Napló, 2020. november (Veszprém, 76. évfolyam, 256-280. szám)

2020-11-08 / 45. szám, Vasárnapi Napló

KÖZELET Az erőszakos katonai beavatkozásról már október végén döntöttek a szovjetek Hősies november, hazaárulással November 4. nemzeti gyász­nap Magyarországon. 1956- ban a szovjetek bevonulásá­val ezen a napon pecsételő­dött meg a magyar forrada­lom sorsa. Mediaworks-összeállítás FORRADALOM 1956. október 23- án fegyveres felkelésbe torkol­ló forradalom tört ki a Ráko­si Mátyás nevével összefonó­dó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A fel­kelés sorsát szovjet katonai in­vázió pecsételte meg novem­ber 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette ma­gyar kormány kinyilvánítot­ta az ország semlegességét és felmondta a Varsói Szerződést. A beavatkozásról már október 31-én döntöttek Moszkvában, ettől kezdve folyamatosan ér­keztek szovjet csapatok Ma­gyarországra. 1956. november 4-én, vasár­nap hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános tá­madást indított Budapest, a na­gyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek - felvették a harcot. Öt óra 5 perckor az ung­vári rádió által sugárzott közle­ményben Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Mün­­nich Ferenc, volt miniszterek, akik november 1-jén a Szov­jetunióba távoztak, bejelen­tették, hogy minden kapcsola­tot megszakítottak a Nagy Im­­re-kormánnyal, egyben kezde­ményezték a Magyar Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Kádár János ve­zetésével. Kádár és Münnich a nap folyamán szovjet kísérettel Szolnokra repült. Öt óra 20 perckor elhang­zott Nagy Imre rövid, drámai hangú rádióbeszéde, amelyet többször megismételtek és va­lamennyi világnyelven beol­vastak: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak főváro­sunk ellen, azzal a nyilvánva­ló szándékkal, hogy megdönt­­sék a törvényes magyar kor­mányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van." A Szabad Kossuth Rá­dió adása nyolc óra 7 perckor megszakadt, rövidhullámon a Himnuszt és a Szózatot sugá­rozták váltakozva. Soldatic jugoszláv nagy­követ a hajnali órákban ar­ról tájékoztatta Szántó Zol­tán államminisztert, hogy a jugoszláv kormány menedé­ket biztosít Nagy Imrének és társainak, 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezett Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lu­kács György és Szántó Zoltán. A követségen 43-an kaptak át­meneti menedékjogot. A nap folyamán a szovjet csa­patok a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegy­verezték. Budapesten a felke­lő csoportok felvették a harcot. A szovjet csapatok délig elfog­lalták a Honvédelmi Miniszté­riumot, a Belügyminisztériu­mot és a Budapesti Rendőr-fő­kapitányságot. Vidéken több helyen jelentős ellenállás bon­takozott ki. Tízezrek távoztak A harcok november 4-én a fő­városban 135 áldozatot köve­teltek. A KSH 1957. januári je­lentése szerint az október 23. és január 16. közötti esemé­nyek országosan 2652 (Bu­dapesten 2045) emberéletet követeltek, és 19 226-an (Bu­dapesten 16 700-an) sebe­sültek meg. Egy 1991-ben ké­szült hivatalos statisztika sze­rint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek. A forradalomban való részvé­telért kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő forrá­sok szerint) 220-340 volt. A forradalom következménye­ként mintegy 200 ezer ma­gyar hagyta el az országot. A forradalom vezetőit - Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi mi­nisztert, Gimes Miklós újság­írót - 1958. június 16-án kon­cepciós per után kivégezték. Szilágyi József - Nagy Imre személyi titkára - ügyét elkü­lönítették, őt 1958 áprilisában végezték ki. Losonczy Géza ál­lamminiszter a per tárgyalása előtt máig tisztázatlan körül­mények között halt meg a bör­tönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbünte­tésre, internálásra. A szovjet csapatok november negyedikén hajnalban általános támadást indítottak Budapest ellen Fotó: MW Hét éve lett nemzeti gyásznap November 4-én az 1956-os események áldozataira em­lékezünk, ezt a napot a kor­mány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyil­vánította. Nemzeti gyász ese­tén Magyarország lobogóját az Országház előtt ünnepélyes keretek között, katonai tisz­teletadással felvonják, majd félárbócra eresztik. A törvény­ben meghatározott középü­letekre ilyenkor gyászlobo­gót kell kifüggeszteni. Az isko­lákban tanóra vagy külön di­ákrendezvény keretében kell méltó megemlékezést tartani. A nyilvános szórakozóhelye­ken a zene- és műsorszolgál­tatás korlátozható. HIRDETÉS 2020. NOVEMBER 7., SZOMBAT

Next