Napló, 2021. március (Veszprém, 77. évfolyam, 50-75. szám)

2021-03-26 / 71. szám

2021. MÁRCIUS 26., PÉNTEK KRÓNIKA Leletek a római korból Megvédenék a műkincsrablóktól a régészeti területet ÖSKÜ A Laczkó Dezső Múzeum munkatársai te­rületbejárásra hívták Ovádi Péter országgyűlési képvi­selőt, Ángyán Tamás ösküi polgármestert és a sajtó képviselőit, hogy segítsé­get kérjenek az Öskü és Bánta közötti szakaszon, az Aranyos-kút néven ismert területen lévő római kori régészeti leletek megvédé­séhez. A területen minimum a Balá­­ca-pusztaihoz hasonló jelen­tőségű római kori régészeti leleteket rejt a föld, amit folya­matosan fosztogatnak a mű­kincsrablók. A korábbi kutatások egy római kori villagazdaságot je­leztek a bányapusztai részen, de úgy tűnik, hogy egy jóval nagyobb és kiterjedtebb lelő­helyet rejt a terület - tudtuk meg Papp Attila régésztech­nikustól, aki beszámolt arról is, hogy sorban azonosítják a római kori épületeket, és úgy tűnik, egy település bújik meg a föld alatt, amit majd a geofi­zikai vizsgálatok bizonyít­hatnak. Ennek segítségével a teljes föld alatti falállományt láthatják majd alaprajzi rend­szerben. A kerámialeletekből kiderült, hogy a Pannónia Provincia teljes fennállásának időszaka alatt lakott volt a te­lepülés. Még sok a talány a leletek­kel kapcsolatban, de a régészek bíznak benne, hogy az épüle­tek feltárása során pontosabb információkat kapnak. A történelmileg jelentős lelőhely nemcsak Öskü és a térség, de az ország számára is nagyon fontos lehet - fogalma­zott Ovádi Péter, aki a terület­­bejáráson egy munkacsoport megalakítására tett javaslatot, amely kivizsgálja, hogyan le­hetne megvédeni a területet. A parlamenti képviselő felhívta a leleteket illegálisan kiásó és el­tulajdonító emberek figyelmét arra, hogy bűncselekményt követnek el, mert a területet A leletek illegális­ kiásása és eltulajdonítása bűncselekmény csak a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai kutathatják. Ángyán Tamás elmondta: már a következő napokban fel­állítják a munkacsoportot, és a földterületek tulajdonosaival, a helyiekkel és a polgárőr­séggel egyeztetve igyekeznek hatékonnyá tenni a védelmet. Kiemelte, a régészeti szem­pontból jelentős terület feltá­ráshoz és a további lépésekhez nagyobb összefogásra lesz szükség. Kitért arra is, hogy Ösküt elsősorban a közel ezer­éves kerek templomáról isme­rik az emberek, de a római kori leletek különleges szín­foltjai lehetnek a térségnek és hatalmas lökést adhatnak a he­lyi turizmusnak. SAM Ovádi Péter (balra) néhány érdekes leletet nézeget Papp Attila, Ángyán Tamás és Pálffy Sándor régész­­technikus társaságában­Fotó: Molnár Sándor Melyik kukába dobjuk? A hungarocell-hulladékot nem mindenhol veszik át KÖRKÉP Olvasóink kér­ték, járjunk utána, hova helyezhetik el a nikecell­­hulladékot, amit például az újonnan megvásárolt tévé dobozában kapnak, vagy ételrendeléskor, fagyivá­sárláskor csomagolóanyag­ként, esetleg a házuk régi hőszigetelésének lebontá­sakor gyűlik össze belőle több kidobandó. Hungarocellként vagy nike­­cellként emlegetjük azt az anyagot, amely tulajdonkép­pen expandált polisztirol, hőre lágyuló, habosítható, polime­rizált sztirolból készült, cellás szerkezetű keményhab. Rövi­dítése: EPS. Fehér golyócská­inak belsejében levegő van, ezért nagyon könnyű belőle egy nagyobb lapnyi is, és ez adja a hőszigetelést. Besoro­lását tekintve nem veszélyes hulladék, és jó tudni, hogy a csomagolásra használt EPS égésgátló anyagot nem tartal­maz, az építőipari hő- és víz­­szigetelő termékek azonban igen, ami különbséget jelent az anyag újrafeldolgozását te­kintve. Vannak cégek, amelyek fel­vásárolják a feleslegessé vált polisztirolhabot, azonban a háztartásokban ritkán kelet­kezik belőle olyan mennyiség, amivel érdemes lenne megke­resni ezeket a hulladékfeldol­gozással, -újrahasznosítással foglalkozó vállalkozásokat. A szelektív hulladéknak fenntar­tott, házakhoz vagy közterüle­tekre szigetekben kihelyezett gyűjtőedényekbe viszont nem tehetjük. Jobb híján esetleg a háztartási szemét kukájába dobhatjuk. A hulladékudvarok nem mindegyike vesz át hun­garocellt, erről érdemes előre az internetes oldalaikon vagy telefonon érdeklődni. Van, ahol ezért pénzt is kérnek. Azonban, ha egyébként is több holmit akarunk hulladékud­varban leadni, akkor felelősen járunk el, ha a nikecellt is egy olyanba visszük, amelyikben szabályosan otthagyható. RZ A szelektív hulladékgyűjtőbe nem tehetünk nikecellt Fotó: Shutter­stock OLVASÓINK­ ÍRTÁK /W Utánajártunk NAPLÓ 3 Minden évben egyre több gyermek születik KOLONTÁR Régi népha­gyományok életre kelté­sével és új szokások beve­zetésével egyaránt építik Kolontáron a közösséget. Idén nemcsak a képvise­lő-testület tagjai, hanem a Kolontár Jövőért Egyesü­let is fontosnak tartotta az újszülöttek köszöntését és befogadását a helyi közös­ségbe. A képviselő-testület tagjai ne­vében köszöntötte fel és aján­dékozta meg Horváth Zoltán polgármester a képviselők ál­tal felajánlott és Réfiné Red­­nágel Veronika által elkészí­tett „pelenkatortával” azokat a helyi családokat, akikhez idén megérkezett a gólya, azaz gyermekük született.­­ Egy család életében a leg­jelentősebb és legszebb ese­mény a kisgyermek születése, ezzel az év eleje óta hat ko­­lontári család büszkélkedhet. Nagy örömünkre szolgál, hogy településünkön minden évben egyre több gyermek születik. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy az utóbbi pár évben növekszik a lakosaink száma - fogalmazott Horváth Zoltán. A polgármester meg­jegyezte: a 2010. október 4-én történt vörösiszap-katasztrófa után sokan leírták a települést, és azt mondták, hogy nem le­het Kolontáron tovább élni.­­ Ám bebizonyosodott, hogy ez nem így van, sőt, a idén már 6 családhoz érkezett kisbaba káresemény utáni helyreállítás és takarítás sikeressége miatt az önkormányzat összes épí­tési telke elkelt tavaly. Az el­adott telkeken szinte gomba módjára nőttek ki a házak. Az új lakóknak köszönhetően te­lepülésünk népessége is fiata­lodik, egyúttal pedig kikerül­tünk az elöregedő települések sorából - hangsúlyozta Hor­váth Zoltán.­­ A Kolontár Jövőért Egye­sület céljaként tűzte ki többek között a néphagyományok fel­elevenítését, illetve új szoká­sok bevezetését. Így született meg az az új hagyomány, mi­szerint gólyahírtáblát (melyet a falubeli Huszti Szilvia kéz­zel készít) kap minden olyan család, ahova kisbaba érke­zik. Idén eddig hat család kap­ta meg ezt a táblát. Bízunk benne, hogy ez a szám növe­kedni fog, hiszen települé­sünk jövőjét a fiatalok fogják meghatározni - fogalmazott a Naplónak nyilatkozva Torma Kristóf, az egyesület elnöke. RZSU Horváth Zoltán polgármester átnyújt egy pelenkatortát Kolontár leg­újabb lakóinak, a John családnak Fotó: Ravasz-Rednágel Zsuzsanna

Next