Napló, 2020. március (Veszprém, 76. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-20 / 68. szám

2020. MÁRCIUS 20., PÉNTEK KRÓNIKA NAPLÓ­­9 Gyilkos kórok, amelyek hatással voltak bizonyos korok embereire Nemcsak egymással kellett megküzdeni, hanem a különböző járványokkal is FARKAS LAJOS_____________ szerkesztoseg @veszpreminaplo.hu KÖRKÉP Az emberiség történetét végigkísérték a különböző járványok. Azonban csak azóta van tudomásunk róluk, amióta az ember le tudta írni a körülötte zajló eseménye­ket, így a többi között a különböző katasztrófákat, melyeknek velejárói voltak a fertőző betegségek is. Jelenleg a Covid-19-koronaví­­rusra figyel mindenki, és most még senki sem tudja megmon­dani, hogy ez a járvány mit hoz a jövőnkre nézve, illetve hogy milyen negatív gazdasá­gi hatást fog jelenteni a helyi és a globális piacokra. A tör­ténelem folyamán, de csak ha az elmúlt húsz évet nézzük, bőven volt példa hasonló ese­tekre. Az elmúlt évszázadok­ban a különböző nemzeteknek nemcsak egymással kellett megküzdeniük, hanem a kü­lönböző járványokkal is. Néz­zük sorjában, hogy a gyilkos kórok milyen hatással voltak bizonyos korok embereire. Pestis Az ókor és a középkor leg­rettegettebb betegségének szá­mított, nem hiába hívták még dögvésznek vagy fekete ha­lálnak. Becslések szerint több mint 100 millióan haltak bele az évszázadok során. A be­tegséget a Yersinia-baktérium okozta, és egy fertőzött állat­ról, sok esetben patkánybolhá­ról került át az emberre. Azon­ban a fertőzött állat érintése vagy annak harapása is fertő­zést okozhatott. 540-ben volt az első európai járvány, ame­lyet feljegyeztek a krónikások, és leírták, hogy a pestis az ak­kor félmilliós Konstantinápoly ötödét pusztította el. A legna­gyobb európai pestisjárvány 1347 és 1353 között zajlott le, és több millióan vesztették életüket. A nándorfehérvári győztes csata után kitört pes­tisjárványban vesztette életét Hunyadi János is. Fekete himlő Európában időszakonként visszatérő járványnak számí­tott, és több mint 60 millió emberéletet követelt. Ennek ellenére a legnagyobb pusztí­tást az amerikai kontinensen okozta, amikor is az európai hódítók behurcolták az ott addig még ismeretlen kórt, amely szinte teljes mértékben kiirtotta a közép-amerikai ős­lakosságot. A betegség csepp­fertőzéssel terjedt, ezért már a XVIII. században biológiai fegyverként is használták. A britek ugyanis úgy vertek le egy indián lázadást, hogy himlővel megfertőzött takaró­kat juttattak át az ellenséges oldalra, ami szörnyű pusztítást végzett. Európában 1973-ban, Jugoszláviában bukkant fel utoljára, de sikerült megfékez­ni a katasztrófát, és a mai na­pig az egyetlen olyan betegség, amelyet sikerült világszerte felszámolni. Spanyolnátha A XX. század egyik legkí­méletlenebb járványa, egyes becslések szerint 100 millió Az Angliában élő Bob Weighton 1909-ben született, és állítólag ő a világ legidősebb embere. Sok mindent túlélt, például a két vi­lágháborút és számos járványt is. Az idős férfinak 3 gyermeke, 10 unokája és 25 dédunokája van. Amikor megkérdezték tőle, hogy emberéletet követelt, de az er­ről szóló pontos adatok a mai napig nem ismertek, hiszen ideje egybeesett az első világ­háború utolsó éveivel, és csak 1920-ban csengett le. Szakér­tők szerint az áldozatok magas száma azért alakult ki, mert a háború éveiben a katonák szervezete nagyon legyengült, és könnyen le tudta győzni im­munrendszerüket az újonnan felbukkanó influenzatörzs. Egyes történészek szerint a spanyolnátha közrejátszott az első világháború befejezésé­ben, mert a járványban már sokkal többen haltak meg, mint a harcokban. Nevét onnan kapta, hogy az első megbete­gedéseket Spanyolországban észlelték, és a föld lakosságá­nak 40 százalékát érintette. IV. Károly utolsó magyar király, valamint Kaffka Margit írónő és Max Weber német szocio­lógus és filozófus is ebben a betegségben halt meg. Kolera Jelenlegi ismereteink sze­rint Ázsiából hurcolták be, a XIX. század elején, ahol rob­banásszerűen terjedt, és több mint egymillió ember halt meg a betegségben. A kole­ra elsősorban széklettel, vi­zelettel és hányással terjedő fertőző betegség. Az 1866-os porosz-osztrák háborúból hazatérő katonák közül több mint 70 ezer áldozatot szedett. Magyarországon kétszer volt kolerajárvány, először 1832- 1833-ban, majd 1872-1873 között. Több mint 500 ezren fertőződtek meg, a halálozási arány 50 százalék volt, ami na­gyon magas számnak számít. A betegséget ma már megsé­rni a véleménye a mostani koro­­navírus-járványról, így válaszolt: „A koronavírus­ járvány nem olyan vészes eddig, mint amilyen az 1918-as spanyolnátha volt. Aggó­dom a gyermekeim és az unoká­im miatt. Magam miatt is kellene, de én már eleget éltem.É­lelő antibiotikummal tudják kezelni. Kiütéses tífusz A ruhatetűben élősködő parazita okozza a betegséget, amely a rossz higiénés körül­ményekben és túlzsúfolt kö­zösségben élőkre veszélyes. Nem véletlen, hogy a katonák között ütötte fel a fejét, és kü­lönböző hadjáratok velejárója volt. A betegség a szakértők szerint több millió életet oltott ki. Buda török uralom alóli felszabadítása után, a szétszé­ledt zsoldosok terjesztették el, ezért nevezték sokan magyar betegségnek is. Vérhas Egy baktérium okozta, ma­gas lázzal, hasi görcsökkel és véres hasmenéssel járó beteg­ség. Európában sok áldozatot szedett a krími és a porosz­francia háborúban, az elhuny­tak száma több ezerre volt tehető. Az öreg kontinensen ma már ritkán fordul elő, de a forró égövi országokban még most is komoly egészségügyi tényező. Malária A váltólázként is hívott betegséget a szúnyogok ter­jesztik. A lázzal, izomfájdal­makkal, rossz közérzettel és hidegrázással járó malária ma is pusztít. Évente közel 500 millió új megbetegedést regisztrálnak, és a halálos ál­dozatok száma eléri az egy­milliót. A maláriához hasonlít a sárgaláz, amelyet szintén szúnyogok terjesztenek, és emésztőrendszeri vérzést, sár­gasághoz vezető májgyulla­dást okoz. Ebola A ma ismert egyik legve­szélyesebb, magas lázat, külső és belső vérzést okozó vírus. Az elsősorban Afrikában je­len lévő kórokozó az utóbbi néhány évtizedben jelentős járványokat okozott Zairé­ben, Ugandában, Szudánban, Gabonban, Kongóban és Ele­fántcsontparton. Magas a ha­lálozási arány, évente többször is megjelenik. A 2014-es Ebo­­la-járvány hatalmas pusztítást végzett Afrika nyugati részén, ahol összesen 28 639 ember kapta el a betegséget, és több mint 11 ezren életüket veszí­tették a kórban. 2015-ben a világ országai 3,6 milliárd dol­lárt költöttek a járvány meg­fékezésére, ami 32,6 milliárd dollár gazdasági kárt okozott a térségnek. Érdemes megje­gyezni az úgynevezett légio­nárius betegséget - semmi köze a légiósokhoz -, amelyet egy baktérium okoz, és a leg­inkább elhanyagolt légkondi­cionálók és tábori zuhanyzók révén terjed. Sok betegséget ma már sikeresen gyógyítanak antibiotikumokkal, 100 évvel ezelőtt viszont még csak kez­detleges gyógyszerek álltak az egészségügy rendelkezésére. A penicillint csak 1942-ben próbálták ki először emberen. A XXI. század betegsége, a SARS A Covid-19-hez hasonló, úgynevezett koronavírusos járványok már korábban is előfordultak, azonban a ko­ronavírus kifejezéssel a világ csak a SARS-vírus 2003-as felbukkanásakor találkozott. A SARS (Súlyos Akut Lég­zőszervi Szindróma) szintén Kínából indult, 2003-ban Kuangtung tartományban re­gisztrálták az első beteget. A vírus ezt követően 37 ország­ban jelent meg, és 8096 be­teget regisztráltak. A kórban 774 ember halt meg, ami 9,6 százalékos arányt tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi ko­ronavírus gyorsabban terjed, számszerűen több ember kap­hatja el, de arányaiban kevés­bé veszélyes, mint a SARS. Ez egy rendkívül súlyos betegség volt, de viszonylag gyorsan lecsengett, 2003 februárja és A SARS utáni világgazdasági veszteség megközelítette a 80 milliárd dollárt júliusa között regisztrálták a megbetegedéseket. A kínai kutatóknak pár éve sikerült megállapítaniuk a betegség forrását. Szerintük a vírus a patkósorrú denevérektől in­dult el. A világgazdasági vesz­teség, amit a járvány okozott, megközelítette a 80 milliárd dollárt. A Reuters azt állította, hogy az ázsiai légitársaságok 6 milliárd, az amerikaiak pedig 1 milliárd dollár veszteséget könyvelhettek el. A Világ­bank becslése szerint pedig Kína közel 15 milliárd dollárt veszített. Már most kijelenthe­tő, hogy a jelenlegi Covid-19- járvány következményeként még nagyobb lesz a gazdasági veszteség, mert míg 2003-ban a világ gazdaságának Kína Dengue-láz A 2003 és 2012 között Amerikában kialakult beteg­séget szintén a szúnyogok terjesztették. A kórt már 1779 óta ismerték. Összesen 110 or­szágban fordult elő, és évente még ma is 50-100 millió em­ber kapja el, ezért félmillióan kerülnek kórházba, és 12-25 ezren bele is halnak. A beteg­ség összesen 2,1 milliárd dol­lárjába került Észak-, Közép- és Dél-Amerikának. H1N1 2009-ben addig soha nem látott influenzajárvány söpört végig a világon. Az A típu­sú, H­1N1 altípusú vírustörzs egyaránt tartalmazta a sertés-, madár-, valamint az emberi influenza génjeit és Mexikóból indult útnak. A betegségben több mint 18 ezren haltak meg, hazánkban 1915 ember fertő­ződött meg, és a kórral össze­függésben 70-en veszítették életüket. A H1N1 csak a me­xikói turizmusban több mint 5 milliárd veszteséget okozott. Zika-vírus A 2014 és 2016 között terjedő járványt ugyancsak szúnyogok terjesztették, de nagyon ritka esetben vált ha­lálos kimenetelűvé. Közel 100 millió ember fertőződött meg, köztük 1,5 millió terhes nő. Ez azért okozott komoly gondot, mert a vírus magát a magza­tot támadta meg, és súlyos fejlődési rendellenességeket okozott. Sokan attól tartottak, hogy vírus végett veszélybe kerül a 2016-os riói olimpia megrendezése is, de szeren­csére a játékokat meg tudták tartani. A Zika-vírussal kap­csolatos költségeket közel 18 milliárd dollárra teszik. Végezetül elmondható, az elmúlt 20 évben - mind a fertőzöttek, mint pedig az el­hunytak számát tekintve - volt már veszélyesebb járvány is a világon, mint a mostani, azon­ban az nincs kizárva, hogy a Covid-19-koronavírus fogja a legnagyobb gazdasági káro­kat okozni, de ez most másod­lagos kérdés - első az ember­élet! A SPANYOLNÁTHA VESZÉLYESEBB VOLT mindössze 4 százalékát tette ki, mára ez az arány 17 száza­lékra bővült. MERS-koronavírus A MERS, más néven a közel-keleti légúti koronaví­rus, kevésbé ismert betegség. 2012-ben fedezték fel először egy szaúd-arábiai férfiban, majd összesen 27 országban jelent meg, köztük Nagy-Bri­­tanniában és Ausztriában is. A WHO (Egészségügyi Vi­lágszervezet) jelentése szerint a járvány 2494 embert fertő­zött meg, ebből 858-an haltak meg, tehát a fertőzöttek 34,4 százaléka, ami nagyon magas számnak számít. A MERS mi­att 2015 júniusa és decembere között 25 százalékát törölték az ázsiai légi járatoknak, amíg a repülőterek forgalma 14 szá­zalékkal csökkent világszerte. A VI. századi európai pestisjárvány volt kontinensünkön az első, amely tömegesen szedte áldozatait Fotó: National Geographic

Next