Napló, 2020. szeptember (Veszprém, 76. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-11 / 213. szám

2020. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK A közösségi média hatása Az elrettentést és a megelőzést is szolgálhatja a FOMO című film (Folytatás az 1. oldalról.) Mint kiderült, még az olyan, egymáshoz szorosan közel álló generációk, mint az Y és Z is, különbözően hasz­nálja vagy használja ki a digi­tális világ adta lehetőségeket. Kővári Edit elmondta, a ku­tatások szerint míg az Y ge­neráció a munkájához és a ta­nulmányaihoz, információ- és tudásszerzéshez használja a közösségi médiát, addig a Z generáció tagjai főként a lel­ki problémái megoldásához,­­egymás támogatásához. A két generáció viselkedése abban megegyezik, hogy tudatosan használják a közösségi médiát. A FOMO (Fear of Mis­sing Out) szakmai kifejezés hazánkban már az elmúlt tíz évben jelen van, de a tavaly megjelent filmnek csupán pár hónap leforgása alatt sikerült a köztudatba is eljuttatnia azt. A FOMO kifejezés Andrew Przybylski brit pszichológus definíciója alapján: átható fé­lelem attól, hogy mások tar­talmas élményeket szereznek nélkülünk. Mint kiderült, a rendező címválasztása nem az edukációra irányult, a FOMO mégis beépült a fiatalok szó­készletébe, ezzel egyfajta pre­venciót is elindítva a témában. A film önmagában is szol­gálhatja az elrettentést és meg­előzést. Herzog Csilla egyete­mi docens kifejtette, az átlag pedagógussal ellentétben ő azt az álláspontot képviseli, hogy a film célközönsége nem csu­pán a tinédzser gyermekkel rendelkező felnőttek korcso­portja, hanem a Z generáció, a tinédzserek, akikről a film szól. A film kegyetlen őszinte­sége mellett nehéz szó nélkül elmenni. Ritkán szakítja ketté az a gondolat a nézőt egy átlag A film kegyetlen őszintesége mellett nehéz szó nélkül elmenni gás film nézése közben, hogy egy erőszaktevő tulajdonkép­pen hőse vagy antihőse a film­nek. A történet nem könnyed, a FOMO arról szól, hogy négy 18 éves gimnazista srác foly­ton videón követi nyomon a saját életét. Fájdalmas You­­Tube-kihívások, lányok, bulik, alkoholizálás tanóra alatt - te­hát átlagos tinédzseri érdeklő­dési sémák jelennek meg a vi­deókban, melyeket feltesznek az internetre. A négyes egyik tagja, Gergő egy buliban egyre inkább összemelegedik a gim­náziumban tanító egyik tanár lányával. Azonban a lány so­kat ivott (ahogy mindenki a tö­megben), és gyorsan „kidőlt”. A fiú barátai pedig ráveszik Gergőt arra, hogy közösüljön az alvó lánnyal. Innentől pedig a film ennek a súlyos tettnek a következményeit mutatja be. Herzog Csilla kiemelte, a kutatások azt bizonyítják, hogy amíg a szülők a gyerme­keik 14 éves koráig korlátoz­zák azok internethasználatát, odafigyelnek rá és szűrőprog­­ramokat használnak, addig efelett teljesen elengedik az ellenőrzést. Abban a korban, amikor a legtöbb testi és lelki változáson mennek át a fiata­lok, amikor nagyon befolyá­solhatók, amikor a szexualitás és a társasághoz tartozás lesz a priori szempont, ebben a kü­lönösen instabil időszakban a szülők egyszerűen elkezdenek „megbízni” a gyerek internet­­használatában, és elengedik a kezét, ami hatalmas veszélye­ket rejt. Például, hogy beleher­gelik egymást bűncselekmé­nyekbe. A kerekasztal résztvevői, így Herzog Csilla, akinek ku­tatási területe a 14-18 évesek médiaműveltsége, Obermayer Nóra egyetemi docens, aki­nek a digitális tudásmegosztás és networking a szakterülete, László Panna, a film női fősze­replője, a Filmpiknik arca, va­lamint Hartung Attila rendező ennek a jelenségnek az okairól és társadalmi hatásairól szóló diskurzusa a Nyugdíjas Egye­tem résztvevőinek is aktuális tudást adott át. HV Hartung Attila, László Panna, Obermayer Nóra, Herzog Csilla és Kővári Edit beszélgetett a FOMO című film kapcsán Fotó: Pesthy Márton Díjazták a szentgáli virágoskerteket (Folytatás az 1. oldalról.) A zsűrizés során további 12 portát méltónak tartottak arra, hogy bekerüljenek a verseny­be, így összesen 37 résztvevő­vel tartották meg a díjátadót. Az ünnepélyes eredmény­­hirdetésen 17 portát díjaztak és kétféle plakettet is kiosz­tottak a legszebb kertek tulaj­donosainak. Külön díjazták a családi házakat, a közterüle­teket, valamint két különdíjat is kiosztottak: Dénes Olga a közterület kategóriában, míg Robozné Erődi Ildikó a lakó­ház kategóriában vehette át az elismerést. A Virágos Szent­­gál 2020 feliratú kerámiákat a Herendi Majolikagyárban készíttették, és emléklapot is kapott minden résztvevő. - Sokkal jobb érzés, ami­kor az ember bejön a faluba és mindenhol virágokat lát. Ezzel az akcióval szerettük volna a lakóinkat arra inspirálni, hogy minél többen virágosítsanak, parkosítsanak, hogy szebbé tegyük a környezetünket - mondta Weisz Elvira polgár­­mester, aki szerint a helyiek örömmel fogadták a virágosí­tási kezdeményezést és min­denki pozitívan állt az akció mellé, amely megváltoztatta a falu összképét. A polgármester reméli, hogy jövőre még töb­ben kapcsolódnak majd be a versenybe. SAM Jung Edina (középen) és Kavalecz virágosítási akció díjait Tibor (jobbra) adta át a szentgáli Fotó: önkormányzat KRÓNIKA NAPLÓ 3 RÖVIDEN Országszerte sok az új beteg VESZPRÉM Tizenhat Veszprém megyei lakos­nál mutatták ki a korona­­vírus-fertőzést szerdán, derült ki az operatív törzs tájékoztató oldaláról. Az újabb esetekkel 295-re emelkedett a megyében regisztrált betegek szá­ma március óta. Országo­san 476 új megbetegedést regisztráltak, és két idős, krónikus beteg elhunyt. Az aktív fertőzöttek száma (5571) 468-cal, a kórház­ban ápolt betegek száma (234) pedig tizenhárommal emelkedett az előző naphoz képest. MAR Emlékfát ültetnek BALATONFÜRED Gábor Dénes Nobel-díjas ma­gyar fizikus, gépészmér­nök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója szü­letésének 120. évfordulóját ünnepli idén a világ. Ebből az alkalomból emlékfát ül­tetnek Balatonfüreden, a Tagore sétányon szeptem­ber 11-én, pénteken 15 óra­kor a Novofer Alapítvány emlékprogram-sorozatának nyitó eseményeként. Ezek után emlékülést tartanak a Zsidó Kiválóságok Házá­ban. KE Nyitóünnepség PÁPATESZÉR A település 725. évének nyitóünnep­ségét szeptember 12-én, szombaton 16 órától tartják a helyi művelődési házban. A résztvevőket Wölfinger Béla pápateszéri polgár­­mester, valamint Halász Já­nos országgyűlési képvi­selő, a Városok és Falvak Szövetségének elnöke kö­szönti. BET Betakarították a napraforgót Még mindig hiányzik a talajból legalább 10-50 milliméter víz KÜNCÖL Kétszáznyolcvan hektár napraforgót kezel a Veszprémi Mezőgazdasági Zrt. Ennek nagy részét már betakarították, gyenge az idei termés.­ ­ Az aszály tőszámhiányt okozott, és a magok faj­súlya is elmarad az átlagtól. Aszály­kor a vadak jobban látogatják a táblákat, nagyobb a vadkár. Hektáronként 3,2-3,5 tonnát sikerül betakarítanunk, ez fél tonnával elmarad az átlagostól. Bár a minőségről csak később lesznek adatok, a magokat mi­nimálisan, de szárítani is kell. Nyáron 150 milliméter csa­padék hullott, ebből az elmúlt hetekben 50. Ehhez képest január elejétől május végéig összesen hullott 98 milliméter, ami nálunk negatív rekord és komoly kihívások elé állít min­ket - mondta Pintér Balázs, a Veszprémi Mezőgazdasági Zrt. termelési igazgatója. A vetésforgó sem kedve­zett idén a cég napraforgójá­nak, mert a Papkeszi környéki gyengébb területekre került, ahonnan gyorsabban elfolyik a víz. Hiába esett bőven az el­múlt hetekben, még mindig hi­ányzik 10-50 milliméter víz a talajból. A csapadék eloszlása sem volt ideális, ha a növények tavaszi fejlődése nem megfele­lő, behozhatatlan a lemaradás. A veszprémi cégnél agrotech­nikával igyekeznek megőriz­ni a vizet: a mélylazítás és a lazítás is a hirtelen lehulló csapadék befogadását segíti, illetve folyamatos a szárma­­radvány-visszadolgozás is.­­ Idén 370 hektárról takarí­tottunk be repcét, jó minőségű területekre került, 4,1 tonna lett a termés hektáronként, ami nagyon jó eredménynek Aszálykor nagyobb a vadkár számít ebben az évben. Vető­magbúzáink is jó területekre kerültek, a napraforgó vagy repce után vetett búza 7,5 tonnás átlagtermést hozott. A gyengébb területekre került étkezési búzánál jóval gyen­gébb lett az eredmény, 6,2 tonnás átlaggal sikerült beta­karítani. Bár összességében ez már nem annyira rossz, voltak területek, ahonnan csak 3,5 tonna búza jött le egy hektár­ról. Azt látjuk, hogy a területi adottságok, a talajok vízház­tartása, víztartó képessége idén nagyon számított, a jobb területre vetett növényeink jól tudták kompenzálni az időjá­rási nehézségeket. A gabona­felvásárlási árak ugyan néhány százalékot emelkedtek, de in­kább csak az előállítási költsé­gek növekedését követik. Mi a repcét már elvetettük, a ve­tésforgóban eddig megszokott mennyiségben, 400 hektáron lesz repcénk. Az időjárás ed­dig kedvező, a gyomirtásra kell majd figyelni - összegzett Pintér Balázs. A napraforgótáblák betaka­rítása után a búzavetés talaj­­előkészítése következik, és a lucernatáblák kaszálása is a következő hetek feladata. A napraforgótáblák betakarítása után a búzavetés talaj-előkészítése következik Fotó: Sági Ági

Next