Napló, 2014. szeptember (70. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-21 / 36. szám, Vasárnapi Napló
2 HÍRSÁV Ketten meghaltak az ütközéses balesetben egy idős nő és egy idős férfi meghalt, amikor két személygépkocsi összeütközött szombat este a főváros X. kerületében - tájékoztatta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-t. Kisdi Máté elmondta: a két autó a Gyömrői út és a Kada utca kereszteződésében ütközött öszsze, majd az egyik jármű egy fának csapódott, és a benne utazó két ember életét vesztette. A másik személygépkocsi vezetője könnyebben sérült meg. ■ MVM Energia Futam: rekordszámú jármű HÉT KATEGÓRIÁBAN a szénhidrogén-meghajtást nélkülöző több mint hatvan jármű állt rajthoz szombaton Budapesten, a Lánchíd pesti hídfőjénél a negyedik MVM Energia Futamon. A rendezvény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az üvegházhatású gázok kibocsátása nélküli energiatermelésre és -felhasználásra. ■ Az LMP újra átadta a Várkert Bazárt a „tarlós-korszak tökéletes szimbólumaként” újra felavatta Budapesten a már kétszer átadott Várkert Bazárt Csárdi Antal, az LMP főpolgármesterjelöltje és Istvánffy András, a 4K! elnöke. Csárdi Antal azt hangsúlyozta: a presztízsberuházások helyett a fontos fejlesztéseket, a többi között a 3-as metró felújítását és az óvodai férőhelyek bővítését helyeznék inkább előtérbe. ■ 438 kilométeren van árvízvédelmi készültség Jelenleg mintegy 438 kilométeren van árvízvédelmi készültség, ebből csaknem 51 kilométeren, a Dráván a legmagasabb, harmadfokú - közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT). Az OMIT előrejelzése szerint újabb említésre méltó árhullám a következő időszakban nem várható. A Dunán kialakult árhullám a hazai szakaszon Nagybajcsnál sem haladta meg az elsőfokú készültség szintjét. A Rábán pénteken 18 órakor tetőzött az árhullám 426 centiméteren. KÖZELET Székelyföld a skót úton? autonómia Lehetséges demokratikus úton dönteni az önállósodásról A skót népszavazás példája lendületet adhat más európai országok autonómiát kérő részeinek - így a székely autonómiatörekvéseknek is. Sztojcsev Iván A Soros György és a Norvég Alap finanszírozásával működő civil szervezetek már megint bele akarnak szólni, hogy mit tegyen a többség által demokratikusan megválasztott kormány. Aki azt hinné, hogy ez a nálunk is jól ismert mondat újra valamelyik magyar jobboldali politikus szájából hangzott el, nagyobbat nem is tévedhetne. Ezúttal épp a román kormány háborodott fel azon, hogy Sorosék és a Norvég Alap támogatottjai - szerintük kéretlenül - kiállnak a székely autonómiatörekvések mellett. De ennél jóval tovább is mentek: a román Legfelsőbb Bírói Tanács azt is megtiltaná, hogy egyáltalán vitázzanak az RMDSZ tervezetéről, szerintük ugyanis ez már túlmutatna az alkotmányosság keretein. A civilek ezen háborodtak fel, ők úgy látják: épp az, hogy beszélni sem lehetne a székely autonómiáról, jelezné a jogállam hiányát. Az persze csak a - szintén gyakran háborús hangulatú magyarországi közbeszédben lehet furcsa, hogy a román és erdélyi magyar civilek ennyire látványosan kiállnak a romániai magyar kisebbség mellett. Az, hogy a téma túlmutat a napi politika törésvonalain, jól látszott már akkor is, amikor tavaly őszszel az Együtt bejelentette, hogy támogatja a székelyek nagy menetelését és az ahhoz kapcsolódó budapesti tüntetést. Pedig az ügy nem csak a jobboldalnak fontos: liberális alapvetésként is lehet tekinteni arra, hogy ha egy nemzetiség önállóságot akar, akkor azt megadhassák nekik. Európa számos autonómiatörekvésének, köztük a székelyekének is, új lendületet adhat a skótok népszavazása. Akkor is igaz ez, ha végül a skótok többsége amellett döntött, hogy maradjanak Nagy-Britannia részei. Sok elemző kiemelte a végeredmény értékelésekor: hatalmas érdeklődés mellett egyaránt fontosak voltak az érzelmek és az észérvek, és a londoni kormány sem ellenségesen állt a skótokhoz, hanem nagyobb engedményeket próbált tenni, hogy érdemes legyen az együtt maradást választani. Most pedig hiába győztek a nemek, várhatóan még tovább fog nőni Skócia autonómiája. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta erre: fontos tanulság, hogy egy iyen kérdést is lehetett demokratikusan rendezni, ráadásul London és a skótok olyan rendszerben tudtak megállapodni, amelyek mellett a skótok többsége jónak érezte, hogy az Egyesült Királysághoz legyenek hűek. Azt nyilván nehéz elképzelni, hogy Székelyföld a közeljövőben hasonló önállóságot kapjon, mint Skócia. A román kormány még a nyáron tájékoztatta álláspontjáról az Európa Tanácsot: mint írták, nem kötelezi őket a nemzetközi jog arra, hogy bármiféle önállóságot adjanak Székelyföld magyar többségű területeinek. Az pedig változatlanul nincs napirenden, hogy a régiók határait úgy rajzolják át, hogy a magyar többségű területeket ne feldarabolva csatolják hozzá a többihez, így egyetlen régióban sem 30 százaléknál nagyobb a magyarok, aránya Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezettel Autonómiák és törekvések Európában Katalóniától Baszkföldön át egészen Grönlandig SKÓCIA: Európa első függetlenségi népszavazásán közel négyszázezer szavazattal leszavazták az önállóságot, de a skót helyzet nem csak ebben különbözik sok más kisebbségétől. Az önálló Skócia például 1707- ben nem háborúval, hanem szerződéssel szűnt meg, és a skót képviselők már akkor helyet kaptak a közös, brit parlamentben. Az elmúlt közel húsz évben az addiginál is nagyobb lett az önállóság, önálló skót parlament is létezik, a brit kormány pedig egyre szélesebb jogkört ad. wales: 1999 óta működik a nemzetgyűlés, emellett 40 képviselőt küldhetnek a brit parlamentbe is. Helyi ügyekben nagy a törvényhozás önállósága. KATALÓNIA: 1977 óta működik újra katalán kormány, de önállóságról szó sem lehet. 2010- ben a spanyol alkotmánybíróság úgy döntött, törölni kell a helyi törvényekből azt a sort, amely a katalánt önálló nemzetként határozza meg. Novemberben szeretnének népszavazást tartani a függetlenségről, de a spanyol kormány ezt nem engedi, mert az alkotmányba ütközik. baszkföld: két szempontból is bonyolultabb a helyzet, mint a katalánoké. Egyrészt két országból is kérnének területet, hiszen Franciaországnak is van néhány baszk része. Másfelől az ETA miatt sok spanyol és külföldi szemében a baszk függetlenség egyet jelentene a terroristák győzelmével, ez pedig a békés autonómiapártiaknak sem segít. DÉL-TIROL: az I. világháború után Olaszországhoz csatolt osztrák többségű terület helyzetét jó ötven évig tartó tárgyalásokkal sikerült rendezni. Saját helyi parlament állt fel, az olasz és a német nyelv egyenrangú, a szociális támogatásokat az egyes városok nemzetiségi arányai szerint osztják el. ALAND-sziGETEK: a Finnországhoz tartozó, svéd többségű szigetek hivatalos nyelve a svéd, nem kötelező a finn nyelv oktatása sem. A finn költségvetés garantált százalékát megkapják évente, a helyi önkormányzat minden ottani ügyben illetékes. Grönland: 1979-ben kapott a sziget autonómiát Dániától, 2008-ban ezt tovább szélesítették, azóta a rendőrségnek és a bíróságoknak sincs közük Dániához, a külpolitikai ügyekben viszont a dán kormány dönt. 2014. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP Orosz katonai gépek az amerikai és kanadai légtér közelében amerikai és kanadai harci gépek orosz katonai repülőgépeket tartóztattak fel a héten a két ország légterének közelében - közölte egy amerikai katonai szóvivő. Az amerikai-kanadai Észak-amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (NORÁD) közlése szerint szerdán Alaszkától nyugatra hat orosz repülőgép hatolt be az Egyesült Államok légterén kívüli amerikai légvédelmi azonosító övezetbe. Csütörtökön kanadai vadászgépek két Tu-95-ös bombázót fogtak el a kanadai légvédelmi azonosító övezetben. Az orosz gépek nem lépték át sem a kanadai, sem az amerikai légtér határát. John Cornelio, a NORÁD és az északi parancsnokság szóvivője szerint az Egyesült Államok ezeket az incidenseket nem tekinti fenyegetésnek. Orosz hadgyakorlatok idején az elmúlt öt évben több mint 50 hasonló eset történt. A média mégis kiemelten foglalkozott az incidensekkel, hiszen az Egyesült Államok és Oroszország között megnőtt a feszültség az ukrajnai válság miatt. ■ Riasztást követően kiürítették a Fehér Ház egy részét BIZTONSÁGI RIASZTÁS miatt helyi idő szerint péntek este rövid időre kiürítették a washingtoni Fehér Ház egy részét, mert az elnöki hivatalnak és rezidenciának otthont adó komplexum területén egy behatolót fogtak el, akinek sikerült bejutnia még az épületbe is - közölte az elnök biztonságért felelős Secret Service szóvivője. Az incidens négy perccel azt követően történt, hogy Barack Obama elnök lányaival Washingtonból a tengerészgyalogság helikopterén a Maryland állambeli Camp Davidbe távozott. Brian Leary, a Secret Service szóvivője a CNN híroldalának szombati közlése szerint elmondta, hogy a 42 éves Omar J. González a Fehér Ház északi, a Pennsylvania Avenue felőli pázsitján átrohanva, az északi oszlopcsarnok ajtaján át berontott az épületbe, ahol elfogták. ■ Az állampolgárságról és a bicegésről is kérdezték Szijjártót külügy A miniszter jelölt a parlamenti bizottságok előtt mutatta be terveit, amelyeket a többség támogatott Voltak kemény és barátságos kérdések is Szijjártó Péter, a leendő külügyminiszter szombati parlamenti bizottsági meghallgatásán. A szocialista Józsa István például azt kérdezte, hogy milyen érzés, hogy Orbán Viktor legjobb janicsárjának nevezik. Válaszában a politikus azt mondta, hogy volt egy álma, hogy egyszer Orbán Viktorral dolgozhasson, és ez teljesült, így büszke arra, hogy vele dolgozhat. A legfurcsább pont mégis az volt a bemutatkozáson, amikor a szakmai és politikai kérdések között Hoffmann Rózsa annyit kérdezett, hogy érzi magát a sportsérülése után, hamar meggyógyul-e a lába, hiszen kicsit még biceg. Szijjártó annyit válaszolt: „bárcsak kicsit bicegnék”. A legtöbb kérdés persze ennél komolyabb volt, amelyet a leendő miniszternek - aki a Brüszszelbe távozó Navracsics Tibort váltja - meg kellett válaszolnia. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője volt az első, aki megkérdezte, mit gondol Bill Canton nyilatkozatáról. A volt amerikai elnök azt mondta: a magyar miniszterelnök pénzéhes és örökké hatalmon akar maradni. Szijjártó szerint alaposan átverték Clintont, aki régen járt Magyarországon. A külügyminiszter-jelölt szerint három fontos feladata lesz a minisztériumának. Növelni kell az exportot, munkahelyteremtő beruházásokat kell vonzani, és segíteni a magyar vállalkozókat külföldön. A keleti nyitás továbbra is fontos lesz, ami Szijjártó szerint azt jelenti, hogy nyugatra növelni, keletre pedig még annál is jobban növelni kell az exportot. Szóba kerültek az egyszerűsített honosításhoz kapcsolódó visszaélések is - az Index írt arról, hogy az ukrán maffia üzletel a magyar állampolgársággal -, de Szijjártó Péter szerint egy-egy eset alapján nem volna szabad általános negatív képet festeni. A bizottságok kormánypárti többsége támogatta jelölését, aki így akár már a szerdai parlamenti ülésen külügyminiszter lehet. ■ SZ. I. Nincs veszélyben navracsics „a leggyengébb láncszem” a leendő Európai Bizottság névsorában - állítja a La Libre Belgique című lap. Az Európai Parlamentben többen felvetették, hogy Navracsics Tibor igazságügyi miniszter volt, amikor Magyarországon a hatalomra szabott törvények sora született, leépítve a jogállamiságot - írta a belga újság. Az Európai Néppárt azonban elejét venné a találgatásoknak, szerintük elképzelhetetlen, hogy az egyik legnagyobb többséget szerző európai kormány delegáltja ne legyen ott az Európai Bizottságban. Szijjártó Péter a meghallgatáson Németh Zsolt külügyi bizottsági elnökkel