Napló, 2017. december (73. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-05 / 283. szám

12 NAPLÓ RÖVIDEN Református királyi vadászok SZENTGÁL Református ki­rályi vadászok közössége a Bakonyban címmel tart előadást Boross István, a Magyar Nemzeti Levél­tár Veszprém Megyei Le­véltára főlevéltárosa de­cember 5-én, kedden 18 órakor a szentgáli közössé­gi házban, a Szentgáli Pol­gári Szövetség Egyesület, valamint a Szentgál Kultú­rájáért és Közhasznú Tájé­koztatásáért Alapítvány szervezésében, la Pályaválasztási nyílt nap VESZPRÉM A Noszlopy Gáspár Gimnázium és Kollégium pályaválasztási nyílt napot tart az iskolá­ban­ délelőtti óralátogatási lehetőséggel december 5- én, kedden 14 órától, la Jön már a városi Mikulás ZIRC Mikor jön már a Mi­kulás? címmel a Szabad Ötletek Színházának inter­aktív gyerekműsorát lát­hatják az érdeklődők de­cember 6-án, szerdán 17 órakor a zirci városháza nagytermében, la Filmvetítés a könyvtárban CSÖGLE Új, a térségben egyedülálló programot, könyvtármozit szerveznek a 660 lakosú községben. A tervek szerint rendszere­sen vetítenek majd minden korosztálynak a megyei könyvtár kínálatából vá­lasztott filmet. Az első mozira az óvodásokat hív­ják meg. ta KULTÚRA Egymásra is hatnak Süle-Trócsányi lemezbemutató szerzői estje az agórában VESZPRÉM Megjelent az ELTE Süle-Trócsányi szer­zőpáros második nagyle­meze, a szerzői, előadói lemezbemutató estet pén­teken tartják az agórában. Süle Zsolt és Trócsányi Ger­gely régóta ismerték egymást, de csak egy pár évvel ezelőtti személyes beszélgetés kap­csán kerültek közelebb egy­máshoz. Gergőnek volt sok félig megírt verse, dalszöve­ge, félig futtatott gondolata, amely a rockzenekari felállás­ba nem fért bele, túl filozofi­kusnak vagy túl könnyednek érezte. Azt mondta, Zsoltot az LGT Emlékzenekarból ismer­te, tetszett a zenei világa, az, ahogyan ő a zenéhez nyúl. - Felületesen átolvastam a szöveget első alkalommal, vártam valami sugallatot - mondta Süle Zsolt. - Az esélytelenek nyugalmával kezdtem dolgozni. Gondol­tam, ha nem tetszik neki, ke­zet fogunk és elválunk. Soha nem felejtem az első alkal­mat. Elkezdtem játszani, elő­ször egy kuplészerű francia sanzont. Rá se néztem, biztos azt mondja, hogy ez nem az ő világa. De tetszett neki, ez is és a többi is.­­ Azt szerettük volna, hogy a lemezen jelenjen meg Zsolt zeneisége, és az a szö­veg, amit én írok - tette hozzá Trócsányi Gergely. - A ver­sek dalformát öltöttek, dallá formálódtak. Elkezdtünk azon gondolkodni, hogy egy ál­landó formációt hozunk lét­re, a Süle-Trócsányi névből lett az ELTE. A közvetlen ba­ráti környezetből verbuvált ta­gokból állt össze először a csapat. 2014 nyarán volt az első bemutatkozás a Dubni­­czay-palota kertjében, Tóth Leon és Máté P. Gábor, a Veszprémi Petőfi Színház színművészei mondtak verset, ők vetették fel, hogy a pro­dukció színházért kiált. Meg­született a színházi előadás, a Latinovits-Bujtor Játékszín­ben mutatták be a 2015- 2016-os évadban filmbeját­szással, prózai részekkel. Me­net közben formálódott az előadás, mindig aktualizálták a darabot. Később szerzői est és koncert formájában adták elő, többek között Kolozsvá­rott, az Interferenciák feszti­válon, Tatán, Tamásiban, Ba­latonalmádiban. Most megjelent a második lemez Magamat rázom cím­mel. Tizenhárom dal van raj­ta, mint az elsőn. Annyiban különbözik az elsőtől, hogy a szerzők komolyodtak, céltu­datosabbak lettek, jobban megismerték egymás ízlését, karakterét. Komolyodtak, céltudatosabbak lettek, jobban megismerték egymás ízlését - Egymásra is hatunk már - közölte Trócsányi Gergely. - Az ELTE-gondolat, szelle­miség átjárta az alkotói fázist, hihetetlen, ahogyan egymást inspiráljuk. Érződik azoknak a korábbi zenéknek a hatá­sa, melyek már akkor is tet­szettek. - Gergő azt kérte tőlem, műfaji korlátok nélkül nyúl­jak a zenéhez, így lett az egyik dal kicsit sanzonos, a másik funky, a harmadik cir­kuszi zene - egészített ki Süle Zsolt. - Hozzám a sanzonos, franciás dalok állnak közel, ennek ellenére nem sok ilyen lett a második albumon. Na­gyon karakteres lemez lett, ELTE-karakteres. A korábbi­nál jobban felépített, jobban hangszerelt anyag. Többféle dal hallható a le­mezen: a szerzők beszélnek szerelemről, a szerelem bo­londjáról, a nőről, képmutató kiállításról, a halálról. A koncertszerű előadás de­cember 8-án este nyolc óra­kor kezdődik az agórában. A Süle-Trócsányi szerzőpáros mellett közreműködik: Bar­­don Ivett (ének), Marton Zol­tán (trombita), Kulics Ádám (ütőhangszerek), Ruha Arnold (hegedű, tangóharmonika), Kiss Gergő­ (basszusgitár) és Dobosi Gergő' (gitár). la­ m A szerzők: Trócsányi Gergely (ének) és Süle Zsolt (ének, billentyűs hangszerek) Fotó: Pesthy Márton Elkapott helyi pillanatok és természetfotók a tárlaton BALATONALMÁDI A tele­pülés hétköznapi életéről és környezetéről készült fo­tók alkotják a legújabb Vas­­útARTjáró kiállítás anyagát. A napokban nyílt tárlaton ez­úttal is Balatonalmádiban élő vagy a településhez kötődő fotósok munkái láthatók. A vasútállomáshoz vezető alul­járóban tizedszer szerveztek kiállítást az utóbbi években: ötször képzőművészeti alko­tások reprodukcióiból, és fo­tókból szintén ötödször nyílt tárlat. A kiállításon ezúttal huszonnyolc alkotó közel het­ven fotója látható. A bekül­dött több mint kétszáz alko­tásból ezúttal is Jáger István és Fábián László grafikus, a VasútARTj­áró művészeti ve­zetője válogatta ki a legjobba­kat. A fotók többnyire egy­szerű, hétköznapi témákat mutatnak be, például a tele-Telefonnal készített fotó és drónfelvétel is látható a tárlaton pülésen felbukkanó állatokat - a képeken róka, hattyú, pók, sáska és gyurgyalag is megje­lenik -, növényeket. Emellett az éjszakai vihart bemutató fotók, tóparti életképek és több művészi kivitelezésű montázs is látható. Fábián László köszöntőjé­ben kiemelte, az aluljáróban nyíló tárlatok révén a helyi alkotók - legyenek fotósok vagy képzőművészek - mun­kái folyamatosan jelen van­nak a településen. Gyenes Ákos, a Balatonalmádi Turisz­tikai Egyesület elnöke meg­nyitójában arról beszélt, mi­közben évekkel ezelőtt a vá­ros egyik szégyenfoltja volt a József Attila út alatt és a vasútállomáshoz vezető alul­járó, a jubileumi megnyitó bizonyítja, hogy igény van a városban a művészeti alkotá­sokra. A megnyitón közreműkö­dött Mester Ádám trombitán. A fotók 2018. június végéig láthatók az aluljáróban, már Fábián László és Gyenes Ákos nyitotta meg a jubileumi kiállítást a balatonalmádi aluljáróban Fotó: Balogh Ákos látogasson el weboldalunkra! a Veszprém megyei V CUL hírportál Betlehemi jászolok VESZPRÉM A betlehemi jászol címmel nyílik kiállí­tás december 9-én, szom­baton 14 órakor a Szalézi­­ánumban. A Magyar Kézművességért Alapítvány huszonnegyedik alkalommal hirdette meg a Betlehemi jászol című kiállí­táspályázatot, melyhez a Sza­­léziánum Érsekségi Turiszti­kai Központ harmadik alka­lommal csatlakozott kiállító­ként. A munkák természetes alapanyagok felhasználásával, különböző technikák alkal­mazásával készülnek. A tárlatot Márfi Gyula ér­sek nyitja meg. la NAPI REJTVÉNY Kedves Olvasó! A héten közölt rejtvények közül csak a szombati számban lévő megfejtését kérjük beküldeni. A helyes megfejtők között egy értékes ajándékot sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: 682,341 Része a tartalmas reggelnek! veol.hu 2017. DECEMBER 5., KEDD Nem vágyott a Parnasszusra VESZPRÉM Kanyár Erika elmondta: elfogódottságá­nak oka, hogy a megye­­székhely irodalmi találko­zásokról ismert kuckójában olyan székre ülhet, amelyet korábban például Ester­házy Péter is elfoglalt. Kanyár Erika mára Veszprém közéletének minden zugában méltó helyre tett szert: töb­bek között irodalomtanár volt, gyors- és gépírók tréne­re, aki tanítványából is világ­bajnokot nevelt, könyvkiadó, a Veszprémi Nők Kerekaszta­la Egyesület alapító tagja, az irodalomtörténeti társaság al­­elnöke, a pedagógus nyugdí­jasklub vezetője, Pro Meritis- és Ranolder-díjas városlakó és író, költő, mert ebbéli mi­nőségét megismerni jöttek össze ismerősök és érdeklő­dők az Utas és holdvilág an­tikváriumban. A beszélgető­­társ Benyovszky Pál Márton könyvtárnok és kultúraközve­títő volt, aki azt vallja: „A he­lyes emberi kapcsolat érték”. E mérce szerint adott elő a vendég verseiből, és kérdezte Kanyár Erikát, aki saját be­vallása szerint is kettős énnel bír: a szangvinikussal és a melankolikussal. Míg előbbi a tevékeny, közvetlen, kedves veszprémi polgárt hozza, utóbbi inspirálja sajátos stílu­sú és különös hangulatú ver­seit, néha olyan súlyos mély­ségekkel, ami magát az alko­tót is meglepi. Természetesen ebben sincs semmi különös, hiszen a művész mélyen hisz a világ totalitásában, teljes­ségében, amely évszázadok, évezredek lenyomatát hagyja mindannyiunk személyiségé­ben, és vallja, hogy bármi le­gyen is az, az alkotótevékeny­ség teszi teljessé az emberi életet. Ebből az indíttatásból születtek művei: a családi le­gendáriumból táplálkozó pró­zakötetei, a Sváb golgota, a Profán passió és versesköte­tei, a Smaragd énekek, A vi­gasz lángjai és a Jel az Uni­verzumban. Szerzőjük azt vallja, ő maga sohasem vá­gyott a Parnasszusra, mert az alkotás lényege az ön- és világértelmezés. Ezért buzdít mást is arra, hogy örökítse meg életét, reményeit, vágya­it, gondolatait - a további ge­nerációk ezekből a nyomok­ból alkothatnak majd képet arról, hogyan is éltünk mi, magyarok a Kárpát-medence e vidékén a második és har­madik évezred fordulóján. Ő­ a

Next