Napló, 2009. január (65. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-27 / 22. szám
2009. JANUÁR 27.. KEDD _ Szép műsorok tartalommal Balatonkenese (mz) - A magyar kultúra napja alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak az iskolában. A korábbi évek hagyományai alapján megkoszorúzták a helyi költő, Soós Lajos sírját. A rendezvény második napján a Közművelődési Intézmény és Könyvtár tartalmas és szép műsora szórakoztatta a közönséget a faluházban. Elsőként a közismert művész, Köjti Helga elszavalta legfőbb nemzeti imánkat, a Himnuszt. A művésznő egy pillanatra sem hagyta lanyhulni az érdeklődést a magyarság küzdelmes sorsa iránt. Wass Albert, Radnóti Miklós, Reményik Sándor és Magyari Lajos versei hazánk nehéz századait idézték fel. Győrfi Károlyné intézményvezető és Sörédi Györgyné polgármester tömören és szemléletesen fejezték ki népünk nemes törekvéseit a pusztítás ösztöneivel szemben. Hangsúlyozták, hogy a kultúra nemcsak materiális ismeretszerzést, hanem viselkedési, étkezési, test- és léleképítő, sőt nyelvi kötelezettséget is jelent. Helyi hagyományt követve köszöntötték Gál Istvánné és Jákfalvi József pedagógusokat az aranydiploma átvétele alkalmából. Az iskola tanulói költői gondolatokat elevenítettek meg az emberformálás nehéz munkájáról. Ezután köszönetet mondtak a helyi kultúráért fáradozóknak. Az est befejezéseként Demes Eszter vezényletével Balatonalmádi Város Vegyeskara mutatott be színvonalas műsort. A produkciót a közönség hosszan elhúzódó vastapssal jutalmazta. A tartalmas és szép est vendéglátással, majd baráti beszélgetéssel zárult. Királyszentistván (hgy) -A terveket 80-85 százalékban teljesítettük, sikerült felújítanunk a játszóteret, illetve a mellette lévő területet megvásárolta az önkormányzat - tájékoztatott a település polgármestere. Kőszegi Ferenc elmondta, hogy a tavalyi év költségvetése egyensúlyban volt, visszafogott gazdálkodás jellemezte a települést. Az idén a rendezési tervnek megfelelően szeretnének ingatlanokat kialakítani, de a kijelölt terület jelenleg magánszemélyek tulajdonában van. A testület az idén megépülő hulladékkezelő változást jelenthet költségvetésben különít el pénzt a Széchenyi és a Deák utca csapadékvíz-elvezetésének megoldására. Ezt mindenképpen meg kell oldanunk, egy-másfél éve napirenden van a kérdés, tovább nem várhatunk. A polgármester hozzátette: tavaly nem volt pályázat a kivitelezésre, ha idén sem lesz pályázat, akkor megoldja az önkormányzat saját forrásból. Szólt arról is, hogy ezzel megoldódna két ingatlan vízelvezetése is, vagyis nem okozna több problémát a belvíz. Az önkormányzat folytatja szociális bérlakásának a fel- Csökkenő bevételek SZÁMVETÉS Vannak olyan felújítások, amelyek elodázhatatlanok újítását, amire a veszprémi Tervezzük a ravatalozó kistérségtől félmillió forintot tetőszerkezetének átépítését, kapott, erre forrást különítettünk el. Kőszegi Ferenc beszámolt arról is, hogy a költségvetés első tárgyalásakor 16 milliós hiányt mutatott, a működési költségek lefaragásával azonban egyensúlyba hozható. A település saját adóbevétele az elmúlt években nagyon lecsökkent, hiszen a Nitrokémia már nem folytat tevékenységet Királyszentistvánon, csak néhány kisebb cég működik a néhány száz lelkes településen. Változást az év végére megépülő hulladékkezelő jelent majd csak. Az iparűzési adó bevételhiánya a településnek egyébként 30-40 millió forinttal kevesebb bevételt jelent. A település első embere szólt arról is, hogy hamarosan bejegyzik a Királyszentistvánért Egyesületet, így elkezdheti a működését. Az önkormányzat támogatja a polgárőrséget, valamint van egy elkülönített alap is, amire civil szervezetek pályázhatnak. Királyszentistvánon idén, mint eddig minden esztendőben, az augusztus 20-ai rendezvény lesz a legnagyobb esemény. A település a környékbeli falvakkal (Hajmáskér, Papkeszi, Vilonya, Sóly) együtt szeretne kialakítani egy Séd patak melletti turistautat, valamint egyeztetik rendezvényeik időpontját is, hogy ne tartsanak egy időben két programot. A jelentős, iparűzési adóból származó bevétel már a múlté, a település éves szinten 30-40 millió forintról kénytelen lemondani VESZPRÉMI NAPLÓ NAPLÓ •ÓL_________ Településtörténet néhány mondatban A település már a római időkben lakott volt, amit római villamaradványok tanúsítanak. A hagyományok szerint István király a közelben győzte le 997- ben Koppányt, valószínűleg innen származik a település neve. Az első írásos említése 1476-ból származik (Zenth István). A falut 1560-ban Várpalotához csatolták, a XVI. században többször elnéptelenedett, 1650- től a Zichy családé lett. A falu közelében tartották 1908-ban az Osztrák- Magyar Monarchia katonai gyakorlatát, amit Ferenc József is megtekintett. Az elbeszélések szerint akkor kapta a falu neve a „király" előtagot. RÖVIDEN Igazi disznótorkóstolóval Paloznak (mt) Disznóvágást rendez hétvégén, szombaton a faluban a helyi civil egyesület - tájékoztattak a szervezők. A tájház udvarán a reggeli órákban vágják le a kiválasztott állatot. Feldolgozásáig pálinkával, kocsonyával, zsíros kenyérrel, valamint forralt borral és teával kínálják majd az érdeklődőket. Lesz kolbásztöltés, pecsenyesütés, zalai toros káposzta, délben pecsenyekóstoló párolt káposztával. A számítások szerint a kora délutáni órákban már a frissen vágott disznóból készült hurkát és kolbászt is meg lehet kóstolni. A disznótor mellett fűszerdoboz-kiállítás nyílik a faluház nagytermében, az ebéd után pedig „disznós filmeket” vetítenek ugyanott. Büszkék a szép eredményre Zirc (müa) Mind az Erzsébet Kórház, mind a város vezetői, illetve lakói büszkék arra, hogy „történelmet írtak” azzal, hogy az Év kórháza internetes szavazáson dobogós helyezést értek el. Az ország 238 egészségügyi intézménye közül összetettben a harmadik, a környezet-tisztaság kategóriában pedig az első helyet szerezték meg. Az imádság ünnepe Versekkel emlékeztek Herend (té) Dinnyés József Radnóti-díjas előadóművész lépett fel a helyi művelődési ház kultúra napi ünnepségén a magyar történelem megzenésített antológiájával. A Himnuszban benne van magyar történelmünk, s történelmünkben is magyar Himnuszunk, nemzeti imádságunk. Az imát ugyanis sohasem fojthatták belénk, bár próbálkoztak vele. Fájdalmas, avagy hálás lelki sóhajtásainkat nem tartóztathatták le és nem némíthatták el, mert A látható elmúlik, a láthatatlan időtlen marad atok nem zárhatók a testbe, az anyagba, s még kevésbé némíthatók el politikai akaratból. A gondolat és annak szakrális formája, az ima ugyanis lélektől lélekig árad a földön ember és ember, illetve ember és Isten között. Mindezek Dinnyés József előadóművész műsora során fogalmazódtak meg bennem. A Biblia intései szólaltak meg először sajátos előadói átköltésben, majd Debreczeni Szappanyos János 1604 decemberében szerzett, Bocskait üdvözlő verse jellegzetes Borbély László korai halála pótolhatatlan vesztesége a színpadnak Balassi-strófákban és a 17. századi névtelen költészetének halhatatlan éneke az ifjúság sólyommadaráról. Felrázó erejű élmény volt újra hallani Vörösmarty: Az emberek című 1846-ból való versét. Petőfi sem maradhatott ki, ahogyan Majtényi Flóra 1850-es években írott keserűen is fényt fakasztó verse sem. A műsorban Ady magyarságverseit Babits és Illyés, József Attila intelmei, illetve határon túlra szakadt képviselők, Magyari Lajos, Vári Fábián László, Tőzsér Árpád, Ács Károly követték. A sort nem is lehetett volna szebben zárni, mint Juhász Ferenc Himnusz-töredékével, illetve a Baranyai Decsi János Magyarország összes közmondásait összegyűjtő munkája alapján született Dinynyés-prozódiával, a kenyér fölemeltetésével. Veszprém (té) - A versbarátok találkozójának idei hagyományos rendezvényén a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad szép emlékű tagjára, a fiatalon elhunyt Borbély Lászlóra, az 1965-ös Ki mit tud? győztesére emlékeztek szombaton a városi művelődési központban halálának huszadik évfordulóján. A program elején Farkasné Molnár Csilla, a ház munkatársa meggyújtotta az emlékezés gyertyáját, majd hagyományos „szertartás” szerint videofelvételről idézték fel Borbély László versmondását egy hajdani irodalmi estről, amelyen a színpad névadójának verseit tolmácsolta. Horváthy György, a Napló volt munkatársa emlékezett az előadóművészre, akiről kollégáitól, köztük Cserháti József költő-újságírótól hallott először a lapnál, pályája kezdetén. Borbély László az emlékezetes Ki mit tud?-ra Cserháti József Gyeplő című versével jutott be, s ezzel az akkoriban mellőzött és valójában ismeretlen költő vált ismertté a közönség előtt. Ezért a Napló nagyon hálás volt Borbély Lászlónak, aki egyébként istenadta pantomimtehetség is volt, s néptáncosként is sikert aratott egy fővárosi együttesben. A Ki mit tud? győzteseként egyenes lehetett volna útja a színművészeti főiskolára, de nem élt vele - hangzott el. Amit maga választott versmondásra, azt kiválóan közvetítette, de hogy neki más mondja meg, mit kell előadnia, nem tudta volna elviselni, így az ország egyik legkiválóbb amatőr előadóművésze lett. Korai halála (47 évesen) pótolhatatlan vesztesége a színpadnak is, fogalmazódott meg a találkozón. A versdélután programja ezután a Váci színpad Ady-verscsokrával folytatódott, s ezúttal is elmondhatta bárki legkedvesebb versét az alkalmi pódiumon. A műsorban közreműködött többek között Csóka Levente, a Dohnányi Zeneművészeti Szakközépiskola növendéke zongorán és a klarinéton, valamint a helyi Őszidő nyugdíjasklub néptánccsoportja, illetve Nagy Bálint parasztköltő emlékversével. A fiatal korában elhunyt Borbély László életét elevenítették fel Dinnyés József Radnóti-díjas előadóművész megzenésített versekben üzent a Himnusz ünnepén a mának A versbarátok találkozóján a Váci színpad tagjai az istenadta tehetségre, a fiatalon elhunyt Borbély Lászlóra emlékeztek halálának huszadik évfordulója alkalmából a hét végén