Napló, 2011. április (67. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-17 / 16. szám, Vasárnapi Napló

2011. ÁPRILIS 17., VASÁRNAP MEGYEI TÜKÖR Gyorsírás és gyógyító kommunikáció KARRIER Kanyár Erika világbajnokként világbajnokot is nevelt Gondolták volna, hogy a Magyarországon először rendezett első gyorsíróbaj­nokság diktálója Kossuth Lajos volt? Azt mindannyi­an sejtjük, hogy az élőbe­széd sebessége gyorsul, de azt már Kanyár Erika gyorsíró világbajnoktól tu­dom meg, hogy a XIX. szá­zadban 150-180 szótagos sebességgel beszéltek (egy perc alatt ennyit ejtet­tek ki), manapság pedig 280-320 szótagossal. Horváth Éva Kanyár Erika ugyan négy éve nyugdíjban van, de a mai napig tanít fiatalokat és nyugdíjasokat is. Az utóbbiaknak a parlamen­ti gyorsírásról, a viselkedéskul­túráról, az emberi jogokról és a gyógyító kommunikációról tart előadásokat. Ez utóbbiban szerzett tapaszta­latai alapján mondja: a gyereke­ket a válságmegoldási módokra is tanítani kellene, talán keve­sebb volna az agresszió az isko­lákban és a szórakozóhelyeken. Eredeti végzettsége szerint gyors- és gépíró tanár Kanyár Erika, de magyar­ könyvtár és állampolgári ismeretek szako­kon is egyetemi diplomát szer­zett, valamint szakvizsgát is tett. Ezért is mondta többször: orvo­soknak, jogászoknak automati­kusan jár a doktori cím, a taná­roknak miért nem adnak szak­vizsga után? A versenyzést korán elkezdte, s több mint húsz éven keresztül a világ 5­8 legjobb gyorsírója kö­zé tartozott, 1985-ben pedig 188 versenyző közül a legjobb lett. (Azóta csökkent a versenyzők száma, manapság 50-60-an vannak egy-egy világversenyen. Ez természetesen nem csökken­ti a teljesítmények értékét). Erika néhány évet kihagyott a versenyekre felkészítésben: gyes, egyetem, parlamenti gyorsírói munka miatt, de ké­sőbb újrakezdte, sikerrel. Ő ma­ga 1985-től 2007-ig folyamato­san versenyzett, világversenye­ken és sokszor nemzetközi ver­senyen is, Magyarországnak szerezve hírnevet. Ugyanilyen sikernek tekinti ta­nítványai jó szereplését is, azt, hogy tanítványa, Rodenbücker Katalin kétszeres világbajnok, átvéve a stafétabotot, már ő is a világ legjobb tíz versenyzője kö­zé tartozik, vagyis követte tanár­nőjét a sikerben is a világverse­nyeken. Azt mondja diákjairól: a gyorsírásnak is köszönhetően már tárgyakból is jó (kiv­áló) ta­nulók. Büszke arra is, hogy má­sik szaktárgyából, magyarból egy évtizeden át a megye legjobb szakközépiskolásai voltak diák­jai a nyelvi megmérettetéseken. Szakács Dániel és Hidasi Szilvia nevű tanítványa az országos Ka­­zinczy-versenyeken szerepelt ki­emelkedően, mindketten elnyer­ték a Kazinczy-érmet. Mi kell ahhoz, hogy valaki jó gyorsíró legyen? Erika sorolja: jó memória, figyelem és koncent­ráló képesség, s az, hogy a gyors­író képes legyen egyszerre két dologra figyelni. Természetesen jó a könnyű kéz is, de a vonalve­zetés (vonásképesség) fejleszt­hető. Radnai Bélát, a legendás gyorsírót idézi Erika: A gyors­írás határa az emberi lélek. A magyar gyorsírók legendásan jók, a legpontosabban adják vissza az élőbeszédet. Ezért is állnak dobogóra szinte mindig a magyar versenyzők a világver­senyeken. Létezik egyébként már gyorsírógép is, de az igazi szakembert nem tudja pótolni. Brusznyai-díjas, Pro Meritis-ér­­mes és Pedagógus Szolgálati Emlékérem tulajdonosa Kanyár Erika. A nyolcvanas évek végétől kongresszusokon, országos ta­nácskozásokon dolgozott gy­ors­íróként. Ott volt az ellenzéki kerekasztal-tárgyalásokon, hogy megörökítse az utókornak az ott elhangzottakat. 1995-ig parla­menti gyorsíróként is dolgozott. Meséli: ott 15 perces forgásban váltották egymást, jegyezték azt is, ha felzúdulás vagy nevetés hangzott fel egy-egy felszólalás után. Ma már a parlamentben is ott van segítségként a magnó, de a leggyorsabban mégis a gyors­írók munkája alapján készülnek el a jegyzőkönyvek. Erika szerint jó dolog, hogy­ so­kan akarnak felnőtt fejjel is ta­nulni, azzal viszont már nem ért egyet, hogy ezeken a tanfo­lyamokon inkább csak vizs­gakész tudást adnak, ami alap­ján nagyon kétséges, mire lesz képes az ezzel rendelkező. Tanárként szerzett tapasztalatai alapján állítja hogy a diákok az egy­értelmű, határozott beszédet, magatartást várják el a pedagó­gustól. Tudja, mára nagyon meg­változtak a gyerekek, sokuknak fontosabb a jegy, mint a tudás. Ezért is állítja: a tudás rangját kellene visszaállítani. Ehhez vi­szont például a gyerekeket meg kellene tanítani tanulni, már kis koruktól kezdve. Az is határozott véleménye, hogy a nehezen kezelhető gyere­kek számára az iskoláknak kel­lene tréningeket szervezni, ez­zel a pedagógusok és a többi di­ák helyzete is könnyebb lenne. Erika szeret tanítani, s azt ta­pasztalja, hogy az érdekesen elő­adott téma iránt mindig van ér­deklődés, legyenek a hallgatók fiatalok, vagy idősebbek. Napjainkban már nagyon sok ember használ számítógépet, de érdemes megfigyelni, hogy vajon közülük hányan írnak tíz uj­jal és vakon a billentyűzeten. Pedig, akinek nem a betűk meg­találására kell figyelni, az jobban tud a gondolataira koncent­rálni. Erika és kollégái szerint nemzetgazdasági kárt is okoz, hogy nálunk nem tanítják a vakon gépelést. Németországban ez a tananyag része már az általános iskolában. A gyorsírószö­vetség most újból megkezdte a harcot azért, hogy Magyaror­szágon is vegyék be a tananyagba a gépírás oktatását Kanyár Erika tanítványaival. A gyorsíráshoz kell a könnyű kéz is, de a vonalvezetés (vonásképesség) fejleszthető Versünnep egész héten át A tavaly elhunyt Utassy József Kossuth-díjas költőre emlékeztek Számos rendezvénnyel emlékezett meg Pápa vá­rosa a költészet napjáról. A programok egészen péntek estig tartottak, így a nevezetes alkalom a vers ünnepi hetévé vált. Nagy Imre_______________ Még a Nagy László iskolában te­remtették meg a városi szavaló­verseny hagyományát, amit a jogutód, a Tarczy iskola pedagó­gusai vittek tovább. Az ünnepi programok itt kezdődtek hétfőn délután, ahol több városi és kör­nyékbeli iskola alsós és felsős szavalói vettek részt a komoly megmérettetésen egy kötelező és egy szabadon választott vers elő­adásával. A költészet napja váro­si programját a Somogyi-galériá­ban tekinthették meg a versked­velő érdeklődők. A Jókai Mór Művelődési Központ szervezésé­ben a tavaly elhunyt Utassy Jó­zsef Kossuth-díjas költőre emlé­keztek. Az ünnepi alkalmon Hor­váth Erzsébet, a költő özvegye beszélt Utassynak a legújabb ko­ri irodalmunkban betöltött sze­repéről, majd Orgona László és Tékán J­inga adta elő megzené­sített verseit. Szerdán a Pedagó­gus Művelődési Házban folytató­dott az ünnepi hét, itt a Petőfi gimnázium diákjaiból verbuvá­lódott alkalmi társulat lepte meg a résztvevőket Az ember tragédi­ája londoni színe és a Tóth Krisz­ta költőnő verseiből készült pódi­umjáték igazi diákos előadásá­val. Az első darab a veszprémi Petőfi színház pályázatán aratott szép sikert, utóbbira több külön­­díjat kapott a csoport az országos diákszínjátszó fesztiválon. Csü­­törtökön a Pápai Jókai Kör Egye­sület tartotta hagyományos ren­dezvényét az Erkel iskola aulájá­ban. Rejtelmek címmel József At­tila prózájából, kevéssé ismert és nagy lélegzetű verseiből, levele­zéséből, személyes jellegű írása­iból Bódi Lászlóné állított össze egy csokorra valót. A nagy múl­tú egyesület irodalmi önképző­körének előadásához Orgona László és Tékán Kinga is csatla­kozott énekelt Utassy-versekkel. Az összeállítás az Ódától A hete­dik, a Születésnapomra, a Tho­mas Mann üdvözlése, az Anyám című versen keresztül Utassy Szárszójáig ívelt, közben a Curri­culum vitáiból vett részletek tár­ták a közönség elé a hányatott sorsú költő életének eseményeit. Az ünnepi hét programjai ezzel nem értek véget, pénteken dél­után egy másik költőóriásra em­lékeztek a Pedagógus Művelődé­si Házban. A Csönd akartam len­ni és dobogás címet viselő műsor a harminc éve elhunyt Pilinszky Jánosnak állított méltó emléket. Elsőként Soós Attila tanár be­szélt a költő életéről, műveiről, majd Kerecsényi Zoltán, a házat működtető kuratórium tagja is­mertette Pilinszkynek A mély­pont ünnepe című írását. Kísérő rendezvény­ként Molnár Lajos festőművész mutatta be költőkkel kapcsolatos, általuk ih­letett alkotásait. A Jókai Kör irodalmi önképzőköre József Attila-összeállítással ünnepelt Czaun Jánossal előző számunkban Albert Vendel, a megyei német ki­sebbségi önkormányzat elnö­ke azt kérdezte Czaun János­tól, az Észak-balatoni Hulla­dékkezelési Társulás elnöké­től, hogy a királyszentistváni hulladékfeldolgozó telep mi­kor fogad szerves hulladékot. - Az Észak-balatoni Hulla­dékgazdálkodási Program minden létesítménye határ­időre megvalósult, 2010. de­cember 31-éig megtörtént a pénzügyi elszámolás is. Saj­nos a szükséges környezetvé­delmi és egyéb hatósági en­gedélyek hiányában a terve­zettnél később tudtuk elindí­tani a próbaüzemet, ez 2011 februárjában a munkások fel­vételével, a betanításukkal, a gépek kalibrálásával, üzem­próbákkal kezdődött. Jelenleg már minden szük­séges engedéllyel rendelke­zünk, így a hulladék beszál­lítása folyamatos. Ez a lakos­ságtól begyűjtött vegyes ösz­­szetételű hulladékot jelenti, aminek mintegy 40%-a a szerves anyag. Ez a frakció egy biológiai stabilizáláson esik át, aminek során 21 na­pig megfelelő hőmérsékleten és nedvességtartalmon érle­lődve komposzt képződik be­lőle. Az így keletkező végter­méket például a régi hulla­déklerakók rekultivációjánál használhatjuk fel. Kérdésem Szalay Tímeához, a Csalán Egyesület elnöké­hez: Hogy tudják segíteni a civil szervezetek a szelektív hulladékgyűjtés minél széle­sebb körű elfogadtatását, il­letve mivel tudják elérni a lakosság által termelt hulla­dék mennyiségének csök­kentését? nft) A STAFÉTA KÖVETKEZŐ VENDÉGE: Szalay Tímea 5

Next