Veszprémi Szemle, 2005/9-11. (8. évfolyam, 1-4. szám)
2005-06-01 / 2. szám
VESZPRÉMI SZEMLE 2005/2 Ennek érdekében például hatékony kapcsolatot tartanak fenn a város civil szervezeteivel is, így a városrészi - Jeruzsálemhegyi, Dózsavárosi, Látóhegyi - baráti körökkel, vagy például a Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetével. A döntéshozói törekvések megvalósulása az önkormányzati gazdálkodásban, a település állapotán, a város épített környezetének, a polgárok életkörülményeinek fejlődésén, változásán mérhető le. Költségvetés - apadó és fakadó források A közgyűlés az 1995. évi költségvetés elfogadásával egyidejűleg intézkedési tervet készít azért, hogy mandátumának első esztendejében a gazdasági nehézségeket átvészelje és a következő években pedig viszonylag előnyösebb helyzetbe kerüljön. A költségvetés készítése során természetesen felvetődik, hogy milyen okok húzódnak meg a rendkívül kritikus helyzet mögött. Ezeket összefoglalva megállapíthatja a testület is, hogy a normatív állami támogatás és a személyi jövedelemadó együttes összege az előző ciklusban csak 21 százalékkal növekedett, míg a hivatalos infláció ebben az időszakban elérte a 70 százalékot. Ebből következően az önkormányzatok kötelező feladataihoz kapott állami hozzájárulás reálértékben fokozatosan csökken. Az infláció ütemét alapul véve a város kasszájából kieső állami támogatás mintegy 750 millió forintot jelent. A központi szabályozás differenciáló hatásai miatt Veszprém az állami hozzájárulás tekintetében az 1995-1998 közötti időszakban sem kerül jobb pozícióba. Amíg ugyanis az intézményi működési kiadások 61 százalékkal növekednek, addig az ehhez kapcsolódó központi források a 4 év alatt együttesen csupán 36 százalékkal növekednek. Az egyéb normatívák is elmaradnak az 1995. évi szinttől. A csökkenő állami szerepvállalás és növekvő önkormányzati feladat összhangjának megteremtése egyaránt komoly erőfeszítéseket igényel a döntéshozóktól és a döntéseket előkészítőktől. Az Intézkedési terv végrehajtása során intézményrészeket, illetve intézményeket von össze az önkormányzat. Az intézményi elhelyezések változása mellett jelentős létszámcsökkenés is bekövetkezik az intézményi körben, illetve a polgármesteri hivatalban. Az átköltöztetések, átalakítások, álláshely-megszüntetések többletkiadásokat eredményeznek, amit az 1995. évi többlet-ingatlanértékesítések a bevételi oldalon kiegyenlítenek. Az intézkedések eredményezte megtakarítás 1996-ban már megközelíti a 100 millió forintot. E megtakarítás értékét növeli, hogy pénzügyi hatása nem egyszeri, hanem folyamatos jellegű. Az átszervezési folyamat nem zárul le az 1995. évben. Az ellátandó feladatokhoz igazodva az intézményhálózat az önkormányzati feladatokat folyamatosan korrigált létszámmal látja el, így bizonyos területeken csökken, máshol növekedik a létszám. Ugyanakkor változik az intézményhálózat szerkezete is, hiszen 1995 II. félévétől önkormányzati intézményként működik az önkormányzati hivatásos tűzoltóság, 1997. január 1-jétől temetőgondnokság látja el a városi temetők üzemeltetését, fenntartását (külön választva a kegyeleti szolgáltatástól), s ugyancsak ’91 elejétől összevonva, egy intézményként és kevesebb ingatlanban működik a kollégiumi ellátás. Többszöri módosítás után részben önálló intézményként látja el feladatait a Művészetek Háza és 1998. április 1-jétől a Tourinform Iroda. E nehézségek ellenére az önkormányzat megőrzi működőképességét és kismértékű 16