Napló, 2012. január (68. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-28 / 24. szám
SZOMBAT 2012.01.28. hely. Modern kori búcsújárás Hazánkon átívelő zarándokút Mariazelltől Csíksomlyóig B. Virág Rita b.virag.rita@naplo.pl.hu Megtapasztalni saját határainkat Elmélyülni. A kilométereket hátrahagyva belső, lelki utunkat is járni. Zarándokolni. Menni és gondolkodni. Önmagunkért. A változásért. A jóért. A gyógyulásért. A szeretetért. Az egységért. A Mária-út egy kialakítás alatt álló, részben már kész, Közép-Európán átívelő zarándokút Mariazelltől Csíksomlyóig. A régióban hiánypótló gyalogút közben hatvannál is több spirituális és kulturális értékekkel büszkélkedő kegyhelyet látogathatunk meg. Ezek mind-mind a magyar történelemben fontos szerepet betöltő helyszínek. A veszprémi Sipos Balázs, aki civilben egyébként könyvelő, a Via Mariae egyik megálmodója, szellemi atyja. Imádja a természetet, többek között erdész nagyapjának köszönhetően, éppen ezért nem véletlen, hogy első diplomája agrármérnöki. Katolikus családban nőtt fel, így életét végigkísérte a vallás, a hit, s ezért döntött úgy, hogy beiratkozik a veszprémi hittudományi főiskolára, sikeresen el is végezte azt. Az itt megszerzett tudással Balázs évekig tanított hittant, de mindig úgy vélte, a száraz tananyagot életszerűvé kell tenni. Számára ehhez a legjobb módot a zarándoklás, a természetközeli élmények jelentették. A Szent Jakab sírjához vezető El Camino Európa legismertebb zarándokútja. Felmerült bennem a kérdés, hogy miért kellene nekünk több ezer kilométert utazni egy zarándoklatért, amikor itt a Kárpátmedencében is sok-sok szakrális kegyhely létezik, amelyek meglátogatása spirituális, belső élményekkel, tapasztalattal gazdagíthatnak - kezdte Sipos Balázs. A Mária-út felavatása már megtörtént, de ahhoz, hogy a tömeges zarándoklatnak megfeleljen, még sokat kell dolgozni rajta. Balázs főleg a nyugati szakaszon segédkezik, szabadidejében annak részléteteit járja és azzal is el tudott már büszkélkedni, hogy a Mariazelltől Celldömölkig tartó útvonalat augusztus 15-ig teljes egészében kitáblázzák és járható lesz. A Mária-út kijelölésekor a néprajzi kutatásokra, Bálint Sándor és Barna Gábor munkáira hagyatkoztunk, főként az egykori búcsúsok útvonalait használtuk fel, amire a legidősebbek még emlékeznek. Itt szeretnék visszakanyarodni oda, hogy ezek a hagyományok érthetően nagyban eltérnek a Szent Jakabhoz, Caminóhoz kapcsolódó szokásoktól, a Kárpát-medencében főként a Mária-kultusznak van óriási jelentősége. Ahogy Balázs is elmondta, a Boldogasszony-kultusz alapvetően ebben a térségben gyökerezik. Az elmúlt ezer esztendőben sem hunyt ki a Mária-tisztelet, a Hunyadiak korában például rózsafüzérrel vonultak csatába a katonák, de később sem volt szégyen ezt használni. A búcsúnak, a búcsújárásnak évszázadokkal ezelőtt mély szakrális jelentése volt, azonban a modern kori életmódunk, az urbanizáció elfelejtette velünk, hogy tudjuk megtapasztalni saját határainkat, miként tudunk fizikailag, testileg, lelkileg, érzelmileg elmélyülni, hogyan tudjuk lelki, belső utunkat végigjárni. A búcsújárás közben az emberek mindezt megélhették, megtapasztalhatták. Számtalan csodás gyógyulástörténetről számolnak be a néprajzi kutatások is, amelyek arról szólnak, hogy az adott zarándokhely meglátogatása után a beteg meggyógyult, felépült, jobban lett, amely valószínűleg az említett belső útkeresés eredménye lett. Természetesen a Mária-út mindenki előtt nyitott. A turisták számára is, akik elsősorban a teljesítményért, az 1400 kilométerért vágnak neki. A zarándokok, legtöbbször magányosak, az elmélyülésért, a belső lelki útkeresés miatt indulnak el. A búcsújárók pedig a régi néphagyományokat próbálják megélni a mai körülmények között. Ők leginkább a közösségi élmény miatt zarándokolnak, a gyalogtúra közben énekelnek, imádkoznak, és ezalatt közösségé formálódnak a jelenlévők - magyarázta a veszprémi fiatalember. Veszprém megyét is érinti a Mária-út, a Bakonyon keresztül Bakonybél felé halad, ahol a szentkutat érinti, innen lásd, majd a zirci apátság felé tart, s Csatka után át a szomszédos megyébe Bodajk felé. A Mária-utat egyébként a Természetjárók Országos Szövetsége is hivatalosan elismerte, és a lila M betűs jelzést kapta meg. A Mária-út lehetőség szerint kerüli a közutakat, a zarándokokat inkább visszaviszi a természetbe, ezzel is lehetőséget biztosítva a kirándulónak, hogy el- és maga mögött hagyja a mindennapi élet gondjait. - Az egyik legfőbb célom az, hogy Veszprémből újra elindítsam, újraélesszem a búcsús zarándokutakat- hangsúlyozta Balázs. - Az említett Bakonybélbe, Jásdra vezető útszakaszonkívül egykoron százak zarándokoltak a királynék városából Sümegre, a Mária kegyhelyhez, vagy Tihanyba és onnan Andocsra. Balázs legközelebb február 4-én szervez közös gyaloglást, amikor a résztvevők elbuszoznak Kapolcsig, és onnan gyalog Sümeget veszik majd célba, ahol a gyertyszentelő boldogasszony ünnepére érkeznek meg. A szervező úgy fogalmazott, szükség van az ilyen közösségépítő és hagyományőrző eseményekre. további képek, információk napló online ♦ Mária út Mariazell-Csíkszereda A veszprémi Sipos Balázs a Mária út egyik szervezője. Az 1400 kilométeres útvonalat augusztus 15-ig végig kitáblázzák és járható lesz Fotó: Gáspár Gábor, infografika: Glogovcsán Nikola NAPLÓ* 13 Kártyanaptárokról köszön vissza a múlt Polgár Tibor szerkesztoseg@naplo.pl.hu Fejes Sándor helytörténész tizenhetedik kártyanaptár-kiállítása fogadja az érdeklődőket a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár folyosóján. A csaknem kétszáz kiállítási darabból álló tárlat ezúttal öt jubileumi téma köré szerveződött. Az ismert pápai helytörténész több évtizede hódol az egyedi és ritka hobbinak, a kártyanaptár-gyűjtésnek. Kollekciójának darabszáma immár átlépte a húszezret, így a lelkes gyűjtő számára nem okoz gondot, hogy évről évre új tematikákat felvonultató kiállításokat tárjon az érdeklődő közönség elé. - Az utóbbi években az évfordulók köré szervezem a kiállításaimat. A 2011-es és a 2012-es esztendőben szerencsére több jelentős évfordulót is ünnepelhetünk, ezek közül ötnek állít emléket a mostani tárlatom. Megemlékezek a kereken egy évszázados múltra visszatekintő magyar katonai repülésről, a pápai vasút kiépítésének 140. évfordulójáról, valamint a hazai gyufagyártás 170 éves történetéről. Továbbá felhívom a figyelmet a 300 esztendeje befejeződött Rákóczi-szabadságharcra és a 480 éves Pápai Református Kollégiumra. A kártyanaptárokon kívül a törzsanyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok, fényképek, dokumentumok és egyéb emléktárgyak A helytörténész kártyanaptárgyűjteménye már több mint húszezer darabból áll színesítik az összeállítást - tájékoztatta lapunkat Fejes Sándor, akinek a városi könyvtár folyosóján kilenc tárlót tölt meg a kártyanaptár gyűjteményének néhány ékköve. A kiállító az egyes témákhoz rövid ismertetőt is írt. Ezeket célszerű elolvasni a tárlókban, hiszen a szövegekben felfedezhetők olyan apróságok, különlegességek, amiket már elfelejtettek az emberek, vagy éppen korábban is elkerülték a figyelmüket - hangsúlyozta a helytörténész. Megtudtuk tőle, hogy év közben egyszerűen csak gyűjtögeti a kártyanaptárokat, amiket aztán ősszel kezd el szelektálni, szortírozni, majd beleilleszti őket a gyűjteményébe. Fejes Sándort sokan ismerik a városban, ezért elmondása szerint gyakran talál a postaládájában kártyákat, amikkel a gyűjteményét bővítheti. De az innen-onnan kapott darabok mellett olykor más gyűjtőkkel is kicserél egy-egy különlegesebb kártyát. A nagy múltra visszatekintő kiállítás február 18-ig tekinthető meg a pápai könyvtár nyitvatartási idejében. Fejes Sándor tizenhetedszer állított össze gyűjteményéből kártyanaptár-kiállítást. A tárlat február 18-ig tart nyitva Fotó: Polgár Tibor