Napló, 2021. február (Veszprém, 77. évfolyam, 26-49. szám)

2021-02-24 / 46. szám

2021. FEBRUÁR 24., SZERDA GAZDASÁG NAPLÓ 5 Eltérő érdekek, gyérülő nádasok A Balaton tartósan magas vízszintje nem teszi lehetővé a növény ivaros szaporodását (Folytatás az 1. oldalról.) A nád szaporodásának tud­niillik nem kedvez a tartósan magas vízszint. A Balaton né­hány fontos természetvédelmi helyszín kivételével - mint például a Szigligeti-öböl vagy a Kerekedi-öböl - mesterséges környezettel körbezárt. A nád magról történő szaporodásá­nak alapfeltétele lenne, hogy alacsony vízszintű, nedves iszapfelszínek álljanak ren­delkezésre, ahol a milliárdnyi lehulló nádtermés magja ki­csírázhat. A 120 centiméteres szabályozási szintnél a parti régiók víz alatt állnak, így ilyen kis vizű, iszapos felszí­nek nincsenek. Ebből az kö­vetkezik, hogy a nád nem tud ivarosan, azaz magról szapo­rodni, marad az ivartalan sza­porodás, a sarjadzás, de ennek is határt szab a vízmélység.­­ Biológiai okok miatt a nád 2,5-3 méternél mélyebb vízben nem képes megélni. A magasan tartott vízszint miatt sarjadzásra alkalmas területet a parti zónák felé találna a nád, de erre a Balaton körbeépített­sége miatt nem tud terjeszked­ni. 2003-2005-ben volt az az alacsony vízszint, ami sokak számára ijesztő volt, de ez nagyon jól jött a Balatonnak, a tó végre megszabadult attól a művi lehatárolástól, amit a védművek és a beépítettség jelent. Olyan helyeken is ki­alakulhatott magról is nádas, ahol korábban erre nem volt lehetősége. Az aszályos éve­ket követő nádasminősítés a nádas egyértelmű mennyisé­gi és minőségi növekedését mutatta. Azóta a vízszint fo­lyamatosan magas, és a friss tanulmányok a minőségi és mennyiségi romlást mutatják. Aratni azért kell, mert ter­mészetes megújulásra nincs lehetőség, de a vágással is megújulásra késztetjük a nö­vényt - tette hozzá Nagy La­jos, a Balaton-felvidéki Nem­zeti Park Igazgatóság osztály­­vezetője. Az biztos, hogy nádasokra szükség van a Balatonon. Hiá­nyuk a vízminőség drasztikus romlását okozná. A nádasok a lerakódó üledék visszatar­tásában és feldolgozásában is kulcsszerepet játszanak. A nádszálakon megtelepedő szi­vacsfajok is hatékonyan szűrik a vizet. A szűrésen kívül a nád komplex élőhelye más fajok­nak, melyek szintén az ökoló­giai egyensúly fenntartásában játszanak szerepet.­­ Kissé nehezíti a helyzetet, hogy a nádasminősítés értéke­lésének kategóriái nem egyez­nek a természetvédelmi kate­gorizálással. A nádasminősí­tés azt mondja, hogy az 1-es és a 2-es a legjobb, a 3-as el­fogadható, a 4-es és az 5-ös már nagyon degradálódott ka­tegória, melynek vágása sür­gős. Ez pusztuló, esetenként bedőlő nádat jelent, ahol már más növények is megjelenhet­nek. Számunkra ez a kategória ugyanolyan fontos vagy eset­leg fontosabb, mint az elsők. Vannak fajok, amelyek a fiatal nádasokat kedvelik, más fajok az öreg, avas nádasok lakói. Sajnos a magasabb minősítésű nádasokat hangsúlyosabban védi a törvényi szabályozás, de ez nem jelenti azt, hogy a védett fajokat és élőhelyeiket más jogszabályok nem védik. Egy természetes rendszer­ben, ha ingadozik a vízszint, akkor lesznek fiatal, sarjadó nádasok és pusztuló, bedőlő nádasok is. Ha magas a víz­szint, a bedőlő nádas szerves anyaga víz alá kerül, és ott a bomlás során oxigénszegény környezet alakul ki, a víz be­fullad. Alacsony vízszintnél oxigén környezetében a bom­lás felgyorsul. Természetes di­namika híján a bedőlő nádasok rontják a vízminőséget, ezért ha befagy a Balaton, vágják a fiatal és az öreg nádat is, de tervezetten.­­ Úgy irányítjuk a nádvá­gási munkákat, hogy egy egy­ségnyi nádasterületen legyen fiatal és idős nádas is. A bala­toni jégviszonyok miatt sajnos nem lehet a tervet pontosan kö­vetni, és az időjárási körülmé­nyek miatt is a mozaikos nád­vágás a jellemző. A nádaratást jobbára azért csak fagyban végzik, mert a kialakult tech­nológia a jégről történő vágást teszi lehetővé. Ez természetve­ A nád 2,5-3 méternél mélyebb vízben nem képes megélni delmi szempontból is jó, mert a szárat a jég felett elvágva nem folyik bele a víz. Vízről vágva nem lehet ezt a tarlóma­gasságot tartani, a szárba fo­lyó víz rohasztani kezdi a nö­vényt, és a végeredmény nem a megújítás, hanem a pusztítás lesz. Nádvágásra a Balaton mederkezelője, a Közép-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság kéri és a természetvédelmi ha­tóság adja az engedélyt, a Ba­­laton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelői véleményt fogalmaz meg. Az engedélyezési eljárás célja, hogy a nádvágás a ter­mészetvédelmi célok mentén, jól szabályozott keretek között folyhasson a Balatonon - fe­jezte be Nagy Lajos. Védendő értékekben nem szűkölködnek a balatoni ná­dasok. Az utóbbi időszakban nagyobb gémtelepek is kiala­kultak, például Szigliget és Al­sóörs környékén. Ezek több faj alkotta madárközösségek, me­lyekben nagy kócsagot, bak­csót, vörös gémet és­ bölömbi­kát is találni. Néhány balatoni nádas terület ad csak otthont a fülemülesitkének, mely a ha­zai nádi énekes madarak kö­zül a legtermészetesebb nádas élőhelyek lakója. Ezek a ter­mészeti értékek is a változa­tos koreloszlású nádasállomá­nyok kialakulását igénylik, különösen az idősebb, avas nádasokat. SAG Ha a Balatonon ki lehetne ala­kítani egy olyan szabályozási rendszert, amely megteremti a feltételeket a nád magról törté­nő szaporodásához, akkor ter­mészetvédelmi, ökológiai szem­pontból nem lenne lényeges szerepe a nádvágásnak. A kis képen Nagy Lajos osztályvezető Fotók: Sági ági További izgalmas hírekért látogasson el ide: VEOL.hu Közbringarendszerrel a dobogóra Vaszari származású egyetemista sikere az országos turisztikai versenyen VASZAR Második helyezést ért el a győri Széchenyi István Egyetem csapata a Checklin turisztikai inno­vációs versenyen, amely­nek egyik tagja, Istenes Ramóna vaszari. Olyan, applikációval összekötött közbringarendszer tervét dolgozták ki, amely a vá­rosnéző turistákat célozza. A Magyar Turisztikai Szö­vetség Alapítvány évről évre meghirdeti a Checklin tu­risztikai innovációs versenyt. A szervezet ezzel az idegen­­forgalmi ágazat népszerűsí­tése mellett az újító, kreatív gondolkodásmódot igyekszik ösztönözni a felsőoktatásban tanuló hallgatók körében, akik egyben a szakmai utánpótlást képviselik. A 2020-as versenyt ta­valy szeptemberben írták ki, amelyre az első fordulóban egy videót, majd a továbbju­tóknak a második fordulóban egy innovációs stratégiát kel­lett benyújtani. A nemrégiben megtartott eredményhirdeté­sen kiderült, hogy a Széche­nyi István Egyetem Wayfarers nevű, Horváth Petra Evelin, Is­tenes Ramóna és Nagy Domi­nika Andrea alkotta csapata az aktív turizmus kategóriában a második helyet szerezte meg. Mindhárman harmadéves tu­rizmus alapszakos hallgatók.­­ Ötletünk arra a tapaszta­latra épül, hogy a közhaszná­latú kerékpárok nem eléggé kihasználtak. Úgy gondoljuk, hogy ezen a turisták bevoná­sával lehetne változtatni. Egy mobiltelefonos applikációval egybefűzött, kölcsönözhető közbringarendszert találtunk ki, amit TourBike-nak nevez­tünk el. Ez abban különböz­ne a meglévő megoldásoktól, hogy több nagyvárosban is működne, és kifejezetten a városnéző turistákat célozná meg. A kölcsönzéssel a fel-A fiatalok sokat köszönhetnek felkészítőjüknek használók bizonyos turisztikai létesítményeknél és vendég­látóhelyeknél kedvezmények­ben részesülnének. Emellett az applikáció kész útvonala­kat is tartalmazna, így több attrakciót kötne össze - mond­ta Istenes Ramóna. A vaszari hallgató hozzátette, hogy a versenyen sok csapat indult, így nem tudták, milyen ered­ményre számíthatnak, és kel­lemes meglepetés volt a máso­dik hely. Mint mondta, a siker közös munka eredménye. A fiatalok sokat köszönhet­nek felkészítőjüknek, Happ Éva egyetemi docensnek, a turizmus tanszék vezetőjének, aki kérdésünkre azt hangsú­lyozta: a hallgatók által válasz­tott téma azért is fontos, mert a koronavírus-járvány miatt az aktív turizmus felértékelődött a tömegturizmussal szemben. - A Kautz Gyula Gazda­ságtudományi Kar stratégiája, hogy a nálunk tanulók a magas színvonalú elméleti tudás mel­lett értékes gyakorlati tudást is kapjanak. Ez az eredmény visszaigazolja ezt a törekvést, és azt is mutatja, hogy hallga­tóink képesek úgy gondolkoz­ni, mint leendő munkavállalók - emelte ki az oktató. AZ A második helyezett csapat tagjai. Horváth Petra Evelin, Nagy Do­minika Andrea és Istenes Ramóna Fotó: Széchenyi egyetem

Next