Napló, 2011. április (67. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-17 / 16. szám, Vasárnapi Napló
2011. ÁPRILIS 17., VASÁRNAP MEGYEI TÜKÖR Gyorsírás és gyógyító kommunikáció KARRIER Kanyár Erika világbajnokként világbajnokot is nevelt Gondolták volna, hogy a Magyarországon először rendezett első gyorsíróbajnokság diktálója Kossuth Lajos volt? Azt mindannyian sejtjük, hogy az élőbeszéd sebessége gyorsul, de azt már Kanyár Erika gyorsíró világbajnoktól tudom meg, hogy a XIX. században 150-180 szótagos sebességgel beszéltek (egy perc alatt ennyit ejtettek ki), manapság pedig 280-320 szótagossal. Horváth Éva Kanyár Erika ugyan négy éve nyugdíjban van, de a mai napig tanít fiatalokat és nyugdíjasokat is. Az utóbbiaknak a parlamenti gyorsírásról, a viselkedéskultúráról, az emberi jogokról és a gyógyító kommunikációról tart előadásokat. Ez utóbbiban szerzett tapasztalatai alapján mondja: a gyerekeket a válságmegoldási módokra is tanítani kellene, talán kevesebb volna az agresszió az iskolákban és a szórakozóhelyeken. Eredeti végzettsége szerint gyors- és gépíró tanár Kanyár Erika, de magyar könyvtár és állampolgári ismeretek szakokon is egyetemi diplomát szerzett, valamint szakvizsgát is tett. Ezért is mondta többször: orvosoknak, jogászoknak automatikusan jár a doktori cím, a tanároknak miért nem adnak szakvizsga után? A versenyzést korán elkezdte, s több mint húsz éven keresztül a világ 58 legjobb gyorsírója közé tartozott, 1985-ben pedig 188 versenyző közül a legjobb lett. (Azóta csökkent a versenyzők száma, manapság 50-60-an vannak egy-egy világversenyen. Ez természetesen nem csökkenti a teljesítmények értékét). Erika néhány évet kihagyott a versenyekre felkészítésben: gyes, egyetem, parlamenti gyorsírói munka miatt, de később újrakezdte, sikerrel. Ő maga 1985-től 2007-ig folyamatosan versenyzett, világversenyeken és sokszor nemzetközi versenyen is, Magyarországnak szerezve hírnevet. Ugyanilyen sikernek tekinti tanítványai jó szereplését is, azt, hogy tanítványa, Rodenbücker Katalin kétszeres világbajnok, átvéve a stafétabotot, már ő is a világ legjobb tíz versenyzője közé tartozik, vagyis követte tanárnőjét a sikerben is a világversenyeken. Azt mondja diákjairól: a gyorsírásnak is köszönhetően már tárgyakból is jó (kiváló) tanulók. Büszke arra is, hogy másik szaktárgyából, magyarból egy évtizeden át a megye legjobb szakközépiskolásai voltak diákjai a nyelvi megmérettetéseken. Szakács Dániel és Hidasi Szilvia nevű tanítványa az országos Kazinczy-versenyeken szerepelt kiemelkedően, mindketten elnyerték a Kazinczy-érmet. Mi kell ahhoz, hogy valaki jó gyorsíró legyen? Erika sorolja: jó memória, figyelem és koncentráló képesség, s az, hogy a gyorsíró képes legyen egyszerre két dologra figyelni. Természetesen jó a könnyű kéz is, de a vonalvezetés (vonásképesség) fejleszthető. Radnai Bélát, a legendás gyorsírót idézi Erika: A gyorsírás határa az emberi lélek. A magyar gyorsírók legendásan jók, a legpontosabban adják vissza az élőbeszédet. Ezért is állnak dobogóra szinte mindig a magyar versenyzők a világversenyeken. Létezik egyébként már gyorsírógép is, de az igazi szakembert nem tudja pótolni. Brusznyai-díjas, Pro Meritis-érmes és Pedagógus Szolgálati Emlékérem tulajdonosa Kanyár Erika. A nyolcvanas évek végétől kongresszusokon, országos tanácskozásokon dolgozott gyorsíróként. Ott volt az ellenzéki kerekasztal-tárgyalásokon, hogy megörökítse az utókornak az ott elhangzottakat. 1995-ig parlamenti gyorsíróként is dolgozott. Meséli: ott 15 perces forgásban váltották egymást, jegyezték azt is, ha felzúdulás vagy nevetés hangzott fel egy-egy felszólalás után. Ma már a parlamentben is ott van segítségként a magnó, de a leggyorsabban mégis a gyorsírók munkája alapján készülnek el a jegyzőkönyvek. Erika szerint jó dolog, hogy sokan akarnak felnőtt fejjel is tanulni, azzal viszont már nem ért egyet, hogy ezeken a tanfolyamokon inkább csak vizsgakész tudást adnak, ami alapján nagyon kétséges, mire lesz képes az ezzel rendelkező. Tanárként szerzett tapasztalatai alapján állítja hogy a diákok az egyértelmű, határozott beszédet, magatartást várják el a pedagógustól. Tudja, mára nagyon megváltoztak a gyerekek, sokuknak fontosabb a jegy, mint a tudás. Ezért is állítja: a tudás rangját kellene visszaállítani. Ehhez viszont például a gyerekeket meg kellene tanítani tanulni, már kis koruktól kezdve. Az is határozott véleménye, hogy a nehezen kezelhető gyerekek számára az iskoláknak kellene tréningeket szervezni, ezzel a pedagógusok és a többi diák helyzete is könnyebb lenne. Erika szeret tanítani, s azt tapasztalja, hogy az érdekesen előadott téma iránt mindig van érdeklődés, legyenek a hallgatók fiatalok, vagy idősebbek. Napjainkban már nagyon sok ember használ számítógépet, de érdemes megfigyelni, hogy vajon közülük hányan írnak tíz ujjal és vakon a billentyűzeten. Pedig, akinek nem a betűk megtalálására kell figyelni, az jobban tud a gondolataira koncentrálni. Erika és kollégái szerint nemzetgazdasági kárt is okoz, hogy nálunk nem tanítják a vakon gépelést. Németországban ez a tananyag része már az általános iskolában. A gyorsírószövetség most újból megkezdte a harcot azért, hogy Magyarországon is vegyék be a tananyagba a gépírás oktatását Kanyár Erika tanítványaival. A gyorsíráshoz kell a könnyű kéz is, de a vonalvezetés (vonásképesség) fejleszthető Versünnep egész héten át A tavaly elhunyt Utassy József Kossuth-díjas költőre emlékeztek Számos rendezvénnyel emlékezett meg Pápa városa a költészet napjáról. A programok egészen péntek estig tartottak, így a nevezetes alkalom a vers ünnepi hetévé vált. Nagy Imre_______________ Még a Nagy László iskolában teremtették meg a városi szavalóverseny hagyományát, amit a jogutód, a Tarczy iskola pedagógusai vittek tovább. Az ünnepi programok itt kezdődtek hétfőn délután, ahol több városi és környékbeli iskola alsós és felsős szavalói vettek részt a komoly megmérettetésen egy kötelező és egy szabadon választott vers előadásával. A költészet napja városi programját a Somogyi-galériában tekinthették meg a verskedvelő érdeklődők. A Jókai Mór Művelődési Központ szervezésében a tavaly elhunyt Utassy József Kossuth-díjas költőre emlékeztek. Az ünnepi alkalmon Horváth Erzsébet, a költő özvegye beszélt Utassynak a legújabb kori irodalmunkban betöltött szerepéről, majd Orgona László és Tékán Jinga adta elő megzenésített verseit. Szerdán a Pedagógus Művelődési Házban folytatódott az ünnepi hét, itt a Petőfi gimnázium diákjaiból verbuválódott alkalmi társulat lepte meg a résztvevőket Az ember tragédiája londoni színe és a Tóth Kriszta költőnő verseiből készült pódiumjáték igazi diákos előadásával. Az első darab a veszprémi Petőfi színház pályázatán aratott szép sikert, utóbbira több különdíjat kapott a csoport az országos diákszínjátszó fesztiválon. Csütörtökön a Pápai Jókai Kör Egyesület tartotta hagyományos rendezvényét az Erkel iskola aulájában. Rejtelmek címmel József Attila prózájából, kevéssé ismert és nagy lélegzetű verseiből, levelezéséből, személyes jellegű írásaiból Bódi Lászlóné állított össze egy csokorra valót. A nagy múltú egyesület irodalmi önképzőkörének előadásához Orgona László és Tékán Kinga is csatlakozott énekelt Utassy-versekkel. Az összeállítás az Ódától A hetedik, a Születésnapomra, a Thomas Mann üdvözlése, az Anyám című versen keresztül Utassy Szárszójáig ívelt, közben a Curriculum vitáiból vett részletek tárták a közönség elé a hányatott sorsú költő életének eseményeit. Az ünnepi hét programjai ezzel nem értek véget, pénteken délután egy másik költőóriásra emlékeztek a Pedagógus Művelődési Házban. A Csönd akartam lenni és dobogás címet viselő műsor a harminc éve elhunyt Pilinszky Jánosnak állított méltó emléket. Elsőként Soós Attila tanár beszélt a költő életéről, műveiről, majd Kerecsényi Zoltán, a házat működtető kuratórium tagja ismertette Pilinszkynek A mélypont ünnepe című írását. Kísérő rendezvényként Molnár Lajos festőművész mutatta be költőkkel kapcsolatos, általuk ihletett alkotásait. A Jókai Kör irodalmi önképzőköre József Attila-összeállítással ünnepelt Czaun Jánossal előző számunkban Albert Vendel, a megyei német kisebbségi önkormányzat elnöke azt kérdezte Czaun Jánostól, az Észak-balatoni Hulladékkezelési Társulás elnökétől, hogy a királyszentistváni hulladékfeldolgozó telep mikor fogad szerves hulladékot. - Az Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Program minden létesítménye határidőre megvalósult, 2010. december 31-éig megtörtént a pénzügyi elszámolás is. Sajnos a szükséges környezetvédelmi és egyéb hatósági engedélyek hiányában a tervezettnél később tudtuk elindítani a próbaüzemet, ez 2011 februárjában a munkások felvételével, a betanításukkal, a gépek kalibrálásával, üzempróbákkal kezdődött. Jelenleg már minden szükséges engedéllyel rendelkezünk, így a hulladék beszállítása folyamatos. Ez a lakosságtól begyűjtött vegyes öszszetételű hulladékot jelenti, aminek mintegy 40%-a a szerves anyag. Ez a frakció egy biológiai stabilizáláson esik át, aminek során 21 napig megfelelő hőmérsékleten és nedvességtartalmon érlelődve komposzt képződik belőle. Az így keletkező végterméket például a régi hulladéklerakók rekultivációjánál használhatjuk fel. Kérdésem Szalay Tímeához, a Csalán Egyesület elnökéhez: Hogy tudják segíteni a civil szervezetek a szelektív hulladékgyűjtés minél szélesebb körű elfogadtatását, illetve mivel tudják elérni a lakosság által termelt hulladék mennyiségének csökkentését? nft) A STAFÉTA KÖVETKEZŐ VENDÉGE: Szalay Tímea 5