Napló, 2008. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-19 / 194. szám

KEDD , 2008.08. 19. Az augusztus 20-ai ünnepi programok G. Takács Mária szerkesztoseg@naplo.pl­.hu Egy régi mondás szerint minden embernek a szülőhelyén kellene leélnie az életét. Mert a gyermek úgy nő bele a környezetébe, mint a fiatal facsemete a földbe, millió apró gyökérrel kapaszkod­va az éltető közegbe. Számunk­ra ezt a köteléket, melyhez tu­dattalanul ezernyi szállal kötő­dünk, a családunk, otthonunk és a szülőhelyünk jelenti. Amitől el­szakadni fájdalom, lelki törés nélkül lehetetlen. És ha az em­ber mégis rákényszerül, a látha­tatlan szál akár a világ másik vé­géről is visszahúzza. Vissza, a gyökerekhez. Veszprém: Az Óváros téren, 20-án 17 órakor Mosó Masa mosodája - a Kabóca Báb­színház műsora, 17.45 órakor Regélő Fehér Táltos Dobcsa­pat invitálója. Marót Viki és a Novakultúr Zenekar koncert­je 21 órakor, tűzijáték 22 óra­kor. Ünnepi műsor a Szenthá­romság téren, a várban. Ünne­pi köszöntőt mond 18 órakor Debreczenyi János polgár­­mester. A Makám együttes koncertje 20 órakor. Rossz idő esetén a programokat a Veszprém Arénában rende­zik meg. Alsóörs: 20-án ünnepi szent­mise, kopjafaavatás és -szen­telés 11 órakor a római katoli­kus templomban. 19 órakor amatőr rock (Padányi iskola, Veszprém) a művelődési ház­ban. 20 órakor kenyérszente­lés, ünnepi műsor az Adrianus színpad. Éljen a magyar c. előadásával a Sirály parkban. 22 órakor tűzijáték, 22.30 órá­tól utcabál. Balatonalmádi: városi meg­emlékezés 20-án, szerdán 10 órakor a Pannon Várszínház művészeinek közreműködé­sével a templomkertben, Wass Albert-szobor avatása 16 órakor, beszédet mond: Jó­kai Anna, a Szent Erzsébet li­getben, a Trianon-emlékmű mellett. Balatonfüred: Szent István­­napi ünnepi szentmise, ke­­nyérszentelés 20-án 9 órakor ■a katolikus plébániatemplom­­■ban, illetve 9.30 órától ünnepi ■stentisztelet a református fe­ Btér templomban. 10.30 Óra- Bor városi ünnepség a Szent István téren. 21 órakor a Kis­faludy Színpadon a Veszprém Táncegyüttes műsora látható. 12 órakor tűzijáték a mólóról. Balatonkenese: Ünnepi mű- 10. 20-án 11 órai kezdettel a líszkútnál, 21 órakor tűzijá­­ék a Széchenyi parkban. Berhida: Államalapító Szent Itván-ünnepség 20-án 10 órakor a polgármesteri hívá­sban. 9.45 órakor aratófel­­vonulás, 10 órakor ünnepség, beszédet mond: dr. Soós Kál­mán, közreműködik: Szabó Gyula Győző előadóművész és az Őszi Napfény néptánc­­­soport. Gyulafirátót: Szent István­és ünnepi programok: Megemlékezés a katolikus emnplomban 20-án 10 órai kezdettel. Sályszentistván: Szent Ist­ván-napok: 20-án 10 órától középkori játékok: 15 órakor házsoré­ttek, fúvószenekar Vonulása. 15.30 órától is­­entisztelet a református­­naplómban, 16 órakor a XV. Szent István-napok megnyi­tja, kézműves foglalkozás, Hadi bohóc, Zöldág néptánc­­■gyüttes, Aradi-Varga hu­­a°ristapáros, a Golding tánc­­gyüttes fellépése, 20 órakor a Pályszentistváni lányok mo­dern tánca, 20.30 órakor Var­ga Miklós és a Hyperion tűz­­zsonglőrök műsora, 21.30 órakor tűzijáték a Szent István parkban. Nemesvámos: Alkotmány­napi megemlékezés 20-án 16 órakor a községháza előtt. Pápa: Államalapító Szent Ist­ván tiszteletére rendezett ün­nepség 20-án az Erzsébet li­getben. Pétfürdő: Szent István-napi ünnepség: 20-án 8.30 órakor szentmise a római katolikus templomban, 9.30 órakor ke­nyérszentelés a Millenniumi téren. Ünnepi beszédet mond Gelencsér István, közremű­ködik a Szent László Kórus és a berhidai néptáncegyüttes. Sümeg: Ünnepi szentmisék 20-án délelőtt a plébánia- és a ferences templomban, 14.30 órakor ünnepélyes zászlófel­vonás a Kisfaludy téren, 15 órától ünnepi megemlékezés a művelődési központban, a Bakony Fotóklub Fények és formák c. kiállításának meg­nyitója, a Szentegyházi Gyer­mekfilharmónia koncertje, 22 órakor tűzijáték. Szentkirályszabadja: Ünne­pi szentmise 20-án 11.45 órakor a római katolikus templomban, 17 órakor ko­szorúzás a Szent István-szo­­bornál, 17.30 órakor ünnepi dal a Szent István-kútnál, 18 órakor Solymosi Ferenc or­gonaművész hangversenye a római katolikus templom­ban. Tapolca: Zenés ébresztő 20- án a Tapolcai Ifjúsági Fúvós­­zenekarral, kenyérszentelés 11.30 órakor a Szent István­­szobornál, közreműködik a Batsányi Táncegyüttes. A vízi színpadnál, 19 órakor a Veszprém 54. Légtérellenőr­ző Ezred Légierő Zenekara játszik, 20 órakor ünnepi kö­szöntőt mond: Ács János pol­gármester, ünnepi műsor Dör­­ner György, Huzella Péter, Horváth Zsuzsanna közremű­ködésével, zenés tűzijáték, 22 órakor Hello Kids a Kisfaludy utcában. Veszprémvarsány: Szent István-napi hangverseny 20- án 18 órakor a római katolikus templomban. Zirc: Augusztus 20-án 10 órakor ünnepi szentmise a ba­zilikában. A Rákóczi téri or­­szágzászló-emlékműnél: 11 órakor ünnepi műsor, új ke­nyér átadása és megáldása, a Zirci Városi Vegyeskórus műsora, díszpolgár és Pro Ur­­be-díjak, arany- és gyémánt­diplomás pedagógusok kö­szöntése, az Oboa Trió műso­ra, 16-20 óráig Gizella ki­rályné emlékére a Zirci Német Nemzetiségi Önkor­mányzat kulturális programja a Rákóczi téri színpadon. Eső­helyszín: a városháza nagy­terme és a Reguly Antal Álta­lános Iskola tornacsarnoka. oda Balázs és Oláh Kati tizenhét cso­dálatos évet töltött Óbudaváron. Fru­zsina lányuk ott született és ott vált felnőtté. Az óbudavári képírók mesevilágot álmod­tak a régi ház köré. Pompázó rózsalugast, jókora tavat, melynek partján üldögélve nyugalomra lelt a háborgó, túlhajszolt lélek. Az élményt a kert végében lévő több száz tő levendula illata varázsolta éterivé. Amikor utoljára ná­luk jártam, engem is magával ragadott a táj, a kert szépsége, az ódon ház otthonossága. Ahová a nyitott kapun bárki betérhetett megpihenni, fel­töltődni. Nem csoda, hogy al­kotásaik többségének ihlető­­jévé a Nivegy-völgy lágy lan­kái, csodás falvai és közvetlen környezetük vált. Amit szá­mukra most már az emlékeze­tük és az ott festett képeik őriznek­­ mindörökre. Paloznaki új házukban a kötődésekről, az otthonterem­tésről beszélgetünk. Hogy a Balatonhoz költözés nem volt véletlen választás, azt a nap­paliban függő nemesi címer bizonyítja. Boda Balázs fel­menői több száz évvel ezelőtt vettek birtokot a faluban. Az 1900-as években anyai ágon Pongrácz, az apai ágat képvi­selő Boda család egymás szomszédságában lakott. Új otthonuktól kétutcányira a hajdani birtokhatár egykori bejáratát őrző kapu maradvá­nyait is megmutatja Balázs. Persze a terület nagyobb ré­szét már eladták a háború után, hiszen az elszegényített nemesi családoknak ebből kellett megélni. Mint megtu­dom, Balázs szülei három­éves koruktól ismerik egy­mást. Csendben ballagunk az emelkedőn a csodálatos nyári estében. Szinte minden lépés­nél felbukkan kísérőim életé­ből egy emlék. Bár Balázs Bu­dapesten élt, a nyarakat két­éves korától Paloznakon töl­tötte. - Iskolás koromban egyik nap vége lett a tanításnak, másnap Ági húgommal együtt „kiborítottak” bennünket eb­ben a faluban. Az egész nyarat itt töltöttük a hegyen, a nagy­szülőknél, rokonoknál. Em­lékszem, Pongrácz Pál nagy­bátyámhoz még a hatvanas években sem lehetett csak úgy átszaladni, vendégségbe. Pali bácsi a háború előtt a 3. Ma­gyar Hadsereg főparancsnoka volt. Paloznakon mindenki tá­bornok úrnak szólította. Ami­kor vasárnap ebédre mentünk hozzájuk, öltönyt és csokor­nyakkendőt adtak rám is, pe­dig még tízéves sem voltam. De nagyon élveztem a vendé­geskedést, mert olyankor pontban tizenkét órakor meg­húzhattuk az asztalon a csen­gő zsinórját, mire kettényílt a dupla ajtó, amin bejött a fehér kötényes háziasszony, kezé­ben a tál levessel. Máig azon tűnődöm, vajon hány percet állhatott az ajtó mögött, a csengőszóra várva. Felejthe­tetlen és csodálatos nyarakat töltöttünk itt! Érdekes módon Pestet is nagyon szerettem, de valahogy csak így, a paloz­naki nyaralásokkal ___ együtt. Furcsa kettős­ség alakult ki bennem. Két otthonom volt, de egyiket sem éreztem volna annak a másik nélkül - vallja Balázs, amint a nagybátyja házát elhagyva, egy kis magaslaton egy hatalmas fenyőfához érkezünk. Ez a jókora telekrész az öröksége. Fantasztikus hely. Nyugalom, békesség árad a tájból. Az érintetlen őstermé­szet lehelete. Balázs szerint a fenyőfa már az ő gyermekko­rában nagyon öreg volt. A bir­tokból megmaradt régi alsó­ház felé vesszük az irányt, ami most Budapesten élő szülei nyaralója. Koromsötétben érünk fel a kis ösvényen. Ven­déglátóink éppen befejezték a vacsorát, az óriási teraszon ül­ve belefeledkezem az elém tá­ruló csodába. A Balaton-part fényei kergetik a hold tükör­képét a tavon. Körülölel a csend. - Hosszú évek után ebben a házban éreztem először iga­zán otthon magam - meséli Kati. Hányatott gyermekkora miatt­­ hatévesen vesztette el édesanyját, s vele együtt a biz­tonságot - neki különösen ne­héz volt újra otthonra találni. De Balázs szülei szeretettel fogadták, fiatal házasként kaptak egy szobát a nyaraló­ban, hogy ne kelljen albérletet fizetniük. Aztán az önállóság óbudavári évei következtek. Az elavult, felújításra szoruló régi ház otthonuk feladására késztette őket. És most újra Paloznak. Szép, új házra talál­tak a falu főutcáján. Szeren­cséjükre a modern, igényesen megépített épület bővelkedik természetes anyagokban. A fakerítésen jól mutatnak fest­ményeik reprodukciói. És az alagsorban galériának is jutott hely. Az étkező az óbudavári ház hangulatát idézi. Éppen akkora, hogy befért a hatal­mas, antik étkezőasztal a szé­kekkel, amit Balázs idegenek­től kapott vissza. Egyedül ne­ki volt értékes a kidobásra ítélt, elhasználódott bútorzat. Felújíttatta, és a világon sem­miért sem válna meg tőle. - Gyönyörűséges darabok! Ennyi maradt a családi örök­ségből - simogatja végig az asztalt. A ház bejárása után a tera­szon beszélgetünk. A kertben egy kis tavat már kialakítot­tak, és Kati művészi érzékkel elhelyezett, különleges kaktu­szai, pozsgás növényei is he­lyet kaptak, de még bőven van tennivaló. Igazán a tetőteret sem lakták be, egyelőre a he­lyüket kereső holmik tárolója. - Furcsa, de időnként leho­zok valamit odaföntről, hogy helyet találjak neki. Aztán percekig téblábolok vele, majd visszaviszem. Még nem találom a helyét, a helyemet? - teszi fel a kérdést önmagá­nak Balázs. - Paloznakot imádjuk, hiszen ezer szállal kötődünk ide. Szép házunk is van, mindhármunk­nak tetszik, hiszen ezért vettük meg. De ____ még nem érezzük igazi otthonunknak... - mondja elmerengve. Mint­ha próbálna rájönni a titok­ra, vajon mi is az, amitől egy ház meleg családi fészekké válik. A röpke csöndet Kati töri meg, férje ki nem mondott kérdéseire válaszolva: - Még nincs lelke a háznak, még nem töltöttük fel szere­tettel. Most ez következik, hogy aztán mi is töltekezhes­­sünk általa. Vissza a gyökerekhez Óbudavárról Paloznakra költöztek a képírók - Nyugalom, békesség árad a tájból Gyönyörű darabok! Ennyi maradt a családi örökségből - simogatja végig az asztalt A Paloznakot imádják a képírók, hiszen ezer szállal kötődnek ide, de még nem érzik igazi otthonuknak az új házukat Fotó: Kőrösparti Beatrix • •­­Ün­nep NAPLÓ* 15 N­egyven éve tiporták el a prágai tavaszt N­egyven éve, 1968. au­gusztus 21-re virra­dóra vonultak be a Varsói Szerződés csapatai se­gítségnyújtás címén Cseh­szlovákiába, hogy véget ves­senek az „ellenforradalmi for­dulatnak”. A Vltava 666 fe­dőnevű intervenciónak 108 halálos áldozata volt, a had­műveletben részt vevő szov­jet, bolgár, lengyel, magyar és keletnémet csapatok egy nap alatt rombolták le az „ember­arcú szocializmust”, az Ale­xander Dubcek főtitkárral fémjelzett demokratikus re­formokat, írja az mti. A bevonulás gondolata már április közepén megszületett. Grecsko marsall, szovjet hon­védelmi miniszter végül au­gusztus 18-án egy eligazítá­son tájékoztatta a katonai ve­zetőket arról, hogy létrejött a végső politikai döntés a bevo­nulásról, s ezt akkor is végre­hajtják, ha ezzel a harmadik világháború kitörését kockázó A legfiatalabb cseh áldozat egy kétéves kisfiú volt tátják. Csehszlovákia szocia­lista tábortól való eltávolodá­sát megakadályozandó húsz hadosztály több százezer ka­tonája lépte át a határt földön és levegőben, e húsz hadosz­tályt még tíz követte. Az ak­cióban ténylegesen négy or­szág katonái vettek részt, az NDK néhány hadosztályát ke­letnémet területen tartották vissza, mivel Grecskó szavai szerint „nem 1939-et írunk”­­a politikusok úgy gondolták, a rossz történelmi emlékek mi­att németek ne vegyenek részt egy Csehszlovákiát érintő ka­tonai akcióban. Szovjet ejtőernyős elitegy­ségek előbb a prágai repülőte­ret foglalták el, majd a Szov­jetunió, Magyarország, Len­gyelország területéről száraz­földi csapatok hatoltak az országba, az NDK felől szov­jet egységek jöttek. A cseh­szlovák hadsereg nem állt el­len, de az akciót a csehszlovák kommunista párt elutasította, majd a lakosságot nyugalom­ra szólította fel. A „prágai tavasz” legis­mertebb vezetőit letartóztat­ták és internálták, a megma­radt vezetést Moszkvába ren­delték. A tárgyalásokba Svo­­boda elnök nyomására pár nap múlva a szabadon enge­dett Dubceket, a CSKP KB el­ső titkárát, Cemník kormány­főt és Smrkovsky nemzetgyű­lési elnököt is bevonták. A po­litikailag és emberileg is megtört vezetők - Frantisek Kriegel, a Nemzeti Front el­nöke kivételével - aláírták a „normalizálásról” szóló jegy­zőkönyvet. 1969 áprilisára a reformereket, köztük Dubce­ket eltávolították a kommu­nista párt éléről. Dubcek he­lyére Gustáv Husák került, akinek neve egybeforrt a visz­­szarendeződéssel. Csehszlo­vákiában megfagyott a dikta­túra, az ország az 1989-es ösz­­szeomlásig teljes reményte­lenségbe süllyedt. Az évek során a magát so­káig tartó „vértelen okkupá­­ció” legendája megdőlt. A ku­tatások szerint az intervenció 108 halálos áldozatot köve­telt, a legfiatalabb egy kétéves kisfiú volt, akit egy üzem­anyag-szállító kocsi gázolt halálra; a súlyos sebesültek száma elérte az ötszázat. Az események feltárása és kibe­­szélése természetesen csak a rendszerváltást követően kez­dődhetett meg.

Next