmi ____ klub című csapatjáté­kot harmadmagával nyerte meg. A nyolc­vanas évek elején az Elmebajnokság sem fogott ki rajta, de a Szó, zene, kép című műsor is kedvence volt. Czigány György műso­rából is nyertesen került ki, akárcsak a Várjátékok című versenyből a veszprémi csa­pat tagjaként. 1994-ben a Mindent vagy semmitben megnyerte a fődíjat, az autót. - Csak egyet sajnálok. Az Elmebajnokság első döntőjé­ben a választott témám a ma­gyar szénbányászat története volt. Bányász díszruhában ér­keztem, végül csak második lettem. Egy ponttal marad­tam le kiváló ellenfelemtől - mondja Mádai Péter. A kudarcot azonban feled­teti a rengeteg kiugró siker, amelyek közül az első a Ti­zenkét szék idején érte. Akko­riban még csak egyetlen tele­víziós csatorna létezett, a ve­télkedő főműsoridőben ment, az ajkai fiatalember pedig tar­talékos katonaként egyenru­hában játszott. Szerepelt az RTV újság címlapján, egyol­dalas cikk jelent meg róla az egyik napilapban. Mindenhol felismerték. Úgy érzi, a nép­szerűséget mégis inkább az hozta, hogy három fordulón keresztül ötven-ötven percig csak ő és Vitray Tamás volt a képernyőn. A műsorvezető keveset beszélt, Mádai Péter pedig kifejthette mondaniva­lóját. Elmondhatta, miért sze­reti az ikonokat és miért ked­veli Leningrádot, holott még nem is járt ott. - Kiemelkedően fontosnak tartom a vetélkedők közül az Elmebajnokságot, tetszett a nézőknek, hogy beszélhet a versenyző. Persze sok levelet is kaptam. Igazi népszerűség­re, azt hiszem, a veszprémi csapat tagjaként tettem szert, akkoriban ott dolgoztam, de Ajkán éltem. Mindkét város­ban felismertek - mondja Má­dai Péter, aki 1990 és 2002 között parlamenti képviselő volt, majd 2002-ben lett ön­­kormányzati képviselő. Biz­on­tos benne, hogy a sikerbe a népszerűség is belejátszott. Négy esztendeje alpolgár­mesterként dolgozik, miköz­ben a Vágó-féle Legyen ön is milliomos!-ba többször kérik telefonos segítőnek ajkaiak és vidékiek egyaránt. Ő pedig szívesen vállalja a segítséget, vetélkedőket is vezet.­­ A nyeremények emlékeztetnek a vetél­kedőkre, de ha nem adtak volna semmit, ugyanolyan öröm lett volna a játék és a siker is. De van még egy hozadéka ezeknek a műsoroknak. Vegyük például a milliomost, ahol jó, hogy lehet hangosan gondol­kodni, ezzel felkeltve az olva­sás iránti érdeklődést. A vetél­kedők arra buzdítják a nézőt, hogy nézzen utána dolgok­nak, a jelentkezőket pedig bá­torítják, hogy lám, érdemes. S ha televíziónézés közben csak tíz vagy száz ember emeli le a polcról a lexikont, már megér­te - szögezi le Mádai Péter. Most nem szerepelne Kutasi Zsófia Először 1997-ben kiesett, majd egy év múlva megnyerte a fődíjat, egy autót a Mindem vagy semmit című tévéműsor­ban. Azóta a veszprémi Irányi László nem szerepelt vetélke­dőben. A felvétel két napig tar­tott a stúdióban és két hétig su­gározta a tévé. A kétmillió fo­rint értékű autót Irányi László történelem szakos tanár, az Ipari Szakközépiskola és Gim­názium igazgatóhelyettese el­adta, amiből egymillió forintja maradt. Úgy véli, megtévesz­­tőek a nyeremények, ugyanis azok összegének töredéke ma­rad a nyertesnél. Mindemellett elégedett azzal, hogy ilyen rö­vid idő alatt lett egy autója. - Fárasztó volt, hogy egy­­ délután 12-től 19 óráig hat adás ment le. A negyediknél jött a mélypont, aztán túllen­dültem, és újult erővel tudtam koncentrálni - mondta. A műsorról jó véleménye alakult ki, a mostani vetélke­dőkben viszont nem szerepel­ne. Nem tartja elég korrektnek azokat, némelyik pedig olyan színvonaltalan, hogy nem ad­ná az arcát hozzá, még akkor­­ sem, ha ötvenmillió forintot nyerhetne. A Legyen ön is mil­liomos! című műsort ma már unalmasnak tartja. Sok kérdés­re tudja a választ, amin a játé­kosok többször percekig gon­dolkoznak. A kérdések mani­­pulálhatóak. Ugyanis a játé­kosok tesztje alapján lehet tudni, hogy kinek mi az erős­sége és a gyenge pontja. Irányi László véleményét megerősí­tették ismerősei, akik szintén játékosok, illetve nyertesek voltak a Mindent vagy semmit című műsorban, és jelentkez­tek utána több vetélkedőbe. Velük rendszeresen találkozik a fővárosban, ahol a tudásu­kat mérik össze a Huszonhetek bajnokságán. - Történeteket hallani arról, hogy teszttöltés után, illetve a játék alatt hogyan manipulál­­j­­ák a szerkesztők a műsorokat - mondta Irányi László. Úgy véli, ha hosszú ideig nincs nyertes, akkor egy szimpati­kus játékost szerencsésen ösz­­szeállított kérdéssorral nyere­ményhez juttatnak. Kollégái, tanítványai, bará­tai, ismerősei örültek tévés si­kerének, de ismeretlenek is gratuláltak neki. Ma is sokan megismerik. Irányi László tu­dását a tévében már nem, ha­nem a veszprémi iskola falai között kamatoztatja. Emellett megírta az ipari iskola és Nagyesztergár történetét, je­lenleg a nagyesztergári csa­ládfákat kutatja. Ha csak tíz vagy száz ember emeli le a polcról a lexikont, akkor már megérte Mádai Péter, Ajka alpolgármestere televíziós vetélkedők tucatjai­­ból került ki győztesként Fotó: Tóth B. Zsuzsa Ma is sokan megismerik egyko­ri tévészereplése alapján Fotó: Andrányi András 2006.09.16.­ SZOMBAT

Next