Veszprémi Szemle, 2016/40-43. (18. évfolyam, 1-4. szám)

2016-12-01 / 4. szám

VESZPRÉMI SZEMLE 2016/4 város első hetilapját. 1872-ben a veszprémi választókerület országgyűlési képviselőjének válasz­tották. A Deák-párthoz csatlakozott és a Pesti Naplóba­ írta cikkeit. 1878-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott, sokat publikált. A magyar közélet egyik meghatározó egyénisége lett, amikor vál­lalta és sikerrel védte a tiszaeszlári zsidóellenes vérvádper gyanúsítottjait. A per anyagát 1904-ben, három kötetben jelentette meg. (Új kiadása: 1968-ban.) Regényei, novellái közül azok a legsike­rültebbek, amelyekben közvetlen személyes élményeit vagy a szabadságharc eseményeit elevení­tik fel. Kiemelkedő alkotása az Utazás a Balaton körül. E munkában jelentős kultúrtörténeti, és néprajzi kincsekkel gazdagította az utókort. 1968-ban a Veszprémi Megyei Könyvtár és az Alsóörsi Művelődési Ház vette fel a nevét. Két mellszobra van a megyében: egyik Zsákodi Csiszár János alkotása Balatonfüreden, a Gyógy-téren; a másik Borsos Miklós alkotása Veszprémben, a megyei könyvtár bejáratához vezető lépcsők fölött található. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temető­ben van, halt meg ROHONTZY János, felsőpulyai (Pápa, 1775. nov. 9. - Veszprém, 1842. márc. 2.) Veszprém vármegye alispánja, 1825-1827-ben konzervatív országgyűlési követe. Az 1824-ben alakult Veszprémi Zenetársaság elnöke. Vallásos és jogi értekezéseket, verseket is írt. Lakóházát halála után szeretetháznak építették át. Az üresen álló épület használója utoljára a Dohnányi Zeneművészeti Szakközépiskola volt. 150 éve született CSERESNYÉS József (Veszprém, 1867. jún. 1. - Veszprém, 1944. júl. 28.) orvos. Veszprémben tanult, de a középiskola utolsó osztályait Sopronban végezte, ott is érettségizett. Egyetemi tanulmányokat Bécsben, Berlinben és Budapesten folytatott. 1893-ban hazakerült szü­lővárosába, a városi kórház másodorvosa és a MÁV orvosa volt. 1904-től az újonnan átadott Gyermekmenhely igazgató főorvosa. 1922-ben egészségügyi főtanácsosi rangot kapott. A szakla­pokban gyermekgyógyászattal kapcsolatos írásai jelentek meg. Elnöke volt a megyei orvosszövet­ségnek és főgondnoka a ref. egyházkerületnek. A veszprémi Alsóvárosi temetőben, családi kriptá­ban nyugszik, született KISS Arisztid István (Pápa, 1867. aug. 9. - Andocs, 1913. ápr. 6.) ferences szerzetes. Gimnáziumba Pápán járt, a bölcseletet Nagyszombatban, a teológiát Esztergomban és Pozsonyban hallgatta. 1884-ben lépett a ferencesek közé, 1890-ben szentelték pappá. Működését 1890-ben, Veszprémben kezdte, majd Székesfehérvárott hitszónok és hitoktató. Egy ideig a Szentföldön, misszióban dolgozott, írásai a Veszprém és a Veszprémi Közlöny c. újságokban jelentek meg. Sorozatban közölte a Veszprémi Ferences-rendi zárda történetét. 1867. június 8-án koronázta meg Erzsébet királynét Simor János esztergomi bíboros érsek, hercegprímás és RANOLDER János (Pécs, 1806. máj. 16.—Csopak, 1875. szept. 12.) r. k. püspök, tanár, író, könyvtáros. A veszprémi egyházmegye püspökévé 1849. november 10-én nevezték ki, 1850. január 7-én szentelték fel. Valóságos titkos tanácsos, pápai trónálló. A koronázási szertartás emlékére Erzsébet királyné a veszprémi egyházmegyének ajándékozta a koronázási palást máso­latát és a koronázáskor használt díszruhát. 1867. augusztus 4-én jelent meg Veszprém címmel az első veszprémi újság. 125 éve született BÁLINT Péter (Kisszállás, 1892. febr. 18. - Veszprém, 1967. február 19.) tanító, iskolaigazgató. Kiskunhalason járt gimnáziumba, 1906 és 1909 között Kalocsán, a tanítóképzőben tanult, majd 1910-ben Felsőlövőn (ma Burgenland, Ausztria) az Evangélikus Tanítóképzőben képesítőzött. Elvégezte az ipariskolai közismereti és a szemléltetőeszköz-készítő tanfolyamot. Még az évben Szentpéterfán kezdte, egy év múltán Nagynardán, 1913-tól Nagyradán folytatta a pedagógusmunkát, kántor is volt. 1926-ban került Veszprémbe, ahol nyugdíjazásig dolgozott. Az

Next