Napló, 2020. november (Veszprém, 76. évfolyam, 256-280. szám)
2020-11-22 / 47. szám, Vasárnapi Napló
2 KÖZÉLET 2020. NOVEMBER 21., SZOMBAT A 22 helyi lakos között a 65 év felettiek vannak többségben A megfigyelőket várják Egy 22 fő által lakott apró görög sziget jegyzi a világ első antik számológépét. Mediaworks-összeállítás ANTIK Antiküthéra aprócska, festői sziget, körülbelül félúton a görög szárazföld délkeleti csücske és Kréta között. Noha a nyári hónapokban több tucat turista pihen itt, állandó lakosainak létszáma mindöszsze 22 fő. Eddig leginkább arról volt ismert, hogy a múlt század elején a partjainál került elő - egy, az időszámításunk előtti I. században elsüllyedt római bárka roncsai közül az azóta „antiküthérai szerkezetként” emlegetett lelet. Amely nem más, mint egy antik számológép. A maga idejében csillagászati jelenségekhez kapcsolódó számításokat végezhettek vele. 2017 óta azonban tudományos megfigyelő intézet működik itt, a Pangea. A sziget kivételes földrajzi adottságú: partjainál három tenger (az Égei-, a Jón- és a Krétai-) ömlik egybe, ráadásul felette találkoznak a szélrózsa minden irányából érkező légtömegek. A Szaharából származó por tehát éppúgy megtalálható a levegőjében, mint az Etna hegyéről belekerült salak vagy a kanadai tűzvészek hamuja. Ezért ideális helyszín a por légi útjának tanulmányozásához. A Pangea szíve, az obszervatórium a Katsaneviana nevű, elhagyott településen áll, mintegy kétszáz méter tengerszint feletti magasságban. Berendezései nemcsak a levegőben található apró szemcsék és a pára mennyiségét mérik, de a felhők mozgását is figyelik. A rögzített adatokat aztán átküldik az Athéni Nemzetközi Obszervatóriumnak. Az intézet a NASA-val is kapcsolatot tart. A következő három évben további negyven fontos műszerrel bővül a Pangea felszerelése, radarrendszerrel, spektrométerekkel. Ezek - többek között - olyan kérdéseket segítenek majd megérteni, mint hogy hogyan változik az üvegházhatású gázok mennyisége a légkörben, és úgy általában hogyan befolyásolja az időjárást az éghajlat változása. A szigeten tartózkodó tudósok havonta váltják egymást, de a tervek szerint hamarosan hosszabb távú itttartózkodásra is alkalmas, tudományos szálló áll majd rendelkezésükre. Alighanem az alacsony lélekszámra lehet visszavezetni azt a 2018 végén felröppent hírt, miszerint a sziget várja a legalább háromgyermekes családokat. Amennyiben hajlandóak a földdarabon letelepedni, nem pusztán telket kapnának, de három éven keresztül havi ötszáz eurónyi támogatást is. A polgármester néhány hónappal később kénytelen volt közölni a sajtóval: mindebből csupán annyi igaz, hogy a görög ortodox egyházzal összefogva öt athéni családot szerettek volna a szigetre költöztetni, és számukra építettek új otthonokat. Merthogy a 22 helyi között a 65 év felettiek vannak többségben. Fiatalok már nemigen akadnak, Antikhotéra ugyanis nem bővelkedik munkalehetőségben, nincsenek rajta például benzinkutak, ruhaüzletek vagy pékségek, és mindössze két taverna várja a vendégeket. A lakók így a tudósokat fogadják akkora örömmel, mintha a saját gyermekeik vagy unokáik jönnének hozzájuk látogatóba: minden hajó kikötését kisebb ünneplés kíséri, és utána - amint az a Bbc.com cikkéből kiderül - olyan praktikus tanácsokkal látják el az érkezőket, mint hogy ügyeljenek rá, hogy szállásuk mindig zárva legyen, a vadkecskék ugyanis nem igazán zavartatják magukat az ember jelenlététől, és előszeretettel jönnek „családlátogatóba”. A sziget a legideálisabb helyszín a Szaharából induló légi por útjának tanulmányozásához Fotó: AFP HIRDETÉS Váratlanul a kakapó lett az év madara Új-Zélandon ÚJ-ZÉLAnD A súlyosan veszélyeztetett kakapó vagy más néven bagolypapagáj lett idén az év madara Új-Zélandon, miután egy váratlan fordulattal maga mögé utasította a versenyt hosszú időn át vezető albatroszfajt. A kakapó (Strigops habroptilus) az első madár a verseny történetében, amely másodszorra is elnyerte az év madara címet, először 2008- ban - közölték hétfőn a szervezők. A kéthetes szavazás alatt a Diomedea antipodensis nevű albatrosz állt az élen, ám végül a kakapó került ki győztesen a versenyből. A kizárólag Új-Zélandon honos kakapókból, amelyeket Mark Carwardide brit zoológus „a világ legnagyobb, legkövérebb és legröpképtelenebb papagájaként” jellemzett, az 1990-es évekre mindössze 50 példány maradt, mivel a madarak betolakodó ragadozók áldozataivá váltak. A ragadozóktól mentes új-zélandi szigetekre átköltöztetett megmaradt populáció a tudományos szaporítóprogram erőfeszítései révén indult növekedésnek. A madarak száma ma már meghaladja a 200-at és mindegyik példány nyomkövetőt visel. A bagolypapagáj kellemetlen szagú éjszakai madár, többnyire fák gyökerei közötti üregekben él. MW