Napló, 2016. február (72. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-23 / 45. szám
2 • NAPLÓ RÖVIDEN Nem a kötelező betelepítésre Budapest (MTI) A kormány szerdai ülésén alakítja ki az álláspontját arról, hogyan verje vissza a kötelező betelepítési kvótarendszerről szóló brüsszeli tervet - jelentette be Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt. A kormányfő szerint a március elején esedékes EU-csúcs tétje, hogy a miniszterelnökök áldásukat adják-e egy olyan kötelező betelepítési kvótarendszerre, amely beépülve az uniós jogrendbe, folyamatosan, mintegy menekültügyi mechanizmusként, állandóan beszállítaná hazánkba azokat a migránsokat, akiket Magyarország nem akar beengedni és a déli határoknál fel is tartóztat. Vona:Legyen népszavazás Budapest (MTI) A Jobbik elnök-frakcióvezetője nem tartja elégségesnek azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt mondja, elutasítja a kvótát. Vona Gábor hétfőn a parlamentben ismét szorgalmazta, teremtsék meg annak lehetőségét, hogy népszavazást lehessen tartani a menekültek elosztásáról szóló uniós kvótáról. A kormányfő felszólalására válaszolva az ellenzéki politikus azzal indokolta, hogy nem tartja elégségesnek Orbán Viktor szavát, hogy korábban Románia uniós csatlakozásának támogatását is a székely autonómia megteremtésétől tette függővé. Mégis e nélkül is tag lett az ország - mutatott rá. KRÓNIKA Vágni kell a nádat BALATON Csak rövid időre fagyott be idén a tó A nádas minőségének javulása csak folyamatos vágással érhető el Megyei körkép (ti) - A balatoni nádas minőségének javulása kizárólag a folyamatos vágással érhető el, amire idén nem sok esély nyílott. A Balaton 235 kilométeres partvonalán összesen 1200 hektár nád található. Természetvédelmi célokból körülbelül 400 hektár vágása nemkívánatos, a 800 hektárnyi nádat vágásforgó rendszerben célszerű vágni, így az évente „kívánatos” terület 270 hektár körüli, nyilatkozta lapunknak Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Azonban hozzátette, sok olyan település van, ahol a belterületi ingatlanok előtt nagy kiterjedésű nádasok találhatók, amik közterületről nehezen vagy egyáltalán nem közelíthetők meg (jellemzően a déli parton, bár az északi parton is találhatók ilyen területek), így itt a nád nagyüzemi, gépesített vágása nem megoldható. Ha ezeket a területeket nem számolják, akkor évente 100-120 hektárnyi vágható nádmennyiséggel számolhatnak. Csonki István jelezte, a balatoni nádvágást mindig alapjaiban befolyásolja az időjárás. Az elmúlt két évben nem alakult ki olyan jégfelület a tavon, ami lehetővé tette volna a nagygépes nádvágást, így csak a magánszemélyek és egyesületek, illetve önkormányzatok vágtak nádat kézzel vagy kisgéppel. Ez a mennyiség körülbelül tíz hektár volt. Ez év elején volt egy körülbelül egyhetes időszak, amíg nagygéppel lehetett nádat vágni, így az idei évben az igazgatóság 52 hektár nádat tudott levágni. A magánszemélyek, önkormányzatok, egyesületek által levágott nád mennyisége tízhektárnyi volt, emellett elvégeztek három hektár haszonnádvágást, így idén összességében 65 hektár nádat sikerült levágni. Amennyiben tavaszig még megfelelően vastag és tartós jégborítás alakul ki a tavon, a levágott nád mennyisége növelhető. Okozhat-e problémát, ha a nád nincs levágva? Problémát nem okoz, bár a nádas minőségének javulása kizárólag a folyamatos vágással érhető el, válaszolta Csonki István. A Balaton kétszázharmincöt kilométeres partvonalán összesen ezerkétszáz hektár nád található Galéria cseppkövekből Fokozatosan feltárják a Tapolca alatti barlangrendszert Zalahaláp (tbzs) - A Tapolca alatt húzódó barlangrendszer egyik tavában akár fürödhetnek is a halápi gyerekek. Erről is beszélt a kultúrházban tartott előadásán Szilaj Rezső, a Plecotus Barlangkutató Csoport vezetője. Mint elhangzott, a zalahalápi iskolások rendszeresen részt vesznek a kutatásokban, és élvezettel fürdenek az egyik barlang húsz méter átmérőjű A könnyűbúvárok munkája nem veszélytelen gyönyörű tavában. Egy másik, 25 méteres átmérőjű tó pedig a legnagyobb ismert barlangi vízfelület hazánkban. Más érdekességek is rejlenek a város utcái, lakóházai alatt, a Plecotus csoport tagjai főleg kalcit- és mészkristályokat találtak a barlangokban, továbbá jellemző képződmények a tíz-tizenöt centiméteres cseppkövek, amelyek egy helyen valóságos galériát alkotnak. Látványosak a borsókő oszlopok és a barlangászok számára is ritkaságszámba menő, szalmaszál vastagságú, több tíz centi magas kalcitoszlopok. A barlangrendszer legismertebb része a tavasbarlang, a kórházbarlang és a Berger Károlybarlang, amit utoljára találtak és egyben a legszebb is. Ma már a barlangok egy tizenegy kilométeres barlangrendszert alkotnak. A feltárásokat az ötvenes évektől könnyűbúvárok segítik. Munkájuk nem veszélytelen, de halálos baleset még nem történt. A kórházbarlangot 1925- ben fedezték fel, négyezer köbméter kő kihordását követően lett járható, a hetvenes évektől pedig gyógyászati célokra használják. Több mint tizenegy kilométer a hossza a barlangrendszernek, melyben a légzőszervi megbetegedésekben szenvedők gyógyulnak további képek, információk reolty Napló Online Migránsok a határon (Folytatás az 1. oldalról.) A járőrök a drónra erősített kamera képén követték nyomon a határ túloldalán tartózkodókat. Hétfőn rendőrségi helikopter is járőrözött a térségben, a határ menti hőkamerák segítségével pedig már több kilométeres mélységben felfedezhető, ha a migránsok a zöldhatár felé tartanak. Kora délután egy húszfős - magukat pakisztáninak mondó - csoport közelítette meg a zöldhatárt. A fiatal férfiak közül többen is orrukat és szájukat takaró egészségügyi maszkot viselve sétáltak a vajdasági oldalon. A migránsok között olyanok is akadnak, akik nemcsak megfigyelik a határzárat, hanem megpróbálnak átjutni rajta. Hétfőn délután négyig Csongrád megyében 44 határsértőt fogtak el, vasárnap az egész országban 237-et. Örökös ökoiskola lett az intézmény Várpalota (szpdl) - A több mint két évtizedes környezettudatos nevelése elismeréseként Örökös ökoiskola címet kapott a közelmúltban a Várkerti Általános Iskola. - Iskolánk életében már több mint húsz éve jelen van a környezettudatosságra való törekvés, hiszen rendszeresen szerveztünk a témához kapcsolódó szakköröket, kirándulásokat és versenyeket. Az ökoiskola címre 2009-ben pályáztunk először sikerrel. Létrehoztunk egy ökomunkacsoportot is, amely a mai napig sikerrel működik, de az egész tanári kar fontosnak tartja és támogatja a környezettudatos nevelést - mondta el lapunknak Vancsek Ferenc, a Várkerti iskola pedagógusa. Az ökomunkacsoport vezetője hozzátette, immár harmadik alkalommal indultak a megtisztelő címért, s a sikeres pályázat egyben azt is jelentette, hogy Örökös ökoiskola címet érdemelt ki az intézmény. Hogy mindez mit jelent a mindennapokban? Az iskolában minden évben kitűznek egy általános célt. Idén a környezetvédelem évében a témához kapcsolódva szerveznek programokat. Tavaly ősszel környezetvédelmi vetélkedőn bizonyíthattak a diákok, de állatkerti verseny és kirándulások is várnak a nebulókra még a tanévben, tájékoztatott Vancsek Ferenc. A budapesti ünnepségen a Várkerti mellett az Inotai Tagiskola és a Vásárhelyi András Tagiskola képviselői is ott voltak. Mindkét várpalotai intézmény megkapta ugyanis az ökoiskola címet, amelyet három éven át viselhetnek. Inotán Széplaki Magdolna vezeti az ökomunkacsoportot, míg a Kálvárián működő intézményben Kaukerné Romhányi Anikó a környezeti nevelés koordinátora. Mindkét iskolában évek óta kiemelt szerepet kap a környezet védelme, a pedagógiai programokban is megkülönböztetett helye van a területnek. Drónnal készített légi felvétel a Várkerti iskola udvaráról, ahol a Várkerti öko feliratot mutatják fel a sportpályán a tanulók Idén is jó Veszprém (rzs) Több mint háromszázezer forint bevétel gyűlt össze a február 6-i megyebálon, a tombolasorsoláshoz kapcsolódva. Az adományt tegnap adták át. Az összeget a szervezők - a Veszprém Megyei Önkormányzat, a Napló és kiadója, a Pannon Lapok Társasága (PLT), valamint a bál díszvendége, Sümeg városa - teljes egészében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megyei mozgóorvosi szolgálatának javára ajánlották fel. Sikeresnek értékelte az együttműködést a PLT-vel Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke az adomány átadásán, a megyeháza könyvtárában. Reményét fejezte ki, hogy a bál a későbbiekben is folytatódhat. Megköszönte az adományozók támogatását, valamint kiemelte, Sümeg városának részvétele emelte a bál színvonalát. Végh László, Sümeg polgármestere hangsúlyozta, megmutathatták, Sümegnek nemcsak múltja, de jelene és jövője is van, külön öröm, hogy jótékony célra ajánlhatják fel a bevételt. Szaller Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Veszprémi Befogadás Házának intézményvezetője elmondta, a mozgóorvosi szolgálat 24 órás egészségügyi centrum keretében működik és öt településen nyújt megyei ellátást: Pápán, Ajkán, Balatonfüreden, Tapolcán és Almádiban. Elsősorban háziorvosi, de szociális ellátást is nyújt. Az adományt családok és egyének támogatására, segélyezésére használják fel. Bartók Péter, a Pannon Lapok Társaságának központi lapigazgatója kiemelte, a PLT-től és a Naplótól nem idegen az adományozás. 2010 októberében, a vörösiszap-katasztrófa után a PLT az elsők között fordult felhívással négy megye, Vas, Zala, Veszprém és Fejér megye napilapjainak olvasóihoz, hogy közösen gyűjtsünk adományt. A PLT hozzájárulásával tízmillió forintot tudtunk átadni a leginkább rászoruló családoknak és három önkormányzatnak. Minden karácsony előtt adománygyűjtést szervezünk családok, gyermekek, valamint intézmények részére. 2015 decemberében több mint 4,5 millió forint gyűlt össze erre a célra a négy megyében. A 2015-ös megyebál adományát a Csolnoky Ferenc Kórház Bébi Koraszülött Mentő Alapítványa kapta, helyre kerül az adomány 2016. FEBRUÁR 23., KEDD