Napló, 2009. május (65. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-03 / 17. szám, Vasárnapi Napló

4 Harc a vakcináért EGY PILISBOROSJENŐI CÉG, CIZ Omninvest mindent megtesz, hogy megszerezze az A/H1N1 vírust, hogy abból saját tech­nológiájával kifejlessze a me­xikói nátha elleni védőoltást 4 kis cég, amely furcsa tulaj­donosi háttere miatt már a madárinfluenza idején is a figyelem középpontjába ke­rült, kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást ka­pott a kormánytól az eljárás kifejlesztésére. Korábban a technológiát ki is próbálták, Kökény Mihály MSZP-s egész­ségpolitikusnak és Rácz Jenő akkori miniszternek is bead­tak Omninvest-vakcinát, és vi­lágsikerként kommunikálták azt. Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök 2006-ban azt mond­ta, hogy ha jön az emberről emberre terjedő kór, „pénzt fo­gunk keresni" a vakcina le­gyártásával, nos, itt a vírus, ha nem is ugyanaz, amit vártak, de a kormánnyal feltűnően jó viszonyban lévő, ciprusi off-shore tulajdonban lévő Omninvest a világ nagy gyógy­szergyáraival versenyez a ví­rustörzs megszerzéséért. A vakcina legyártása hónapo­kat venne igénybe, ki is kelle­ne próbálni, mielőtt a lakossá­got tömegesen beoltják vele. De a vírus már Ausztriában és Olaszországban tart, tehát napok kérdése, hogy Magyar­­országon is megjelenjen. Ilyen esetben sokkal gyorsabb és hatékonyabb módszer a vírus­­ellenes gyógyszerek felhalmo­zása és fogyasztása. Ilyenből kevés létezik. A világ legna­gyobb gyógyszergyárai közül a Glaxo Smith Kline gyártja a Relanza nevűt, a Roche pedig a legismertebb ilyen készít­ményt, a Tamiflut. Mindkettő vényköteles. Ha pánikszerű ro­ham indulna meg értük, az ország bajban lenne, hiszen valószínűleg olyan kevés van raktáron, hogy a kormány egyszerűen titkosította a fel­halmozott mennyiséget. Euró­pa országai simán nyilvános­ságra hozták ezt. Általában a lakosság negyedét tudnák gyógyszerrel ellátni, Szlovákia a lakosság 13 százalékát Itt készülne a vakcina 2009. MÁJUS 3., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA Olaszországban is felbukkant az új, H1N1 influenzavírus. Az ötvenes éveiben járó férfit még csütörtökön vitték kórház­ban, miután hazatért Me­xikóból. A laboratóriumi teszt pozitív volt. De a be­teg már felgyógyult, család­jának és környezetének tag­jai vírusellenes megelőző ke­zelést kaptak. Toszkánában ko­rábban hét esetben észleltek gyanús eseteket, de mindegyik vizsgálata negatív eredménnyel zárult. Franciaországban is megje­lent az új H1N1 influenzavírus. Egy 49 éves férfi és egy 24 éves nő betegedett meg, egy ember pedig a vírus gyanújával került kórházba. Mindannyian Mexi­kóban voltak. Egy hongkongi szállodában vesztegzárt rendeltek el, miután kimutatták a sertésinfluenza vírusát az egyik vendég szer­vezetében. A hotel összes vendégét és személyzetét, több mint három­száz embert helyez­­­­tek karanténba. Skóciában és Né­metországban is van példa az új típusú influen­za emberről emberre terje­­­­désére. Németországban egy kórházi betegtársát és az egyik nővért fertőzte meg az a bajor férfi, aki nemrég tért vissza Mexikóból, és már otthon tört ki rajta az újfajta inf­luenza. Ezzel Németországban hatra emelkedett a fertőzöttek száma, közülük ketten nem jár­tak Mexikóban. Mexikóban öt napra részle­gesen leállítják az ország gaz­daságát, bezárják az üzleteket, a mozikat és az éttermeket, hogy megakadályozzák a kór terjedését. Egyiptom­­ hiába hangoztatja az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy sem a disznóhús­nak, sem a disznóknak nincs kö­zük a járvány terjedéséhez - megkezdte az ország disznóállo­mányának tömeges leölését. A tö­meges disznóöléseket Kairóban kezdték meg hatvanezer állat le­mészárlásával. A tervek szerint 250 ezer disznót ölnek meg a jár­vány elleni védekezés részeként. Magyarország a repülőtéri el­lenőrzőpontok megerősítésével próbálja megakadályozni a fer­tőzés behozatalát. Csütörtök óta kötelező minden érkező utas­nak áthaladnia egy hőkamerás ellenőrzőponton, amely 38 Cel­­sius-fokos testhőmérséklet felett jelez. A magas lázzal belépő uta­sokat azonnal orvosi vizsgálatra kísérik. A belépők ellenőrzését 25 frissen kiképzett szakember segíti. Székely Tamás egészség­­ügyi miniszter szerint a tavalyi madárinfluenza elleni felkészü­lésnek köszönhetően egyébként nem állunk rosszul a védeke­zésben. Az akkor beszerzett esz­közök - a maszkok és a szövőd­mények elhárítására alkalmas gyógyszerek - az új influenza ellen is védenek. Ha ennél többre lenne szük­ség, a megfelelő for­rások is megterem­tődnek.” Székely Tamás hozzá­tette, akinél tíz nappal a hazaér­kezése után jelentkezik valami­lyen tünet, biztos lehet benne, hogy nem az új influenzáról van szó. A betegség maximális lap­­pangási ideje ugyanis tíz nap, a WHO jelzése szerint pedig az át­lagos lappangási idő 4-6 nap. Az egészségügyi miniszter úgy véli, nem kerülhető el, hogy Ma­gyarországon is járványt okoz az új influenzavírus. Székely szerint halálesetekre is kell szá­mítani. Ugyanakkor az is lénye­ges, hogy a tavaszi-nyári időjá­rás nem kedvez a vírus terjedé­sének. „Egyre többet tudunk az új ví­rus szerkezetéről és tulajdon­ságairól - mondta Bujdosó László, a Pandémiás Bizottság elnöke. - Úgy tűnik, hogy a H1N1-es vírus felületi fehérje­­szerkezete négy helyen módo­sult, s ezzel megváltoztak a ví­rus tulajdonságai is. Most azt vizsgáljuk, hogy azok, akik már kaptak oltást egy másik, koráb­ban terjedő H1N1-es vírus el­len, vagy átestek a fertőzésen, a keresztreakciók és a keresztvé­dettség segítségével lehetnek-e valamilyen mértékben immu­nisak.” A WHO ajánlása által jelen­leg gyártott vakci­nák ugyanis nem tartalmazzák az új vírust, ennek elle­nére valószínűsíthető, hogy a szezonális oltóanyag valami­lyen mértékű keresztvédelmet nyújt az USA-ban és Mexikóban jelenleg cirkuláló influenza vírussal szemben. Magyaror­szág ennek ellenére szeretne minél előbb hozzájutni a WHO- tól az új vírus­törzshöz, de az át­adás időpontja egyelőre bizony­talan. A vírustörzs nélkül azon­ban nem lehet megkezdeni a hatékony oltóanyag gyártását. A vakcina elkészítéséhez ráadá­sul legalább nyolc hétre van szükség, ezért az első tömeges oltásokra csak 8-12 hét után kerülhetne sor. vírus Az új influenzát a világ 16 országában, összesen élő betegnél mutatták ki. A betegség közelít, Európában is terjed. EURÓPÁBA ÉRT A GYILKOS KÓR ! Lesznek halálesetek - mondja a miniszter Vírus- I M törzset még­­ nem kap­ , I tunk, így a ví­rus előbb lesz / * . Magyarország I­­­gen, mint a vér i­dőoltás. VR-összeállítás A/H1N1 - a sertés, a madár és az ember influenzájából állt össze az agresszív Mi a sertésinfluenza? Mi a pandémia? Miért aggódik a világ? Eredetileg a sertésinfluenza a sertések ragályos, heveny lég­úti betegsége, melyet a különfé­le sertésinfluenza A-vírusok idézhetnek elő. A megbetegedé­si arány magas, és az elhullási arány alacsony (1-4 százalék). A vírus a sertések között is vá­­ladékcseppek és érintkezés út­ján terjed. Sok országban ru­tinszerűen oltják az állatokat a betegség ellen. A pandémia olyan fertőző be­tegség miatt kialakuló járvány, amely nagy területeken, akár több kontinensen fertőz A WHO szerint pandémiáról akkor be­szélhetünk, ha ismeretlen kór­okozóról van szó, amely embe­reket fertőz, úgy, hogy könnyen és tartósan terjed. De ha nincs fertőző jelleg, a halálos áldoza­tok magas száma mellett sincs szó pandémiáról. A jelenlegi járványt okozó új influenza A/H1N1-vírus ser­tés-, madár- és emberi influen­zavírus-géneket is tartalmaz. Korábban nem észleltek olyan vírust, amely ebben a kombi­nációban hordozta volna a gé­neket. Ez a vírus ráadásul a korábbiaknál hatékonyabban képes emberről emberre terjed­ni, és az általa okozott megbe­tegedések egy része súlyos. kórokozó Rossz irány Mexikó? A WHO még nem utasított egyetlen érintett országot, így Mexikót sem arra, hogy zárja le a határait Az utazóknak azt javasolják, hogy figyeljék a WHO, illetve a külügy- és egészségügyi minisztériumok tájékoztatóit. Aki utazik, kerül­je a betegekkel való kontak­tust, viseljen maszkot, és gyak­ran mosson kezet szap­xinnal, meleg vízzel. Az utóbbi tíz év legnagyobb, állati eredetű járványai 1999. március: hatvanhárom ember halálát okozta Malajziá­ban egy sertések által terjesz­tett ismeretlen kór. 2000. november: több mint öt­száz halálos áldozata volt Bu­rundiban a maláriának. 2001. június: az indiai Asszám szövetségi államban 126 halá­los áldozatot követelt a malá­riajárvány. 2003: az atípusos tüdőgyulla­dás (SARS-járvány), melyet a kínai cibetmacskafélék terjesz­tenek, összesen 774 ember éle­tét követelte a világon. 2009: a WHO adatai szerint a madárinfluenza 2003 óta mintegy 250 áldozatot szedett, a legtöbbet Délkelet-Ázsiában. Az első világméretű influenzajárvány a spanyolnátha A SPANYOLNÁTHA 1918- 19-ben az influenza A vírusának első és egyúttal legpusztítóbb világ­méretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mint­egy 20-40 százalékát megbete­­gítette. Már 1918-ban több ál­dozatot követelt, mint az egész első világháború: a két évben mintegy 50 millió (a legszeré­nyebb becslések szerint 20 mil­lió, a legdurvábbak szerint 100 millió) ember halt meg a jár­ványban. Ezzel a spanyolnátha az emberi történelem legtöbb áldozatot szedett lán­ánya. A betegség egyeseknél gyorsan vérzéses tüdőgyulladássá fejlő­dött, és gyakran alig néhány óra alatt halálhoz vezetett. A világjárvány fázisai 1. fázis: az állati vírusokat nem mutatják ki emberben. 2. fázis: állati influenzavírus megfertőzött embereket is. 3. fázis: genetikailag móder­sült állati vagy emberi-állati influenzavírus elszigetelt ese­tekben vagy kis gócokban megbetegített embereket. 4. fázis: a vírus emberről em­berre terjed, és nagy közösségi méretekben elszaporodhat. 5. fázis: a vírus legalább két országban emberről emberre terjed. 6. fázis: pandémia. Több Wllo-régióban is kitör a nagy­­ közösségi méretű jánáng.

Next