Napló, 2012. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-28 / 24. szám

SZOMBAT 2012.01.28. hely. Modern kori búcsújárás Hazánkon átívelő zarándokút Mariazelltől Csíksomlyóig B. Virág Rita b.virag.rita@naplo.pl­.hu Megtapasztalni saját határainkat Elmélyülni. A kilométereket hát­rahagyva belső, lelki utunkat is járni. Zarándokolni. Menni és gondolkodni. Önmagunkért. A változásért. A jóért. A gyógyulá­sért. A szeretetért. Az egységért. A Mária-út egy kiala­kítás alatt álló, rész­ben már kész, Kö­­zép-Európán átívelő zarándokút Mariazelltől Csík­somlyóig. A régióban hiány­pótló gyalogút közben hatvan­nál is több spirituális és kultu­rális értékekkel büszkélkedő kegyhelyet látogathatunk meg. Ezek mind-mind a ma­gyar történelemben fontos sze­repet betöltő helyszínek. A veszprémi Sipos Balázs, aki civilben egyébként köny­velő, a Via Mariae egyik meg­álmodója, szellemi atyja. Imádja a természetet, többek között erdész nagyapjának kö­szönhetően, éppen ezért nem véletlen, hogy első diplomája agrármérnöki. Katolikus csa­ládban nőtt fel, így életét vé­gigkísérte a vallás, a hit, s ezért döntött úgy, hogy beiratkozik a veszprémi hittudományi fő­iskolára, sikeresen el is végez­te azt. Az itt megszerzett tu­dással Balázs évekig tanított hittant, de mindig úgy vélte, a száraz tananyagot életszerűvé kell tenni. Számára ehhez a legjobb módot a zarándoklás, a természetközeli élmények je­lentették.­­ A Szent Jakab sírjához ve­zető El Camino Európa legis­mertebb zarándokútja. Felme­rült bennem a kérdés, hogy mi­ért kellene nekünk több ezer kilométert utazni egy zarán­doklatért, amikor itt a Kárpát­medencében is sok-sok szak­rális kegyhely létezik, ame­lyek meglátogatása spirituális, belső élményekkel, tapaszta­lattal gazdagíthatnak - kezdte Sipos Balázs. A Mária-út felavatása már megtörtént, de ahhoz, hogy a tömeges zarándoklatnak meg­feleljen, még sokat kell dol­gozni rajta. Balázs főleg a nyu­gati szakaszon segédkezik, szabadidejében annak részléte­teit járja és azzal is el tudott már büszkélkedni, hogy a Ma­riazelltől Celldömölkig tartó útvonalat augusztus 15-ig tel­jes egészében kitáblázzák és járható lesz.­­ A Mária-út kijelölésekor a néprajzi kutatásokra, Bálint Sándor és Barna Gábor mun­káira hagyatkoztunk, főként az egykori búcsúsok útvonalait használtuk fel, amire a legidő­sebbek még emlékeznek. Itt szeretnék visszakanyarodni oda, hogy ezek a hagyomá­nyok érthetően nagyban eltér­nek a Szent­ Jakabhoz, Cami­­nóhoz kapcsolódó szokások­tól, a Kárpát-medencében fő­ként a Mária-kultusznak van óriási jelentősége. Ahogy Balázs is elmondta, a Boldogasszony-kultusz alapvetően ebben a térségben gyökerezik. Az elmúlt ezer esztendőben sem hunyt ki a Mária-tisztelet, a Hunyadiak korában például rózsafüzérrel vonultak csatába a katonák, de később sem volt szé­gyen ezt hasz­nálni. A bú­csúnak, a bú­csújárásnak évszá­zadokkal ezelőtt mély szakrá­lis jelentése volt, azonban a modern kori életmódunk, az urbanizáció elfelejtette ve­lünk, hogy tudjuk megtapasz­talni saját határainkat, miként tudunk fizikailag, testileg, lel­kileg, érzelmileg elmélyülni, hogyan tudjuk lelki, belső utunkat végigjárni. A búcsújárás közben az emberek mindezt meg­élhették, megta­pasztalhatták. Számtalan cso­dás gyógyulástörténetről szá­molnak be a néprajzi kutatások is, amelyek arról szólnak, hogy az adott zarándokhely meglátogatása után a beteg meggyógyult, felépült, jobban lett, amely valószínűleg az em­lített belső útkeresés eredmé­nye lett.­­ Természetesen a Mária-út mindenki előtt nyitott. A turis­ták számára is, akik elsősorban a teljesítményért, az 1400 kilo­méterért vágnak neki. A zarán­dokok, legtöbbször magányo­sak, az elmélyülésért, a belső lelki útkeresés miatt indulnak el. A búcsújárók pedig a régi néphagyományokat próbálják megélni a mai körülmények között. Ők leginkább a közös­ségi élmény miatt zarándokol­nak, a gyalogtúra közben éne­kelnek, imádkoznak, és ezalatt közösségé formálódnak a je­lenlévők - magyarázta a veszprémi fiatalember. Veszprém megyét is érinti a Mária-út, a Bakonyon keresz­tül Bakonybél felé halad, ahol a szentkutat érinti, innen lásd, majd a zirci apátság felé tart, s Csatka után át a szomszédos megyébe Bodajk felé. A Mária-utat egyébként a Természetjárók Országos Szövetsége is hivatalosan elis­merte, és a lila M betűs jelzést kapta meg. A Mária-út lehető­ség szerint kerüli a közutakat, a zarándokokat inkább vissza­viszi a természetbe, ezzel is le­hetőséget biztosítva a kirándu­lónak, hogy el- és maga mö­gött hagyja a mindennapi élet gondjait. - Az egyik legfőbb célom az, hogy Veszprémből újra elindítsam, újraélesszem a bú­­csús zarándokutakat- hangsú­lyozta Balázs. - Az említett Bakonybélbe, Jásdra vezető útszakaszon­­kívül egykoron százak zarándokoltak a király­nék városából Sümegre, a Má­ria kegyhelyhez, vagy Tihany­ba és onnan Andocsra. Balázs legközelebb február 4-én szervez közös gyaloglást, amikor a résztvevők elbuszoz­­nak Kapolcsig, és onnan gya­log Sümeget veszik majd cél­ba, ahol a gyertyszentelő bol­dogasszony ünnepére érkez­nek meg. A szervező úgy fogalmazott, szükség van az ilyen közösségépítő és hagyo­mányőrző eseményekre. további képek, információk napló online ♦ Mária út Mariazell-Csíkszereda A veszprémi Sipos Balázs a Mária­ út egyik szervezője. Az 1400 kilométeres útvonalat augusztus 15-ig végig kitáblázzák és járható lesz Fotó: Gáspár Gábor, infografika: Glogovcsán Nikola NAPLÓ* 13 Kártyanaptárokról köszön vissza a múlt Polgár Tibor szerkesztoseg@naplo.pl­.hu F­ejes Sándor helytörténész tizenhetedik kártyanap­tár-kiállítása fogadja az érdeklődőket a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár folyosó­ján. A csaknem kétszáz kiállí­tási darabból álló tárlat ezúttal öt jubileumi téma köré szerve­ződött. Az ismert pápai helytörté­nész több évtizede hódol az egyedi és ritka hobbinak, a kártyanaptár-gyűjtésnek. Kol­lekciójának darabszáma im­már átlépte a húszezret, így a lelkes gyűjtő számára nem okoz gondot, hogy évről évre új tematikákat felvonultató ki­állításokat tárjon az érdeklődő közönség elé. - Az utóbbi években az év­fordulók köré szervezem a ki­állításaimat. A 2011-es és a 2012-es esztendőben szeren­csére több jelentős évfordulót is ünnepelhetünk, ezek közül ötnek állít emléket a mostani tárlatom. Megemlékezek a ke­reken egy évszázados múltra visszatekintő magyar katonai repülésről, a pápai vasút kiépí­tésének 140. évfordulójáról, valamint a hazai gyufagyártás 170 éves történetéről. Továb­bá felhívom a figyelmet a 300 esztendeje befejeződött Rá­kóczi-szabadságharcra és a 480 éves Pápai Református Kollégiumra. A kártyanaptá­rokon kívül a törzsanyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadvá­nyok, fényképek, dokumentu­mok és egyéb emléktárgyak A helytörténész kártyanaptár­­gyűjteménye már több mint húszezer darabból áll színesítik az összeállítást - tá­jékoztatta lapunkat Fejes Sándor, akinek a városi könyv­tár folyosóján kilenc tárlót tölt meg a kártyanaptár­ gyűjtemé­nyének néhány ékköve. A kiállító az egyes témák­hoz rövid ismertetőt is írt. Eze­ket célszerű elolvasni a tárlók­ban, hiszen a szövegekben fel­fedezhetők olyan apróságok, különlegességek, amiket már elfelejtettek az emberek, vagy éppen korábban is elkerülték a figyelmüket - hangsúlyozta a helytörténész. Megtudtuk tő­le, hogy év közben egyszerűen csak gyűjtögeti a kártyanaptá­rokat, amiket aztán ősszel kezd el szelektálni, szortíroz­ni, majd beleilleszti őket a gyűjteményébe. Fejes Sándort sokan ismerik a városban, ezért elmondása szerint gyakran talál a postalá­dájában kártyákat, amikkel a gyűjteményét bővítheti. De az innen-onnan kapott darabok mellett olykor más gyűjtőkkel is kicserél egy-egy különlege­sebb kártyát. A nagy múltra visszatekintő kiállítás február 18-ig tekint­hető meg a pápai könyvtár nyitvatartási idejében. Fejes Sándor tizenhetedszer állított össze gyűjteményéből kártyanaptár-kiállítást. A tárlat február 18-ig tart nyitva Fotó: Polgár Tibor

Next