Napló, 2014. november (70. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-22 / 272. szám

2 • NAPLÓ RÖVIDEN Ajánlat stratégiai szövetségre Kolozsvár (MTI)­­ Stratégiai szövetséget ajánlott Kolozs­váron az Európai Ifjúsági Fó­rumnak Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és sportügyekért felelős biztosa pénteken. Kérdésre Navra­csics Tibor elmondta, az aján­lott stratégiai szövetség olyan folyamatos párbeszédet je­lent, amelynek keretében meg tudják vitatni az ifjúsági kér­déseket. Az ülésvezető beje­lentése szerint Navracsics Ti­bor felszólalása a plenáris ülésen volt a politikus első közszereplése EU-biztosi mi­nőségében. Támogatják a fiatalokat Várpalota (szpd)­­ Tizenegy fi­atal várpalotai házaspár első lakáshoz jutását összesen 3,8 millió forint értékben segíti idén a helyi önkormányzat. A képviselő-testület legutóbbi ülésén fogadta el az erről szó­ló beszámolót, mely szerint a vonatkozó rendelet alapján a humánerőforrás-bizottság döntött a támogatások odaíté­léséről. A legkisebb összeg 200 ezer, a legnagyobb 500 ezer forint volt. további képek, információk reolty Napló Online KRÓNIKA Önerőből fejlesztik a vidéket BERUHÁZÁS Idén tovább bővült a Bakonyerdő Zrt. franciavágási fűrészüzeme Ugod-Franciavágás (ft)­­Önerőből több mint két­százmillió forintos beru­házást hajtott végre a Ba­konyerdő Zrt. Franciavá­gáson. Folyamatos fej­lesztéseiknek köszönhe­tően fűrészüzemük az or­szágban a legjelentőseb­bek egyikévé vált. Filozófiájuk lényege a kör­nyezettudatos faipari tevé­kenység fejlesztése. A munka, kiemelten a termelő munka biztosíthatja a megélhetést az embereknek, ezért a Bakony­erdő Zrt. számára kiemelten fontos a munkahelyek megőr­zése, újak létrehozása, mond­ta Varga László, a vállalat ve­zérigazgatója a társaság fran­ciavágási fűrészüzemében végrehajtott beruházás tegna­pi átadásakor. Bitay Márton Örs, a Föld­művelésügyi Minisztérium ál­lamtitkára köszöntőjében je­lezte, a Bakonyerdő Zrt. azért különleges, mert sok lábon ál­ló, komplex erdőgazdaság. A gazdasági, valamint a közjóléti tevékenysé­geknek kéz a kézben kell járniuk, az utóbbi­ak alapját eredményes gazdálkodással lehet megteremteni. A kor­mányzat célja, hogy az erdőgazdaságok ne rönköt, hanem alapanyagot értékesítsenek, ehhez hatéko­nyan működtetett, fejlett fa­ipar szükséges. A környék legnagyobb munkáltatója az állami erdő­­gazdaság, ezért minden fej­lesztése különösen örömteli, fogalmazta meg Vörös Tibor, Ugod polgármestere. A beruházások éve az idei a franciavágási fűrészüzem­ben. Tavasszal - saját forrás­ból - egy vízszintes rönkhasí­tó szalagfűrészt telepítettek. Most pedig ennek folytatása­ként a hengeresfa-fel­­dolgozás két alapgépé­nek a cseréjét hajtották végre. A függőleges rönkvágó szalagfűré­szek beszerzése mel­lett épületgépészeti be­ruházásokat is végre­hajtottak, valamint az épület rekonstrukcióját is el­végezték. A beruházások­ összértéke 205 millió forint volt. Folyamatos fejlesztése­iknek köszönhetően mára a franciavágási fűrészüzem az ország egyik legjelentősebb üzemévé vált. Varga László hangsúlyoz­ta, a vállalatnak négy év alatt 3,5 milliárd forint értékű be­ruházása volt, amiből több mint 70 százalék önerő. A vi­dék munkahelymegőrző fej­lesztéseivel elősegítik annak a célnak az elérését, hogy az ál­lami területeken gazdálkodó erdészeti társaságoktól lehe­tőség szerint egyre több fel­dolgozott fűrészipari alapa­nyag kerüljön a vevőkhöz. A franciavágási fűrészüzem a környék legnagyobb munkáltatója Bitay Márton Örsnek (balról) Varga László mutatta be az új gépsort, mögöttük Vörös Tibor 2014. NOVEMBER 22., SZOMBAT Egyhangú Pápa (pt) - Megválasztot­ták a településrészi ön­­kormányzatok tagjait a város képviselő-testü­letének tegnapi ülésén a városháza nagytermében. A borsosgyőri és a kéttor­nyúlaki részönkormányzatnak egyaránt Máté István az elnö­ke. Áldozó Tamás polgármes­ter tájékoztatása szerint Ta­polcafon hamarosan megis­métlik az ottani részönkor­mányzat jelölési eljárását. A városvezető kiemelte, vissza­igazolták a megalakításukat a részönkormányzatok, és ké­pesek voltak arra, hogy a he­lyiek véleményét megjelenít­sék a döntéshozatalban. A tanácskozáson a képvi­selők ellenszavazat nélkül fo­gadták el valamennyi előter­jesztést. A törvényi változá­soknak megfelelően szociális temetésre alkalmas parcella­részeket kell kijelölni a közte­metőkben, a pápai képviselő­­testület ezt megtette, majd módosította a hulladékgazdál­kodásról és a talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendeletet. A talajterhelési díjhoz kapcsolt kedvezmé­nyeket fenntartják 2015-ben is, de megfizetését ellenőrzik. A díj arra kívánja ösztönzi a lakosságot, hogy kössön rá a kiépített közcsatornára. Végül késő délután a­­vá­rosházán közmeghallgatást tartottak - azonban érdeklődő hiányában kérdést, javaslatot nem kaptak a képviselők. Együtt a megyei csapat Indul a felkészülés a KKVHÁZ megyék versenye döntőjére Veszprém (tt)- A megye kisvállalkozói készülnek a KKVHÁZ megyék verse­nye december 3-i orszá­gos döntőjére. A KKVHÁZ megyék ver­senyét második alkalommal indították útjára, azzal a cél­lal, hogy ráirányítsák a figyel­met a vállalkozóvá válás fon­tosságára. A selejtezőket si­kerrel vette megyénk csapata. A december 3-i országos dön­tőre készülés jegyében a Nap­lónál tartottak összejövetelt. A csapatkapitány, Hédi Sán­dor (Bakony Elektronika Kft., ügyvezető) hangsúlyozta: a verseny során a kisvállalko­zók szélesíthetik kapcsolat­­rendszerüket. Vágó Péter, a KISOSZ megyei elnöke - a verseny országos elnökségé­nek tagja - hasznos kezdemé­nyezésnek tartotta a versenyt. A sikerhez kell egy csapat. A Napló együttműködés kereté­ben hatékony kommunikáció­val segíti őket. Hédi Sándor csapatkapitány (balról) szerint a verseny során a részt vevő kisvállalkozók közelebb kerülhetnek egymáshoz Könyv a százéves kórházról Tapolca (tbzs)­­ Hamarosan megjelenik N. Horváth Er­zsébet és Lang Zsuzsanna közös kötete 100 éves a tapolcai kórház címmel. A szerzőktől megtudtuk, a Szent Erzsébetről elnevezett közkórházat 1914. november 19-én, Erzsébet napján adták át, de első betegei nem a ta­polcaiak közül kerültek ki, hanem az első világháború sebesültjeiből. A tapolcai in­tézmény négy évig látott el hadikórházi feladatokat. A kötet a kórházépítés gondola­tától máig kíséri végig annak a „gyógyító háznak” a törté­netét, amely közakaratból, önfeláldozásból és közadako­zásból épült fel. A községi ta­nács jegyzőkönyvének tanú­sága szerint a képviselők már 1867-ben arról határoztak, hogy „Járási ápolda és kór­ház” épüljön Tapolcán, de 47 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az álomból 1914-ben valóság legyen. A 100 éves a tapolcai kór­ház című könyv emléket állít mindazoknak, akik 147 évig azért küzdöttek, hogy a kór­ház felépüljön és fennmarad­jon. Nem volt könnyű felada­tuk a szerzőknek.­­ Forrongó, egymásnak ellentmondó né­zetek, önigazolást kereső megnyilatkozások és azokat szenvedélyesen cáfoló kriti­kák között kellett eligazod­nunk oly módon, hogy harag és elfogultság nélkül írjunk a kórház sorsát befolyásoló, a mi életünket szintén alakító döntésekről - mondták a szer­zők. Majd arról szóltak, hogy az eligazodásban, a könyv megírásában a korabei jegy­zőkönyveken, újságokon kí­vül helytörténeti dokumentu­mok és családi fotók, iratok ugyancsak segítették őket. A kötetnek nemcsak szer­zője, de szerkesztője, tipográ­fusa is N. Horváth Erzsébet, aki elmondta, hogy a most megjelenő kórháztörténeti ki­advány méltó folytatása a nagy sikerű, a város történetét 1945-ig bemutató Múltidéző Tapolcai Képes Lapoknak, il­letve a Történelmi jelennek, amely 1945-től napjainkig tart tükröt Tapolcának.

Next