Napló, 2018. február (Veszprém, 74. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-17 / 41. szám
NAPLÓ 2018. FEBRUÁR 17. h Praznovszky Mihály irodalomtörténészt Jókai Mór születésnapja (február 18.) kapcsán arra kértük, emlékezzünk együtt a 193 éve született íróra. Jókai Mór élete kész regény. Ez alapján egy karakán, határozott férfinak képzelném el. Más a személyiség és más a sors. Jókai félős, inkább lányos személyiség volt. Barátai egy időszakban Móric leányasszonynak nevezték. Kiskorában elég beteges is volt, de szerető, féltő család vette körül. A házuk és az iskola 100 méternyire volt egymástól, és sokáig elkísérték, de amikor már egyedül ment, akkor is mindig visszavisszanézett, hogy ott áll-e a kapuban a dajka vagy a cseléd, aki figyeli, hogy biztonságban megérkezett. Hogyan lett Jókaiból író? - Jókai zseni volt, már tízéves korában versét közölték a fővárosi lapok, és mindenki a csodájára járt tehetségének. Végtelen fantáziájának alapja az lehetett, hogy mindent fel tudott szívni, el tudott raktározni, ami körbevette őt. Ha olvassuk egy-egy szép tájleírását, megdöbbenünk, hogy honnan tudta mindezt. Rengeteget olvasott, beszélt 5-6 nyelven, minden megmaradt benne, amit látott, és ezeket később beépítette regényeibe. Sok helyre eljutott, mindenkit ismert. - Ahogy ma mondják, mindig jókor volt jó helyen. Már pápai gimnazistaként megismerte Petőfit, akivel később Kecskeméten is találkozott. Petőfi ide vándorszínészként került. Itt újra felmelegítették barátságukat, és Petőfi biztatta arra Jókait, hogy küldje közlésre Pestre a műveit. Ott is egy remek fiatal csapatot talált, amely változást akart. Ezeknek a fiataloknak volt ambíciójuk kitörni, a saját erejükkel érvényesülni. Lassan eljutottak Kossuth és Széchenyi gondolatainak vállalásáig, egy új polgári társadalom elveinek megfogalmazásáig. Ők nem veszekedtek, amikor az adott pillanat eljött, és nem a megoldásokon törték a fejüket, hanem azt mondták, itt az idő, most kell változtatni. Jókai is volt katona? - Katonai szerepet nem játszott, de sokat merített az 1848-19-es eseményekből. Egyetlen komolyabb szerepe az volt, hogy Kossuth kérésére rábeszélte Rózsa Sándort, hogy álljon be szabadcsapatával a hadseregbe. Rózsa Sándor ezt meg is tette, az más kérdés, hogy sok köszönet nem volt benne, mert ott rabolt és fosztogatott, ahol csak lehetett. A forradalom alatt irodalmi folyóiratot szerkesztett, benne Petőfivel, Arany Jánossal, Táncsiccsal. Ha úgy tetszik, egyfajta forradalmi médiaszervező volt. Nem lett ebből semmi baja? - Amikor 1849-ben a forradalom pártosodni kezdett, ő a békepárt mellé állt, de tartott a megtorlástól, és ő is elmenekült. Külön legenda bujdosásának története, amibe belejátszik a Laborfalvi Rózával kötött házassága okozta hatalmas botrány is. Ezzel a házassággal szembeszállt azzal a társadalmi közítélettel, ami szerint a színésznők nem erkölcsös lények. Csak udvarolni lehet nekik, de feleségül venni nem szabad őket. Volt ennek talán alapja is, hiszen Laborfalvi Rózának már volt egy házasságon kívüli gyermeke. Szigligeti Ede felesége mondta erről azt, hogy „Laborfalvi Róza, az egy nagyon kedves kisasszony, amikor gyereke van, mindig maga szoptatja!” A házassága miatt szinte mindenkivel összeveszett. Fölháborodott a család, megbántódott az édesanyja, szembefordult vele sok barátja, még Petőfi Sándor is megorrolt rá. Csak hát nem tudták, hogy van rendes szerelem is a világon, amely Jókait - aki könnyen hevülő, lobbanékony, érzelmileg gazdag és túlfűtött fiatal volt - Laborfalvi Róza karjaiba vitte. Laborfalvi Rózából aztán kitűnő fe-Abban kell segíteni a gyerekeket, hogy olvasóvá váljanak feséglett, nagyon korán, már az ’50-es évek elején a színpadtól is visszavonult, és Móriccal boldog házasságban élt, amíg el nem kezdett öregedni. Házsártos lett? - Egy öregedő színésznőnél nincs rosszabb, házsártos és féltékeny lett. Jókainál közel tíz évvel volt idősebb. Sok Jókai-nőalak ebből a viszonyból és a családon belüli konfliktusokból, tragédiákból formálódott. Nem véletlenül olyan misztikusan szépek azok a nők. Lelkileg, gondolatilag harmonikusak, nagyvonalúak, nemzeti értelemben gazdagok. Aztán második házassága még nagyobb vihar kavart. - Azzal a saját szobrát döntötte le. Mi, magyarok könnyen ítélkezünk. Hogy lehet, hogy egy Szendrey Júlia férjhez megy? Neki egész életében gyászfátyolban kell járnia és zokognia, leborulni minden sír előtt, hátha az Petőfit rejti. Amikor Jókai elvette a nála 50 évvel fiatalabb színésznőt - Grósz Bellát, aki elsősorban nő volt és csak másodsorban színész -, az egész ország felzúdult. Óriási botrány lett, amiben az akkori bulvársajtó is közreműködött. Jókait Laborfalvi Róza halála nagyon megviselte, az nagyon nagy érzelem volt. Csaknem negyven évet töltöttek együtt, de Grósz Bella visszaadta az életkedvét. Jókai emberként is népszerű volt? - Mindenkire nagy hatással volt, mindenki kíváncsi volt rá. Szép szál ember volt, szépen is öregedett. Igaz, kopaszodott, de azt parókával eltakarta. Gyönyörű kék szeme volt, sugárzott belőle a szeretet és a tehetség. Elég jómódú volt. Már az ’50-es években villatelket tudott venni Svábhegyen, amire házat épített. Aztán Füreden felépítette a villáját. Ez a város rengeteget köszönhet Jókainak. Azt, hogy felkapott fürdőhely lett, jórészt neki köszönheti. Jókaival tele volt a korabeli sajtó. Előre dedikált fotókkal sétált Füreden, amit osztogatott, ha valaki felismerte és megállította. Szívesen kalandozott a megyében, tudjuk, hogy járt Herenden és Köveskál környékén is. Füredet nagyon szerette, sokat kirándult a Koloska-völgyben, és feljárt a füredi szőlősgazdákhoz. Sokat volt a mai kiserdő területén működő céllövöldében, szívesen ücsörgött a kávéházi teraszon, a „Gyönyördében”. KALANDOS ÉLET a hazafiak világában SÁGI ÁGI agnes.sagi@veszpreminaplo.hu m Balatonfüreden a Jókai-villa ma az író emlékházaként működik. Állandó tárlatának olvasósarkában Jókaival foglalkozó korabeli lapok másolatait is lehet lapozgatni. Praznovszky Mihály kezében a Vasárnapi Újság 1873. szeptember 7-ei számának másolata van, ez címlapján foglalkozik Jókai Mór (jobbra a kis képen) és Laborfalvi Róza 25. házassági évfordulójával Fotó: Sági Ági zi POLITIKUS A márciusi ifjak között, a tízek társaságában nem lehetetett apolitikusnak maradni. Tisza Kálmán valószínűleg azért hívta Jókait a parlamentbe, hogy megmutassa, hogy a híres író is kormánypárti, de Jókai tényleg kormánypárti volt. Erzsébet királynőért rajongott, és jóban volt Rudolffal, a tragikus sorsú trónörökössel is, akit csak Rezsőnek nevezett, mert Jókainak mindenki magyar volt. Nála a nemzeti érzés nem szerepjáték volt, otthonról hozta, az iskolában kapta, a családjában megtartotta és felerősítette. Meliyuhis A húsvét előtti böjti időszakhoz leginkább a lemondást, önmegtagadást, szomorúságot kapcsoljuk. Pedig ez az időszak elsősorban kapcsolataink rendezéséről szólt és szól ma is. 10. * Életszemlélet A világról alkotott kép átalakul, ami korábban fontos volt, lényegtelen lesz, és új értékeket fedez fel az ember maga körül - vallja Molnár Ferenc, ismert nevén llcsi bácsi. 10. A harmónia titkai Mindenkinek kötelező a saját pályáján versenyeznie, a megmérettetés személyre szabott - mondja Bencze Ilona, a népszerű színművésznő, a Madách Színház legendája. 11. Mennyire olvasható ma Jókai, kell-e egy tizenéves gyereknek ma Jókait olvasnia? - Jó lenne, ha a gyerekek nem csak a televízió lebutított, primitív nyelvén értenének. A mai fiatalok kapásból elutasítják a vastag könyveket, nincs hozzá elég türelmük. De Jókaiban van valami varázslat, ami miatt olvasni kellene. Fontos érzelmekről beszél. Hazaszeretetről, tisztességről, az adott szó becsületéről, következetességről, egy cél felvállalásáról és áldozathozatalról. A nő tiszteletéről, megbecsüléséről. Most olyan világban élünk, ahol az érzelmeket lebutítják: vásárolj, szerezz, gyarapodj, légy ragadozó. Hogy szeresse egy fiatal a hazáját, ha Párizsban már volt, de Erdélyben még nem? Ha nem tudja, milyen a táj Szelistye környékén? Jókai pont arra tanít, hogy ezt a hazát rajongva kell szeretni. Én nem Jókait féltem, én a világot féltem, hogy rossz irányba megy. Én most nem adnám Jókait egy tizenéves kezébe, van még előtte egy csomó idő, hogy megérjen rá. Csak a könyvtárban legyen meg, és a családi könyvtárban is egy jó kis válogatás a műveiből. Legyenek új kiadásai, hogy ha majd odajut, megérik rá egy gyerek, tudjon hová nyúlni a polcon. Csak abban kell segíteni, hogy esélyük legyen eljutni odáig.