Napló, 2014. szeptember (70. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-21 / 36. szám, Vasárnapi Napló

2 HÍRSÁV Ketten meghaltak az ütközéses balesetben egy idős nő és egy idős férfi meghalt, amikor két személy­­gépkocsi összeütközött szom­bat este a főváros X. kerületé­ben - tájékoztatta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgató­ság szóvivője az MTI-t. Kisdi Máté elmondta: a két autó a Gyömrői út és a Kada utca ke­reszteződésében ütközött ösz­­sze, majd az egyik jármű egy fának csapódott, és a benne utazó két ember életét vesz­tette. A másik személygép­kocsi vezetője könnyebben sérült meg. ■ MVM Energia Futam: rekordszámú jármű HÉT KATEGÓRIÁBAN a szénhid­­rogén-meghajtást nélkülöző több mint hatvan jármű állt rajthoz szombaton Budapes­ten, a Lánchíd pesti hídfőjé­nél a negyedik MVM Energia Futamon. A rendezvény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az üvegházhatású gázok ki­bocsátása nélküli energiater­melésre és -felhasználásra. ■ Az LMP újra átadta a Várkert Bazárt a „tarlós-korszak tökéletes szimbólumaként” újra felavat­ta Budapesten a már kétszer átadott Várkert Bazárt Csárdi Antal, az LMP főpolgármester­jelöltje és Istvánffy András, a 4K! elnöke. Csárdi Antal azt hangsúlyozta: a presztízsbe­ruházások helyett a fontos fejlesztéseket, a többi között a 3-as metró felújítását és az óvodai férőhelyek bővítését helyeznék inkább előtérbe. ■ 438 kilométeren van árvízvédelmi készültség Jelenleg mintegy 438 kilo­méteren van árvízvédelmi készültség, ebből csaknem 51 kilométeren, a Dráván a legmagasabb, harmadfokú - közölte az Országos Mű­szaki Irányító Törzs (OMIT). Az OMIT előrejelzése szerint újabb említésre méltó árhul­lám a következő időszakban nem várható. A Dunán kiala­kult árhullám a hazai szaka­szon Nagybajcsnál sem halad­ta meg az elsőfokú készültség szintjét. A Rábán pénteken 18 órakor tetőzött az árhullám 426 centiméteren. KÖZELET Székelyföld a skót úton? autonómia Lehetséges demokratikus úton dönteni az önállósodásról A skót népszavazás példája lendületet adhat más európai országok autonómiát kérő részeinek - így a székely au­tonómiatörekvéseknek is. Sztojcsev Iván A Soros György és a Norvég Alap finanszírozásával műkö­dő civil szervezetek már megint bele akarnak szólni, hogy mit tegyen a többség által demokra­tikusan megválasztott kormány. Aki azt hinné, hogy ez a nálunk is jól ismert mondat újra valame­lyik magyar jobboldali politikus szájából hangzott el, nagyobbat nem is tévedhetne. Ezúttal épp a román kormány háborodott fel azon, hogy Sorosék és a Norvég Alap támogatottjai - szerintük kéretlenül - kiállnak a székely autonómiatörekvések mellett. De ennél jóval tovább is mentek: a román Legfelsőbb Bírói Tanács azt is megtiltaná, hogy egyálta­lán vitázzanak az RMDSZ ter­vezetéről, szerintük ugyanis ez már túlmutatna az alkotmányos­ság keretein. A civilek ezen há­borodtak fel, ők úgy látják: épp az, hogy beszélni sem lehetne a székely autonómiáról, jelezné a jogállam hiányát. Az persze csak a - szintén gyakran háborús hangulatú­­ magyarországi közbeszédben lehet furcsa, hogy a román és erdélyi magyar civilek ennyire látványosan kiállnak a romániai magyar kisebbség mellett. Az, hogy a téma túlmutat a napi po­litika törésvonalain, jól látszott már akkor is, amikor tavaly ősz­szel az Együtt bejelentette, hogy támogatja a székelyek nagy me­netelését és az ahhoz kapcsoló­dó budapesti tüntetést. Pedig az ügy nem csak a jobboldalnak fontos: liberális alapvetésként is lehet tekinteni arra, hogy ha egy nemzetiség önállóságot akar, ak­kor azt megadhassák nekik. Európa számos autonómiatö­rekvésének, köztük a székelye­kének is, új lendületet adhat a skótok népszavazása. Akkor is igaz ez, ha végül a skótok többsé­ge amellett döntött, hogy marad­janak Nagy-Britannia részei. Sok elemző kiemelte a végeredmény értékelésekor: hatalmas érdek­lődés mellett egyaránt fontosak voltak az érzelmek és az észér­vek, és a londoni kormány sem ellenségesen állt a skótokhoz, hanem nagyobb engedményeket próbált tenni, hogy érdemes le­gyen az együtt maradást válasz­tani. Most pedig hiába győztek a nemek, várhatóan még tovább fog nőni Skócia autonómiája. Ke­lemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta erre: fontos tanulság, hogy egy iyen kérdést is lehetett demokratikusan rendezni, rá­adásul London és a skótok olyan rendszerben tudtak megállapod­ni, amelyek mellett a skótok több­sége jónak érezte, hogy az Egye­sült Királysághoz legyenek hűek. Azt nyilván nehéz elképzel­ni, hogy Székelyföld a közel­jövőben hasonló önállóságot kapjon, mint Skócia. A román kormány még a nyáron tájékoz­tatta álláspontjáról az Európa Tanácsot: mint írták, nem kö­telezi őket a nemzetközi jog ar­ra, hogy bármiféle önállóságot adjanak Székelyföld magyar többségű területeinek. Az pe­dig változatlanul nincs napi­renden, hogy a régiók határait úgy rajzolják át, hogy a magyar többségű területeket ne felda­rabolva csatolják hozzá a többi­hez, így egyetlen régióban sem 30 százaléknál nagyobb a ma­gyarok, aránya­ Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezettel Autonómiák és törekvések Európában Katalóniától Baszkföldön át egészen Grönlandig SKÓCIA: Európa első független­ségi népszavazásán közel négy­százezer szavazattal leszavaz­ták az önállóságot, de a skót helyzet nem csak ebben külön­bözik sok más kisebbségétől. Az önálló Skócia például 1707- ben nem háborúval, hanem szerződéssel szűnt meg, és a skót képviselők már akkor he­lyet kaptak a közös, brit parla­mentben. Az elmúlt közel húsz évben az addiginál is nagyobb lett az önállóság, önálló skót parlament is létezik, a brit kor­mány pedig egyre szélesebb jog­kört ad. wales: 1999 óta működik a nemzetgyűlés, emellett 40 kép­viselőt küldhetnek a brit parla­mentbe is. Helyi ügyekben nagy a törvényhozás önállósága. KATALÓNIA: 1977 óta működik újra katalán kormány, de ön­állóságról szó sem lehet. 2010- ben a spanyol alkotmánybíró­ság úgy döntött, törölni kell a helyi törvényekből azt a sort, amely a katalánt önálló nemzet­ként határozza meg. November­ben szeretnének népszavazást tartani a függetlenségről, de a spanyol kormány ezt nem enge­di, mert az alkotmányba ütközik. baszkföld: két szempontból is bonyolultabb a helyzet, mint a katalánoké. Egyrészt két or­szágból is kérnének területet, hiszen Franciaországnak is van néhány baszk része. Másfelől az ETA miatt sok spanyol és külföldi szemében a baszk füg­getlenség egyet jelentene a ter­roristák győzelmével, ez pedig a békés autonómiapártiaknak sem segít. DÉL-TIROL: az I. világháború után Olaszországhoz csatolt osztrák többségű terület helyze­tét jó ötven évig tartó tárgyalá­sokkal sikerült rendezni. Saját helyi parlament állt fel, az olasz és a német nyelv egyenrangú, a szociális támogatásokat az egyes városok nemzetiségi ará­nyai szerint osztják el. ALAND-sziGETEK: a Finnország­hoz tartozó, svéd többségű szi­getek hivatalos nyelve a svéd, nem kötelező a finn nyelv okta­tása sem. A finn költségvetés garantált százalékát megkap­ják évente, a helyi önkormány­zat minden ottani ügyben ille­tékes. Grönland: 1979-ben kapott a sziget autonómiát Dániától, 2008-ban ezt tovább szélesítet­ték, azóta a rendőrségnek és a bíróságoknak sincs közük Dá­niához, a külpolitikai ügyekben viszont a dán kormány dönt. 2014. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP Orosz katonai gépek az amerikai és kanadai légtér közelében amerikai és kanadai harci gé­pek orosz katonai repülőgépeket tartóztattak fel a héten a két ország légterének közelében - közölte egy amerikai katonai szóvivő. Az amerikai-kanadai Észak-amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (NORÁD) köz­lése szerint szerdán Alaszkától nyugatra hat orosz repülőgép hatolt be az Egyesült Államok légterén kívüli amerikai légvé­delmi azonosító övezetbe. Csü­törtökön kanadai vadászgépek két Tu-95-ös bombázót fogtak el a kanadai légvédelmi azonosító övezetben. Az orosz gépek nem lépték át sem a kanadai, sem az amerikai légtér határát. John Cornelio, a NORÁD és az északi parancsnokság szóvivője szerint az Egyesült Államok ezeket az incidenseket nem tekinti fenye­getésnek. Orosz hadgyakorlatok idején az elmúlt öt évben több mint 50 hasonló eset történt. A média mégis kiemelten foglal­kozott az incidensekkel, hiszen az Egyesült Államok és Oroszor­szág között megnőtt a feszültség az ukrajnai válság miatt. ■ Riasztást követően kiürítették a Fehér Ház egy részét BIZTONSÁGI RIASZTÁS miatt helyi idő szerint péntek es­te rövid időre kiürítették a washingtoni Fehér Ház egy ré­szét, mert az elnöki hivatalnak és rezidenciának otthont adó komplexum területén egy be­hatolót fogtak el, akinek sike­rült bejutnia még az épületbe is - közölte az elnök biztonsá­gért felelős Secret Service szó­vivője. Az incidens négy perc­cel azt követően történt, hogy Barack Obama elnök lányaival Washingtonból a tengerészgya­logság helikopterén a Mary­land állambeli Camp Davidbe távozott. Brian Leary, a Secret Service szóvivője a CNN hírol­dalának szombati közlése sze­rint elmondta, hogy a 42 éves Omar J. González a Fehér Ház északi, a Pennsylvania Avenue felőli pázsitján átrohanva, az északi oszlopcsarnok ajtaján át berontott az épületbe, ahol el­fogták. ■ Az állampolgárságról és a bicegésről is kérdezték Szijjártót külügy A miniszter jelölt a parlamenti bizottságok előtt mutatta be terveit, amelyeket a többség támogatott Voltak kemény és barátságos kérdések is Szijjártó Péter, a leendő külügyminiszter szom­bati parlamenti bizottsági meg­hallgatásán. A szocialista Józsa István például azt kérdezte, hogy milyen érzés, hogy Orbán Viktor legjobb janicsárjának nevezik. Válaszában a politikus azt mondta, hogy volt egy álma, hogy egyszer Orbán Viktorral dolgozhasson, és ez teljesült, így büszke arra, hogy vele dolgoz­hat. A legfurcsább pont mégis az volt a bemutatkozáson, amikor a szakmai és politikai kérdések között Hoffmann Rózsa annyit kérdezett, hogy érzi magát a sportsérülése után, hamar meg­gyógyul-e a lába, hiszen kicsit még biceg. Szijjártó annyit vála­szolt: „bárcsak kicsit bicegnék”. A legtöbb kérdés persze ennél komolyabb volt, amelyet a leen­dő miniszternek - aki a Brüsz­­szelbe távozó Navracsics Tibort váltja - meg kellett válaszolnia. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője volt az első, aki meg­kérdezte, mit gondol Bill Canton nyilatkozatáról. A volt amerikai elnök azt mondta: a magyar mi­niszterelnök pénzéhes és örök­ké hatalmon akar maradni. Szij­jártó szerint alaposan átverték Clintont, aki régen járt Magyar­­országon. A külügyminiszter-je­lölt szerint három fontos feladata lesz a minisztériumának. Nö­velni kell az exportot, munka­helyteremtő beruházásokat kell vonzani, és segíteni a magyar vállalkozókat külföldön. A kele­ti nyitás továbbra is fontos lesz, ami Szijjártó szerint azt jelenti, hogy nyugatra növelni, keletre pedig még annál is jobban nö­velni kell az exportot. Szóba ke­rültek az egyszerűsített honosí­táshoz kapcsolódó visszaélések is - az Index írt arról, hogy az ukrán maffia üzletel a magyar állampolgársággal -, de Szijjártó Péter szerint egy-egy eset alap­ján nem volna szabad általános negatív képet festeni. A bizott­ságok kormánypárti többsége támogatta jelölését, aki így akár már a szerdai parlamenti ülésen külügyminiszter lehet. ■ SZ. I. Nincs veszélyben navracsics „a leggyengébb láncszem” a leendő Európai Bizottság névsorában - állítja a La Libre Belgique című lap. Az Európai Parlamentben töb­ben felvetették, hogy Navra­csics Tibor igazságügyi minisz­ter volt, amikor Magyarorszá­gon a hatalomra szabott törvé­nyek sora született, leépítve a jogállamiságot - írta a belga újság. Az Európai Néppárt azonban elejét venné a találga­tásoknak, szerintük elképzel­hetetlen, hogy az egyik legna­gyobb többséget szerző európai kormány delegáltja ne legyen ott az Európai Bizottságban. Szijjártó Péter a meghallgatáson Németh Zsolt külügyi bizottsági elnökkel

Next