Napló, 2012. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-30 / 25. szám

--------------------------------------------------------- KULTÚRA 2012. JANUÁR 30., HÉTFŐ __________________________________________________________ születik Percekig zúgott a taps Veszprém (zsu) - Rendha- ÉVFORDULÓ Negyven éve színpadon a Batsányi Táncegyüttes gyó kiállítással jelentkezik u/ 1 ' 'J/ Szíjártó János szijarto.janos@naplo.pl­.hu Tapolca - Színvonalas ju­­bilumi műsorral ünnepel­te a Batsányi Táncegyüt­tes fennállásának negy­venedik évfordulóját a Vá­rosi Rendezvénycsarnok­ban szombaton este. A táncos felvezetés után a meghívott vendégek köszön­tése során ezúttal a „mestert”, Németh Lászlót is külön kö­szöntötték, hiszen immár ő is vendégként volt jelen. Amint azt lapunkban írtuk, tavaly megvált együttesétől a mű­vészeti vezető, több mint két évtizednyi együtt töltött év után. A percekig tartó taps je­lezte, mindenki tiszteli, ismeri és elismeri azt a nem minden­napi munkát, azt a sikerszériát, amit Németh László és a Ba­tsányi közösen elért. Most ed­digi helyettese, Figler Károly irányítja az együttest. Császár László polgármes­ter is a szép eredményekről szólt ünnepi beszédében. Úgy vélte, a negyven esztendő már önmagában is hosszú idő, de mindezt úgy végigdolgozni, hogy arra egy egész város ott voltak szinte minden városi rendezvényen büszke lehessen, már elisme­résre méltó. A város kitüntet­­tettje, és a megyei önkormány­zat Pro Comitatu-díjával is rendelkezik a Batsányi. - Köszönet jár a táncosok­nak, Németh Lászlónak. A Batsányi szinte minden városi rendezvényen jelen volt, és bí­zom abban, hogy ez a jövőben sem lesz ez másként. Ebben az önkormányzat is partner lesz, hiszen számunkra fontos a mű­vészetek ápolása, támogatása, hangsúlyozta a tapolcai pol­gármester. A rendezvényen egy-egy koszorúval megemlékeztek azokról a táncosokról is, akik már nincsenek az élők sorá­ban. Majd innentől a színpa­don megélénkült az élet, folya­matosan váltották egymást a kitűnő produkciók. A Batsányi mai és régebbi táncosai is fel­léptek, a közönség fantaszti­kus este részese lehetett. Rá­adásul más táncegyüttesek, más művészeti csoportok is megmutatták magukat. A taps végül percekig zúgott, további képek, információk napló online . MEGÍRTUK : A Batsányi mostani és régebbi táncosai is felléptek, a közönség fantasztikus este részese lehetett QJDCQ­­­JCZ­­Q.mi­D­C i— 0­4_ a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeum. Az ősz­szel megszülető kiállítás fejlődését folyamatosan nyomon lehet követni. Az idén szeptemberben a Laczkó Dezső Múzeumban megnyíló Szül(et)és, A gyer­mekáldás kultúrája nevű kiál­lítás témája a szülés és a szüle­tés. A lassan második hónapba lépő, tabu témákat is boncol­gató tárlat születését, fejlődé­sét a közönség is folyamatosan figyelemmel kísérheti. Az in­tézmény honlapján és a közös­ségi oldalon minden hónapban megjelenik a témával kapcso­latos egy-egy írás, de a szerve­zők is várják a közönség hoz­zászólásait, fényképeit, videó­it. Ezek egy része szintén a szeptemberi kiállítás egy ré­szét képezi majd. Ahogy a mú­zeum saját anyaga is, mely be­mutatja, hogy a szülést és a gyermeknevelést a hagyomá­nyos paraszti kultúrában telje­sen természetesnek vélték, a mindennapi élet részeként te­kintettek rá. A születendő kiállítás olyan ma (is) aktuális kérdéseket is felvet, mint otthon vagy kór­házban, apával vagy nélküle, Gucci babakocsi vagy csere­bere babaholmi és mások. A tárlat kultúrtörténeti meg­közelítésben kíséri végig a kisgyermek megszületését, a kapcsolódó (nép)szokásokat a várandósságtól a szülésen, a gyermekágyon, a keresztelőn át a kisgyermek első néhány évéig. A kiállítás célja, hogy kér­déseket vessen fel a várandós­ság, a kisgyermeknevelés té­maköreivel kapcsolatban. A múltbéli esetek bemutatása ré­vén pedig életszerű, életszagú példákat sorakoztatnak fel. Mindenki maradandó élményt kapott Negyven év távlatából ne­héz lenne megmondani, mennyi hazai és külföldi vendég látta az együttest fellépni, de az egészen biztos, mindenki mara­dandó emlékeket kapott tőlük. Repertoárjukat, ko­reográfiájukat a közönség igényei felé megnyilvánu­ló nyitottság jellemezte, ugyanakkor vannak olyan magyar táncok, amelyeket évek óta egyszerűen nem engedett mással lecserél­ni a közönség. Németh László idején több ki­emelkedő táncost is kine­velt a Batsányi, például az Állami Népi Együttes ma is aktív táncosa, Csaba Zsolt is innen indult. Szombat este őt is láthat­ta a közönség Tapolcán. Japán dobshow az arénában Veszprémben is fellép a taikodobolás egyik legismertebb képviselője, a Yamato Veszprém (ga)­­ A de­cemberi telt házas Dem­­jén-koncert után február 20-án újra fantasztikus ze­nei élményben és látvány­ban lehet része annak, aki jegyet vesz a Veszprém Arénába. Ekkor lép fel itt az ősi japán zenei kultúra, a taikodobolás egyik leg­ismertebb képviselője, a Yamato. Az együttes nem ismeretlen a magyar zenekedvelők előtt, hiszen hazánkban már több éve aratnak nagy sikereket az ütős hangszerek mesterei. A fiatal zenészek három kontinensen ejtették ámulatba a nézőket bravúros produkciójukkal Előbb a fővárosiakat kápráz­tatták el a japán dobosok, majd a debreceniek is megismer­kedhettek egyedülálló elő­adásukkal. A Yamato a japán kultúra legemblematikusabb hangszerét, a taikodobot és an­nak mítoszát, kulturális jelen­tőségét ötvözi egy modern show látványelemeivel. Igazi világjáró társulat a Yamato, fennállása 18 esztendeje alatt már jóval túljutott az ezer elő­adáson. A fiatal zenészek há­rom kontinens több tucat or­szágában ejtették ámulatba a nézőket bravúros produkció­jukkal. A japán ritmusokkal most megismertetik a veszp­rémieket is. A taikoegyüttes február 14-én érkezik hazánk­ba, hét előadást tart Budapes­ten, majd a megyeszékhely fe­lé veszi az útját. Magyarország második legnagyobb vidéki sport- és rendezvénycsarno­­kában, a Veszprém Arénában február 20-án, hétfőn este nyolc órakor lépnek fel. Két nappal később pedig Debre­cenben fejezi be Gamushara címet viselő, magyarországi turnéját a Yamato. A különleges zenei cseme­gére a Napló veszprémi ügy­félszolgálati irodájában is le­het jegyet venni a Szabadság tér 15. szám alatt. Hűségkár­tyával rendelkező olvasóink öt százalék kedvezménnyel vá­sárolhatják meg a belépőt. A Yamato tagjai, különösen a női dobosok szinte transzközeli állapotban mutatják be műsorukat NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Életünk fontos tárgya a telefon Veszprém (zsu) - Mo­bil-kortörténet Belitől az okostelefonig címmel nyílik kiállítás február elsején, szerdán 17 óra­kor a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Mú­zeumban. A tárlat képet ad az elmúlt csaknem másfél évszázad telefo­nálási szokásairól és ar­ról, hogyan vált a mobil­­telefon életünk egyik mindennapi eszközévé. Európai körutazás Veszprém-Kádárta (zsu) - Új, gyerekeknek szóló ismeretterjesztő soroza­tot indítottak a kádártai faluházban Utazás Euró­pában címmel. A foglal­kozásokon a gyerekek egy-egy ország hagyo­mányaival, jellegzetes­ségeivel és gasztronó­miájával ismerkedhet­nek meg. A szombati első állomáson Görög­ország volt terítéken. Építészeti fotóstárlat Veszprém (zsu) - Az Óváros téri Blog Kortárs Galériában február 3-án 19 órakor nyílik az Épí­tészeti Fotográfusok Nyílt Társaságának be­mutatkozó kiállítása. A rendezvényen Farkas Zoltán gitárművész ze­nél. A tizenegy kiállító alkotását bemutató tárlat február 17-ig látható. A szőlőművelésről és a Görgey-mítoszról Révfülöp (gyá) - Jelentős írásokkal gazdagodott a falu helytörténeti irodal­ma a Villa Filip honisme­reti közlemények 21. szá­mának megjelenésével. A 15. évfolyamában lévő folyóirat legújabb darabjának a helyi szőlőművelés és borter­melés története a vezető témá­ja. P. Miklós Tamás a kezde­tektől a múlt század közepéig tartó szakaszt mutatja be a tár­gyi emlékekre, oklevelekre, a későbbi időkből fotókra és más dokumentumokra tá­maszkodva. A témához kap­csolódva közlik Lichtnecker András feldolgozásában a kör­nyék legkorábbi ismert hegy­törvényét, az ecséri szőlőhegy 1736-ban kelt artikulusait. Ugyancsak ide kapcsolódik P. Miklós Tamás portréja a filo­­xéra elleni küzdelem egyik irányítójáról, Engelbrecht Ká­rolyról. A folyóirat további ré­sze is többnyire a községhez vagy a szőkébb környékhez kötődő témákat dolgoz fel. Dr. Vértes László a veszprémi szü­letésű írót, újságírót, a Bala­ton egyik első népszerűsítőjét, Sziklay Jánost mutatja be rév­fülöpi kapcsolódásai alapján. A környékkel foglalkozó rész­leteket közölnek dr. Kövér Ist­ván dolgozatából, ami a száz­éves szombathelyi vasútigaz­­gatás történetével foglalkozik. György Péter a zánkai temető­ben nyugvó Bozzai Pál költő verseire építve a Görgey-mí­­tosz teremtési folyamatát vizs­gálja. Ez a szám is foglalkozik a saját gazdájának, kiadójának, a Révfülöpi Honismereti Egyesületnek a munkájával, rendezvényeivel, és számot ad helyi honismereti gyűjtemény helyzetéről. Külön oldalt szentelnek Müller Márton si­kerének is. Tagtársuk munká­ját az Országos Honismereti Szövetség emléklappal ismer­te el az országos akadémián, be­fejezt­ete : A 15. évfolyamában lévő folyó­irat legújabb számának címlapja

Next