Napló, 2021. december (Veszprém, 77. évfolyam, 278-303. szám)
2021-12-29 / 301. szám
IQ NAPLÓ RÖVIDEN Fejlesztik a sípályát BUDAPEST Jövőre folytatódik a Nagyvillám sípálya fejlesztése a Visegrád melletti síterepen, jelentősen javítva a sportolás körülményeit - közölte a Pilisi Parkerdő Zrt. hétfőn az MTI-vel. A több mint 300 négyzetméter alapterületű, tájba illeszkedő, négy évszakos fogadóépület kiviteli tervei már elkészültek. A pálya emellett két új felvonóval gyarapodik, és jelentősen bővül a hóágyús kapacitás is, így a nagyobb belföldi pályákkal egy időben tudnak majd nyitni. A fejlesztést az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (MÖFK) támogatja - írták. A sípálya fejlesztésével együtt, szintén a Felleg-park beruházásához kapcsolódóan jön létre tematikus játszótérrel és vadbemutató kerttel a Mogyoróhegyi Ökoturisztikai Központ is. A kivitelezés várhatóan 2022 tavaszán kezdődik. A közlemény szerint a Nagyvillám sípálya ebben a szezonban már látogatható. A pályákat világítják, így 21 óráig lehet sportolni a Visegrád melletti síterepen. MTI A legzöldebb hazai egyetem PÉCS A Pécsi Tudományegyetem (PTE) idén a 42. helyen végzett a környezettudatos egyetemek csaknem ezer intézményt számláló világrangsorában, és ezzel megmaradt a „legzöldebb” hazai egyetemnek -jelentették be a baranyai intézmény vezetői a PTE fenntarthatósági eredményeit és jövőképét bemutató sajtótájékoztatón. MTI Ámulatba ejtő emlékmű Tatabánya kevés, ám annál szemrevalóbb látványosságokkal bír TATABÁNYA A Turul-emlékmű árnyékában látogatóközpont várja a turistákat barlanggal, kilátóval, tanösvényekkel, a belvárosban pedig ipartörténeti múzeumokban művelődhetünk és modern alkotásokban gyönyörködhetünk. Tatabánya hazánk legkisebb területű megyeszékhelye. Habár hivatalosan csak 1947-ben, négy kisebb község egyesítésével alakult várossá, évszázadokon átívelő történelmi hagyományai miatt mégis számtalan csodát rejt az érkezők számára. Markáns karakterének kereteit a századfordulós ipari fejlődés határozta meg. A Tatabányai Múzeum közel kétszázezer darabos gyűjteményével aktív és teljes körű ismeretszerzést kínál minden korosztálynak. Az 1988-ban megnyílt, folyamatosan bővülő Bányászati és Ipari Skanzen a szénbányászat nehéz és összetett munkájának, az ipari munkások élet-és munkakörülményeinek emlékét őrzi és mutatja be hitelesen, egy régi üzem berendezett irodáival és szabadtéren elhelyezett gépekkel. A Jászai Mari Színház, közismert nevén Népház a legjelentősebb közművelődési intézmény, a város kulturális és művészeti életének szellemi központja. Az épületet körülölelő park természetvédelmi terület, a tóval együtt. Az egyik legrégebbi épület a szecesszióba visszanyúló magyaros építészeti stílusú Tulipános Ház. Az 1924-es palotát a világháború végéig Bányatiszti Kaszinóként, azt követően pártbizottsági székházként, majd vállalati telephelyként használták. A város szívében van a Csónakázó-tó, szigettel a közepén, modern napórával. Az alkotások közt találunk továbbá életfát, első világháborús emlékművet, Szent István-, Ady-, és Erkel-szobrot. A családosoknak üdítő kikapcsolódás lehet a háromemeletes élményfürdő. A legnépszerűbb turisztikai látnivaló a Turul-emlékmű, mely egy köztéri szobor a bánhidai csata, a Szvatopluk morva fejedelem felett aratott győzelem emlékére. A magyarság mitológiai madara Bánhida városrészre vigyáz a Kő-hegyen. A honfoglalás ezredik évfordulójára felállított millenniumi emlékművek egyike. Az Európa egyik legnagyobb madárábrázolásaként is ismert bronzszobor Donáth Gyula alkotása, a bánhidai csata, illetve Árpád fejedelem halálának ezredik évfordulóján, 1907- ben avatták fel. Az önkormányzat 1992-ben újíttatta fel a historizáló stílusú szobrot, mely tört kőből rakott csonka gúla talapzaton áll, és grandiózus méretű, kiterjesztett szárnya közel 15, a karmaiban az Árpád-kard 14 méter hosszú, ezért az egész városból jól látható. A fején stilizált, aranyozott magyar Szent Koronát viselő alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált, a város címerében is szerepel. Környékét, a Turul-parkerdőt mint védett területet rendbe tették, felújították a turistajel A legnépszerűbb tatabányai turisztikai látnivaló a Turulemlékmű réseket, kiépítették a vízvezetéket és a világítást. A Turul-tanösvény a nemzeti millenniumi emlékművek történetét mutatja be, a Szelim-barlanghoz vezető út mentén felújított geológiai tanösvény a régió kőzettanáról mesél, míg a Ranzinger Vince-tanösvény a Csúcs-hegyen álló 30 méter magas, 156 lépcsőfokból álló kilátóhoz vezető út mentén nyújt információt a Gerecse növény- és állatvilágáról. LM A Turul-emlékmű az egyik legnagyobb madarat ábrázoló szobor Európában A Szelim-lyuknak is nevezett barlang fokozottan védett régészeti lelőhely Fotók: Laskovics Márió Négyszázezer látogató NYÍREGYHÁZA A koronavírus-járvány ellenére 430 ezer látogatót fogadott 2021-ben a Nyíregyházi Állatpark. Gajdos László, az állatpark igazgatója az MTI-nek adott évértékelő interjújában elmondta, nehezen indult a szezon, május 10-ig zárva volt a park, és a hozzá tartozó szállodák sem fogadtak vendéget, de májustól fokozatosan megindult az érdeklődés. Július és augusztus rekordszámú vendéget hozott: soha ennyien nem látogattak el a nyári időszakban a Nyíregyházi Állatparkba, év végére pedig 430 ezer vendégnek örülhettek a park munkatársai. A 2021-es év a Nyíregyházi Állatpark életében emlékezetes lesz, mivel több olyan kisállat született, amelyre a park huszonöt éves fennállása alatt még nem volt példa - számolt be az igazgató. Évtizedek óta várták például a gondozók az Afrikában honos ezüstös szarvascsőrű madarak nászát, a nyáron - a hím madár által gondosan befalazott odúban - két fióka kelt ki. Sikeres volt a skarlát íbiszek násza is, mint ahogy a világ legnagyobb galambja, a Viktória koronásgalamb pár is felnevelt egy fiókát. A szakmai sikerek sem maradtak el: Gajdos László lett a Magyar Állatkertek Szövetségének elnöke, Papp Endre igazgatóhelyettest választották az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége alelnökének, és három európai fajmegmentési program irányítását kapták meg a nyíregyházi szakemberek. MTI Évtizedek óta várták a gondozók az Afrikában honos ezüstös szarvascsőrű madarak nászát Fotó: Nyíregyházi Állatpark UTAZÓ Gyarapodott az állatkert DEBRECEN Súlyosan veszélyeztetett récefajjal gyarapodott a debreceni állatkert: a laysani réce a csehországi Ostrava állatkertjéből érkezett a Nagyerdőbe - közölte a kert igazgatója. Nagy Gergely Sándor jelezte: az idei kelésű fiatal tojó karanténját követően csatlakozott az intézmény minden eddiginél gazdagabb récegyűjteményének többi tagjához, amelyeknek társaságában az Afrika-röpde külső madárházában tekinthetik meg a látogatók. Az egykor a Hawaii-szigetvilág valamennyi tagján megtalálható laysani réce (Anas laysanensis) ma kizárólag Laysan mintegy 350 hektáros szigetén él. Viszonylag gyengén repül, és ritkán úszik, sétálva vagy futva közlekedik. Dél körül pihen, tápláléka után este kezd kutatni - mondta a szakember, megemlítve a réce érdekes táplálékszerzési módszerét, miszerint kitátott csőrrel szalad át vízilégyrajokon. A hazai állatkertek körében igazi ritkaságnak számít, mivel csak Debrecenben találkozhatunk vele - mondta Nagy Gergely Sándor. MTI 2021. DECEMBER 29., SZERDA További izgalmas hírekért látogasson el ide: Jövőre nyit a múzeum A volt Postapalota épülete teljes felújításon esett át BUDAPEST Március közepén nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont a műemléki védettségű egykori Postapalotában. Az épület belső felújítása során restaurálták a lépcsőházak különleges kidolgozású korlátait, a kovácsoltvas kilincsekkel díszített tölgyfa kapukat, és sikerült működő állapotban megőrizni a palotában működő páternosztert is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel. Mint írják, a Pénzmúzeum létrehozásával a pénzhasználattal kapcsolatos történeti és gyakorlati tudás átadásának központját, a hazai pénzügyi témájú köznevelés fellegvárát kívánja kialakítani a Magyar Nemzeti Bank. Az ambiciózus tervek megvalósításához nemcsak egy korszerű, a látogatók interaktív bevonására épülő muzeológiai koncepcióra volt szükség, de a kiállításnak helyet adó fizikai térnek is különleges szempontoknak kellett megfelelnie. A Pénzmúzeum fontos eleme az Aranybánya elnevezésű interaktív tudásállomás és közösségi tér. Az érdeklődőknek múzeumban lehetőségük nyílik arra is, hogy kezükbe vegyenek és megemeljenek egy valódi aranyrudat. MTI A múzeumban található az MNB nagy értékű érmegyűjteménye Fotó: Pixabay