Napló, 2015. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-28 / 50. szám
10•NAPLÓ Égi ujjlenyomat Új módszerrel mérték a balatoni nádpusztulást Prevics Éva, MTI prevics.eva@naplo.pk.hu Műholdas és repülőgépes megfigyeléssel, valamint helyszíni élettani mérésekkel térképezte fel a balatoni nádpusztulást az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei által vezetett nemzetközi kutatócsoport. Az új módszer lényege, hogy távérzékeléssel a Balaton nagyobb nádas területeiről gyűjtsenek fontos, a nádpusztulásról szóló információt. A nádpusztulást, ami elsősorban a '70-80-as években volt jellemző a Balatonra és számos európai tóra, évtizedek óta tanulmányozzák a szakemberek világszerte. A mostani kutatás kivitelezését Dimitris Stratoulias, a BLI munkatársa és a Leicesteri Egyetem PhD-hallgatója, illetve Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai végezték. Az adatok elemzésénél csatlakozott hozzájuk a Leicesteri Egyetem professzora, Heiko Baszter és a limnológiai intézet munkatársa, Zlinszky András. Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa a Naplónak elmondta: az egész vizsgálat tulajdonképpen egy módszertani kísérlet. Ennek során a kutatók kifejlesztettek egy eljárást, amely lehetővé teszi a növények fotoszintézisének műholdas meghatározását. A terepi munkával szemben a műholdas megfigyelés nagy előnye, hogy a kutatók egyszerre nagyobb területet tudnak tanulmányozni, így ez az eljárás az eddiginél tágabb kitekintést ad az ökológusok számára. A tradicionális felméréseknél az idő kulcsfontosságú: az összevethetőség miatt a kutatók vagy kevés helyen tudtak sok adatott gyűjteni, vagy sok helyen keveset. Ezzel a módszerrel azonban akár a Balaton nádasainak teljes, 12 négyzetkilométeréről is kaphatnak ökológiai információt. A távérzékelés fontos elemei a műholdakon és repülőgépek fedélzetén elhelyezett képalkotó spektrométerek. Ezek észlelik a növényekről visszaverődő napfényt, azt több száz keskeny, egymáshoz közeli sávra bontják. Az így kapott és az adott növénycsoporthoz köthető színképből, ebből az egyfajta „ujjlenyomatból” értékes információ szűrhető le a megfigyelt növényzet típusáról, fejlettségi és ökológiai állapotáról. Ezeket a távérzékelési adatokat felhasználva, illetve a terepen mért élettani mérésekből sikerült kidolgozni a nádas fotoszintézis térképeit, amelyek lehetőséget adnak a balatoni nádpusztulás tanulmányozására is. A szakember hozzátette: a Balatoni Limnológiai Intézetben már évtizedek óta folynak a nádas pusztulását vizsgáló kutatások, és ez a vizsgálat csak egy a sok közül. A nádpusztulás sok mindentől függ, a vizsgálatok szerint a vízszint, illetve a vízszintingadozás nagyon fontos. Ezt többek között az is bizonyítja, hogy amikor a Balaton vízszintje 2000 és 2004 között jelentősen csökkent, akkor arra a nád is gyorsan, lényegében egy esztendő alatt reagált, és elkezdett terjedni. Ugyan az átlagos balatoni nádterjedés mértéke sem volt alacsony (egy, másfél méter évente), azonban a leglátványosabban a nád a tó déli partján tört előre, hiszen három év alatt helyenként 20- 30 méteres új nádsávval gazdagodott a Balaton. Az alacsony vízszint által keltett riadalom, illetve a közvélemény és a sajtó nyomására a vízügyi hatóságok egy ideig nem engedtek le vizet a Sió-csatornán, így 2004 után a tóban a vízszint megemelkedett. Ezt a vízszintet a hatóságok mesterségesen, a zsilip ritkább kinyitásával stabilizálták. A magas vízszinthez a nád is alkalmazkodott: az elmúlt években a nádasok területe csökkent, és megállt a jelenlegi, 12 négyzetkilométer körüli értéken. A Balaton nádassal bontott területe volt ennél nagyobb és kisebb is. A nádpusztulás kezdetekor, a hetvenes évekre a Balatonban közel 18-19 négyzetkilométer nádas volt, ami a kilencvenes évek elejére 11 négyzetkilométerre esett vissza. A nádpusztulás legintenzívebb időszakában voltak olyan területek, ahol 40-60 méteres nádsávok tűntek el. Az elmúlt húsz évben a nád területe nem nagyon változott: időnként a nád pusztult, máskor pedig terjedt, sőt ezt bonyolítják még egyes területi sajátosságok is - pontosította a kutató. Tóth Viktor a Naplónak hozzátette: a nád ilyen látványos terjedése, illetve pusztulása nem véletlen. Mivel a nád vízben csak gyökértörzzsel képes szaporodni, így ha a környezeti tényezők kedvezőtlenné válnak, akkor nem egy-egy szál növény pusztul el, hanem a közös gyökértörzzsel összekapcsolt növénycsoport (klón), vagyis gyakran több száz négyzetméter nádas egyszerre. további képek, információk reolty Napló Online Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa szerint a terepi munkával szemben a műholdas megfigyelés nagy előnye, hogy a kutatók egyszerre nagyobb területet tudnak tanulmányozni, így ez az eljárás az eddiginél tágabb kitekintést ad az ökológusok számára. Ezzel a módszerrel akár a balatoni nádasok teljes területéről kaphatnak ökológiai információt Fotó: Nagy Lajos, archív Kicsi és a csempészcigi Kutasi Zsófia kutasi.zsofia@naplo.pl.hu Éjszakai sötétségben, reggel hat órakor kezdődik az ellenőrzés a NAV szakemberei számára, akik csempészcigarettát keresnek Kicsivel, a speciálisan kiképzett hároméves német juhászkutyával. Első helyszín a posta feldolgozóüzemének (PFÜ) telephelye. A hidegben a korai ébredéstől még fáradtan vacogunk a kollégámmal. Az ellenőrökön és a postai dolgozókon nem látszanak a hajnali kezdés nyomai, ők edzettebben ezen a téren - gondolom magamban. Mindenki keveset beszél, csak a lényeg hangzik el, az is tőmondatokban, a reggeli fáradt poénokat senki nem értékeli. Hamar kiderül: újságírókat nem fogadnak a PFÜ-n, fotózni pedig az épületet még kívülről sem lehet. A postai alkalmazott ellentmondást nem tűrően közli a tényeket: belépni számunkra tilos, még melegedni sem mehetünk be az üzembe. Ezután cél, hogy meleg helyre kerülAz illegális áruszállítás minden trükkjét jól ismerik a szakemberek rünk a következő helyszínig, ezért egy futárszolgálat telephelyén folytatjuk a munkát. Itt már sokkal szívélyesebben fogadnak minket. A rakodás alatt a NAV szakembereivel beszélgetünk a munkájukról, annak szép, érdekes, sokszor meglepő oldalairól és esetleges veszélyeiről. Kiderült, találtak már műszerfal mögé bújtatott embert, ülésbe és a legkülönbözőbb helyekre rejtett csempészárut. Persze tippet senkinek nem szeretnének adni, az bizonyos, kevés dologgal lehetne őket meglepni; a tapasztalt szakemberek felkészültek minden helyzetre, ismerik a csempészek trükkjeit. A NAV-os ellenőrök nem közölhetnek konkrét adatokat a felderítésekről. Sok tény nem hangozhat el, ezért a téma időről időre kicsire, a speciálisan kiképzett, hároméves német juhászkutyára teA megyében és Veszprémben is jelen van a csempészáru. A szakemberek több helyszínen rendszeresen tartanak váratlan ellenőrzéseket. Nem csupán a futárszolgálatokat vizsgálják, de többek között személyautókat, buszokat is megállítanak az autópályákon. Az illegális cigaretta elsősorban Ukrajnából érkezik hazánkba. A kedvező árú termék sok csempész számára vonzó, azonban az alapos ellenőrzéseken nem tudnak átjutni. Ha van cigaretta, azt a speciálisan kiképzett csapat megtalálja. velődik, aki feszülten figyel, látszik rajta, hogy várja gazdája, Marosi Zsolt törzsőrmester parancsait. Az őrmester ismeri az eb rezdüléseit, így a jó csapatmunka is hozzájárul az eredményességhez. Kicsi, mint minden fiatal eb, érdeklődő, ugyanakkor koncentrál is. Látszik rajta az izgatottság, és hogy érzi, valami történni fog. A kutyát kifejezetten a cigaretta felderítésére képezték ki és kizárólag a gazdájának engedelmeskedik. Kicsi láttán mindenkinek felderül a tekintete, még a zordnak tűnő ellenőrökön is látszik, hogy törődő kedvességgel fordulnak az állat felé, aki egyben a csapat tagja is. A kutya szimatának köszönhetően nem marad illegális áru a csomagokban. Az ellenőrök nem bontanak fel egy küldeményt sem. Miután a depó dolgozói végeznek a pakolással, Marosi Zsolt kicsivel végigjárja az árukat, aki végigszagol minden csomagot, figyelme semmit nem kerül el. Osvald Tibor depóvezető nem aggódik vagy idegeskedik. Náluk több minszer is volt ellenőrzés, de még nem találkoztak csempészáruval. A folyamat gyorsan és gördülékenyen zajlik, nincs fennakadás, min ___ denki teszi a dolgát. Naponta számos csomag érkezik hozzájuk, kora reggel kezdődik a kemény munka, a küldeményeket cím szerint szortírozzák, regisztrálják és pakolják. A rendszer olajozottan működik, a szakemberekkel pedig könnyű együttműködni, mivel profi módon végzik a dolgukat. Ma nincs fogás, Kicsi nem talál illegális cigarettát. Marosi Zsolt azért a kedvünkért bemutatja, milyen egy felderítés, amikor csempészárura lelnek a kutyával. Kicsi ilyenkor egyértelműen jelez. A jól végzett munka után pedig a jutalom egy kis játék, amely megerősíti az ebnek azt, hogy jól oldotta meg a feladatot. Az ellenőrök számára azonban nem ér véget a nap, a munkát kicsivel az autópályán folytatják, ahol újabb ___ csomagokat néznek át. A munkájukat látva egyértelműen kiderül: nem éri meg illegális áruszállítással próbálkozni. Kicsi, a speciálisan kiképzett, hároméves német juhászkutya feszülten figyel, látszik rajta, hogy várja gazdája. Marosi Zsolt törzsőrmester parancsait Fotó: Balogh Ákos Alex 2015. 02. 28. I SZOMBAT