Napló, 2021. december (Veszprém, 77. évfolyam, 278-303. szám)

2021-12-29 / 301. szám

IQ NAPLÓ RÖVIDEN Fejlesztik a sípályát BUDAPEST Jövőre folyta­tódik a Nagyvillám sípálya fejlesztése a Visegrád mel­letti síterepen, jelentősen javítva a sportolás körül­ményeit - közölte a Pili­si Parkerdő Zrt. hétfőn az MTI-vel. A több mint 300 négyzetméter alapterületű, tájba illeszkedő, négy év­szakos fogadóépület kivi­teli tervei már elkészültek. A pálya emellett két új fel­vonóval gyarapodik, és je­lentősen bővül a hóágyús kapacitás is, így a nagyobb belföldi pályákkal egy idő­ben tudnak majd nyitni. A fejlesztést az Aktív- és Ökoturisztikai Fejleszté­si Központ (MÖFK) támo­gatja - írták. A sípálya fej­lesztésével együtt, szintén a Felleg-park beruházásá­hoz kapcsolódóan jön lét­re tematikus játszótérrel és vadbemutató kerttel a Mo­gyoróhegyi Ökoturisztikai Központ is. A kivitelezés várhatóan 2022 tavaszán kezdődik. A közlemény szerint a Nagyvillám sípá­lya ebben a szezonban már látogatható. A pályákat vi­lágítják, így 21 óráig lehet sportolni a Visegrád mel­letti síterepen. MTI A legzöldebb hazai egyetem PÉCS A Pécsi Tudomány­­egyetem (PTE) idén a 42. helyen végzett a környezet­­tudatos egyetemek csak­nem ezer intézményt szám­­­láló világrangsorában, és ezzel megmaradt a „legzöl­debb” hazai egyetemnek -jelentették be a baranyai intézmény vezetői a PTE fenntarthatósági eredmé­nyeit és jövőképét bemuta­tó sajtótájékoztatón. MTI Ámulatba ejtő emlékmű Tatabánya kevés, ám annál szemrevalóbb látványosságokkal bír TATABÁNYA A Turul-em­lékmű árnyékában látoga­tóközpont várja a turistákat barlanggal, kilátóval, tanös­vényekkel, a belvárosban pedig ipartörténeti múze­umokban művelődhetünk és modern alkotásokban gyönyörködhetünk. Tatabánya hazánk legki­sebb területű megyeszékhe­lye. Habár hivatalosan csak 1947-ben, négy kisebb község egyesítésével alakult város­sá, évszázadokon átívelő tör­ténelmi hagyományai miatt mégis számtalan csodát rejt az érkezők számára. Mar­káns karakterének kereteit a századfordulós ipari fejlődés határozta meg. A Tatabányai Múzeum közel kétszázezer darabos gyűjteményével aktív és teljes körű ismeretszerzést kínál minden korosztálynak. Az 1988-ban megnyílt, folya­matosan bővülő Bányászati és Ipari Skanzen a szénbányászat nehéz és összetett munkájá­nak, az ipari munkások élet-és munkakörülményeinek emlékét őrzi és mutatja be hi­telesen, egy régi üzem beren­dezett irodáival és szabadtéren elhelyezett gépekkel. A Jászai Mari Színház, közismert nevén Népház a legjelentősebb közművelődési intézmény, a város kulturális és művészeti életének szellemi központja. Az épületet körülö­lelő park természetvédelmi te­rület, a tóval együtt. Az egyik legrégebbi épület a szeces­­­szióba visszanyúló magyaros építészeti stílusú Tulipános Ház. Az 1924-es palotát a vi­lágháború végéig Bányatiszti Kaszinóként, azt követően pártbizottsági székházként, majd vállalati telephelyként használták. A város szívében van a Csónakázó-tó, szigettel a közepén, modern napórával. Az alkotások közt találunk továbbá életfát, első világhá­borús emlékművet, Szent Ist­ván-, Ady-, és Erkel-szobrot. A családosoknak üdítő kikap­csolódás lehet a háromemele­tes élményfürdő. A legnépszerűbb turisztikai látnivaló a Turul-emlékmű, mely egy köztéri szobor a bán­­hidai csata, a Szvatopluk mor­va fejedelem felett aratott győ­zelem emlékére. A magyarság mitológiai madara Bánhida városrészre vigyáz a Kő-he­­gyen. A honfoglalás ezredik évfordulójára felállított mil­lenniumi emlékművek egyike. Az Európa egyik legnagyobb madárábrázolásaként is ismert bronzszobor Donáth Gyula al­kotása, a bánhidai csata, illet­ve Árpád fejedelem halálának ezredik évfordulóján, 1907- ben avatták fel. Az önkor­mányzat 1992-ben újíttatta fel a historizáló stílusú szobrot, mely tört kőből rakott csonka gúla talapzaton áll, és gran­diózus méretű, kiterjesztett szárnya közel 15, a karmaiban az Árpád-kard 14 méter hos­­­szú, ezért az egész városból jól látható. A fején stilizált, ara­nyozott magyar Szent Koronát viselő alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált, a város címerében is szerepel. Környékét, a Turul-parkerdőt mint védett területet rendbe tették, felújították a turistajel­ A legnépszerűbb tatabányai turisztikai látnivaló a Turul­emlékmű réseket, kiépítették a vízveze­téket és a világítást. A Turul-tanösvény a nem­zeti millenniumi emlékmű­vek történetét mutatja be, a Szelim-barlanghoz vezető út mentén felújított geológiai tan­ösvény a régió kőzettanáról mesél, míg a Ranzinger Vin­­ce-tanösvény a Csúcs-hegyen álló 30 méter magas, 156 lép­csőfokból álló kilátóhoz veze­tő út mentén nyújt információt a Gerecse növény- és állatvilá­gáról. LM A Turul-emlékmű az egyik legnagyobb madarat ábrázoló szobor Európában A Szelim-lyuknak is nevezett barlang fokozottan védett régészeti lelőhely Fotók: Laskovics Márió Négyszázezer látogató NYÍREGYHÁZA A korona­­vírus-járvány ellenére 430 ezer látogatót fogadott 2021-ben a Nyíregyházi Állatpark. Gajdos László, az állatpark igazgatója az MTI-nek adott évértékelő interjújában el­mondta, nehezen indult a sze­zon, május 10-ig zárva volt a park, és a hozzá tartozó szál­lodák sem fogadtak vendéget, de májustól fokozatosan meg­indult az érdeklődés. Július és augusztus rekordszámú ven­déget hozott: soha ennyien nem látogattak el a nyári idő­szakban a Nyíregyházi Állat­parkba, év végére pedig 430 ezer vendégnek örülhettek a park munkatársai. A 2021-es év a Nyíregyházi Állatpark életében emlékeze­tes lesz, mivel több olyan kis­állat született, amelyre a park huszonöt éves fennállása alatt még nem volt példa - számolt be az igazgató. Évtizedek óta várták például a gondozók az Afrikában honos ezüstös szarvascsőrű madarak nászát, a nyáron - a hím madár által gondosan befalazott odúban - két fióka kelt ki. Sikeres volt a skarlát íbiszek násza is, mint ahogy a világ legnagyobb ga­lambja, a Viktória koronásga­lamb pár is felnevelt egy fiókát. A szakmai sikerek sem ma­radtak el: Gajdos László lett a Magyar Állatkertek Szövet­ségének elnöke, Papp Endre igazgatóhelyettest választot­ták az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége alel­­nökének, és három európai faj­­megmentési program irányítá­sát kapták meg a nyíregyházi szakemberek. MTI Évtizedek óta várták a gondozók az Afrikában honos ezüstös szar­vascsőrű madarak nászát Fotó: Nyíregyházi Állatpark UTAZÓ Gyarapodott az állatkert DEBRECEN Súlyosan ve­szélyeztetett récefajjal gya­rapodott a debreceni ál­latkert: a laysani réce a csehországi Ostrava állat­kertjéből érkezett a Nagy­erdőbe - közölte a kert igazgatója. Nagy Gergely Sándor jelezte: az idei kelésű fiatal tojó karan­ténját követően csatlakozott az intézmény minden eddiginél gazdagabb récegyűjteményé­nek többi tagjához, amelyek­nek társaságában az Afri­­ka-röpde külső madárházában tekinthetik meg a látogatók. Az egykor a Hawaii-sziget­világ valamennyi tagján meg­található laysani réce (Anas laysanensis) ma kizárólag Laysan mintegy 350 hektáros szigetén él. Viszonylag gyen­gén repül, és ritkán úszik, sé­tálva vagy futva közlekedik. Dél körül pihen, tápláléka után este kezd kutatni - mondta a szakember, megemlítve a réce érdekes táplálékszerzési mód­szerét, miszerint kitátott csőr­rel szalad át vízilégyrajokon. A hazai állatkertek köré­ben igazi ritkaságnak számít, mivel csak Debrecenben ta­lálkozhatunk vele - mondta Nagy Gergely Sándor. MTI 2021. DECEMBER 29., SZERDA További izgalmas hírekért látogasson el ide: Jövőre nyit a múzeum A volt Postapalota épülete teljes felújításon esett át BUDAPEST Március köze­pén nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a Ma­gyar Pénzmúzeum és Lá­togatóközpont a műemléki védettségű egykori Posta­palotában. Az épület belső felújítása so­rán restaurálták a lépcsőházak különleges kidolgozású korlá­tait, a kovácsoltvas kilincsek­kel díszített tölgyfa kapukat, és sikerült működő állapotban megőrizni a palotában műkö­dő páternosztert is - közöl­te a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel. Mint írják, a Pénzmúzeum létrehozásával a pénzhaszná­lattal kapcsolatos történeti és gyakorlati tudás átadásának központját, a hazai pénzügyi témájú köznevelés fellegvárát kívánja kialakítani a Magyar Nemzeti Bank. Az ambiciózus tervek megvalósításához nem­csak egy korszerű, a látogatók interaktív bevonására épülő muzeológiai koncepcióra volt szükség, de a kiállításnak he­lyet adó fizikai térnek is kü­lönleges szempontoknak kel­lett megfelelnie. A Pénzmúzeum fontos ele­me az Aranybánya elnevezésű interaktív tudásállomás és kö­­­zösségi tér. Az érdeklődőknek múzeumban lehetőségük nyílik arra is, hogy kezükbe vegyenek és megemeljenek egy valódi aranyrudat. MTI A múzeumban található az MNB nagy értékű érmegyűjteménye Fotó: Pixabay

Next