Napló, 2010. október (66. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-20 / 245. szám

2010. OKTÓBER 20., SZERDA Elvarázsolt üvegek Veszprém (nfb) - Az üveg valóban varázslatos, ahogy azt a Laczkó Dezső Múzeum új kiállítása ígé­ri: lehet játékos, elgon­dolkodtató, futurisztikus vagy egyszerűen gyö­nyörködtető. A megnyi­tón az üveggolyó születé­sének tanúi lehettünk. Az ajkai gyár két üvegfú­­vómestere, Őri István és Rá­kos János órákon át bűvölte közönségét azzal, hogy az előkészített üvegdarabokból golyókat formált. Az üveg foglalkoztatja a művészeteket is, ez Az üveg művészete című tárlat témája, van, aki a klasszikus formá­kat, szép vázákat, tálakat látja emne, mások már csavarnak egyet a hagyományos meg­jelenéseken, megint mások, mint például Sigmond Géza, egészen futurisztikus világot teremtenek általa. Az állatok farsangja ilyen alkotás. Az üveg mibenlétéről, tör­­énetéről, felhasználási terü­­eleiről ad áttekintést a múze­um másik terme. Itt követhet­ő ny°mon az ajkai üveggyár története, iparművészeinek alkotásai. A harmadik terem az üveggolyó-készítéshez kapcsolódva a Pál utcai fiúk történetét bemutató interaktív tárlat, amely vendégkiállítás. A Petőfi Irodalmi Múzeum Éljen a grund! ötletes, a gye­rekközönséget minden bi­zonnyal megkapó kiállítása a Molnár Ferenc-regény meg­jelenésének századik évfor­dulójára született. Veszprém megye múltjá­ban nagy szerepet játszott ez a titokzatos anyag, az üveg, a Bakony rengetegeiben üveg­huták működtek, a több év­százados hagyomány egy ma is kiváló üveggyár tevékeny­ségében folytatódik - ismer­tette Gáspár Mónika közön­ségkapcsolatok és marketing­­osztályvezető. Kevesen tud­ják, de olyan világmárkák, mint a Tiffany, Fabergé, Stuart crystal, William Yeo­­ward Crystal (a Buckhingam­­palota hivatalos beszállítója), Versace, Bulgari, Rosenthal AG termékei magyar üveg­művészek kezei alatt készül­nek. Ezeket elsősorban kül­földön értékesítik, azonban most, a kiállítás keretében a Laczkó Dezső Múzeumban is megtekinthetőek. A három részből álló Varázslatos Üvegvilág kiállítás bemutatja a nemzeti, térségi kultúra gaz­dagságát. A kiállítás novem­ber 16-ig látható. November 13-án 10 órakor Üvegek mes­terei - Mesterek üvegei cím­mel exkluzív tárlatvezetést tartanak az ajkai üvegművé­szek közreműködésével, mi­kor a kanazawai üvegkiállí­tásról Borbás Dorka és Luká­csi László tart előadást. Részlet a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban látható Az üveg művészete tárlatról KULTÚRA M­egfestett dobszólók SZÜLETÉSNAP Kovács Endre fotóesszéje Szilágyi László műterem-lakásáról Bartuc Gabriella bartuc.gabriella@naplo.plt.hu Veszprém - Ecsetvonásai talán a középkori miszti­kusok szellemi erőfeszí­tésével rokoníthatók. Al­kotás közben a minden­­séggel szeretkezett, aho­gyan ő fogalmazott: „a dimenzión túli extázis" foglalkoztatta. A test és lélek ilyen provokációja gyorsan felemészti az embert. Szilágyi László október 17-én lett volna 44 éves, ha három évvel ezelőtt önként nem távo­zott volna az élők sorából. Születésnapjára kötetbe foglalva megjelent Kovács Endre fotóesszéje a Miklós utca 18. szám alatti műterem­­lakásában talált falfestmé­nyekről, graffitikről. A köte­tet, amelyet Géczi János, Copcsa Katalin, Fenyvesi Ot­tó és Ladányi István szövegei egészítenek ki, a Miklós utca 18. Művészekért Alapítvány adta ki. Jokesz Antal a könyv­­bemutatón felhívta a figyel­met arra, hogy soha eddig nyilvános fórumon nem volt még beszélgetés Szilágyi László festészetéről, a mű­vészettörténészeknek ideje lenne összegezni és értékelni az opust, amelynek jelentős Túlságosan is nagy volt Szilágyi László ezen a szűk kisvárosi horizonton részét először is fel kellene térképezni, katalogizálni, hi­szen Lackó sokszor fillérekért szétosztogatta a képeit, ha éppen pénzszűkében volt. És mindig pénzszűkében volt. Ami biztosan megmaradt utána, az a sajátos végtelení­tett graffitikkel kifestett műte­remlakása. Ezeket a fal- és aj­tófestményeket dokumentálja Kovács Endre fotósorozata. A fotós a maga módján értelme­zi a művészt, ráközelít a falfir­kákra, és minél inkább kina­gyítja a részleteket, annál in­kább szembetűnik a klasszi­kus festékkezelés, komoly mesterségbeli tudás tárul fel a vad gesztusok mögött - fejtet­te ki Jokesz. Hozzáfűzte, aki meg akarja érteni Szilágyi lá­zadó gesztusait, annak talán a punk zene felől kellene köze­lítenie, annál is inkább, mivel ő maga egyszer art punknak nevezte azt, amit művel. A könyvbemutató közön­ségét a festő szülei meghívták a műterem-lakásba, ahol láthattuk többek között a festő dobfel­szerelését, így aztán adja magát a hasonlat: festményei olyanok, mint az extatikus dob­szólók. Mindenesetre irtózatos erővel fel­kent és vadul egymásba ka­nyarodó festékfoltok kava­rognak a falakon, de a vász­nain is. Valódi festővászonhoz saj­nos ritkán jutott, ezért szétté­pett lepedőkre festett, meg fa­rostlemezre, arra, amit éppen talált. Lehet, hogy azért kezd­te el az ajtókat, falakat is feste­ni, mert nem volt vászna, ám végül is ez a gesztusa is össz­hangban volt azzal, hogy totá­lis művészetet művelt. Szinte kényszeresen rögzí­tette látomásait, amikkel pró­bálja átszakítani a tudat és az ismeretek közötti gátat, a le­hetetlent. Kovács Endre fotómű­vész a Naplónak a követ­kezőket nyilatkozta: „2008-ban készült ez a fotósorozatom, sziszte­matikusan körbejártam, végigfényképeztem az egész műterem-lakást, ránagyítva egy-egy rész­letre. Emlékezetem sze­rint százvalahány képet csináltam egy lendület­ből. Gyakorlatilag bekere­teztem ezt a végtelenített festménysort, mert a la­kásban nincsenek elvá­lasztva egymástól ezek a festmények, illetve felira­tok. Elég sok a szöveg is rajtuk, punk számokból angol idézetek, meg a sa­ját gondolatainak feljegy­zései. Sajátos egy hely, a világításától kezdve, hogy egy 60-as villanykörte lóg a plafonon. Úgy ér­zem, Szilágyi László sze­mélyiségének hiteles le­nyomata." Olyan ez a műterem-lakás, mint egy küzdőtér. Lakója he­roikus küzdelmet folytatott a léttel, megható hitének forró­sága és rögeszméjének nagy­sága. Kétség nem fér hozzá, nagy volt, túl­ságosan is nagy és vad jelenség ezen a szűk kisvárosi hori­zonton. A műtermet a Mik­lós utca 18. szám alatt minden hónap utolsó szombatján 9-17 óráig meg­nyitják az érdeklődők előtt a festőművész szülei. Ki volt Szilágyi László? - Jokesz Antal beszél a könyvbemutatón a Tűztorony vendéglőben. A háttérben Copcsa Katalin, a könyv szerkesztője (balról jobbra), a festő édesapja, Szilágyi László, Kovács Endre fotóművész és a festő édesanyja, a Miklós utca 18. Mű­vészekért Alapítvány elnöke. Ideje lenne a művészettörténészeknek összegezni és értékelni a veszprémi művész értékes hagyatékát Miklós utca 18. - Szilágyi László személyiségének lenyomata további képek, információk n­apló online. NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Régiónk irodalma Veszprém (wd)­­ Közös iro­dalomtörténeti sorozatot indí­tott a közelmúltban a Laczkó Dezső Múzeum és a Padányi Katolikus Gyakorlóiskola. Az előadásokat, amelyeknek sző­kébb régiónk irodalmi múltja a témája, minden harmadik szerdán, délután két órakor tartja a Padányi iskola C-3-as termében Sebő József, az is­kola tanára. A tervezett elő­adások témái között szerepel például Ányos Pál, Kisfalu­dy Sándor és a balatonfüredi színház. Az októberi előadást A Balaton az irodalomban címmel tartják. Megjelent a Vár Ucca Veszprém idol­ - Folytatódik a Vár Ucca Műhely irodalmi folyóirat szerkesztőségi dél­utánja, október harmadik szerdáján, azaz 20-án 17 óra­kor a Dubniczay-palota kávé­zójában, ahol részletek hang­zanak el a frissen megjelent folyóirat legújabb számából. Az irodalom és a művészet iránt érdeklődőket ezúttal Ha­jas Szilárd növendékei, a Csermák Antal Zeneiskola Fuvolatriója szórakoztatják majd dzsesszátiratokkal. Lendvai kiállítása Veszprém (od) - Forma, szín, tér címmel nyílik kiállítás Lendvai István szobrászmű­vész alkotásaiból október 21- én 17 órakor a városi művelő­dési központ előcsarnokában. Tárlat az egyetemen Veszprém (la) - A Pannon Egyetem Tanul-0 Galériájá­nak következő kiállításán az Egry úti körzeti óvoda és a Nárcisz tagóvodában nevel­kedő kisgyermekek alkotásait láthatják. A kiállítást Környei Ágota múzeumpedagógus nyitja meg október 21-én 16 órakor az egyetem O épüle­tében. A KEDVENC KÖNYVEIM Daniel Defoe: A fegyenc Megjelent és ajánljuk a hetedik kötetet a Pannon Lapok Társasága kiadásában Dörzsölt nő Veszély és kaland Daniel Defoe A fegyenc cí­mű regénye a következő mű a sorozatban. Vas Ist­ván fordítá­sában ol­vashattuk Moll Flan­ders örö­mei és vi­szontagsá­gai eredeti címmel is. Az 1722-ben megjelent regény egyfajta pikareszk: egy bűnöző nő életének le­írása. Aján­lom minden­kinek, aki ér­deklődik a 18. század elejé­nek angol tár­sadalma és a korabeli nők helyzete iránt. Pálmann Judit, a megyei könyvtár igazgatója Veszprém (zsu)­­ Daniel De­foe a Robinson Crusoe-val vált elismert íróvá Angliá­ban, majd három évvel ké­sőbb megszületett A fe­gyenc, a szintén egyes szám első személyben elmesélt életrajz. A címszereplő életé­nek bűnös állomásai: börtön­ben született, a gyermekko­rát nem számítva életének hatvan évéből tizenkét évig prostituált volt, ötször ment férjhez, tizen­két évig tol­vajnő, majd nyolc évig fe­gyenc. Ké­sőbb fordula­tot vesz élete, változik jelle­me, de hogy milyen irány­ba és hogyan végződnek kalandjai, a regényből ki­derül... Defoe ebben a pika­reszk regényben tehát egy al­sóbb osztálybeli nőt mutat be, aki a társadalom felsőbb szintjére szeretne jutni, és ezért bármire képes. Moll Flanders jelleme am­bivalens; egyrészt szeren­csétlen sorsú nő, másrészt a társadalomba beilleszkedni képtelen gonosztevő. Egy asszony élete: tolvaj, szajha és fegyenc Daniel Defoe. A fe­gyenc mindössze 990 Ft-os áron megvásárol­ható október 5-ig a hír­lapárusoknál. A sorozat egyes kötetei vagy akár a teljes sorozat megren­delhető a napilapban megjelentetett megren­delőszelvényen vagy weboldalunkon. Alex Kingston és Daniel Craig alakítják a film főszerepeit A bűnös kor Veszprém (zsu) - A mű nemcsak egy asszony fordu­latokban gazdag életútjának leírása, hanem korrajz is, mely bemutatja a korabeli angol társadalmat minden erényével és hibájával. De­foe korában Londont soha nem tapasztalt bűnözési hul­lám árasztotta el. Részben ennek köszönhető, hogy a korabeli művek sorában ez az egyik legkiválóbb, a bű­nözés témájával foglalkozó művek közül. Moll, hibáival együtt, a modern kor embe­rének tipikus példája. Az író a bűnöző asszony figurájá­ban általános emberi jelen­ségeket, magatartásokat és reakciókat ábrázol. A ma már klasszikusnak számító tizennyolcadik szá­zadi regényből 1996-ban filmadaptáció is készült Moll Flanders címmel. A több feldolgozás közül az egyik legismertebben Mor­gan Freeman is szerepet kap.

Next