Veszprémi Szemle, 2005/9-11. (8. évfolyam, 1-4. szám)

2005-06-01 / 2. szám

VESZPRÉMI SZEMLE 2005/2 Ennek érdekében például hatékony kapcsolatot tartanak fenn a város civil szervezeteivel is, így a városrészi - Jeruzsálemhegyi, Dózsavárosi, Látóhegyi - baráti körökkel, vagy például a Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetével. A döntéshozói törekvések megvalósulása az önkormányzati gazdálkodásban, a település állapotán, a város épített környezetének, a polgárok életkörülményeinek fejlődésén, változásán mérhető le. Költségvetés - apadó és fakadó források A közgyűlés az 1995. évi költségvetés elfogadásával egyidejűleg intézkedési tervet készít azért, hogy mandátumának első esztendejében a gazdasági nehézségeket átvészelje és a következő években pedig viszonylag előnyösebb helyzetbe kerüljön. A költségvetés készítése során természetesen felvetődik, hogy milyen okok húzódnak meg a rendkívül kritikus helyzet mögött. Ezeket összefoglalva megállapíthatja a testület is, hogy a normatív állami támogatás és a személyi jövedelemadó együttes összege az előző ciklusban csak 21 százalékkal növekedett, míg a hivatalos infláció ebben az időszakban elérte a 70 szá­zalékot. Ebből következően az önkormányzatok kötelező feladataihoz kapott állami hoz­zájárulás reálértékben fokozatosan csökken. Az infláció ütemét alapul véve a város kasszá­jából kieső állami támogatás mintegy 750 millió forintot jelent. A központi szabályozás differenciáló hatásai miatt Veszprém az állami hozzájárulás tekintetében az 1995-1998 közötti időszakban sem kerül jobb pozícióba. Amíg ugyanis az intézményi működési kiadások 61 százalékkal növekednek, addig az ehhez kapcsolódó központi források a 4 év alatt együttesen csupán 36 százalékkal növekednek. Az egyéb normatívák is elmaradnak az 1995. évi szinttől. A csökkenő állami szerepvállalás és növekvő önkormányzati feladat összhangjának megteremtése egyaránt komoly erőfeszítéseket igényel a döntéshozóktól és a döntéseket előkészítőktől. Az Intézkedési terv végrehajtása során intézményrészeket, illetve intézményeket von össze az önkormányzat. Az intézményi elhelyezések változása mellett jelentős létszámcsökkenés is bekövetkezik az intézményi körben, illetve a polgármesteri hivatalban. Az átköltöztetések, átalakítások, álláshely-megszüntetések többletkiadásokat eredményeznek, amit az 1995. évi többlet-ingatlanértékesítések a bevételi oldalon kiegyenlítenek. Az intézkedések eredményezte megtakarítás 1996-ban már megközelíti a 100 millió forintot. E megtakarítás értékét növeli, hogy pénzügyi hatása nem egyszeri, hanem folyamatos jellegű. Az átszervezési folyamat nem zárul le az 1995. évben. Az ellátandó feladatokhoz iga­zodva az intézményhálózat az önkormányzati feladatokat folyamatosan korrigált létszám­mal látja el, így bizonyos területeken csökken, máshol növekedik a létszám. Ugyanakkor változik az intézményhálózat szerkezete is, hiszen 1995 II. félévétől önkormányzati intéz­ményként működik az önkormányzati hivatásos tűzoltóság, 1997. január 1-jétől temető­gondnokság látja el a városi temetők üzemeltetését, fenntartását (külön választva a kegye­leti szolgáltatástól), s ugyancsak ’91 elejétől összevonva, egy intézményként és kevesebb ingatlanban működik a kollégiumi ellátás. Többszöri módosítás után részben önálló intéz­ményként látja el feladatait a Művészetek Háza és 1998. április 1-jétől a Tourinform Iroda. E nehézségek ellenére az önkormányzat megőrzi működőképességét és kismértékű 16

Next