Napló, 2017. december (73. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-05 / 283. szám
12 NAPLÓ RÖVIDEN Református királyi vadászok SZENTGÁL Református királyi vadászok közössége a Bakonyban címmel tart előadást Boross István, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára főlevéltárosa december 5-én, kedden 18 órakor a szentgáli közösségi házban, a Szentgáli Polgári Szövetség Egyesület, valamint a Szentgál Kultúrájáért és Közhasznú Tájékoztatásáért Alapítvány szervezésében, la Pályaválasztási nyílt nap VESZPRÉM A Noszlopy Gáspár Gimnázium és Kollégium pályaválasztási nyílt napot tart az iskolában délelőtti óralátogatási lehetőséggel december 5- én, kedden 14 órától, la Jön már a városi Mikulás ZIRC Mikor jön már a Mikulás? címmel a Szabad Ötletek Színházának interaktív gyerekműsorát láthatják az érdeklődők december 6-án, szerdán 17 órakor a zirci városháza nagytermében, la Filmvetítés a könyvtárban CSÖGLE Új, a térségben egyedülálló programot, könyvtármozit szerveznek a 660 lakosú községben. A tervek szerint rendszeresen vetítenek majd minden korosztálynak a megyei könyvtár kínálatából választott filmet. Az első mozira az óvodásokat hívják meg. ta KULTÚRA Egymásra is hatnak Süle-Trócsányi lemezbemutató szerzői estje az agórában VESZPRÉM Megjelent az ELTE Süle-Trócsányi szerzőpáros második nagylemeze, a szerzői, előadói lemezbemutató estet pénteken tartják az agórában. Süle Zsolt és Trócsányi Gergely régóta ismerték egymást, de csak egy pár évvel ezelőtti személyes beszélgetés kapcsán kerültek közelebb egymáshoz. Gergőnek volt sok félig megírt verse, dalszövege, félig futtatott gondolata, amely a rockzenekari felállásba nem fért bele, túl filozofikusnak vagy túl könnyednek érezte. Azt mondta, Zsoltot az LGT Emlékzenekarból ismerte, tetszett a zenei világa, az, ahogyan ő a zenéhez nyúl. - Felületesen átolvastam a szöveget első alkalommal, vártam valami sugallatot - mondta Süle Zsolt. - Az esélytelenek nyugalmával kezdtem dolgozni. Gondoltam, ha nem tetszik neki, kezet fogunk és elválunk. Soha nem felejtem az első alkalmat. Elkezdtem játszani, először egy kuplészerű francia sanzont. Rá se néztem, biztos azt mondja, hogy ez nem az ő világa. De tetszett neki, ez is és a többi is. Azt szerettük volna, hogy a lemezen jelenjen meg Zsolt zeneisége, és az a szöveg, amit én írok - tette hozzá Trócsányi Gergely. - A versek dalformát öltöttek, dallá formálódtak. Elkezdtünk azon gondolkodni, hogy egy állandó formációt hozunk létre, a Süle-Trócsányi névből lett az ELTE. A közvetlen baráti környezetből verbuvált tagokból állt össze először a csapat. 2014 nyarán volt az első bemutatkozás a Dubniczay-palota kertjében, Tóth Leon és Máté P. Gábor, a Veszprémi Petőfi Színház színművészei mondtak verset, ők vetették fel, hogy a produkció színházért kiált. Megszületett a színházi előadás, a Latinovits-Bujtor Játékszínben mutatták be a 2015- 2016-os évadban filmbejátszással, prózai részekkel. Menet közben formálódott az előadás, mindig aktualizálták a darabot. Később szerzői est és koncert formájában adták elő, többek között Kolozsvárott, az Interferenciák fesztiválon, Tatán, Tamásiban, Balatonalmádiban. Most megjelent a második lemez Magamat rázom címmel. Tizenhárom dal van rajta, mint az elsőn. Annyiban különbözik az elsőtől, hogy a szerzők komolyodtak, céltudatosabbak lettek, jobban megismerték egymás ízlését, karakterét. Komolyodtak, céltudatosabbak lettek, jobban megismerték egymás ízlését - Egymásra is hatunk már - közölte Trócsányi Gergely. - Az ELTE-gondolat, szellemiség átjárta az alkotói fázist, hihetetlen, ahogyan egymást inspiráljuk. Érződik azoknak a korábbi zenéknek a hatása, melyek már akkor is tetszettek. - Gergő azt kérte tőlem, műfaji korlátok nélkül nyúljak a zenéhez, így lett az egyik dal kicsit sanzonos, a másik funky, a harmadik cirkuszi zene - egészített ki Süle Zsolt. - Hozzám a sanzonos, franciás dalok állnak közel, ennek ellenére nem sok ilyen lett a második albumon. Nagyon karakteres lemez lett, ELTE-karakteres. A korábbinál jobban felépített, jobban hangszerelt anyag. Többféle dal hallható a lemezen: a szerzők beszélnek szerelemről, a szerelem bolondjáról, a nőről, képmutató kiállításról, a halálról. A koncertszerű előadás december 8-án este nyolc órakor kezdődik az agórában. A Süle-Trócsányi szerzőpáros mellett közreműködik: Bardon Ivett (ének), Marton Zoltán (trombita), Kulics Ádám (ütőhangszerek), Ruha Arnold (hegedű, tangóharmonika), Kiss Gergő (basszusgitár) és Dobosi Gergő' (gitár). la m A szerzők: Trócsányi Gergely (ének) és Süle Zsolt (ének, billentyűs hangszerek) Fotó: Pesthy Márton Elkapott helyi pillanatok és természetfotók a tárlaton BALATONALMÁDI A település hétköznapi életéről és környezetéről készült fotók alkotják a legújabb VasútARTjáró kiállítás anyagát. A napokban nyílt tárlaton ezúttal is Balatonalmádiban élő vagy a településhez kötődő fotósok munkái láthatók. A vasútállomáshoz vezető aluljáróban tizedszer szerveztek kiállítást az utóbbi években: ötször képzőművészeti alkotások reprodukcióiból, és fotókból szintén ötödször nyílt tárlat. A kiállításon ezúttal huszonnyolc alkotó közel hetven fotója látható. A beküldött több mint kétszáz alkotásból ezúttal is Jáger István és Fábián László grafikus, a VasútARTjáró művészeti vezetője válogatta ki a legjobbakat. A fotók többnyire egyszerű, hétköznapi témákat mutatnak be, például a tele-Telefonnal készített fotó és drónfelvétel is látható a tárlaton pülésen felbukkanó állatokat - a képeken róka, hattyú, pók, sáska és gyurgyalag is megjelenik -, növényeket. Emellett az éjszakai vihart bemutató fotók, tóparti életképek és több művészi kivitelezésű montázs is látható. Fábián László köszöntőjében kiemelte, az aluljáróban nyíló tárlatok révén a helyi alkotók - legyenek fotósok vagy képzőművészek - munkái folyamatosan jelen vannak a településen. Gyenes Ákos, a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület elnöke megnyitójában arról beszélt, miközben évekkel ezelőtt a város egyik szégyenfoltja volt a József Attila út alatt és a vasútállomáshoz vezető aluljáró, a jubileumi megnyitó bizonyítja, hogy igény van a városban a művészeti alkotásokra. A megnyitón közreműködött Mester Ádám trombitán. A fotók 2018. június végéig láthatók az aluljáróban, már Fábián László és Gyenes Ákos nyitotta meg a jubileumi kiállítást a balatonalmádi aluljáróban Fotó: Balogh Ákos látogasson el weboldalunkra! a Veszprém megyei V CUL hírportál Betlehemi jászolok VESZPRÉM A betlehemi jászol címmel nyílik kiállítás december 9-én, szombaton 14 órakor a Szaléziánumban. A Magyar Kézművességért Alapítvány huszonnegyedik alkalommal hirdette meg a Betlehemi jászol című kiállításpályázatot, melyhez a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ harmadik alkalommal csatlakozott kiállítóként. A munkák természetes alapanyagok felhasználásával, különböző technikák alkalmazásával készülnek. A tárlatot Márfi Gyula érsek nyitja meg. la NAPI REJTVÉNY Kedves Olvasó! A héten közölt rejtvények közül csak a szombati számban lévő megfejtését kérjük beküldeni. A helyes megfejtők között egy értékes ajándékot sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: 682,341 Része a tartalmas reggelnek! veol.hu 2017. DECEMBER 5., KEDD Nem vágyott a Parnasszusra VESZPRÉM Kanyár Erika elmondta: elfogódottságának oka, hogy a megyeszékhely irodalmi találkozásokról ismert kuckójában olyan székre ülhet, amelyet korábban például Esterházy Péter is elfoglalt. Kanyár Erika mára Veszprém közéletének minden zugában méltó helyre tett szert: többek között irodalomtanár volt, gyors- és gépírók trénere, aki tanítványából is világbajnokot nevelt, könyvkiadó, a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület alapító tagja, az irodalomtörténeti társaság alelnöke, a pedagógus nyugdíjasklub vezetője, Pro Meritis- és Ranolder-díjas városlakó és író, költő, mert ebbéli minőségét megismerni jöttek össze ismerősök és érdeklődők az Utas és holdvilág antikváriumban. A beszélgetőtárs Benyovszky Pál Márton könyvtárnok és kultúraközvetítő volt, aki azt vallja: „A helyes emberi kapcsolat érték”. E mérce szerint adott elő a vendég verseiből, és kérdezte Kanyár Erikát, aki saját bevallása szerint is kettős énnel bír: a szangvinikussal és a melankolikussal. Míg előbbi a tevékeny, közvetlen, kedves veszprémi polgárt hozza, utóbbi inspirálja sajátos stílusú és különös hangulatú verseit, néha olyan súlyos mélységekkel, ami magát az alkotót is meglepi. Természetesen ebben sincs semmi különös, hiszen a művész mélyen hisz a világ totalitásában, teljességében, amely évszázadok, évezredek lenyomatát hagyja mindannyiunk személyiségében, és vallja, hogy bármi legyen is az, az alkotótevékenység teszi teljessé az emberi életet. Ebből az indíttatásból születtek művei: a családi legendáriumból táplálkozó prózakötetei, a Sváb golgota, a Profán passió és verseskötetei, a Smaragd énekek, A vigasz lángjai és a Jel az Univerzumban. Szerzőjük azt vallja, ő maga sohasem vágyott a Parnasszusra, mert az alkotás lényege az ön- és világértelmezés. Ezért buzdít mást is arra, hogy örökítse meg életét, reményeit, vágyait, gondolatait - a további generációk ezekből a nyomokból alkothatnak majd képet arról, hogyan is éltünk mi, magyarok a Kárpát-medence e vidékén a második és harmadik évezred fordulóján. Ő a